A 09EB űrlap mellékleteként minden esetben, vagy csak osztalék kifizetése esetén kell csatolni az eredmény felosztására vonatkozó határozatot?
Ha mellékelek határozatot, akkor a teljes, valamennyi napirendi pontot tartalmazó jegyzőkönyvet kell csatolni, vagy csak az eredményfelosztásra vonatkozó részt?
És még egy kérdésem lenne:
Ha van osztalék kifizetés, akkor az elektronikus közzétételen túlmenően a cégbírónak még a papír alapú nyilatkozatot is be kell küldeni?
Az eredmény felosztására vonatkozó határozatot minden esetben csatolni kell.
A kérdés második része még képlékenynek tűnik. Az IRM honlapján is kérdezik ezt és az a válasz rá, hogy a törvény előírásai szerint:
"Milyen mellékletek szükségesek a beszámolóhoz? /pl. taggyűlési meghívó, taggyűlési jegyzőkönyv, nyereség felosztási megállapodás stb./
A törvényben foglalt kötelező mellékleteket kell csatolnia. A csatolmány fájl formátuma csak PDF lehet. "
A számviteli törvény:
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
154/B. § (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a 153-154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével - elektronikus úton tesz eleget.
(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.
A számviteli tv. szerinti beszámolót a 2006. évi V. törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról rendelkezései szerint kell közzétenni:
A beszámoló letétbe helyezése és közzététele
18. § (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.
(2) Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.
(3) A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
(4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
(5) A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.
(6) Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.
(7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
(8) A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.
(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés - ideértve a céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítést is - a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.
19. § (1) A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.
(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(3) A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.
(4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
Másrészről a Gt. szabályozza a legfelsőbb szerv hatáskörébe utalt döntések meghozatalát. Ide tartozik a beszámoló elfogadása, az osztalék, a könyvvizsgáló (amiről a taggyűlési jegyzőkönyv mintánk szól). Ezeknek a döntéseknek a következménye a beszámolóban, illetve a cégkivonatban mindenképpen megjelenik, tehát nem titkosak. A mérlegből látszani fog, hogy mennyi osztalékot fizettünk, a kiegészítő mellékletben pedig benne van kötelező tartalomként a könyvvizsgáló díja.
Mindebből azt következik, hogy ragaszkodva a számviteli törvény betűjéhez, elegendő az eredmény felosztásáról szóló határozat. Ebben az esetben egy kivonatot kell készíteni és ezt pdf-be konvertálni. Úgy gondoljuk, hogy annak sincs semmilyen akadálya, hogy az egész jegyzőkönyvet közzé tegyük, amennyiben egyszerű döntésekről van szó. Amennyiben a például a könyvvizsgáló választás, vagy az eredmény felosztás körül olyan vita alakult ki, amelyet nem lenne szerencsés nyilvánosságra hozni, abban az esetben mi mindenképpen eltekintenénk ezeknek a részleteknek a nyilvánosságra hozatalától.
Ami a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó osztalékfizetési korlátról szóló nyilatkozatot illeti, a jelenleg hatályos szabály a Gt-ben:
131. §
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
Tehát ebben az esetben az ügyvédi közreműködés nem kerülhető meg, hiszen a cégbíróságra történő elektronikus benyújtási lehetőséggel a cégek közvetlenül nem rendelkeznek.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2009. május 4., hétfő
2009. április 23., csütörtök
Természetbeni juttatás a nyugdíjas ügyvezetőnek
Adható-e tovább annak a nyugdíjas ügyvezetőnek természetbeni juttatás (pl. étkezési jegy), aki tagként, korában (nyugdíjazása előtt) a társaságnál munkaviszonyban állt és jelenleg csak a vezető tisztségviselői feladatokat látja el díjazás nélkül, megbízás alapján?
Az adómentes természetbeni juttatások a személyi jövedelem adóról szóló törvény 1. számú mellékletében vannak felsorolva.
Ezek közül egyes juttatások a a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának is adhatók adómentesen.
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.3. az ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel, feltéve, hogy a juttatást
a) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállalója közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
g) művelődési intézményi szolgáltatás, - ha a juttató
ga) a munkáltató, a juttatásban részesülő a munkavállalója, a munkavállalója közeli hozzátartozója, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá, ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,
gb) a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet, a juttatásban részesülő a személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, e juttatók nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója - az adóévben juttatott ilyen szolgáltatás értékéből legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó értékig azzal, hogy a meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy az 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
8. 19. a) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, továbbá a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; az adómentes juttatást a kifizető (szakszervezet, munkáltató) csekély értékű ajándékként tartja nyilván,
8.37. kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
Kapcsolódó termékeink:
Cafeteria szabályzat minta
Cafeteria nyilvántartó
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Az adómentes természetbeni juttatások a személyi jövedelem adóról szóló törvény 1. számú mellékletében vannak felsorolva.
Ezek közül egyes juttatások a a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának is adhatók adómentesen.
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.3. az ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel, feltéve, hogy a juttatást
a) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállalója közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
g) művelődési intézményi szolgáltatás, - ha a juttató
ga) a munkáltató, a juttatásban részesülő a munkavállalója, a munkavállalója közeli hozzátartozója, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá, ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,
gb) a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet, a juttatásban részesülő a személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, e juttatók nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója - az adóévben juttatott ilyen szolgáltatás értékéből legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó értékig azzal, hogy a meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy az 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
8. 19. a) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, továbbá a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; az adómentes juttatást a kifizető (szakszervezet, munkáltató) csekély értékű ajándékként tartja nyilván,
8.37. kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
Kapcsolódó termékeink:
Cafeteria szabályzat minta
Cafeteria nyilvántartó
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Vezető tisztségviselő gépjármű használata
Elszámolható-e a munkaviszonyban nem álló ügyvezető magán gépjármű használatával kapcsolatban a 9,-Ft/km az otthona és a társaság székhelye / telephelye közötti közlekedés tekintetében?
Céges autót használhat-e vállalati célra?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény a vezető tisztségviselői tevékenységet nem önálló tevékenységnek minősíti.
24. § (1) Nem önálló tevékenység
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
Ennek alapján a munkaviszonyban nem álló ügyvezetőre is érvényesek a 25. §-ba foglalt szabályok, amelyek a nem önálló tevékenységből származó bevételekről szólnak.
E paragrafus 2-es bekezdése felsorolja azokat a bevételeket, amelyeket a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül lehet hagyni.
25. §
(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá azt a bevételt,
b) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
bb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély;
A fenti megfogalmazásból kitűnik, hogy a törvényalkotó csak a munkáltató - munkavállaló viszonyában fogalmaz meg mentességet az ilyen jellegű bevétel tekintetében.
Az említett kormány rendelet (78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről) szintén a munkaviszonnyal kapcsolatban állít fel szabályokat.
Amennyiben az ügyvezető a társaság tulajdonában álló személygépkocsit használja (akár a székhelyre, vagy a telephelyre történő bejárásra is), akkor ezt nyugodtan megteheti, hiszen a jelenleg hatályos szabályok szerint még a magáncélú használat is adómentes természetbeni juttatásnak minősül:
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.37. kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
Sok szakértő nyilatkozott már úgy, hogy nem előnyös a céges autó és a lízingelt gépjárműveket is, amint nullára amortizálódtak, akkor "vegyék meg" a tulajdonosok. Nagy tévedés azt hinni, hogy a nullára leírt járművet egy forintért el lehet adni a cégből. Mind a társasági adó, mind az áfa tekintetében a piaci értéket kell figyelembe venni és nem a könyv szerinti értéket. És ehhez még hozzá jön az illeték is. Arról nem is beszélve, hogy a magánszemély tulajdonában álló gépjárművet az adózott jövedelemből kell fenntartani, ami lényegesen előnytelenebb mint a cégben elszámolt költség. Persze lehet feketéből is, de akkor nem kell csodálkozni a vagyonosodási vizsgálaton.
Mi mindenkinek azt javasoljuk, hogy éljen a cégautó adta lehetőségekkel és a társaság fizesse meg azt a nagyon is méltányos cégautóadót.
Az új cégautóadóval kapcsolatos anyagi jogi szabályozás 2009. február 1-től a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) IV. fejezetébe került, és egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény cégautó-adóra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztették.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat minta
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Céges autót használhat-e vállalati célra?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény a vezető tisztségviselői tevékenységet nem önálló tevékenységnek minősíti.
24. § (1) Nem önálló tevékenység
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
Ennek alapján a munkaviszonyban nem álló ügyvezetőre is érvényesek a 25. §-ba foglalt szabályok, amelyek a nem önálló tevékenységből származó bevételekről szólnak.
E paragrafus 2-es bekezdése felsorolja azokat a bevételeket, amelyeket a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül lehet hagyni.
25. §
(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá azt a bevételt,
b) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
bb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély;
A fenti megfogalmazásból kitűnik, hogy a törvényalkotó csak a munkáltató - munkavállaló viszonyában fogalmaz meg mentességet az ilyen jellegű bevétel tekintetében.
Az említett kormány rendelet (78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről) szintén a munkaviszonnyal kapcsolatban állít fel szabályokat.
Amennyiben az ügyvezető a társaság tulajdonában álló személygépkocsit használja (akár a székhelyre, vagy a telephelyre történő bejárásra is), akkor ezt nyugodtan megteheti, hiszen a jelenleg hatályos szabályok szerint még a magáncélú használat is adómentes természetbeni juttatásnak minősül:
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.37. kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
Sok szakértő nyilatkozott már úgy, hogy nem előnyös a céges autó és a lízingelt gépjárműveket is, amint nullára amortizálódtak, akkor "vegyék meg" a tulajdonosok. Nagy tévedés azt hinni, hogy a nullára leírt járművet egy forintért el lehet adni a cégből. Mind a társasági adó, mind az áfa tekintetében a piaci értéket kell figyelembe venni és nem a könyv szerinti értéket. És ehhez még hozzá jön az illeték is. Arról nem is beszélve, hogy a magánszemély tulajdonában álló gépjárművet az adózott jövedelemből kell fenntartani, ami lényegesen előnytelenebb mint a cégben elszámolt költség. Persze lehet feketéből is, de akkor nem kell csodálkozni a vagyonosodási vizsgálaton.
Mi mindenkinek azt javasoljuk, hogy éljen a cégautó adta lehetőségekkel és a társaság fizesse meg azt a nagyon is méltányos cégautóadót.
Az új cégautóadóval kapcsolatos anyagi jogi szabályozás 2009. február 1-től a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) IV. fejezetébe került, és egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény cégautó-adóra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztették.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat minta
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. április 22., szerda
Osztalék elengedése
A 2005-ös évre megállapított 16 millió osztalék kötelezettséget ez évben eredménytartalékba helyezzük, valamint határozunk 5 millió tőkeemelésről. Aztán módosítjuk a Társasági Szerződést. Jól csináljuk-e?
Amennyiben a társaság tagjai a korábban részükre megszavazott osztalékot nem kívánják felvenni, úgy ez elengedett kötelezettségnek minősül.
Az elengedett kötelezettséget a társaságnak a rendkívüli bevételekkel szemben kell könyvelnie.
Az alábbiak szerint az elengedés folytán megemelkedett adózás előtti eredményt csökkenteni lehet.
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont, 7. § (8) bekezdés:
Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek között szerepel az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is.
(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;
A megoldást választónak számolnia kell azzal, hogy nem csökkenthető a külön adó alapja (4%) és az illeték törvény hatályos rendelkezései szerint, az elengedett kötelezettség illeték köteles is.
Illetéktörvény:
2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
91. §
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.
Az illeték általános mértéke
III. Minden más megajándékozott terhére (nem rokon)
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%
102. § (1)
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
A fentieknél jobb megoldásnak tartjuk, ha a társaság kifizeti az osztalékot. Most már teljes egészében 25% forrásadó megfizetése mellett megeheti. A további 14% EHO kötelezettséget csak a 450 E Ft korlátig kell figyelembe venni (ennek jó részét az osztalékra jogosult tag már valószínűsíthetően teljesítette egyéb jogcímek alapján).
Az ily módon kifizetett osztalékból (amely az előző megoldással ellentétben, immár leadózott magánvagyonnak számít) azonnal tőkét lehet emelni és a nettó rész már vissza is került a vállalkozás pénzeszközei közzé. Ez akár ideiglenes külső forrás igénybevételével is történhet.
Korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezetői nyilatkozatról sem szabad megfeledkezni:
Gt. 131. §
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Szabad hozzáférés!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Amennyiben a társaság tagjai a korábban részükre megszavazott osztalékot nem kívánják felvenni, úgy ez elengedett kötelezettségnek minősül.
Az elengedett kötelezettséget a társaságnak a rendkívüli bevételekkel szemben kell könyvelnie.
Az alábbiak szerint az elengedés folytán megemelkedett adózás előtti eredményt csökkenteni lehet.
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont, 7. § (8) bekezdés:
Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek között szerepel az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is.
(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;
A megoldást választónak számolnia kell azzal, hogy nem csökkenthető a külön adó alapja (4%) és az illeték törvény hatályos rendelkezései szerint, az elengedett kötelezettség illeték köteles is.
Illetéktörvény:
2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
91. §
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.
Az illeték általános mértéke
III. Minden más megajándékozott terhére (nem rokon)
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%
102. § (1)
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
A fentieknél jobb megoldásnak tartjuk, ha a társaság kifizeti az osztalékot. Most már teljes egészében 25% forrásadó megfizetése mellett megeheti. A további 14% EHO kötelezettséget csak a 450 E Ft korlátig kell figyelembe venni (ennek jó részét az osztalékra jogosult tag már valószínűsíthetően teljesítette egyéb jogcímek alapján).
Az ily módon kifizetett osztalékból (amely az előző megoldással ellentétben, immár leadózott magánvagyonnak számít) azonnal tőkét lehet emelni és a nettó rész már vissza is került a vállalkozás pénzeszközei közzé. Ez akár ideiglenes külső forrás igénybevételével is történhet.
Korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezetői nyilatkozatról sem szabad megfeledkezni:
Gt. 131. §
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Szabad hozzáférés!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Nyugdíjas vezető tisztségviselő
Ügyvezető társam nyugdíjba ment. Vállalkozásunk társasági szerződése úgy lett módosítva, hogy ő megbízásos jogviszonyban ügyvezető igazgató (én pedig munkaviszonyban).
- Végezheti-e ezt a tevékenységet díjazás nélkül?
- Megbízásos jogviszony létesítéséhez szükséges-e valamiféle szerződés, megállapodás?
A nyugdíjas társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősülhet abban az esetben, ha a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelme keletkezik.
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
A "kiegészítő tevékenységet folytató" definícióját a Tbj. törvényben találjuk meg:
Tbj. 4. §
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kérdés az, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátása kiegészítő tevékenység folytatásának minősül-e?
A vezető tisztségviselő jogállását a a Gt.-ben találjuk:
91. §
(1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.
141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
j) a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
(37. §: díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át)
A fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában a vezető tisztségviselői feladtok ellátása, nem minősíthető személyes közreműködésnek.
Itt fontos megjegyezni, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
Ami a díjazást illeti, láthatjuk, hogy az is csupán lehetőségként merül fel. Ezt a Ptk. megbízásokra vonatkozó szabálya is megerősíti:
478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
Összegezve a fenti megállapításokat kijelenthetjük, hogy a nyugdíjas ügyvezető végezheti tevékenységét díjazás nélkül, amennyiben közte és a társaság között ilyen megállapodás született. Ebben az esetben természetesen járulék fizetési kötelezettség sem merülhet fel.
Amennyiben a társasági szerződés tartalmaz utalást a díjazás nélküli megbízás tekintetében, úgy további írásbeli rögzítést erre vonatkozólag nem tartunk szükségesnek. Más kérdés, hogy egy ügyvezetői megbízás számos egyéb feltételt is tartalmazhat, amelyeket szükséges lehet írásban is rögzíteni.
Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta (munkaviszony/megbízási jogviszony)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
- Végezheti-e ezt a tevékenységet díjazás nélkül?
- Megbízásos jogviszony létesítéséhez szükséges-e valamiféle szerződés, megállapodás?
A nyugdíjas társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősülhet abban az esetben, ha a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelme keletkezik.
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
A "kiegészítő tevékenységet folytató" definícióját a Tbj. törvényben találjuk meg:
Tbj. 4. §
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kérdés az, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátása kiegészítő tevékenység folytatásának minősül-e?
A vezető tisztségviselő jogállását a a Gt.-ben találjuk:
91. §
(1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.
141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
j) a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
(37. §: díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át)
A fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában a vezető tisztségviselői feladtok ellátása, nem minősíthető személyes közreműködésnek.
Itt fontos megjegyezni, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
Ami a díjazást illeti, láthatjuk, hogy az is csupán lehetőségként merül fel. Ezt a Ptk. megbízásokra vonatkozó szabálya is megerősíti:
478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
Összegezve a fenti megállapításokat kijelenthetjük, hogy a nyugdíjas ügyvezető végezheti tevékenységét díjazás nélkül, amennyiben közte és a társaság között ilyen megállapodás született. Ebben az esetben természetesen járulék fizetési kötelezettség sem merülhet fel.
Amennyiben a társasági szerződés tartalmaz utalást a díjazás nélküli megbízás tekintetében, úgy további írásbeli rögzítést erre vonatkozólag nem tartunk szükségesnek. Más kérdés, hogy egy ügyvezetői megbízás számos egyéb feltételt is tartalmazhat, amelyeket szükséges lehet írásban is rögzíteni.
Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta (munkaviszony/megbízási jogviszony)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. április 7., kedd
Közhasznú társaság aktivált saját teljesítménye
Közhasznú társaság az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000 (XII. ...) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatást. Ennek az eredmény-kimutatásnak nincs "AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNY" sora. A Kht. a 2000. évi C. tv. vonatkozó előírása szerint a beszámoló fordulónapján a befejezetlen szolgáltatás értékét mint befejezetlen termelést készletre kell, hogy vegye az 581. főkönyvi számlával szemben. Előfordul, hogy a Kht. a közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amit nem idegeníthet el, ezért szellemi termékként az 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke főkönyvi számlával szemben kell az immateriális javak között állományba vennie. A közhasznú eredmény-kimutatásban hogyan kell a fentiekben bemutatott hozamokat bemutatni. Az Szt. szerinti eredmény-kimutatás adózás előtti eredmény és a közhasznú eredmény-kimutatás szerinti adózás előtti eredmény azonos érték kell, hogy legyen? Különbözőség esetében hogyan kell a társasági adó alapját megállapítani?
A közhasznú társaságot a számviteli törvény az egyéb szervezetek közzé sorolja.
(2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (1) 4. egyéb szervezet:g) a közhasznú társaság)
Továbbá az említett törvény 6. § (2) előírja, hogy az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
Az erre vonatkozó kormányrendelet: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.
A rendelet egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a számviteli törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a eredménykimutatás elkészítése során olyan nyilvántartást kell biztosítania, amelyből a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg a rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.
A rendelet 4. számú melléklete az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolását mutatja be a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél.
A saját tőke résznél látszik, hogy a tárgyévi eredmény két részből tevődik össze: az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből), illetve a vállalkozási tevékenységből képződött eredmény.
Az eredmény levezetését a törvényalkotók a 6. számú mellékletben elég sajátos módon oldották meg. Az "A" összesítő sor 5 pontban részletezi az alaptevékenységből származó bevételt, míg a "B" összesítő sor részletezés nélkül hozza a vállalkozási tevékenység bevételét. A bevételek logikájából kiindulva gondolhatnánk, hogy ugyanez igaz lesz a ráfordításokra is. Ez azonban nincs így. A vállalkozási tevékenység ráfordításai ("E") már részletes alábontásban szerepelnek.
A vállalkozási tevékenység bevétele mögött a számviteli törvényben meghatározott bevétel kategóriák (Értékesítés nettó árbevétele; Aktivált saját teljesítmények értéke; Egyéb bevételek; Pénzügyi műveletek bevételei; Rendkívüli bevételek) mind összesítve kell szerepeljenek.
Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a "Közhasznú tevékenységből származó bevétel" sor tartalmazhat akár aktivált saját teljesítményt is. Természetesen ez azt jelenti, hogy a szervezet külön főkönyvi számlán tartja nyilván a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos befejezetlen termelést, illetve saját előállítású eszközök aktivált értékét és másik számlán az alaptevékenységgel kapcsolatos hasonló kategóriákat.
Egy másik megoldás lehet a kérdésben szereplő, alaptevékenységhez kötődő "befejezetlen szolgáltatásnak" a szállítóval szembeni közvetlen elhatárolása egészen addig, amíg az ily módon keletkező közhasznú bevétel is realizálódik.
A közhasznú tevékenységhez kötődő szellemi terméket úgyszintén lehetne a közvetlen költségeivel szemben aktiválni az immateriális javak között.
Bármelyik megoldást is alkalmaznánk, nem érinti a társasági adó fizetési kötelezettséget, hiszen adózás előtti eredmény csak a vállalkozási tevékenységből keletkezik, annak lesz adója és ezt követően adózott eredménye. Mellette pedig, - ahogyan a kormányrendelet 6. számú mellékletéből is kitűnik, - ott lesz a közhasznú tevékenység eredménye (az adózás előtti eredmény itt nem értelmezhető), mint az alaptevékenységből származó bevételek és ráfordítások különbsége.
1. A vállalkozási tevékenység bevételét mi részleteztük, a kormányrendelet vázlatán nem szerepel.
2. A vállalkozási tevékenység ráfordításai már a számviteli törvény szerint részletezettek
3. A közhasznú tevékenységből származó bevétel akár aktivált saját teljesítményt is tartalmazhat.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A közhasznú társaságot a számviteli törvény az egyéb szervezetek közzé sorolja.
(2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (1) 4. egyéb szervezet:g) a közhasznú társaság)
Továbbá az említett törvény 6. § (2) előírja, hogy az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
Az erre vonatkozó kormányrendelet: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.
A rendelet egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a számviteli törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a eredménykimutatás elkészítése során olyan nyilvántartást kell biztosítania, amelyből a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg a rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.
A rendelet 4. számú melléklete az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolását mutatja be a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél.
A saját tőke résznél látszik, hogy a tárgyévi eredmény két részből tevődik össze: az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből), illetve a vállalkozási tevékenységből képződött eredmény.
Az eredmény levezetését a törvényalkotók a 6. számú mellékletben elég sajátos módon oldották meg. Az "A" összesítő sor 5 pontban részletezi az alaptevékenységből származó bevételt, míg a "B" összesítő sor részletezés nélkül hozza a vállalkozási tevékenység bevételét. A bevételek logikájából kiindulva gondolhatnánk, hogy ugyanez igaz lesz a ráfordításokra is. Ez azonban nincs így. A vállalkozási tevékenység ráfordításai ("E") már részletes alábontásban szerepelnek.
A vállalkozási tevékenység bevétele mögött a számviteli törvényben meghatározott bevétel kategóriák (Értékesítés nettó árbevétele; Aktivált saját teljesítmények értéke; Egyéb bevételek; Pénzügyi műveletek bevételei; Rendkívüli bevételek) mind összesítve kell szerepeljenek.
Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a "Közhasznú tevékenységből származó bevétel" sor tartalmazhat akár aktivált saját teljesítményt is. Természetesen ez azt jelenti, hogy a szervezet külön főkönyvi számlán tartja nyilván a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos befejezetlen termelést, illetve saját előállítású eszközök aktivált értékét és másik számlán az alaptevékenységgel kapcsolatos hasonló kategóriákat.
Egy másik megoldás lehet a kérdésben szereplő, alaptevékenységhez kötődő "befejezetlen szolgáltatásnak" a szállítóval szembeni közvetlen elhatárolása egészen addig, amíg az ily módon keletkező közhasznú bevétel is realizálódik.
A közhasznú tevékenységhez kötődő szellemi terméket úgyszintén lehetne a közvetlen költségeivel szemben aktiválni az immateriális javak között.
Bármelyik megoldást is alkalmaznánk, nem érinti a társasági adó fizetési kötelezettséget, hiszen adózás előtti eredmény csak a vállalkozási tevékenységből keletkezik, annak lesz adója és ezt követően adózott eredménye. Mellette pedig, - ahogyan a kormányrendelet 6. számú mellékletéből is kitűnik, - ott lesz a közhasznú tevékenység eredménye (az adózás előtti eredmény itt nem értelmezhető), mint az alaptevékenységből származó bevételek és ráfordítások különbsége.
1. A vállalkozási tevékenység bevételét mi részleteztük, a kormányrendelet vázlatán nem szerepel.2. A vállalkozási tevékenység ráfordításai már a számviteli törvény szerint részletezettek
3. A közhasznú tevékenységből származó bevétel akár aktivált saját teljesítményt is tartalmazhat.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. április 4., szombat
Elhatárolt veszteség
2003 évben negatív társasági adóalapunk volt. A mérleg szerinti eredményt (amely még az adóalapot is meghaladó mértékben volt negatív), a legfelső döntéshozó szervünk határozata alapján eredménytartalékba helyeztük. Az azt követő években nyereségesen gazdálkodtunk és mindig pozitív volt az eredmény.
A 2003. évben keletkezett veszteségét nem írtuk le, azaz az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között nem tüntettük fel a megfelelő oszlopokban, hogy mennyit kívánunk leírni a veszteségből /1.sor b.oszlop/ és mennyit viszünk tovább./1.sor a.oszlop/ , hanem mindig megfizettük a társasági adót.
Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a 2008 év társasági adó kiszámításánál ezt figyelembe vegyük?
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról a gazdálkodó legfelsőbb szervének hatáskörébe utalja - többek között - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását.
A 2000. évi C. törvény a számvitelről 153. § (1) paragrafusa pedig a letétbe helyezési kötelezettségről szóló előírásával gondoskodik arról, hogy e döntésnek nyoma is maradjon:
"A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta."
Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról a 17. § (1) írja elő, hogy mi történjen abban az esetben, ha negatív az adóalap:
"Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség)."
A 6. § (1)-(4) az adóalap levezetését meghatározó bekezdéseket sorolja fel, illetve azokat a gazdálkodási formákat, amelyekre e tekintetben speciális szabályok is vonatkoznak. Az adóalap levezetése a kérdés szempontjából nem releváns, ezért itt nem is foglalkozunk vele.
A (3)-(9) bekezdésekre azoknak kell figyelni, akik mezőgazdasági ágazat; hitelintézet; privatizációs lízingszerződés; átalakulás; tartós veszteség; külföldi személy kérdéskörökben érintettek.
Mivel a szóban forgó negatív adóalap 2003 évben keletkezett, ezért fontos a társasági adó törvény 29/F.(2) rendelkezése:
"A 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
Az említett évekre az a szabály érvényes, hogy az elhatárolt veszteség a keletkezését követő öt éven belül érvényesíthető.
A veszteség elhatárolását, felhasználását a számvitelben sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani.
Véleményünk szerint a kérdező társaság azzal, hogy a 2003 évben képződött negatív adóalapot a következő négy év pozitív adóalapjával szemben nem érvényesítette, ez nem minősíthető hibának, hiszen idézve újból a törvényt, "döntése szerinti megosztásban " tehette ezt meg.
Amennyiben a 2004-2007 évek viszonylatában a beszámolók elfogadásáról készült (és letétbe helyezett) jegyzőkönyvek nem tartalmaznak a felhasználással kapcsolatos döntést, ez azt jelenti, hogy a lehetőség - nevezetesen a 2008 évben történő felhasználásról szóló döntés - továbbra is nyitva áll.
"7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből - a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg".
Egyben ez utolsó lehetőség is, hiszen a 2003 év elhatárolt vesztesége tovább nem vihető.
Az adóbevallásban a kitöltetlen továbbviteli rubrika természetesen hiba, amelyet korrigálni szükséges. A 2006 évig alkalmazott ónellenőrzési nyomtatvány (0731) nem teszi lehetővé az ilyen jellegű hiba javítását, ezért ennek tényét csak a vállalkozás ónellenőrzési naplójában lehet feljegyezni. A 2007. évtől már lehetőség van az adóbevallás javítására is (0729).
Kapcsolódó termék:
Elhatárolt veszteség nyilvántartása
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A 2003. évben keletkezett veszteségét nem írtuk le, azaz az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között nem tüntettük fel a megfelelő oszlopokban, hogy mennyit kívánunk leírni a veszteségből /1.sor b.oszlop/ és mennyit viszünk tovább./1.sor a.oszlop/ , hanem mindig megfizettük a társasági adót.
Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a 2008 év társasági adó kiszámításánál ezt figyelembe vegyük?
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról a gazdálkodó legfelsőbb szervének hatáskörébe utalja - többek között - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását.
A 2000. évi C. törvény a számvitelről 153. § (1) paragrafusa pedig a letétbe helyezési kötelezettségről szóló előírásával gondoskodik arról, hogy e döntésnek nyoma is maradjon:
"A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta."
Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról a 17. § (1) írja elő, hogy mi történjen abban az esetben, ha negatív az adóalap:
"Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség)."
A 6. § (1)-(4) az adóalap levezetését meghatározó bekezdéseket sorolja fel, illetve azokat a gazdálkodási formákat, amelyekre e tekintetben speciális szabályok is vonatkoznak. Az adóalap levezetése a kérdés szempontjából nem releváns, ezért itt nem is foglalkozunk vele.
A (3)-(9) bekezdésekre azoknak kell figyelni, akik mezőgazdasági ágazat; hitelintézet; privatizációs lízingszerződés; átalakulás; tartós veszteség; külföldi személy kérdéskörökben érintettek.
Mivel a szóban forgó negatív adóalap 2003 évben keletkezett, ezért fontos a társasági adó törvény 29/F.(2) rendelkezése:
"A 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
Az említett évekre az a szabály érvényes, hogy az elhatárolt veszteség a keletkezését követő öt éven belül érvényesíthető.
A veszteség elhatárolását, felhasználását a számvitelben sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani.
Véleményünk szerint a kérdező társaság azzal, hogy a 2003 évben képződött negatív adóalapot a következő négy év pozitív adóalapjával szemben nem érvényesítette, ez nem minősíthető hibának, hiszen idézve újból a törvényt, "döntése szerinti megosztásban " tehette ezt meg.
Amennyiben a 2004-2007 évek viszonylatában a beszámolók elfogadásáról készült (és letétbe helyezett) jegyzőkönyvek nem tartalmaznak a felhasználással kapcsolatos döntést, ez azt jelenti, hogy a lehetőség - nevezetesen a 2008 évben történő felhasználásról szóló döntés - továbbra is nyitva áll.
"7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből - a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg".
Egyben ez utolsó lehetőség is, hiszen a 2003 év elhatárolt vesztesége tovább nem vihető.
Az adóbevallásban a kitöltetlen továbbviteli rubrika természetesen hiba, amelyet korrigálni szükséges. A 2006 évig alkalmazott ónellenőrzési nyomtatvány (0731) nem teszi lehetővé az ilyen jellegű hiba javítását, ezért ennek tényét csak a vállalkozás ónellenőrzési naplójában lehet feljegyezni. A 2007. évtől már lehetőség van az adóbevallás javítására is (0729).
Kapcsolódó termék:
Elhatárolt veszteség nyilvántartása
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. március 3., kedd
Jegyzett tőke leszállítása
Szeretném a véleményedet és a tanácsodat kérni az alábbi ügyben. Az egyik cégemnél a törzstőke leszállításán gondolkodnak. 3.020 ezer forintról 500 ezer forintra szeretnék módosítani és a különbözetet, 2.520 ezer forintot pedig felosztanák a tagok között üzletrészük arányában. A kft. nyereséges volt 2008. évben. Van nekik 6 millió forint értékpapírban. Megoszlanak a vélemények, s én nem tudom, hogy most mit tegyek. Ilyenem még nem volt. Elég az, hogy a törzstőke különbözetet osztják fel a tagok között, vagy mind a 6 milliót ki kell osztani?
A jegyzett tőke leszállításának kérdése legalább három jogszabályt érint.
Az egyik legfontosabb feltétel, hogy jegyzet tőkét csak taggyűlési határozat alapján lehet leszállítani. A Gt. így fogalmaz: "A taggyűlés a törzstőkét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával - leszállíthatja."
Általános esetben a társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Bár a törzstőke felemelés esetében a törvény az egyszerű szótöbbséget is megengedi, ugyanez a feltétel a törzstőke leszállítási szabálya esetében már nem jelenik meg. Ezért véleményünk szerint, ha a társasági szerződés ennél szigorúbb feltételt nem tartalmaz, akkor a leszállításhoz háromnegyedes többség kell.
Másik fontos szabály, hogy a törzstőkét nem lehet csak úgy "önmagában" leszállítani! A Gt. ezt mondja: "A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni."
Természetesen mindezt a cégbíróságon be kell jegyeztetni, hiszen a cég nyilvános adataiban történő változásról van szó.
Hogy mi tekinthető ilyen szempontból törzstőkén felüli vagyonnak, arra a számviteli törvényben találhatjuk meg a választ, akkor amikor a jegyzett tőke leszállításával egyidejűleg könyvelendő tételeket keressük:
"A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,
"Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét"
A lekötött tartalékot - legalábbis az eddig napvilágot látott szakmai álláspontok szerint - a törzstőke leszállítás ilyen szempontból nem érinti.
A fentiek alapján megállapított, a tagokat a törzsbetéteik arányában megillető összeget a vállalkozásnak a tagokkal szembeni kötelezettségként kell előírnia és majd a kifizetéssel (vagy a beszámítással) egyidejűleg kell megszüntetnie.
Miért beszélünk beszámításról? Hát azért, mert az említett kötelezettség teljesítése nem csak pénzben történhet, hanem bármilyen eszközben, amely a társaság vagyonát képezi. Ilyen esetben a szóban forgó eszközt piaci áron (nem könyv szerinti értéken!) ki kell számlázni a tulajdonosnak (ha az Áfa törvény szabályai szerint áfás, akkor Áfa felszámításával) és az ebből fakadó követelést lehet beszámítani a tőkekivonás folytán keletkezett kötelezettséggel. Az is megtörténhet, hogy az eszköz nagyobb értéket képvisel, mint a törzstőke leszállításából járó összeg. Ebben az esetben a juttatásban részesülőnek a különbözetet meg kell térítenie a társaságnak.
És, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, még következik a 25%-os személyi jövedelem adó és a 14,5%-os EHO.
Az SZJA-val kapcsolatos kérdést az említett törvény 68 §-a szabályozza: "A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor."
Itt kell megvizsgálni, hogy a kivonni kívánt tulajdoni részből annak idején mennyi volt adózott jövedelemből származó. Hiszen gyakran előfordul, hogy a társaság menet közben tőkét emel az eredmény tartalék terhére. A tulajdonos által ily módon megszerzett értékpapír (üzletrész) hányad abban a pillanatban nem adóköteles. Megszűnik viszont ez az adómentesség akkor, ha a megszerzett tulajdoni részt értékesítik, vagy bevonják.
Vegyünk egy példát:
Jegyzett tőke 5 millió forint.
Ebből alapításkor 3 millió lett jegyezve, menet közben, pedig eredmény tartalékból emeltek hozzá 2 milliót.
A saját tőke gyarapodott mondjuk még 6 millió forinttal, ami az eredmény tartalékban van.
Két tulajdonos 50-50 százalékban.
Eldöntik, hogy leszállítják a jegyzett tőkét 500 ezer forintra.
Ez azt jelenti tulajdonképpen hogy 90 százalékos tőkekivonást hajtanak végre (az 5 millióból csak a 10 százaléka, azaz 500 ezer forint fog maradni).
Egy tulajdonost megillető rész a jegyzett tőkéből 4,5/2= 2,25 millió; az eredménytartalékból pedig 5,4/2=2,7 millió.
Ez összesen 4,95 millió forint.
Ebből a tulajdonos adózott jövedelméből származó rész (Az értékpapír megszerzésére fordított érték) 1,5 millió forint.
A különbözetet, 3,45 milliót le kell adóznia.
Osztalékkalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A jegyzett tőke leszállításának kérdése legalább három jogszabályt érint.
Az egyik legfontosabb feltétel, hogy jegyzet tőkét csak taggyűlési határozat alapján lehet leszállítani. A Gt. így fogalmaz: "A taggyűlés a törzstőkét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával - leszállíthatja."
Általános esetben a társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Bár a törzstőke felemelés esetében a törvény az egyszerű szótöbbséget is megengedi, ugyanez a feltétel a törzstőke leszállítási szabálya esetében már nem jelenik meg. Ezért véleményünk szerint, ha a társasági szerződés ennél szigorúbb feltételt nem tartalmaz, akkor a leszállításhoz háromnegyedes többség kell.
Másik fontos szabály, hogy a törzstőkét nem lehet csak úgy "önmagában" leszállítani! A Gt. ezt mondja: "A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni."
Természetesen mindezt a cégbíróságon be kell jegyeztetni, hiszen a cég nyilvános adataiban történő változásról van szó.
Hogy mi tekinthető ilyen szempontból törzstőkén felüli vagyonnak, arra a számviteli törvényben találhatjuk meg a választ, akkor amikor a jegyzett tőke leszállításával egyidejűleg könyvelendő tételeket keressük:
"A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,
"Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét"
A lekötött tartalékot - legalábbis az eddig napvilágot látott szakmai álláspontok szerint - a törzstőke leszállítás ilyen szempontból nem érinti.
A fentiek alapján megállapított, a tagokat a törzsbetéteik arányában megillető összeget a vállalkozásnak a tagokkal szembeni kötelezettségként kell előírnia és majd a kifizetéssel (vagy a beszámítással) egyidejűleg kell megszüntetnie.
Miért beszélünk beszámításról? Hát azért, mert az említett kötelezettség teljesítése nem csak pénzben történhet, hanem bármilyen eszközben, amely a társaság vagyonát képezi. Ilyen esetben a szóban forgó eszközt piaci áron (nem könyv szerinti értéken!) ki kell számlázni a tulajdonosnak (ha az Áfa törvény szabályai szerint áfás, akkor Áfa felszámításával) és az ebből fakadó követelést lehet beszámítani a tőkekivonás folytán keletkezett kötelezettséggel. Az is megtörténhet, hogy az eszköz nagyobb értéket képvisel, mint a törzstőke leszállításából járó összeg. Ebben az esetben a juttatásban részesülőnek a különbözetet meg kell térítenie a társaságnak.
És, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, még következik a 25%-os személyi jövedelem adó és a 14,5%-os EHO.
Az SZJA-val kapcsolatos kérdést az említett törvény 68 §-a szabályozza: "A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor."
Itt kell megvizsgálni, hogy a kivonni kívánt tulajdoni részből annak idején mennyi volt adózott jövedelemből származó. Hiszen gyakran előfordul, hogy a társaság menet közben tőkét emel az eredmény tartalék terhére. A tulajdonos által ily módon megszerzett értékpapír (üzletrész) hányad abban a pillanatban nem adóköteles. Megszűnik viszont ez az adómentesség akkor, ha a megszerzett tulajdoni részt értékesítik, vagy bevonják.
Vegyünk egy példát:
Jegyzett tőke 5 millió forint.
Ebből alapításkor 3 millió lett jegyezve, menet közben, pedig eredmény tartalékból emeltek hozzá 2 milliót.
A saját tőke gyarapodott mondjuk még 6 millió forinttal, ami az eredmény tartalékban van.
Két tulajdonos 50-50 százalékban.
Eldöntik, hogy leszállítják a jegyzett tőkét 500 ezer forintra.
Ez azt jelenti tulajdonképpen hogy 90 százalékos tőkekivonást hajtanak végre (az 5 millióból csak a 10 százaléka, azaz 500 ezer forint fog maradni).
Egy tulajdonost megillető rész a jegyzett tőkéből 4,5/2= 2,25 millió; az eredménytartalékból pedig 5,4/2=2,7 millió.
Ez összesen 4,95 millió forint.
Ebből a tulajdonos adózott jövedelméből származó rész (Az értékpapír megszerzésére fordított érték) 1,5 millió forint.
A különbözetet, 3,45 milliót le kell adóznia.
Osztalékkalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 28., szombat
Munkaviszony jutalékos rendszerben
Kérdezem, hogy milyen fizetési kötelezettségeim vannak havonta akkor, ha a munkavállalót tiszta jutalékos rendszerben akarom foglalkoztatni?
Milyen kimutatást kell adnom a számára, ha az elért jutaléktartalom nulla?
Munkaviszony létesítése esetén a jutalékos rendszer tulajdonképpen teljesítmény bérként fogható fel. A teljesítmény bérrel kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg:
"143. § (1) A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.
143/A. § (1) A teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a 143. § (2)-(3) bekezdését, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók
a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett
b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a munkáltató köteles az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani.
144. § (1) Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet."
Véleményünk szerint nem lehet úgy munkaviszonyban foglalkoztatni valakit, hogy nulla fizetést adunk neki. Meg kell határozni azt az elfogadható minimális teljesítmény követelményt, amely reálisan elérhető és erre való tekintettel legalább a minimálbért biztosítani kell.
Természetesen egészen másként működhet ez a dolog egy vállalkozói, illetve megbízásos jogviszonyban.
Kapcsolódó termékeink:
Munkaszerződés (alkalmazotti)
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Milyen kimutatást kell adnom a számára, ha az elért jutaléktartalom nulla?
Munkaviszony létesítése esetén a jutalékos rendszer tulajdonképpen teljesítmény bérként fogható fel. A teljesítmény bérrel kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg:
"143. § (1) A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.
143/A. § (1) A teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a 143. § (2)-(3) bekezdését, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók
a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett
b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a munkáltató köteles az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani.
144. § (1) Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet."
Véleményünk szerint nem lehet úgy munkaviszonyban foglalkoztatni valakit, hogy nulla fizetést adunk neki. Meg kell határozni azt az elfogadható minimális teljesítmény követelményt, amely reálisan elérhető és erre való tekintettel legalább a minimálbért biztosítani kell.
Természetesen egészen másként működhet ez a dolog egy vállalkozói, illetve megbízásos jogviszonyban.
Kapcsolódó termékeink:
Munkaszerződés (alkalmazotti)
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 23., hétfő
A 450 ezer forintos járulék fizetési felső határ
Osztalék kifizetéskor nyilatkozhat-e a magánszemély, hogy az adóévben az egyéb kifizetések viszonylatában eléri a 450 ezer forintos járulék fizetési felső határt?
A kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról elnevezésű jogszabály rendezi. A 3. §- ban találjuk tételesen felsorolva azokat a kifizetéseket, amelyeket a járulék fizetési felső határ számításánál figyelembe kell venni:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
11/A. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
A továbbiakban láthatjuk, hogy van a magányszemélynek lehetősége a nyilatkozat tételre. Nem árt azonban arra is figyelni, hogy a nemteljesülés esetén szankciókkal kell számolni:
(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról elnevezésű jogszabály rendezi. A 3. §- ban találjuk tételesen felsorolva azokat a kifizetéseket, amelyeket a járulék fizetési felső határ számításánál figyelembe kell venni:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
11/A. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
A továbbiakban láthatjuk, hogy van a magányszemélynek lehetősége a nyilatkozat tételre. Nem árt azonban arra is figyelni, hogy a nemteljesülés esetén szankciókkal kell számolni:
(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 18., szerda
Táppénzen lévő munkavállaló a statisztikai létszámban
Kipróbáltam tegnap a kalkulátort, megcsináltam benne a 2008-as évünket.
A KSH meghatározása szerint azokat kell belevennem a létszámba, akik munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezettek.
Ennek okán, én kivettem mindenkit, aki Gyeden, Gyesen van, vagy TGYÁST kap, de abban bizonytalan vagyok, hogy a tartós táppénzen lévők (ami szintén nem munkadíj) lejönnek-e a létszámból mindaddig, amíg táppénzen vannak. (30 napnál hosszabban)?
Az éves átlagos statisztikai állományi létszám kiszámítása során nem kell - többek között - figyelembe venni a keresőképtelenné vált munkavállalót egyhavi folyamatos betegség után.
Például azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni az átlagos statisztikai állományi létszámból.
Kapcsolódó termékünk:
Statisztikai létszám kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A KSH meghatározása szerint azokat kell belevennem a létszámba, akik munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezettek.
Ennek okán, én kivettem mindenkit, aki Gyeden, Gyesen van, vagy TGYÁST kap, de abban bizonytalan vagyok, hogy a tartós táppénzen lévők (ami szintén nem munkadíj) lejönnek-e a létszámból mindaddig, amíg táppénzen vannak. (30 napnál hosszabban)?
Az éves átlagos statisztikai állományi létszám kiszámítása során nem kell - többek között - figyelembe venni a keresőképtelenné vált munkavállalót egyhavi folyamatos betegség után.
Például azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni az átlagos statisztikai állományi létszámból.
Kapcsolódó termékünk:
Statisztikai létszám kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
EVA adóalany által kifizetett osztalékból származó jövedelem
Kell-e az EVA hatálya alá tartozó Kft magánszemély tagjának a társaságtól osztalékként felvett jövedelmét az adóbevallásában szerepeltetnie?
A 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 18. § (4) és (5) bekezdése adja meg a válasz a feltett kérdésre:
"(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
(5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni."
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 18. § (4) és (5) bekezdése adja meg a válasz a feltett kérdésre:
"(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
(5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni."
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 16., hétfő
Kapcsolt vállalkozás após és veje között
Édesapám 50 százalékban tulajdonos "A" Kft.-ben. A másik 50 százalék egy független magánszemély tulajdonában van. A férjem 90 százalékban tulajdonos "B" Kft.-ben.
Első kérdésem, hogy kapcsolt vállalkozás-e a két Kft.?
Amennyiben én a férjem cégében ("B" Kft.) 6 százalék tulajdoni részt szerzek, változtat-e valamit ez a korábbi helyzeten?
Először is nézzük meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát:
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
178. § 17. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni,
Hogyan határozza meg a Polgári Törvénykönyv a közeli hozzátartozók fogalmát?
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
685. § E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
Az "A" vállalkozás tagjai, amennyiben kedvező (a piaci árnál alacsonyabb) szerződési feltételekkel szeretnének mondjuk vásárolni "B" vállalkozótól, akkor ez lehetséges számukra, hiszen a "B" vállalkozás annak a családnak a többségi befolyását élvezi, amelyik az "A" cégben is érdekelt. Érvényesül az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 17. pontjából az a./ feltétel, ami szerint a "B" vállalkozásban "az adózó - a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik".
A közeli hozzátartozó fogalmának értelmezését a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A felsorolásban szereplő "egyeneságbeli rokon házastársa" pedig éppen a kérdést feltevő hölgy személyére illik, aki egyeneságbeli rokona a "B" Kft.-ben 50 százalék tulajdoni résszel rendelkező édesapának, ugyanakkor házastársa pedig a másik cég többségi tulajdonosa. És ugye: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni".
A Kapcsolt vállalkozás vizsgálónkon már az első sor behelyettesítése után megbukott az az elmélet, hogy ez nem egy kapcsolt vállalkozás.
A második kérdés ezek után már nem is kérdés! Ha a két társaság már alapból kapcsolt vállalkozás, akkor ezen a helyzeten tovább "rontani" aligha lehet.
Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Első kérdésem, hogy kapcsolt vállalkozás-e a két Kft.?
Amennyiben én a férjem cégében ("B" Kft.) 6 százalék tulajdoni részt szerzek, változtat-e valamit ez a korábbi helyzeten?
Először is nézzük meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát:
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
178. § 17. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni,
Hogyan határozza meg a Polgári Törvénykönyv a közeli hozzátartozók fogalmát?
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
685. § E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
Az "A" vállalkozás tagjai, amennyiben kedvező (a piaci árnál alacsonyabb) szerződési feltételekkel szeretnének mondjuk vásárolni "B" vállalkozótól, akkor ez lehetséges számukra, hiszen a "B" vállalkozás annak a családnak a többségi befolyását élvezi, amelyik az "A" cégben is érdekelt. Érvényesül az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 17. pontjából az a./ feltétel, ami szerint a "B" vállalkozásban "az adózó - a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik".
A közeli hozzátartozó fogalmának értelmezését a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A felsorolásban szereplő "egyeneságbeli rokon házastársa" pedig éppen a kérdést feltevő hölgy személyére illik, aki egyeneságbeli rokona a "B" Kft.-ben 50 százalék tulajdoni résszel rendelkező édesapának, ugyanakkor házastársa pedig a másik cég többségi tulajdonosa. És ugye: "a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni".
A Kapcsolt vállalkozás vizsgálónkon már az első sor behelyettesítése után megbukott az az elmélet, hogy ez nem egy kapcsolt vállalkozás.
A második kérdés ezek után már nem is kérdés! Ha a két társaság már alapból kapcsolt vállalkozás, akkor ezen a helyzeten tovább "rontani" aligha lehet.
Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 12., csütörtök
Személygépkocsi kisvállalkozói adókedvezménye
Az unokahúgom házi gyermekorvos, akinek a munkájához a személygk. használata elengedhetetlen. 2008-ban vásárolt egy új szgk-t, és most böngészi az SZJA törvényt. Talált egy kisvállalkozói adókedvezményt, amely szerint bevételt csökkentő tétel a személygk. beszerzési értéke, mivel ez beruházásnak minősül az ő vállalkozásában. (lásd. SZJA tv. 49/B. § /12/ és /13/ bek.)
Tehát a beruházása teljes értékével (szgk. teljes vételára - a 2008. évi amortizációval csökkentve) a 2008. éves árbevétele csökkenthető-e?
Az SZJA törvény 49. § B. d) pontja alapján a vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény);
(12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél.
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége
A 2008 évi szabályok alapján:
(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett
b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,
1. azzal, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót kell fizetnie,
2. ha az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti.
Véleményünk szerint az utóbbi megállapításnak a legnehezebb megfelelni. A személyes használatból történő kizárást belső szabályzattal, illetve olyan útnyilvántartással kell dokumentálni, amelyből kétséget kizáróan és bizonyítható módon kiderül, hogy a gépjármű magáncélú használata nem lehetséges.
Ezért az említett kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele elég nagy kockázatot hordoz magában.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Tehát a beruházása teljes értékével (szgk. teljes vételára - a 2008. évi amortizációval csökkentve) a 2008. éves árbevétele csökkenthető-e?
Az SZJA törvény 49. § B. d) pontja alapján a vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény);
(12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél.
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége
A 2008 évi szabályok alapján:
(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett
b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,
1. azzal, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót kell fizetnie,
2. ha az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti.
Véleményünk szerint az utóbbi megállapításnak a legnehezebb megfelelni. A személyes használatból történő kizárást belső szabályzattal, illetve olyan útnyilvántartással kell dokumentálni, amelyből kétséget kizáróan és bizonyítható módon kiderül, hogy a gépjármű magáncélú használata nem lehetséges.
Ezért az említett kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele elég nagy kockázatot hordoz magában.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 9., hétfő
Megbízási díj és járulékok
Az lenne a kérdésem, hogy ha adott egy 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, másik cégnél megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott, akinek mindössze 15.000,- Ft a megbízási díja (tehát kis összegű kifizetésről van szó) eddig nem kellett nyugdíj- és 4 % egészségbiztosítási járulékot vonni, most azonban egy bérszámfejtő program és ez a bérkalkulátor is számolja ezeket a járulékokat.
Néztem a jogszabályi változásokat, de sehol nem találtam arra vonatkozó utalást, itt változás lenne a korábbi évekhez képest.
Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy az adott kifizetés keletkeztet-e biztosítási jogviszonyt, vagy nem.
A kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a Tb szabályok szerint nem biztosított, akkor 11 százalék százalékos eho terheli.
A megbízás munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelynek esetében akkor keletkezik biztosítási és járulék fizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (kevesebb mint egy hónapos jogviszony esetében az említett összeghatárt harminccal kell osztani és az egy naptári napra jutó részt kell korlátként figyelembe venni).
Januári megbízásra a 2008 évi minimálbér a mérvadó, februártól kezdődően pedig a 2009 évre vonatkozó.
Bérkalkulátorunk csak a járulék alapot képező jövedelmekkel számol.
Véleményünk szerint a kérdéses eset nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ezért a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok levonása fel sem merülhet.
Kapcsolódó termékeink:
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Néztem a jogszabályi változásokat, de sehol nem találtam arra vonatkozó utalást, itt változás lenne a korábbi évekhez képest.
Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy az adott kifizetés keletkeztet-e biztosítási jogviszonyt, vagy nem.
A kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a Tb szabályok szerint nem biztosított, akkor 11 százalék százalékos eho terheli.
A megbízás munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelynek esetében akkor keletkezik biztosítási és járulék fizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (kevesebb mint egy hónapos jogviszony esetében az említett összeghatárt harminccal kell osztani és az egy naptári napra jutó részt kell korlátként figyelembe venni).
Januári megbízásra a 2008 évi minimálbér a mérvadó, februártól kezdődően pedig a 2009 évre vonatkozó.
Bérkalkulátorunk csak a járulék alapot képező jövedelmekkel számol.
Véleményünk szerint a kérdéses eset nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ezért a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok levonása fel sem merülhet.
Kapcsolódó termékeink:
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 7., szombat
Munkavégzés havi keret alapján
A felszolgálók, illetve a szakácsok munkaszerződése teljes munkaidős jogviszonnyal köttetett, havi munkaidőbeosztással, olyan megkötések mellett, hogy a napi munkaidő nem lehet kevesebb, mint 4 óra és nem lehet több, mint 12 óra. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak havi bontásban előre megkapják a beosztásukat és ennek megfelelően végzik munkájukat. Vagyis a havi munkaidőkeretet ledolgozzák, változó napi óraszámmal, illetve a munkavégzés kezdésének és befejezésének időpontja sem azonos, tehát előfordul, hogy de 11-től este 10-ig dolgozik valaki és ugyanez a munkavállaló másnap mondjuk de 11-től csak este 9-ig dolgozik. Ennek megfelelően "rendes" műszakbeosztás készítése véleményem szerint nem megoldható a bérszámfejtési feladatok ellátásánál. Hiszen nem ugyanabban az időben érkezik meg a munkavállaló minden nap, illetve nem ugyanabban az időben fejezi be a munkát.
Felmerült a kérdés, hogy délutáni műszakpótlékot kell-e a béren felül számolni ilyen esetben, vagy sem? Valamint ha kell, akkor mely órák után kell a pótlékot a munkavállalóknak megfizetni, és milyen mértékű pótlékot kell számfejteni?
Ha jól tudom, akkor az éjszakai pótlékot az este 10 óra után ledolgozott órák után kell megfizetni, ez ebben az esetben nem kerül szóba, mert az étterem este 10-kor minden nap bezár. Csak a délutáni pótlékkal nem tudok mit kezdeni.
A munkaidő havi keretben is meghatározható:
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A munka törvénykönyve a délutáni műszak vonatkozásában a következőket állapítja meg:
"146. § (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék
A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék,
f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;"
A munkaidő keretet meghaladóan végzett munkavégzésre pedig a következő szabály vonatkozik:
"A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék."
Véleményünk szerint az általad felvázolt eset nem minősül két műszakos munkavégzésnek:
[117. § (1) bekezdés e) pont]
e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
f) délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
A havi munkaidő kereten belül a napi tizenkét órát meg nem haladó időn belüli munkavégzés rendes munkaidőben történő munkavégzésnek tekinthető.
Hiszen a törvény rendelkezése alapján a munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet.
Természetesen a pihenőidőre, a vasárnapi munkavégzésre, a munkaszüneti napokon történő esetleges munkavégzésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen be kell tartani.
Vonatkozó termékeink:
Munkaszerződés minta
Vezető tisztségviselői szerződés minta
Jelenléti ív (ingyenes!)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Felmerült a kérdés, hogy délutáni műszakpótlékot kell-e a béren felül számolni ilyen esetben, vagy sem? Valamint ha kell, akkor mely órák után kell a pótlékot a munkavállalóknak megfizetni, és milyen mértékű pótlékot kell számfejteni?
Ha jól tudom, akkor az éjszakai pótlékot az este 10 óra után ledolgozott órák után kell megfizetni, ez ebben az esetben nem kerül szóba, mert az étterem este 10-kor minden nap bezár. Csak a délutáni pótlékkal nem tudok mit kezdeni.
A munkaidő havi keretben is meghatározható:
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A munka törvénykönyve a délutáni műszak vonatkozásában a következőket állapítja meg:
"146. § (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék
A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék,
f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;"
A munkaidő keretet meghaladóan végzett munkavégzésre pedig a következő szabály vonatkozik:
"A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék."
Véleményünk szerint az általad felvázolt eset nem minősül két műszakos munkavégzésnek:
[117. § (1) bekezdés e) pont]
e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
f) délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
A havi munkaidő kereten belül a napi tizenkét órát meg nem haladó időn belüli munkavégzés rendes munkaidőben történő munkavégzésnek tekinthető.
Hiszen a törvény rendelkezése alapján a munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet.
Természetesen a pihenőidőre, a vasárnapi munkavégzésre, a munkaszüneti napokon történő esetleges munkavégzésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen be kell tartani.
Vonatkozó termékeink:
Munkaszerződés minta
Vezető tisztségviselői szerződés minta
Jelenléti ív (ingyenes!)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 17., szombat
Áfa arányosítás
A korábban megvásárolt áfa arányosítási kalkulátorral kapcsolatban szeretnék kérdezni:
Negyedéves cégről van szó, az első négy oszlopot töltöttem ki göngyölítve. Csak az első negyedévben volt TM értékesítés. Az lenne a kérdésem, hogy a II-ik névre kijövő 152 e Ft kötelezettség lenne, azonban be van neki vallva 71 000 Ft, a különbség tehát 81eFt lenne fizetendő oldalon. A kalkulátor azonban 137 Eft fizetendőt hozz ki összesen, 137-71=66 eFt fizetendő lenne.
Melyik a jó? Kell nézni a szumma oldalt?
Elviekben, ha valamikor év elején van egy TAM (mentes az adó alól) bevételünk, akkor abban az időpontban lesz az arányszám a legnagyobb. Ahogy tovább telnek a hónapok, az adóköteles árbevétel egyre nagyobb lesz és az arány pedig (ha a TAM nem növekszik), akkor egyre kisebb lesz. A végső arányt éves szinten kell megállapítani.
Például, ha minden hónapban van mondjuk 1000 eft adóköteles árbevételed és márciusban van plusz 1000 Eft TAM, akkor ugye márciusban 3000 Eft adóköteles + 1000 Eft adómentes. Tehát a képlet: 3000/(3000+1000)=75%
Amennyiben év közben már csak adóköteles bevételed van (az egyszerűség kedvéért havi 1000 Eft), akkor év végén a képlet: 12000/(12000+1000)=92,31%.
Tehát éves szinten ilyen arányban érvényesítheted a levonási jogod.
Ha mégsem boldogulsz, akkor küld be a kitöltött kalkulátort.
Kapcsolódó termék: Áfa arányosítás kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Negyedéves cégről van szó, az első négy oszlopot töltöttem ki göngyölítve. Csak az első negyedévben volt TM értékesítés. Az lenne a kérdésem, hogy a II-ik névre kijövő 152 e Ft kötelezettség lenne, azonban be van neki vallva 71 000 Ft, a különbség tehát 81eFt lenne fizetendő oldalon. A kalkulátor azonban 137 Eft fizetendőt hozz ki összesen, 137-71=66 eFt fizetendő lenne.
Melyik a jó? Kell nézni a szumma oldalt?
Elviekben, ha valamikor év elején van egy TAM (mentes az adó alól) bevételünk, akkor abban az időpontban lesz az arányszám a legnagyobb. Ahogy tovább telnek a hónapok, az adóköteles árbevétel egyre nagyobb lesz és az arány pedig (ha a TAM nem növekszik), akkor egyre kisebb lesz. A végső arányt éves szinten kell megállapítani.
Például, ha minden hónapban van mondjuk 1000 eft adóköteles árbevételed és márciusban van plusz 1000 Eft TAM, akkor ugye márciusban 3000 Eft adóköteles + 1000 Eft adómentes. Tehát a képlet: 3000/(3000+1000)=75%
Amennyiben év közben már csak adóköteles bevételed van (az egyszerűség kedvéért havi 1000 Eft), akkor év végén a képlet: 12000/(12000+1000)=92,31%.
Tehát éves szinten ilyen arányban érvényesítheted a levonási jogod.
Ha mégsem boldogulsz, akkor küld be a kitöltött kalkulátort.
Kapcsolódó termék: Áfa arányosítás kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 16., péntek
Tehergépjárművek költségelszámolása
Egyéni vállalkozó biztosítási ügynökként tevékenykedik, bevétele kizárólag az ügynöki tevékenységből származik.
A 2006 évben vásárolt egy teherautót, a vállalkozásban a 2007 évig bezárólag az előző könyvelője elszámolta a teherautóra az értékcsökkenést, valamint minden, a teherautó fenntartásával kapcsolatos költséget (közte a lízingdíjat, kamatát, javításokat, biztosítást).
Egyetlen üzemanyag-számlát sem találtam az anyagban, mint kiderült, üzemanyag-költséget útnyilvántartás és APEH által közzétett üzemanyag fogyasztási norma, valamint üzemanyagár alapján számoltak el neki.
Tanácstalan vagyok, hogy mi is ilyenkor a teendő.
A tevékenység szerintem nem teszi szükségessé a teherautó használatot, furcsának tartom már eleve, hogy egy ügynök teherautóval keresse fel az ügyfeleit (megkérdőjelezhető a vállalkozási tevékenységet szolgáló használat?).
Nem találtam utalást arra sem az szja törvényben, hogy teherautóknál alkalmazható-e a norma szerinti fogyasztás elszámolása üzemanyag számla hiányában? Személygépkocsik esetében egyértelmű a törvény, tehergépjárműre nem találom a szabályzást.
Tehergépjármű magáncélú használatánál nem kellett volna a használatot saját magának is kiszámláznia a vállalkozónak? Mivel nem vezetett menetlevelet, az útnyilvántartásból kiindulva a magáncélú használat is feltételezhető, illetve nem bizonyítható, hogy nem használta magán célra, ugyanis még hiányos is az útnyilvántartás, az év elején illetve végén nincs feltüntetve a km-óra állása, tehát nem derül ki, hogy hány km-t tett meg üzleti ügyben, mennyit pedig magáncéllal.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy miként számolhatom el a költségeket a vállalkozásban (fenntartás, lízing, kamat, üzemanyag - számla nincs, értékcsökkenés)?
A gépjárművek költségelszámolásával kapcsolatban 2008 március 7-én megjelent egy APEH iránymutatás (A gépjárművek költségelszámolási lehetőségeinek alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében
2008/8). Az anyag kitér a tehergépjárművek használatával kapcsolatos költségek elszámolhatóságára is.
Az SZJA törvény valóban a személygépjárművekkel kapcsolatos költség elszámolásokat szabályozza. Az említett iránymutatás is ezt támasztja alá: "A 9 Ft-os személygépkocsi normaköltség, illetve a kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható költségek szabálya tehergépjárművek esetében nem alkalmazható."
További idézet az állásfoglalásból: "Az egyéni vállalkozónak, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek van lehetősége arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ekkor azonban a fenntartási költségek kizárólag a kilométerenkénti 9 Ft normaköltség alkalmazásával számolhatók el. Ez a módszer a tehergépjárművek költségelszámolása során nem alkalmazható."
A törvényalkotó fel sem tételezte, hogy valaki azért vesz a vállalkozásába egy tehergépjárművet, hogy azzal magán ügyeit intézze. Ha a vállalkozó nem tudja bizonyítani az üzleti célú használatot (a biztosítási üzletkötésre való használat nem hinnénk, hogy életszerű lenne!), akkor a tehergépjárművel kapcsolatos költségek elszámolása jogtalanul történt.
Az biztos, hogy mi nem mernénk ilyen körülmények között költséget elszámolni!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A 2006 évben vásárolt egy teherautót, a vállalkozásban a 2007 évig bezárólag az előző könyvelője elszámolta a teherautóra az értékcsökkenést, valamint minden, a teherautó fenntartásával kapcsolatos költséget (közte a lízingdíjat, kamatát, javításokat, biztosítást).
Egyetlen üzemanyag-számlát sem találtam az anyagban, mint kiderült, üzemanyag-költséget útnyilvántartás és APEH által közzétett üzemanyag fogyasztási norma, valamint üzemanyagár alapján számoltak el neki.
Tanácstalan vagyok, hogy mi is ilyenkor a teendő.
A tevékenység szerintem nem teszi szükségessé a teherautó használatot, furcsának tartom már eleve, hogy egy ügynök teherautóval keresse fel az ügyfeleit (megkérdőjelezhető a vállalkozási tevékenységet szolgáló használat?).
Nem találtam utalást arra sem az szja törvényben, hogy teherautóknál alkalmazható-e a norma szerinti fogyasztás elszámolása üzemanyag számla hiányában? Személygépkocsik esetében egyértelmű a törvény, tehergépjárműre nem találom a szabályzást.
Tehergépjármű magáncélú használatánál nem kellett volna a használatot saját magának is kiszámláznia a vállalkozónak? Mivel nem vezetett menetlevelet, az útnyilvántartásból kiindulva a magáncélú használat is feltételezhető, illetve nem bizonyítható, hogy nem használta magán célra, ugyanis még hiányos is az útnyilvántartás, az év elején illetve végén nincs feltüntetve a km-óra állása, tehát nem derül ki, hogy hány km-t tett meg üzleti ügyben, mennyit pedig magáncéllal.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy miként számolhatom el a költségeket a vállalkozásban (fenntartás, lízing, kamat, üzemanyag - számla nincs, értékcsökkenés)?
A gépjárművek költségelszámolásával kapcsolatban 2008 március 7-én megjelent egy APEH iránymutatás (A gépjárművek költségelszámolási lehetőségeinek alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében
2008/8). Az anyag kitér a tehergépjárművek használatával kapcsolatos költségek elszámolhatóságára is.
Az SZJA törvény valóban a személygépjárművekkel kapcsolatos költség elszámolásokat szabályozza. Az említett iránymutatás is ezt támasztja alá: "A 9 Ft-os személygépkocsi normaköltség, illetve a kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható költségek szabálya tehergépjárművek esetében nem alkalmazható."
További idézet az állásfoglalásból: "Az egyéni vállalkozónak, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek van lehetősége arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ekkor azonban a fenntartási költségek kizárólag a kilométerenkénti 9 Ft normaköltség alkalmazásával számolhatók el. Ez a módszer a tehergépjárművek költségelszámolása során nem alkalmazható."
A törvényalkotó fel sem tételezte, hogy valaki azért vesz a vállalkozásába egy tehergépjárművet, hogy azzal magán ügyeit intézze. Ha a vállalkozó nem tudja bizonyítani az üzleti célú használatot (a biztosítási üzletkötésre való használat nem hinnénk, hogy életszerű lenne!), akkor a tehergépjárművel kapcsolatos költségek elszámolása jogtalanul történt.
Az biztos, hogy mi nem mernénk ilyen körülmények között költséget elszámolni!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 8., csütörtök
Egyszerűsített végelszámolás kifutott az időből
Az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint, az eljárást százhúsz napon belül kell lefolytatni. A „2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról” a következőket tartalmazza:
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
(3) A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.
115. § (1) A 114. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetben a végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
Az általános szabályok szerinti áttérésről a társaság legfelsőbb szervének kell döntenie.
A jogutód nélküli megszűnésnek akkor van helye, ha a cég nem fizetés képtelen.
A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő ha egyben tulajdonos (tag) is, akkor a tagi jogviszonya is megszűnne.
Ezzel a kérdéssel egy másik blog bejegyzésünk már foglalkozott: http://cegiranytu-tanacsado.blogspot.com/2008/07/vgelszmol-jrulkfizetsi-ktelezettsge.html
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárásra az alábbi szabályok alkalmazandók:
55. § (1) A cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását.
V. Végelszámolás esetén szükséges okiratok:
1. az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás esetén
a) a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozata,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat,
c) a végelszámoló aláírási címpéldánya, ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető tisztségviselője,
d) nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta,
e) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról.
A végelszámolás ideje alatt a cég tovább működik. Fontos, hogy ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló feladatairól a törvény többek között a következőket írja elő:
111. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében - a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,
(2) A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok (részvényesek) közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
(3) A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja.
115. § (1) A 114. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetben a végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
Az általános szabályok szerinti áttérésről a társaság legfelsőbb szervének kell döntenie.
A jogutód nélküli megszűnésnek akkor van helye, ha a cég nem fizetés képtelen.
A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő ha egyben tulajdonos (tag) is, akkor a tagi jogviszonya is megszűnne.
Ezzel a kérdéssel egy másik blog bejegyzésünk már foglalkozott: http://cegiranytu-tanacsado.blogspot.com/2008/07/vgelszmol-jrulkfizetsi-ktelezettsge.html
A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárásra az alábbi szabályok alkalmazandók:
55. § (1) A cégnek - az egyszerűsített végelszámolás kivételével - tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását.
V. Végelszámolás esetén szükséges okiratok:
1. az általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás esetén
a) a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozata,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat,
c) a végelszámoló aláírási címpéldánya, ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető tisztségviselője,
d) nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta,
e) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról.
A végelszámolás ideje alatt a cég tovább működik. Fontos, hogy ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló feladatairól a törvény többek között a következőket írja elő:
111. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében - a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,
(2) A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok (részvényesek) közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 6., kedd
Cégautó költségelemzésről ismét
Megrendeltem a cégautó költségelemzést, amit meg is kaptam, világosan kiderült belőle számomra, hogy az útnyilvántartás vezetésével, és a saját használat kiszámlázásával a leginkább költségkímélő a cégautó vásárlása.
Kérdéseim:
Cégautó alatt személyautót, vagy teherautót, vagy mindkettőt értünk?
Igaz-e, hogy a saját autó cégbe való használata után is 2009-ben, cégautó adót kell fizetni?
Biztos az, hogyha egy cég nem fizeti be a cégében lévő autóira a cégautó adót, mert útnyilvántartás alapján kiszámlázza a saját használatot, akkor az APEH nem háborgatja és nem bünteti meg?
Cégautó alatt kizárólag a személygépjármű kategóriájába tartozó járműveket kell érteni. A jogalkotó valószínűleg nem feltételezte, hogy egy tehergépjárművel mennénk rokon látogatásra, kirándúlni, vagy akár kiflit vásárolni a boltba és , hogy jellemzően előfordulna az ilyen jellegű magáncélú használat.
A saját gépjárművel kapcsolatos adófizetés egy teljesen friss téma. A közel jövőben fogunk még cikkezni róla. Annyit elöljáróban, hogy fő szabály szerint, a magántulajdonban lévő személygépjármű után 2009 évtől akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a járművel kapcsolatban, bármilyen összefüggésben költséget számolnak el. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cég a munkavállalónak, kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás alapján a saját gépjármű igénybevétele esetén a törvény által előírt mértékű térítést fizet. (9 Ft/km + APEH által közzétett üzemanyagár)
Véleményünk szerint - utalva a Cégautó költségelemző által kimutatható megoldások párhuzamba állítására, - nem ez a legelőnyösebb megoldás. Ezúton is szeretnénk kifejezésre juttatni álláspontunkat, amely szerint a cégautó adó vagyoni típusú adóvá történő konvertálása nagyon időszerű és jó döntés volt. Mindenképpen igazságosabbá teszi a közteher viselést és elviselhetőbb mértékűvé a költség terheket azok számára, akik eddig is becsületesen jártak el az adott témában.
Visszatérve a kérdés utolsó részére, ez inkább már csak az elmúlt időszakra vonatkozik. Egy esetleges adóhatósági revízió esetén megállja-e helyét a vállalkozás által vezetett útnyilvántartás és ennek alapján kiszámlázott magáncélú használat? Attól függ! Sorsdöntő lehet az ügyben az, hogy mennyire tekinthető hitelesnek az adott útnyilvántartás.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat
Cégautó kalkulátor
Cégautó költségelemző
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Kérdéseim:
Cégautó alatt személyautót, vagy teherautót, vagy mindkettőt értünk?
Igaz-e, hogy a saját autó cégbe való használata után is 2009-ben, cégautó adót kell fizetni?
Biztos az, hogyha egy cég nem fizeti be a cégében lévő autóira a cégautó adót, mert útnyilvántartás alapján kiszámlázza a saját használatot, akkor az APEH nem háborgatja és nem bünteti meg?
Cégautó alatt kizárólag a személygépjármű kategóriájába tartozó járműveket kell érteni. A jogalkotó valószínűleg nem feltételezte, hogy egy tehergépjárművel mennénk rokon látogatásra, kirándúlni, vagy akár kiflit vásárolni a boltba és , hogy jellemzően előfordulna az ilyen jellegű magáncélú használat.
A saját gépjárművel kapcsolatos adófizetés egy teljesen friss téma. A közel jövőben fogunk még cikkezni róla. Annyit elöljáróban, hogy fő szabály szerint, a magántulajdonban lévő személygépjármű után 2009 évtől akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a járművel kapcsolatban, bármilyen összefüggésben költséget számolnak el. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cég a munkavállalónak, kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás alapján a saját gépjármű igénybevétele esetén a törvény által előírt mértékű térítést fizet. (9 Ft/km + APEH által közzétett üzemanyagár)
Véleményünk szerint - utalva a Cégautó költségelemző által kimutatható megoldások párhuzamba állítására, - nem ez a legelőnyösebb megoldás. Ezúton is szeretnénk kifejezésre juttatni álláspontunkat, amely szerint a cégautó adó vagyoni típusú adóvá történő konvertálása nagyon időszerű és jó döntés volt. Mindenképpen igazságosabbá teszi a közteher viselést és elviselhetőbb mértékűvé a költség terheket azok számára, akik eddig is becsületesen jártak el az adott témában.
A cégautó magáncélú használata utoljára 2009 januárban lesz aktuális. Ezt követően - mivel az adót (amely lényegesen kevesebb, mint az SZJA táblázat szerinti cégautó adó!) - mindenképpen meg kell fizetni, már fel sem merülhet az ilyen célú használat kiszámlázása. Ez alól természetesen kivételt jelenthet, ha maga a cég dönt úgy, hogy térítést fizettet a dolgozójával. A cégautó magáncélú használatával kapcsolatos feltételeket, illetve az éves üzemanyag fogyasztás elszámolható mértékének kérdését egy cégautó szabályzatban ajánlatos rögzíteni.
Visszatérve a kérdés utolsó részére, ez inkább már csak az elmúlt időszakra vonatkozik. Egy esetleges adóhatósági revízió esetén megállja-e helyét a vállalkozás által vezetett útnyilvántartás és ennek alapján kiszámlázott magáncélú használat? Attól függ! Sorsdöntő lehet az ügyben az, hogy mennyire tekinthető hitelesnek az adott útnyilvántartás.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat
Cégautó kalkulátor
Cégautó költségelemző
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Osztalék utáni EHO
Az ellenszolgáltatás nélkül kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas társas vállalkozó (KFT) osztalék után fizet-e EHO-t?
A fenti kérdés szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget a 1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 §. (3) bekezdése szabályozza, amely így szól:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Véleményünk szerint ez a rendelkezés a nyugdíjas társas vállalkozó által felvett osztalékra is vonatkozik. Tehát a neki megszavazott osztalékból le kell vonni a 25 % SZJA-t és a 14% EHO-t. Ez utóbbit mindaddig, amíg az említett paragrafusban felsorolt esetek szerinti befizetések el nem érik a 450 EFt hozzájárulás-fizetési felső határt.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A fenti kérdés szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget a 1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 §. (3) bekezdése szabályozza, amely így szól:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
Véleményünk szerint ez a rendelkezés a nyugdíjas társas vállalkozó által felvett osztalékra is vonatkozik. Tehát a neki megszavazott osztalékból le kell vonni a 25 % SZJA-t és a 14% EHO-t. Ez utóbbit mindaddig, amíg az említett paragrafusban felsorolt esetek szerinti befizetések el nem érik a 450 EFt hozzájárulás-fizetési felső határt.
Kapcsolódó termékeink:
Osztalék kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. január 3., szombat
Üzleti terv az eredményes vállalkozásért
Felméred, hogy mekkora a működési költség finanszírozási igénye a vállalkozásodnak.
Átgondolod, hogy milyen források szükségesek az optimális üzleti folyamatok megvalósításához.
Szembesülsz azzal, hogy mekkora árbevétel kell szükségleteid fedezésére.
Kitűzöd a célokat, megkötöd a kompromisszumokat.
"Az álmodozók álmodoznak,
a gazdagok pedig tervezgetnek és hidakat építenek az álmaikhoz"
Robert Kyosaki
Az üzleti terv készítő gyakorlatias megoldásokkal átsegít azokon a nehézségeken, amelyek a legtöbb vállalkozást megakadályozzák abban, hogy tervet készítsen. Pedig tisztában vannak ennek létfontosságával.
Milyen adókulcsokkal kell számolni? A beépített képletek ezt kiszámolják!
Mennyi járulékot kell fizetni a bérek, a különböző juttatások után? Elég a juttatást beírni, a többi a tervező dolga!
A bérköltségek elemzését, optimális beállítását külön bérkalkulátor támogatja, amely a felhasználói kényelem fokozása érdekében automatikusan beszúrja a tervezőbe az eredményeket.
Milyen osztalékfizetési lehetőségekkel számolhatunk? Nem probléma! A külön erre a célra megtervezett osztalék kalkulátor mindent kiszámol és beilleszti az eredményt a tervezőbe.
Hogyan alakulnak az eredmények? Mennyi társasági adó várható? A tervező mindenre azonnal válaszol.
Nem csak a nagy cégek elemzőinek a kiváltsága, hogy izgalommal várják a havi, negyedéves, féléves, vagy éves eredményeket. Egy kis és középvállalkozás kategóriába tartozó cég ugyanúgy részese lehet ennek az élménynek! Természetesen csak akkor, ha rendelkezik egy üzleti tervvel, amely tartalmazza a kitűzött célokat és felületet biztosít a tényadatok bevitelére, illetve az összehasonlítások elvégzésére.
Sok vállalkozásnak segítettem már üzleti tervet készíteni.
Számtalan kellemetlen meglepetéstől kímélték meg magukat. Tisztában voltak vele, hogy minek néznek elébe. A lehető legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte is kezelhetővé vált számukra. Kapkodás, stressz, belső feszültségek és konfliktusok nélkül.
Amikor a munkavállalók lehetetlennek tartották a terv teljesítését, akkor őket is felkérték, hogy vegyenek részt a megoldásban.
Olyan is volt, hogy önként vállalták, hogy átmenetileg kevesebb bért kapjanak, mert mindenki átérezte, hogy veszélyben van a munkahelye. Ötletek születtek a bevétel növelésére, a költségek csökkentésére, a hatékonyság javítására. Igazi csapatszellem alakult ki nem egy esetben.
Igaz, hogy sok vállalkozó azzal kezdte: az ő tevékenységére lehetetlen üzleti tervet készíteni!
Honnan tudja ő, hogy hány traktort fog eladni? Mennyi búza fog teremni? Mekkora mennyiségű süteményt vásárolnak majd meg az emberek?
Ilyenkor mindig türelmes és megértő voltam. Hiszen valamikor én is így gondoltam. Ma már tudom, hogy a dolog nem így működik!
Nem a bevételeket tervezzük meg. A működési-, a fejlesztési- és a profit igényeket mérjük fel. Ezt mindenki meg tudja tenni, ha másként nem, hát az előző évi adatok alapján.
A bevételeknek fedezniük kell ezeket az igényeket. Innen fogjuk tudni, hogy mit kell tenni.
Elgondolkozhatunk rajta, hogy képesek vagyunk-e rá? Min kell változtatni, hogy ez sikerüljön?
Kikre számíthatunk? Kik fognak azonosulni a célkitűzésekkel?
Az Üzleti terv készítőt azért valósítottuk meg, hogy segítségedre legyen ebben a munkában. Mi is naponta használjuk. Nekünk, gyakorlati szakembereknek is sokszor nehéz a törvények bonyolult összefüggéseiben eligazodni.
Az Üzleti terv készítő olyan, mint egy jó szerszám. Nem mindegy, hogy ásóval esel neki egy hektár földnek, vagy traktorral.
Ne feledd! Nem százezrek, hanem milliók múlhatnak azon, hogy jó-e a terved!
Kapcsolódó termékünk: Üzleti terv készítő
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Átgondolod, hogy milyen források szükségesek az optimális üzleti folyamatok megvalósításához.
Szembesülsz azzal, hogy mekkora árbevétel kell szükségleteid fedezésére.
Kitűzöd a célokat, megkötöd a kompromisszumokat.
"Az álmodozók álmodoznak,
a gazdagok pedig tervezgetnek és hidakat építenek az álmaikhoz"
Robert Kyosaki
Az üzleti terv készítő gyakorlatias megoldásokkal átsegít azokon a nehézségeken, amelyek a legtöbb vállalkozást megakadályozzák abban, hogy tervet készítsen. Pedig tisztában vannak ennek létfontosságával.
Milyen adókulcsokkal kell számolni? A beépített képletek ezt kiszámolják!
Mennyi járulékot kell fizetni a bérek, a különböző juttatások után? Elég a juttatást beírni, a többi a tervező dolga!
A bérköltségek elemzését, optimális beállítását külön bérkalkulátor támogatja, amely a felhasználói kényelem fokozása érdekében automatikusan beszúrja a tervezőbe az eredményeket.
Milyen osztalékfizetési lehetőségekkel számolhatunk? Nem probléma! A külön erre a célra megtervezett osztalék kalkulátor mindent kiszámol és beilleszti az eredményt a tervezőbe.
Hogyan alakulnak az eredmények? Mennyi társasági adó várható? A tervező mindenre azonnal válaszol.
Nem csak a nagy cégek elemzőinek a kiváltsága, hogy izgalommal várják a havi, negyedéves, féléves, vagy éves eredményeket. Egy kis és középvállalkozás kategóriába tartozó cég ugyanúgy részese lehet ennek az élménynek! Természetesen csak akkor, ha rendelkezik egy üzleti tervvel, amely tartalmazza a kitűzött célokat és felületet biztosít a tényadatok bevitelére, illetve az összehasonlítások elvégzésére.
Sok vállalkozásnak segítettem már üzleti tervet készíteni.
Számtalan kellemetlen meglepetéstől kímélték meg magukat. Tisztában voltak vele, hogy minek néznek elébe. A lehető legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte is kezelhetővé vált számukra. Kapkodás, stressz, belső feszültségek és konfliktusok nélkül.
Amikor a munkavállalók lehetetlennek tartották a terv teljesítését, akkor őket is felkérték, hogy vegyenek részt a megoldásban.
Olyan is volt, hogy önként vállalták, hogy átmenetileg kevesebb bért kapjanak, mert mindenki átérezte, hogy veszélyben van a munkahelye. Ötletek születtek a bevétel növelésére, a költségek csökkentésére, a hatékonyság javítására. Igazi csapatszellem alakult ki nem egy esetben.
Igaz, hogy sok vállalkozó azzal kezdte: az ő tevékenységére lehetetlen üzleti tervet készíteni!
Honnan tudja ő, hogy hány traktort fog eladni? Mennyi búza fog teremni? Mekkora mennyiségű süteményt vásárolnak majd meg az emberek?
Ilyenkor mindig türelmes és megértő voltam. Hiszen valamikor én is így gondoltam. Ma már tudom, hogy a dolog nem így működik!
Nem a bevételeket tervezzük meg. A működési-, a fejlesztési- és a profit igényeket mérjük fel. Ezt mindenki meg tudja tenni, ha másként nem, hát az előző évi adatok alapján.
A bevételeknek fedezniük kell ezeket az igényeket. Innen fogjuk tudni, hogy mit kell tenni.
Elgondolkozhatunk rajta, hogy képesek vagyunk-e rá? Min kell változtatni, hogy ez sikerüljön?
Kikre számíthatunk? Kik fognak azonosulni a célkitűzésekkel?
Az Üzleti terv készítőt azért valósítottuk meg, hogy segítségedre legyen ebben a munkában. Mi is naponta használjuk. Nekünk, gyakorlati szakembereknek is sokszor nehéz a törvények bonyolult összefüggéseiben eligazodni.
Az Üzleti terv készítő olyan, mint egy jó szerszám. Nem mindegy, hogy ásóval esel neki egy hektár földnek, vagy traktorral.
Ne feledd! Nem százezrek, hanem milliók múlhatnak azon, hogy jó-e a terved!
Kapcsolódó termékünk: Üzleti terv készítő
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)