Az idei év jelentős változásokkal köszöntött be a cafeteria juttatások terén. Változott a minimálbér, a 27%-os egészségügyi hozzájárulás 22% lett, és változott a béren kívüli juttatások (71. §), illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. §) köre is.
A kisebb adóterhet jelentő béren kívüli juttatások (34,22%) palettájáról egy csomó minden eltűnt. Nincs Erzsébet utalvány, munkahelyi étkeztetés, iskola kezdési támogatás, hiányzanak az önkéntes nyugdíj hozzájárulások, az egészségbiztosítási-, valamint önsegélyező pénztári hozzájárulások. Első látásra talán jön a hűha érzés, de aztán a munkavállaló szempontjából jobban átgondolva a dolgot rájövünk, hogy mindezt helyettesíti egy új juttatási lehetőség, éspedig a százezer forint összegű pénzjuttatás. E mellet pedig változatlan formában megmaradt a SZÉP kártya három zsebe, az előző évihez hasonló összeghatárral.
Adódik a költői kérdés, hogy ki, melyik juttatást részesítené előnyben. És adódik a válasz is, hogy természetesen a pénzjuttatás lesz a nyerő. Miért is ne? Hiszen ránézésre is olcsóbb a munkáltatónak, mintha ezt az összeget bérfejlesztésre fordítaná. A dolgozó is jobban jár, mert arra költi, amire csak akarja. Éppenséggel azokra a célokra is felhasználhatja, ami kikerült a "kosárból". Persze nagy tételben lehet fogadni, hogy főleg a kisebb jövedelmű emberek mindezt az élelmiszerüzletekben hagyják, vagy a rezsire fordítják.
Azt sem lehet mondani, hogy jól jönne e mellet a többi eltűnt lehetőség is, mert a rekreációs plafonra gondolva (450 ezer forint / év a vállalati szférában), a maximumra feltöltött SZÉP kártyával együtt már több is, mint amennyit adni lehet. Igaz, hogy közben a cafeteria fokozatosan elveszíti létének lényegét, ami abból állna, hogy célzottan terelje a fogyasztást például az öngondoskodás, vagy a megtakarítások felé, de ennek megítélése legyen inkább a politikusok dolga.
A lényeg az, hogy 2017-ben is van béren kívüli juttatás és ami ebbe nem fér bele, ahhoz ott vannak a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások 43,66% közteherrel, ami még mindig olcsóbb, mint a bér, bár igaz nem sokkal, hiszen általános esetben a bérre számítható adóék 46,15%.
Frissítettük a cafeteria szabályzat mintánkat és a tervező-nyilvántartó segédletünket. Ezek mind kötelező kellékek azok számára, akik ilyen juttatásokban gondolkodnak. Alkalmazásukkal könnyedén megoldható a cafeteriára szánt keret szétosztása, a különböző munkavállalói csoportok megalkotása és a kötelező nyilvántartások vezetése.
Cafeteria szabályzat minta
Cafeteria nyilvántartó
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás a bejegyzésekre
Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
2017. január 21., szombat
Béren kívüli juttatások köre szűkül, vagy mégsem?
2017. január 6., péntek
Pénztartozásod van? Neked tartoznak? Fontos szabályok..
A késedelmi kamat fizetése, akkor is kötelező, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes.
A késedelmi kamat tekintetében más szabályok vonatkoznak a vállalkozások közötti szerződésekre, valamint a pénztartozás fizetésére kötelezett hatósági szerződésekre, illetve mások a szabályok az összes egyéb szereplők viszonylatában (így a magánszemélyekre vonatkozóan is).
Általános esetben, - amennyiben a pénztartozás kamatmentes - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni.
Sokféle értelmezés olvasható a netten a fenti szabállyal kapcsolatban. A mi értelmezésünket egy példán keresztül mutatjuk be:
Jegybanki alapkamat (egy bizonyos naptári félév első napján) = 9%
Első eset (nincs ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 0%
Késedelmi kamat = 9%
Második eset (van ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 5% (szerződéses kikötés)
Késedelmi kamat = 9% / 3 = 3% lenne, de az „összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot” feltétel nem teljesül, hiszen 5% + 3% = 8% (ami kevesebb, mint 9%). A feltétel teljesüléséhez 4% késedelmi kamatot kell felszámítani.
Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.
Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
Frissítettük a kamat kalkulátorunkat: Késedelmi kamat kalkulátor
Segédletünk a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelmét is kezeli (Szja. tv. 72. §)
Frissítéseinkről itt értesülhetsz: Frissítések
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
A késedelmi kamat tekintetében más szabályok vonatkoznak a vállalkozások közötti szerződésekre, valamint a pénztartozás fizetésére kötelezett hatósági szerződésekre, illetve mások a szabályok az összes egyéb szereplők viszonylatában (így a magánszemélyekre vonatkozóan is).
Általános esetben, - amennyiben a pénztartozás kamatmentes - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni.
Sokféle értelmezés olvasható a netten a fenti szabállyal kapcsolatban. A mi értelmezésünket egy példán keresztül mutatjuk be:
Jegybanki alapkamat (egy bizonyos naptári félév első napján) = 9%
Első eset (nincs ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 0%
Késedelmi kamat = 9%
Második eset (van ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 5% (szerződéses kikötés)
Késedelmi kamat = 9% / 3 = 3% lenne, de az „összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot” feltétel nem teljesül, hiszen 5% + 3% = 8% (ami kevesebb, mint 9%). A feltétel teljesüléséhez 4% késedelmi kamatot kell felszámítani.
Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.
Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
Frissítettük a kamat kalkulátorunkat: Késedelmi kamat kalkulátor
Segédletünk a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelmét is kezeli (Szja. tv. 72. §)
Frissítéseinkről itt értesülhetsz: Frissítések
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)