Az Áfa törvény a személygépkocsi meghatározását a 8703 vámtarifaszámra
való hivatkozással teszi meg és nem a forgalmi engedély szerinti minősítéshez köti,
így a besoroláshoz ezt a szempontot kell irányadónak tekintenünk.
Alap esetben a személygépkocsival kapcsolatos igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlák, előzetesen felszámított áfaként feltüntetett, összegének 50 százaléka levonásba helyezhető, amennyiben minden egyéb, a törvényben meghatározott feltétel teljesül.
A személygépkocsihoz beszerzett alkatrészek, kiegészítők és egyéb termékek előzetesen felszámított áfája nem vonható le.
A szerviz szolgáltatások esetében, a szolgáltatói számlán tételesen feltüntetett kicserélt alkatrészek (termékek) áfája, tekintettel arra, hogy a velük kapcsolatban előzetesen felszámított áfa beépül a főtevékenységhez kötődő áfába (szerviz szolgáltatás), ezért az ilyen számla teljes összege után előzetesen felszámított áfa 50 százaléka levonásba helyezhető. Ez abban az esetben is igaz, ha egyébként maga a szerviz szolgáltatás értéke alacsonyabb, mint a kicserélt alkatrészek értéke.
A bérbe vett személygépkocsinak (ideértve a nyílt végű lízinget is) ahhoz, hogy az 50 százalékos visszaigényelhetőséggel élni lehessen részben legalább adóköteles tevékenységet kell szolgálnia. E feltételnek ügyletenként teljesülnie kell, vagyis minden egyes külön teljesítés, elszámolási időszak tekintetében meg kell valósuljon. Ennek bizonyítása a vállalkozó feladata. Amennyiben a vállalkozó havi áfa bevalló és a lízing díj is hasonló gyakoriságú, akkor esetében az adómegállapítási időszak és az igénybe vett szolgáltatás elszámolási időszaka egybeesik, azaz havonta kell rendelkeznie legalább egy olyan bizonyítékkal, amely alátámasztja a személygépkocsi adóköteles tevékenységhez történő használatát.
A NAV álláspontja szerint „Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, akár egy email is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja”. Ezzel szemben olvashatók olyan szakértői vélemények is, amelyek szkeptikusak az ilyen jellegű bizonyító erejű dokumentumokat illetően!
Feltételezve, hogy a havi áfa bevalló vállalkozó kizárólag adóköteles szolgáltatást teljesít, kizárjuk a törvény által engedélyezett 50%-os levonási hányadra vonatkozó – 123. § szerinti – arányosítási kötelezettséget. Természetesen, ha van adómentes tevékenység is, akkor a levonásba helyezhető rész arányosítását nem lehet megúszni.
Az 50%-os levonható átalányszámítás mellett a vállalkozások továbbra is élhetnek az áfatörvény (Áfa tv.) 125/A §-ában biztosított választási jogukkal és az üzleti használat arányában igényelhetik vissza a bérleti- és lízingdíj áfáját. Ez azoknak éri meg, akik az 50%-nál lényegesen nagyobb arányban használják üzleti célra a személygépkocsit és ezt megfelelően bizonylatolni is tudják.
Fontos lehet, hogy mi a teljes ügylet végkimenetele. Amennyiben a vége az, hogy az egész ügylet nem más, mint egy termék értékesítése és nem szolgáltatásnyújtás, úgy az áthárított általános forgalmi adó az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem vonható le! E tekintetben a lízing szerződés a meghatározó. Az utolsó lízingdíj tulajdonképpen a maradványérték kell legyen és a személygépkocsi értékesítéséről kell szóljon. Ennek az áfája nem vonható le.
Úgy tudni, előfordult már néhány olyan eset, amikor a nyílt végű pénzügyi lízingszerződést zárt végű pénzügyi lízingszerződéssé minősítette az adóhatóság, ezért nem árt az óvatosság. A Ptk. a nyílt végű lízing meghatározása tekintetében lehetőséget biztosít arra, hogy a maradványérték lényegesen alacsonyabb legyen, mint a szerződéskötéskori piaci ár. Lemondani is lehet a vételi jogról egy más személy javára, de ekkor számolnunk kell az illetéktörvény ajándékozással kapcsolatos szabályaival is.
A Ptk. pénzügyi lízing szerződésekre vonatkozó meghatározása:
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Áfa arányosítás kalkulátor
Útnyilvántartó
Szabadon lekérhető!
Üzemanyag megtakarítás nyilvántartó
Cégautó szabályzat minta
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Áfa visszaigénylés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Áfa visszaigénylés. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. február 2., vasárnap
2010. július 7., szerda
Az Európai Közösség valamely tagállamából megillető hozzáadott-értékadó visszatéríttetése a Magyarországon letelepedett vállalkozások számára.
Az adóhatóság kiadott egy tájékoztatót a külföldi áfa-visszatéríttetés 2010. évi szabályairól, amely az alábbi címen érhető el:
http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/kulfoldi_afavissza_2010.html
Ugyancsak az APEH portálról letölthető az a nyomtatvány amely a belföldön letelepedett (magyar) adóalanyoknak az Európai Közösség valamely tagállamából megillető hozzáadott-értékadó (továbbiakban: héa) visszatéríttetésére szolgál.
10ELEKAFA letöltése
http://www.apeh.hu/bevallasok/nyomtatvany/kerelem/10ELEKAFA.html
A nyomtatvány mellett érdemes a Kitöltési útmutatót is letölteni.
Az Art. 9. számú mellékletének 2/A. pontjában meghatározott adóalanyt az Európai Közösség valamely tagállamából megillető hozzáadott-értékadó visszatéríttetéséhez 10_ELEKÁFA_ K és 10 ELEKAFA_ SZ elnevezésű nyomtatványhoz.
Jogszabályi háttér
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
- 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről
- a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK (2008. február 12.) irányelv (Irányelv)
- a Bizottság 1174/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az 1798/2003/EK rendelet 34a. és 37. cikkének a 2008/9/EK tanácsi irányelv szerinti héa- visszatérítéssel kapcsolatos végrehajtási szabályai megállapításáról (Rendelet)
A visszatérítés elektronikus úton történik.
A kérelmező a letelepedés helye szerinti tagállam adóhatóságához benyújtott kérelemével kezdeményezi az eljárást függetlenül attól, hogy melyik tagállami adóhatóságtól igényel vissza.
A nyomtatványt kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani.
A kérelmet a kérelmező és a ’T180 Bejelentés és adóhatósági regisztrációs adatlap az adóügyek elektronikus intézéséhez elnevezésű nyomtatványon bejelentett meghatalmazott nyújthatja be a www.magyarorszag.hu oldalon keresztül az állami adóhatósághoz.
A nyomtatványt azok a belföldön letelepedett adóalanyok nyújthatják be, akik az Európai Közösség valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetését kezdeményezik.
Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig ezen a nyomtatványon terjesztheti elő elektronikusan.
A visszatéríttetés tagállama - a Magyar Köztársaság kivételével - az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a hozzáadottérték-adót a visszaigénylésre jogosult adóalanyra (kérelmező) az ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították.
A visszatéríttetni kért összeget a visszatéríttetés tagállamának nemzeti pénznemében kell megadni.
A kitöltési útmutató részletesen bemutatja a szabályokat az adó-visszatérítési időszaknak megjelölésével, a pénz nemével, a használható nyelvvel, a minimálisan visszakérhető összeggel és a figyelembe vehető költségnemekkel kapcsolatban.
A kitöltési útmutató angol nyelven is elérhető.
2010. június 1.-én az adóhatóság egy további tájékoztatót is kiadott a belföldön letelepedett adóalanyok Hollandiából történő áfa-visszatéríttetési eljárásával kapcsolatban.
http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/holland_100531.html
http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/kulfoldi_afavissza_2010.html
Ugyancsak az APEH portálról letölthető az a nyomtatvány amely a belföldön letelepedett (magyar) adóalanyoknak az Európai Közösség valamely tagállamából megillető hozzáadott-értékadó (továbbiakban: héa) visszatéríttetésére szolgál.
10ELEKAFA letöltése
http://www.apeh.hu/bevallasok/nyomtatvany/kerelem/10ELEKAFA.html
A nyomtatvány mellett érdemes a Kitöltési útmutatót is letölteni.
Az Art. 9. számú mellékletének 2/A. pontjában meghatározott adóalanyt az Európai Közösség valamely tagállamából megillető hozzáadott-értékadó visszatéríttetéséhez 10_ELEKÁFA_ K és 10 ELEKAFA_ SZ elnevezésű nyomtatványhoz.
Jogszabályi háttér
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
- 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről
- a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK (2008. február 12.) irányelv (Irányelv)
- a Bizottság 1174/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az 1798/2003/EK rendelet 34a. és 37. cikkének a 2008/9/EK tanácsi irányelv szerinti héa- visszatérítéssel kapcsolatos végrehajtási szabályai megállapításáról (Rendelet)
A visszatérítés elektronikus úton történik.
A kérelmező a letelepedés helye szerinti tagállam adóhatóságához benyújtott kérelemével kezdeményezi az eljárást függetlenül attól, hogy melyik tagállami adóhatóságtól igényel vissza.
A nyomtatványt kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani.
A kérelmet a kérelmező és a ’T180 Bejelentés és adóhatósági regisztrációs adatlap az adóügyek elektronikus intézéséhez elnevezésű nyomtatványon bejelentett meghatalmazott nyújthatja be a www.magyarorszag.hu oldalon keresztül az állami adóhatósághoz.
A nyomtatványt azok a belföldön letelepedett adóalanyok nyújthatják be, akik az Európai Közösség valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetését kezdeményezik.
Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig ezen a nyomtatványon terjesztheti elő elektronikusan.
A visszatéríttetés tagállama - a Magyar Köztársaság kivételével - az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a hozzáadottérték-adót a visszaigénylésre jogosult adóalanyra (kérelmező) az ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították.
A visszatéríttetni kért összeget a visszatéríttetés tagállamának nemzeti pénznemében kell megadni.
A kitöltési útmutató részletesen bemutatja a szabályokat az adó-visszatérítési időszaknak megjelölésével, a pénz nemével, a használható nyelvvel, a minimálisan visszakérhető összeggel és a figyelembe vehető költségnemekkel kapcsolatban.
A kitöltési útmutató angol nyelven is elérhető.
2010. június 1.-én az adóhatóság egy további tájékoztatót is kiadott a belföldön letelepedett adóalanyok Hollandiából történő áfa-visszatéríttetési eljárásával kapcsolatban.
http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/holland_100531.html
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2010. június 29., kedd
Áfa követelés átvitele a kiválással létrejövő jogutód társaságba.
Az egyik cégünknél az átalakulás cégbírósági bejegyzése rövidesen megtörténik, ezért szeretnénk az átalakulást követő kérdéseket tisztázni. Kiválásról van szó. A kiváló cég jogutód a mostani cégben lévő ,idei évben kezdett tevékenység, és az azzal kapcsolatos követelések és kötelezettségek vonatkozásában. A követelések között jelenik meg mintegy 1M Ft levonható áfa ami a tevékenység kialakításával összefüggő költségek kapcsán merült fel. Az átalakuló társaság negyedéves bevalló, az áfa-t eddig következő időszakra átvihetőként kezeltük azzal a meggondolással, hogy az átalakulásig képződik annyi befizetendő adónk ami ezt fedezi. Ez nem így történt.
Az áfa tv.( 127.§ (2).186. § ( 6) ) a jogutódlást csak megszűnés esetére említi. Az a kérdésem, hogy a kiváló társaság mint jogutód gyakorolhatja-e az adólevonási jogát a megelőző időszakban keletkezett áfa tekintetében ? Mik a tennivalók ilyen esetben. Megoldás lehetne az is, hogy az áfa-t most visszakérjük, ennek azonban az a technikai akadálya, hogy még várhatóan lesz az adott időszakot érintő szállítói tartozás , másrészt mielőtt visszakapnánk jelentős összegű befizetendő adója lesz a kiváló cégnek. Esetünkben az lenne a kívánatos, hogy a kiváló cég mint jogutód kezelhesse tovább a korábban keletkezett levonható,vissza nem igényelt áfa-t.
Nézzük mit mond az Áfa bevallás kitöltési útmutatója:
Tárgyévben átalakulás, szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózónak az Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja szerint bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult, vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell eleget tennie bevallási kötelezettségének. A jogutód szervezetre az év során a továbbiakban az Art. bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód szervezet saját adóadatai alapján.
Soron kívüli bevallási kötelezettségek
„Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kitöltése:
Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(6) és (9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteni.
Sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van továbbá beolvadás esetén az átvevő (befogadó) cégnek, kiválás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő cégnek (akiből kiváltak), az eseményt kiváltó dátumot követő 30 napon belül.
Az előtársasági időszak lezárása, devizanem-váltás, beolvadás, kiválás miatt, illetve az Art. 33. § (3) bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kódkockában kell jelölni arab számmal: előtársasági időszak lezárása (1), devizanem-váltása (2), beolvadás (3), kiválás (4), egyéb átalakulás (6), előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7), közvetett vámjogi képviselő, és a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt adóalannyá váló adóalany által benyújtandó soron kívüli bevallás (8).
Egyéb kitöltési információk a főlaphoz
A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése:
A HIVATAL (A) blokk az adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne jegyezzen be adatot!
Az AZONOSÍTÁS(B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat: név, adószám, levelezési cím a nyomtatványon kért bontásban. Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulás, szétválás, kiválás, összeolvadás) érintett adóalany, a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést, hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot tilos kitöltenie!
És a törvényi hivatkozások:
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
I./B./3.b
1. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez
I.
AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA
B) Az egyes adóbevallások határideje
3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
b) Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmi adóbevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmi adó-bevallási kötelezettségének.
Art. 33. § (3)–(6) és (9)
Az adóbevallás különös szabályai
33. §
(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani.
(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.
2000. évi C. törvény a számvitelről
VII. Fejezet
SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
Előtársasági időszak
Gazdasági társaságok átalakulása
Egyéb átalakulás
Devizanemek közötti áttérés
Összegezve - véleményünk szerint:
A jogelőd (folyamatosan tovább működő) adózónak sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van és a azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani. Ebben a bevallásban az eddig szerepeltetett "Következő időszakra átvihető követelés összege" (83 sor 1065-01-03) csökkenni fog a kiváló cégnek átadott követeléssel.
A szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózónak az Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja szerint bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult. Az első ilyen bevallásában az átvett követelést az előbbiekben már említett bevallási lap 78. sorában "Előző időszakról beszámítható csökkentő tétel" -ként szerepeltetheti. Az első oldalon a jogelőd adószámának szintén szerepelnie kell (Azonosítás B).
Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Kedvezményezett átalakulás menedzser
Munkáltatói tájékoztató átalakuláshoz
Az áfa tv.( 127.§ (2).186. § ( 6) ) a jogutódlást csak megszűnés esetére említi. Az a kérdésem, hogy a kiváló társaság mint jogutód gyakorolhatja-e az adólevonási jogát a megelőző időszakban keletkezett áfa tekintetében ? Mik a tennivalók ilyen esetben. Megoldás lehetne az is, hogy az áfa-t most visszakérjük, ennek azonban az a technikai akadálya, hogy még várhatóan lesz az adott időszakot érintő szállítói tartozás , másrészt mielőtt visszakapnánk jelentős összegű befizetendő adója lesz a kiváló cégnek. Esetünkben az lenne a kívánatos, hogy a kiváló cég mint jogutód kezelhesse tovább a korábban keletkezett levonható,vissza nem igényelt áfa-t.
Nézzük mit mond az Áfa bevallás kitöltési útmutatója:
Tárgyévben átalakulás, szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózónak az Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja szerint bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult, vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell eleget tennie bevallási kötelezettségének. A jogutód szervezetre az év során a továbbiakban az Art. bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód szervezet saját adóadatai alapján.
Soron kívüli bevallási kötelezettségek
„Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kitöltése:
Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(6) és (9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteni.
Sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van továbbá beolvadás esetén az átvevő (befogadó) cégnek, kiválás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő cégnek (akiből kiváltak), az eseményt kiváltó dátumot követő 30 napon belül.
Az előtársasági időszak lezárása, devizanem-váltás, beolvadás, kiválás miatt, illetve az Art. 33. § (3) bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kódkockában kell jelölni arab számmal: előtársasági időszak lezárása (1), devizanem-váltása (2), beolvadás (3), kiválás (4), egyéb átalakulás (6), előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7), közvetett vámjogi képviselő, és a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt adóalannyá váló adóalany által benyújtandó soron kívüli bevallás (8).
Egyéb kitöltési információk a főlaphoz
A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése:
A HIVATAL (A) blokk az adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne jegyezzen be adatot!
Az AZONOSÍTÁS(B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat: név, adószám, levelezési cím a nyomtatványon kért bontásban. Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulás, szétválás, kiválás, összeolvadás) érintett adóalany, a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést, hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot tilos kitöltenie!
És a törvényi hivatkozások:
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
I./B./3.b
1. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez
I.
AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA
B) Az egyes adóbevallások határideje
3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
b) Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmi adóbevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmi adó-bevallási kötelezettségének.
Art. 33. § (3)–(6) és (9)
Az adóbevallás különös szabályai
33. §
(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani.
(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.
2000. évi C. törvény a számvitelről
VII. Fejezet
SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
Előtársasági időszak
Gazdasági társaságok átalakulása
Egyéb átalakulás
Devizanemek közötti áttérés
Összegezve - véleményünk szerint:
A jogelőd (folyamatosan tovább működő) adózónak sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van és a azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani. Ebben a bevallásban az eddig szerepeltetett "Következő időszakra átvihető követelés összege" (83 sor 1065-01-03) csökkenni fog a kiváló cégnek átadott követeléssel.
A szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózónak az Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja szerint bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult. Az első ilyen bevallásában az átvett követelést az előbbiekben már említett bevallási lap 78. sorában "Előző időszakról beszámítható csökkentő tétel" -ként szerepeltetheti. Az első oldalon a jogelőd adószámának szintén szerepelnie kell (Azonosítás B).
Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta
Kedvezményezett átalakulás menedzser
Munkáltatói tájékoztató átalakuláshoz
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2010. március 10., szerda
Integrátori szerződés Áfa vonzata
Adózók integrátori termeltetési és finanszírozási szerződést kötöttek egymással. Az Integrált és az Integrátor e szerződés keretein belül az Integrált tevékenységéhez szükséges anyagok megvásárlásának feltételeit rögzítették. Az Integrátor kötelezettséget vállalt arra, hogy a szükséges anyagokat egy bizonyos ütemezés szerint értékesíti az Integráltnak. Az Integrált pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy az említett anyagok ellenértékét egy meghatározott határidőig termés átadásával visszafizeti. A felek a köztük létrejött szerződést hitelszerződésnek tekintették és az Integrátor által menet közben kiszámlázott anyagokról szóló számlákban feltüntetett előzetesen felszámított adót az Integrált visszaigényelte. Helyesen értelmezte-e az Integrált az Áfa törvény visszaigényelhető adóra vonatkozó 186. §-át?
Az Áfa törvény 66. §-a kimondja:
66. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.
Az adólevonási jog beállásának időpontját a 119. §-ban találjuk.
119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.
A kölcsönszerződés szabályait pedig a Ptk 522-528 §-ai tartalmazzák. Ebből két szakaszt emelnénk ki:
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az Integrált adólevonási joga megnyílt abban az időpontban, amikor számára az Integrátor átadta a szükséges anyagokat és erről számlát bocsátott ki felé, megjelölvén teljesítési időpontként az átadás napját. Önmagában azonban az ily módon előzetesen felszámított Áfa visszaigényelhetősége még nem nyílt meg.
A visszaigényelhetőséget az Áfa törvény 186. §-a szabályozza. Ez egyrészt az Adózás rendjében (Art.) szabályozott értékhatárok és időpontok függvénye, másrészt pedig a kifizetettséghez kötött. Vagyis ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az Art.-ban meghatározott esedékességig az adózó maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig a negatív előjelű Áfa különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Ez a "kiegyenlítettség" akkor valósul meg, ha a felek közötti megállapodásokból egyértelműen kitűnik, hogy az Integráltnak átadott anyagok ellenértékét az Integrátor kölcsön formájában az Integráltnál hagyja, az Integrált e kölcsön felvételéről elismervényt állít ki és ezt a tényt a Ptk. szabályai szerint kölcsönszerződés aláírásával nyugtázzák, amelyben a visszafizetés esedékességéről is rendelkeznek. Tehát az Integrátor vevői követelése megszűnik és helyébe lép egy adott kölcsönnel kapcsolatos követelés, amely természetesen a piaci árnak megfelelő kamat kikötését is feltételezi.
Önálló kölcsönszerződés hiányában, csupán az ellenérték halasztott fizetéséről beszélhetünk, amely csak a kifizetés (terméssel történő kompenzálás) időpontjában nyitja meg az előzetes Áfa visszaigényelhetőségét.
Az Áfa törvény 66. §-a kimondja:
66. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.
Az adólevonási jog beállásának időpontját a 119. §-ban találjuk.
119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.
A kölcsönszerződés szabályait pedig a Ptk 522-528 §-ai tartalmazzák. Ebből két szakaszt emelnénk ki:
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az Integrált adólevonási joga megnyílt abban az időpontban, amikor számára az Integrátor átadta a szükséges anyagokat és erről számlát bocsátott ki felé, megjelölvén teljesítési időpontként az átadás napját. Önmagában azonban az ily módon előzetesen felszámított Áfa visszaigényelhetősége még nem nyílt meg.
A visszaigényelhetőséget az Áfa törvény 186. §-a szabályozza. Ez egyrészt az Adózás rendjében (Art.) szabályozott értékhatárok és időpontok függvénye, másrészt pedig a kifizetettséghez kötött. Vagyis ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az Art.-ban meghatározott esedékességig az adózó maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig a negatív előjelű Áfa különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Ez a "kiegyenlítettség" akkor valósul meg, ha a felek közötti megállapodásokból egyértelműen kitűnik, hogy az Integráltnak átadott anyagok ellenértékét az Integrátor kölcsön formájában az Integráltnál hagyja, az Integrált e kölcsön felvételéről elismervényt állít ki és ezt a tényt a Ptk. szabályai szerint kölcsönszerződés aláírásával nyugtázzák, amelyben a visszafizetés esedékességéről is rendelkeznek. Tehát az Integrátor vevői követelése megszűnik és helyébe lép egy adott kölcsönnel kapcsolatos követelés, amely természetesen a piaci árnak megfelelő kamat kikötését is feltételezi.
Önálló kölcsönszerződés hiányában, csupán az ellenérték halasztott fizetéséről beszélhetünk, amely csak a kifizetés (terméssel történő kompenzálás) időpontjában nyitja meg az előzetes Áfa visszaigényelhetőségét.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2010. január 6., szerda
A hozzáadottérték-adó (Áfa) visszatérítésének egyes szabályai
Egy tagállamban letelepedett adóalany más tagállamban eszközölt termékbeszerzését, szolgáltatás-igénybevételét terhelő hozzáadottérték-adó (Magyarországon:Áfa) visszatérítésének 2010. január 1-jétől új eljárási szabályai vannak.
A TANÁCS 2008/9/EK IRÁNYELVE által meghatározott szabályok beépítésre kerültek a 2010. január 1-től hatályos Áfa törvénybe.
Magyarországon letelepedett áfa-alany amennyiben más tagállamban úgy szerez be terméket, vagy vesz igénybe szolgáltatást, hogy a termék/szolgáltatás árában a másik tagállambeli értékesítő/nyújtó a saját tagállamában alkalmazandó hozzáadottérték-adót jogszerűen hárított át, akkor ezt az adót az érintett tagállam hozzáadottérték-adó szabályainak megfelelően jogosult visszakérni az érintett tagállam adóhatóságától, a magyar adóhatósághoz benyújtott kérelem útján.
Ugyanez fordítva is érvényes. Amennyiben egy Németországban letelepedett adóalany Magyarországon olyan terméket vásárol, vagy olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelyre a Magyarországon érvényes adómérték szerinti Áfát is felszámították, jogosult a letelepedés
helye szerinti tagállamban, az ezen tagállam által létrehozott elektronikus portálon keresztül a felszámított adónak a visszatérítését kérni.
A visszatérítési jogosultság feltételei:
- az adóalanynak a visszatérítési időszakban nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban volt gazdasági székhelye vagy olyan állandó telephelye, ahonnan gazdasági ügyletek lebonyolítására került sor, vagy – székhely és állandó telephely hiányában – lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem ezen tagállam területén volt;
- a visszatérítési időszakban nem végzett olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely a visszatérítés helye szerinti tagállam területén teljesítettnek tekinthető, a következő ügyletek kivételével:
a) egyes adómentes fuvarozási szolgáltatások teljesítése és ahhoz járulékosan kapcsolódó tevékenységek;
b) olyan személy részére történő termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások, aki a hozzáadottérték-adó megfizetésére kötelezett.
- a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban letelepedett adóalany akkor válik jogosulttá visszatérítésre a visszatérítés
helye szerinti tagállamban, ha a letelepedésének helye szerinti tagállamban adólevonásra jogosító ügyleteket bonyolít le.
A kérelem az egyes tagállamok által meghatározott formanyomtatványon történik.
A visszatérítés meghatározott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik.
1. = üzemanyag;
2. = közlekedési eszközök bérbeadása;
3. = (az 1. és a 2. kód alatt említett áruktól és szolgáltatásoktól eltérő) közlekedési eszközökkel kapcsolatos költségek;
4. = autópályadíjak és úthasználati díjak;
5. = utazási költségek, mint például taxiköltségek, tömegközlekedési díjak;
6. = lakhatás;
7. = élelmiszer, ital és éttermi szolgáltatások;
8. = belépőjegyek vásárokra és kiállításokra;
9. = luxuskiadások, szórakozási célú kiadások és reprezentációs költségek;
10. = egyéb.
A 10-es kód alkalmazása esetén meg kell adni az értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások jellegét.
A feltétel rendszer időbeli és összegszerű korlátokat is tartalmaz, mind a kérelem benyújtója, mind a teljesítésre kötelezett tagállam szempontjából.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A TANÁCS 2008/9/EK IRÁNYELVE által meghatározott szabályok beépítésre kerültek a 2010. január 1-től hatályos Áfa törvénybe.
Magyarországon letelepedett áfa-alany amennyiben más tagállamban úgy szerez be terméket, vagy vesz igénybe szolgáltatást, hogy a termék/szolgáltatás árában a másik tagállambeli értékesítő/nyújtó a saját tagállamában alkalmazandó hozzáadottérték-adót jogszerűen hárított át, akkor ezt az adót az érintett tagállam hozzáadottérték-adó szabályainak megfelelően jogosult visszakérni az érintett tagállam adóhatóságától, a magyar adóhatósághoz benyújtott kérelem útján.
Ugyanez fordítva is érvényes. Amennyiben egy Németországban letelepedett adóalany Magyarországon olyan terméket vásárol, vagy olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelyre a Magyarországon érvényes adómérték szerinti Áfát is felszámították, jogosult a letelepedés
helye szerinti tagállamban, az ezen tagállam által létrehozott elektronikus portálon keresztül a felszámított adónak a visszatérítését kérni.
A visszatérítési jogosultság feltételei:
- az adóalanynak a visszatérítési időszakban nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban volt gazdasági székhelye vagy olyan állandó telephelye, ahonnan gazdasági ügyletek lebonyolítására került sor, vagy – székhely és állandó telephely hiányában – lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem ezen tagállam területén volt;
- a visszatérítési időszakban nem végzett olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely a visszatérítés helye szerinti tagállam területén teljesítettnek tekinthető, a következő ügyletek kivételével:
a) egyes adómentes fuvarozási szolgáltatások teljesítése és ahhoz járulékosan kapcsolódó tevékenységek;
b) olyan személy részére történő termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások, aki a hozzáadottérték-adó megfizetésére kötelezett.
- a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban letelepedett adóalany akkor válik jogosulttá visszatérítésre a visszatérítés
helye szerinti tagállamban, ha a letelepedésének helye szerinti tagállamban adólevonásra jogosító ügyleteket bonyolít le.
A kérelem az egyes tagállamok által meghatározott formanyomtatványon történik.
A visszatérítés meghatározott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik.
1. = üzemanyag;
2. = közlekedési eszközök bérbeadása;
3. = (az 1. és a 2. kód alatt említett áruktól és szolgáltatásoktól eltérő) közlekedési eszközökkel kapcsolatos költségek;
4. = autópályadíjak és úthasználati díjak;
5. = utazási költségek, mint például taxiköltségek, tömegközlekedési díjak;
6. = lakhatás;
7. = élelmiszer, ital és éttermi szolgáltatások;
8. = belépőjegyek vásárokra és kiállításokra;
9. = luxuskiadások, szórakozási célú kiadások és reprezentációs költségek;
10. = egyéb.
A 10-es kód alkalmazása esetén meg kell adni az értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások jellegét.
A feltétel rendszer időbeli és összegszerű korlátokat is tartalmaz, mind a kérelem benyújtója, mind a teljesítésre kötelezett tagállam szempontjából.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. május 22., péntek
Megfizetettség az Áfa törvényben
Negyedéves Áfa bevallók vagyunk. Használt tárgyi eszközt vásároltunk márciusban. A számlán teljesítés időpontként március 31. szerepelt. Fizetési határidő április 20. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja.
Április 20. -án kiegyenlítettük a vételárat. Ugyanezen a napon nyújtottuk be az Áfa bevallásunkat, amelyben a visszaigényelhető Áfa átvezetését kértük a társasági adóra.
Helyesen jártunk-e el? Megfizetettnek tekinthető-e a szállítói tartozás, ha ez az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kiegyenlítésre kerül?
Az Áfa tv. a visszaigénylésre vonatkozólag az alábbi rendelkezést tartalmazza:
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Az ART:
2. Az általános forgalmi adó
a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig,
- ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Álláspontunk szerint a megfizetettség bekövetkezik abban az esetben, ha a számlát a bevallás benyújtásáig kiegyenlítik.
A 186 § (2) -ben említett "az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg" az ART-ban meghatározott esedékességre utal.
Az ART szerinti esedékesség pedig "a negyedévet követő hó 20. nap", mely időpontól a visszaigénylési jogosultság megnyílik.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Április 20. -án kiegyenlítettük a vételárat. Ugyanezen a napon nyújtottuk be az Áfa bevallásunkat, amelyben a visszaigényelhető Áfa átvezetését kértük a társasági adóra.
Helyesen jártunk-e el? Megfizetettnek tekinthető-e a szállítói tartozás, ha ez az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kiegyenlítésre kerül?
Az Áfa tv. a visszaigénylésre vonatkozólag az alábbi rendelkezést tartalmazza:
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Az ART:
2. Az általános forgalmi adó
a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig,
- ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Álláspontunk szerint a megfizetettség bekövetkezik abban az esetben, ha a számlát a bevallás benyújtásáig kiegyenlítik.
A 186 § (2) -ben említett "az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg" az ART-ban meghatározott esedékességre utal.
Az ART szerinti esedékesség pedig "a negyedévet követő hó 20. nap", mely időpontól a visszaigénylési jogosultság megnyílik.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2008. augusztus 20., szerda
Levonásba helyezhető-e az Áfa forgalmi engedély hiányában?
Segítsetek az alábbi probléma megoldásában:
Tárgyi eszköz beszerzés történt, mely keretében traktor, egyéb mg-i gép lett leszámlázva. A számlán a teljesítés kelte július 30. Erről átvételi elismervény is készült, a pénzügyi teljesítésről pedig kölcsönszerződés és önerő befizetés. A kölcsönt folyósító igazolja a kifizetés tényét a szállító felé július 30 napon, az önerő befizetés megtörténik augusztus 12 - én. A számla részét képező traktor üzembehelyezése, a forgalmi engedély kiadása viszont augusztus 20 - ig nem történt meg
Az adózó havi bevalló. Hogy járok el helyesen? Beállíthatom - e a júliusi bevallásba, s átvihető követelésként a következő időszakban kérem vissza az áfát?
A számlán szereplő többi mg-i gép nem forgalmi engedélyhez kötött. Valamennyi eszköz egy számlán szerepel, s erre a számlára vonatkozik a kölcsön is. Az adózónak július hóra fizetendő áfája lenne.
Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.
Tehát az eladó a júliusi áfába kell beállítsa befizetendő adóként,.
A beszerző oldaláról az Áfa törvény a következő szabályt tartalmazza:
Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.
(2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik.
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
Más kérdés, hogy az üzembe helyezésig az amortizáció nem kezdhető el.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Részben kifizetett számla áfájának visszaigénylése
Segítségek szeretnék kérni.
Saját rezsis beruházásról /melioráció/ 3 db /bruttó 50 milliós számlánként - ez kerekített összeg/ került kiállításra a kivitelező részéről. A teljesítés kelte július 31.
A pénzügyi részteljesítések kelte agusztus 4 - 12. A teljes összeg egyik számla esetében sem került kifizetésre, mert a hitel folyósítása nem történt meg, csak az önerő lett átutalva. A teljesítésről minden dokument rendelkezésre áll.
Az adózó havi bevalló.
Kérdésem, hogy a pénzügyileg teljesített összegek után az áfa visszakérhető - e, a ki nem fizetett rész pedig átvihető követelés.
Korábban ha a számla nem volt teljes egészében kifizetve, nem volt visszakérhető.
Az Áfa törvény 186 §-a szabályozza a kérdést.
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Arra az összegre, amely a (2) bekezdés szerint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkenti, a 131. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó.
Tehát véleményünk szerint levonásba helyezheted, de nem igényelheted még részben sem vissza.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
2008. augusztus 18., hétfő
Visszajár-e az Áfa, ha az adóst felszámolták és nem fizetett?
Az alábbi kérdésre szeretném ha választ kapnék:
Vállalkozásunk mint szállító egy másik vállalkozástól, amelyet időközben felszámoltak, (a bírósági végzés megtörtént), a kiszámlázott értékesítés ellenértékét nem kapta meg és a végzés alapján már meg sem kapja. A teljesítéskor az áfát bevallottuk és befizettük.
Visszakaphatjuk -e az áfát miután a pénzügyi teljesítés már nem történik meg, így az értékesítésből bevételünk sem származott?
Az áfát nem kaphatod vissza. Ellenben a követelésed áfástól ráfordításként elszámolhatod (így az adózás előtti eredményed ennyivel kevesebb lesz).
Az adóalap korrekcióra figyelj még. Az ilyen tétel adóalap növelő, de egyben csökkentő tételként is figyelembe vehető, ha hitelt érdemlő dokumentumod van (bírósági végzés, felszámoló értesítője) arról, hogy ez a követelésed behajthatatlan.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)