Munkaidő nyilvántartás buktatói

A munkaidő szabályszerű és pontos nyilvántartása nemcsak adminisztratív kötelezettség, de a munkaügyi ellenőrzések egyik leggyakoribb vizsgálati területe is. Egy hibás vagy hiányos dokumentáció komoly bírságokat vonhat maga után.

Ismerkedj meg a legjellemzőbb hibákkal amelyeket érdemes elkerülni:

1. A „kerekítési” tévhit: Sokan még mindig elkövetik azt a hibát, hogy a munkaidőt mereven, órákra kerekítve (pl. mindig pont 8:00–16:30) rögzítik a valós érkezési és távozási idők helyett. A hatóságok ezt szinte azonnal kiszűrik, hiszen a valóságban ritkán dolgozik mindenki másodpercre pontosan ugyanannyit.

2. Kötelező szünetek hiánya: Gyakori hiányosság, hogy a papírokon vagy a rendszerben egyáltalán nincsenek feltüntetve a munkaközi szünetek (pl. az ebédidő). A Munka Törvénykönyve pontosan előírja, mikor jár szünet – ennek adminisztrálása elengedhetetlen.

3. Hiányzó rendkívüli munkavégzés: A túlórák, a hétvégi vagy éjszakai műszakok feltüntetésének elmaradása a legveszélyesebb hibák közé tartozik. Ha a dolgozó bent van, de a nyilvántartás ezt nem mutatja, az feketefoglalkoztatás gyanúját vetheti fel.

4. Következetlen jelenléti ívek: Tipikus hiba, amikor a jelenléti ív adatai köszönőviszonyban sincsenek a bérszámfejtéssel, a szabadságos papírokkal vagy a műszakbeosztással. Az ellentmondások azonnal szemet szúrnak egy ellenőrzés során.

5. A papíralapú káosz és utólagos kitöltés: A hónap végén, emlékezetből vagy egy füst alatt kitöltött jelenléti ívek szinte zárták ki a hibátlan megfelelést. A mai digitális világban az elektronikus, valós idejű rendszerek nemcsak kényelmesebbek, de biztonságosabbak is.

Egy átlátható, valós adatokat tartalmazó rendszer nemcsak a bírságoktól véd meg, de növeli a munkavállalók bizalmát is a cég iránt!

Mi havonta elkészítjük a munkaidő nyilvántartó mintánkat, amelyet tetszőlegesen tudsz testre szabni.

A segédletre ingyenesen feliratkozhatsz:

https://jelenlet.cegiranytu.hu/

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Rehabilitációs hozzájárulás számítási kérdés

Egy hozzánk intézett kérdés:

"Ha eddig jól értelmeztem az éves rehabilitációs hozzájárulás számítása 2021 évre úgy történik, hogy a foglalkoztatottak éves statisztikai létszámának 5%-át szorozzuk 1.449.000 Ft-al.

Az éves bevallásban pedig a fent kiszámított összeg és a már bevallott előlegek különbözete kerül.

Mi van akkor, ha az első 1- 2 negyedévben a vállalkozás nem kötelezett rehabilitációs hozzájárulást fizetni, mivel a foglalkoztatottak statisztikai létszáma nem haladja meg a 25 főt, viszont ezt a 3- 4. negyedévben meghaladja,  úgy, hogy az éves szintre számított létszám is meghaladja a 25 főt.

Így gyakorlatilag az első 2 negyedévre is meg kell fizetnünk a rehabilitációs hozzájárulást hiába nem voltunk még rá kötelezettek akkor.  Azt viszont nem találtam leírva sehol hogy amennyiben tört évről van szó mint jelen esetben ténylegesen visszamenőleg az egész évre meg kell fizetni vagy pedig arányosítani kell. Jelen esetben szerintem a logikus megoldás az lenne ha a 3-4. negyedév statisztikai létszámából számolnánk az „éves statisztikai létszámot” mivel csak onnan haladtuk meg az előírt létszámot, viszont erről sem találtam információt."

Példa:

1. n.é.  24 fő

2. n.é.  24 fő

3. n.é.  26 fő  előleg 470.925

4. n.é.  27 fő abból 1 fő megváltozott munkaképességű

Az éves szintű statisztikai létszám 25,3 fő

Az éves szintű megváltozott munkaképességű = 0,3 fő

A szükséges létszám: 1,3 fő

A hiányzó létszám = 1 fő

1*1.449.000 = 1.449.000

Fizetett előleg = 470.925

Még fizetendő: 1.449.000 - 470.925 = 978.075 Ft

 

Az előleg számítás szabálya a következő: 

"Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka." [24. § (2)]. 

Ha például fordítva lenne, mint a kérdésben leírt esetben (első negyedévben 25 főt meghaladó foglalkoztatott), akkor az első negyedévet úgy kellene tekinteni, mintha mind a négy negyedévben hasonló lenne a kötelezettség mértéke (vagyis négyszerese) és az éves szintre számított összeg negyedét kellene megfizetni. Amennyiben ez valóban be is következne, akkor az első negyedévben "megsaccolt" éves szint hozná is azt az eredményt és a fizetési kötelezettség nem járna sem plusz befizetéssel, sem visszaigényelhető összeggel.

Természetesen, ha mondjuk a második negyedévben a foglalkoztatottak statisztikai létszáma 25 fő, vagy ennél kevesebb lenne, akkor annak a negyedévnek az alapján nem keletkezne előleg fizetési kötelezettség. Amennyiben ez a továbbiakban sem változna, akkor az első negyedévben fizetett összeg megegyezne az éves fizetési kötelezettséggel. 

Különleges eset lehet, ha például a 3. negyedévben kiugróan magas foglalkoztatási szint párosulna nulla megváltozott munkaképességűnek számító foglalkoztatottal. Ez egy magas előleg fizetési kötelezettséget eredményezne, amely valószínűleg meghaladná év végén az éves fizetési kötelezettséget. Ez lehet olyan eset, amikor a foglalkoztató visszaigénylővé válhat. 

Tört évről a leírt esetben nincs szó. Ilyenről akkor beszélünk, ha egy foglalkoztató nem működik a teljes naptári évben. 

Fontos, hogy az éppen 25 fő foglalkoztatott még nem eredményez fizetési kötelezettséget! 

"23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint)."

Rehabilitációs hozzájárulás kalkulátorunk nagy segítség lehet e kötelezettség számításánál.

https://rehabilitacio.cegiranytu.hu/

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Helyi iparűzési adó 2021 - rövid áttekintés

A vállalkozásokat érintő egyik legfontosabb változás, hogy a 2021. adóévben azon vállalkozó esetén, amely a 639/2020 Korm. rendelet értelmezésében mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, amennyiben az önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.

A NAV az értékhatárt illetően útmutatást ad:

"A Kkv minősítésre van egy speciális szabály. A rendelet értelmében azt a vállalkozást kell mikro-, kis- és középvállalkozásnak tekinteni, amely azzal felel meg a KKV törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében nem a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár a releváns, hanem nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint lehet."

Az is egyértelmű, hogy a KKV minősítés egyéb feltételeit illetően a KKV törvény előírásait kell követni. Így a "gördülő" szabály, vagy az összeszámítás változatlanul érvényes.

"Ahhoz, hogy valamely vállalkozás – a Korm. rendelet szerint 1 %-os helyi iparűzési adómérték igénybe vételére jogosult – mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősüljön, természetesen teljesítenie kell a KKV törvényben előírt valamennyi feltételt (ide értve a kapcsolt vállalkozásokra, partner vállalkozásokra vonatkozó speciális összeszámítási szabályokat is), kizárólag egy kivétellel, mégpedig KKV törvényben szereplő a nettó árbevételre vagy mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár kivételével (ezt fejezi ki a Korm rendelet 1. §-ában az „azzal felel meg..” szövegrész). Ez az értékhatár ugyanis  a Korm. rendelet alkalmazásában nem a KKV. törvény szerinti küszöbérték, hanem 4 milliárd forint."

A 4 milliárd forintos értékhatár, valamint a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó KKV törvénybeli határ ilyen esetben nem az egyedi vállalkozás szintjén, hanem „csoportszinten” értelmezendő.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 42/D. § (1) bekezdése szerin:

"Az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti."

Törvények, amelyek érintettek az iparűzési adó számítását, bevallását illetően:

- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

- 639/2020. Korm. rendelet

a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről

- A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV törvény)

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.