Mosógép az ügyvezető lakásába - az is költség?

A legtöbb esetben az történik, hogy a társaság tulajdonosa a saját ingatlanába jegyzi be a Kft székhelyét és ezzel kapcsolatban kíván a cégben költségeket elszámolni (rezsi, bérleti díj). De nézzük mi van akkor, ha a cégtulajdonos a saját cégével béreltet harmadik személytől egy ingatlant és ő is "betársul" azzal, hogy a szóban forgó ingatlant lakásként is használja. A társaság fizeti a bérleti díjat, a rezsit és eszközöket is vásárol az ingatlanba (mosógép, hűtőszekrény, TV, stb).

Először is szögezzük le, hogy minden számlát, amely a Kft nevére van szabályosan kiállítva és a társaság által történt a kifizetés, azt a költségek, ráfordítások között el kell számolni. Más kérdés, hogy ebből a törvény mit ismer el ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, illetve mi az, ami egy magánszemélynek juttatott vagyoni értéknek minősül, legyen az egy tárgyiasult dolog, vagyoni előny, vagy szolgáltatás.

A Tao törvény a "nem a vállalkozás érdekében felmerült költség" szempontjából nem sok kapaszkodót nyújt. Egyszerűen kijelenti, hogy "Az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.".

Minden esetre téves úton járnánk, ha például egy mosógép, vagy TV vásárlást csupán "nem a vállalkozás érdekében felmerült költség" -nek tekintenénk.  Milyen jó is lenne! A cég tulajdonosa mindent megvetetne a Kft. -vel, megnövelné vele az adóalapot és máris letudva a dolog.  Ugyanis az említett tárgyi eszközt valaki, vagy valakik használni is fogják.

Amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy ezt az eszköz kizárólag a bevételszerző tevékenység érdekében hasznosul és senki sem néz filmeket rajta, nem az utcai ruháit mossa, akkor rendben van, és mondjuk 200 ezer forint alatti eszköz, akkor simán, akár egy összegben is leamortizálható. De vajon hogyan lehetne ezt bizonyítani? Valószínű, hogy kevés olyan üzletmeneti szituáció van, amikor ki lehet zárni a magáncélú használatot. Főleg, ha ez az eszköz egy olyan "irodában" helyezkedik el, amelyik az ügyvezetőnek, illetve a társaság tulajdonosának saját, vagy bérelt lakása is egyben.

Ugyanez a helyzet az ily módon igénybe vett szolgáltatásokkal, mint a bérleti díj, vagy a rezsi költségek azzal, hogy lehetőség van az üzleti célból használt terület meghatározására.
Az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége - ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével. Az arányosítás módját, mértékét - az utólagos viták elkerülése érdekében, - a vállalkozásnak a számviteli politikájában érdemes rögzítenie.

Az Szja tv. így fogalmaz: "Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.".

Ami az adóhatóságot illeti, egy ellenőrzéskor szinte bizonyosan megállapítaná, a magánszemélyi érintettséget és attól függően, hogy a vagyoni értékben részben, vagy egészben részesülő magánszemély milyen viszonyban áll a vállalkozással, jövedelem megvalósulását vélelmezné a hozzá fűződő adó és járulék kötelezettségekkel együtt.

Amennyiben a magánszemély munkaviszonyban , illetve a 24. § (1) szerinti jogviszonyban áll a vállalkozással, akkor nem önálló tevékenységből származó jövedelemről beszélünk. "Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez".  [Szja. tv. 25. § (1)]

"Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen
a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);
b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele." [Szja. tv. 4. § (2)]

"Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,".
[Szja. tv. 24. § (1)]

Amennyiben a társaság és a vagyoni érték juttatásban részesülő magánszemély (például egy személyesen nem közreműködő tag) jogviszonya a fenti felsorolásba nem illik bele, úgy egyéb jövedelemként kezelendő.

"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás."
[Szja. tv. 28. § (1)]

Fölmerülhet kérdésként, hogy nem "Egyes meghatározott juttatás" -nak minősül egy ilyen ügylet? A válaszunk az, hogy nem esik ebbe a kategóriába, hiszen a kifizető nem a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében juttatott vagyoni értéket. Ilyen jellegű juttatás a 70. § és a 71. § -ban nem szerepel.
"Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.
(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;".
[Szja. tv. 69. § (1)]

Természetesen, ha már van számla és el kell számolni az adózás előtti eredmény terhére, de a magánszemély mégsem szeretné, hogy ebből neki adózandó jövedelme származzon, akkor még mindig fennáll a vállalkozásánál felmerült költség szabályszerű megtérítésének lehetősége a magánszemély által.

Tehát összefoglalva, ha a társaság által viselt költség, ráfordítás tekintetében megállapítható részben, vagy egészben a magánhasználat és az érintett magánszemély, akkor annak jogviszonyától függően kell az Szja tv. szerinti jövedelmet megállapítani. Az ily módon elszámolt költség, ráfordítás, a juttatás kapcsán felmerülő adók, járulékok a vállalkozás érdekében felmerülőnek tekintendők és csökkentik az adózás előtti eredményt.

De akkor mit értünk a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költség, ráfordítás alatt?

Mint  írásunk elején kifejtettük, a Tao tv. a 3. számú mellékletében foglalkozik a kérdéssel.
A "különös tekintettel" megfogalmazás nem azt jelenti, hogy kizárólag a felsorolt esetekben. Vagyis a 3. számú mellékletben található felsorolás példálózó jellegűnek tekintendő.

"A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;"

Ha tanulmányozzuk a 3. számú mellékletben felsorolt eseteket, akkor megállapíthatjuk, hogy azokkal kapcsolatban nem merül fel juttatásban részesülő magánszemélyi érintettség. Arról van egyszerűen szó, hogy a vállalkozás olyan költségeket számolt el az adózás eredmény terhére, amelyek a Tao tv. tiltó listáján szerepelnek, illetve a vállalkozás nem tudja bizonyítani, hogy életszerűen felmerülő kiadásokról van szó, a bevételszerző tevékenység érdekében. Fiktív-gyanús szolgáltatást vettek igénybe, tönkrement valami, de kellő gondossággal elkerülhető lett volna, selejteztek, de nem szabályszerűen, stb.



1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1. §
(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez1044
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;
6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
ALAPELVEK
1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)]
Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.

7. § [Értelmező rendelkezések]
E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában
47. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,
51. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
4. §
(2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen
b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.
(2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
(3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.
(4) A (2)–(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.
(5) Ha e törvény külön rendelkezése alapján a (2)–(4) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott összegnek csak egy része minősül bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint bevétel alapján kell – az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – meghatározni.

7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
b) azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként – e törvény külön rendelkezése hiányában is – a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;

25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

Egyéb jövedelem

28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.