Helyi iparűzési adó 2021 - rövid áttekintés

A vállalkozásokat érintő egyik legfontosabb változás, hogy a 2021. adóévben azon vállalkozó esetén, amely a 639/2020 Korm. rendelet értelmezésében mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, amennyiben az önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.

A NAV az értékhatárt illetően útmutatást ad:

"A Kkv minősítésre van egy speciális szabály. A rendelet értelmében azt a vállalkozást kell mikro-, kis- és középvállalkozásnak tekinteni, amely azzal felel meg a KKV törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében nem a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár a releváns, hanem nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint lehet."

Az is egyértelmű, hogy a KKV minősítés egyéb feltételeit illetően a KKV törvény előírásait kell követni. Így a "gördülő" szabály, vagy az összeszámítás változatlanul érvényes.

"Ahhoz, hogy valamely vállalkozás – a Korm. rendelet szerint 1 %-os helyi iparűzési adómérték igénybe vételére jogosult – mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősüljön, természetesen teljesítenie kell a KKV törvényben előírt valamennyi feltételt (ide értve a kapcsolt vállalkozásokra, partner vállalkozásokra vonatkozó speciális összeszámítási szabályokat is), kizárólag egy kivétellel, mégpedig KKV törvényben szereplő a nettó árbevételre vagy mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár kivételével (ezt fejezi ki a Korm rendelet 1. §-ában az „azzal felel meg..” szövegrész). Ez az értékhatár ugyanis  a Korm. rendelet alkalmazásában nem a KKV. törvény szerinti küszöbérték, hanem 4 milliárd forint."

A 4 milliárd forintos értékhatár, valamint a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó KKV törvénybeli határ ilyen esetben nem az egyedi vállalkozás szintjén, hanem „csoportszinten” értelmezendő.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 42/D. § (1) bekezdése szerin:

"Az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti."

Törvények, amelyek érintettek az iparűzési adó számítását, bevallását illetően:

- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

- 639/2020. Korm. rendelet

a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről

- A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV törvény)

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

KKV beruházási kedvezmény lakóingatlan beruházás tükrében

Nemsokára nyakunkon a társasági adó feltöltési kötelezettség, és ennek kapcsán minden adózónak, azoknak is, akikre e kötelezettség nem vonatkozik, érdemes átgondolni a lehetséges adóalap csökkentő tételeket. Így merült fel kérdésként az is, hogy egy cég által megvásárolt családi ház bekerülési értékével lehet-e csökkenteni a társasági adó alapját a 7. § (1) zs) pontjára hivatkozva.


A hivatkozott paragrafus alapján az ingatlan beruházás bekerülési értékével csökkenthető a társasági adó alapja, de ennek számos feltétele van:
 - az adózó az adóév végén Kkv besorolású;
 - az ingatlan korábban még használatba nem vett, azaz új;
 - az üzemkörön kívüli ingatlanok ki vannak zárva;
 - a beruházás bekerülési értéke nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál;
 - az adóalapot csökkentő összeg Tao. tv. szerinti adókulccsal számított hányada bele kell férjen az Európai Uniótól, illetve a Magyar Államtól az adóévben igénybe vehető támogatások megengedett mértékébe;
 - az adóév egészében a társaság valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély.

Az üzemkörön kívüli ingatlan fogalmát a Tao tv. határozza meg. Üzemkörön kívüli ezek szerint az olyan ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. 

Az ingatlan helyes besorolása az adózó felelőssége. Elviekben egy újonnan vásárolt, vagy épített (építtetett) lakóingatlan is lehet közvetlenül a tevékenységgel összefüggő abban az esetben, ha ez a beruházás bérbeadás céljából valósult meg és a vállalkozás tevékenységi körei között szerepel az ingatlan bérbeadás, mint jövedelemszerző tevékenység.

Amennyiben vegyes használatú ingatlanról van szó, úgy az építési engedély-terv és a használatba vételi engedély lehet mérvadó, amely egyértelműen tartalmazza például, hogy az épület melyik része mondjuk terménytároló (a gabona kereskedéssel közvetlenül összefüggő)  és mely rész az étkező, vagy tisztálkodásra kialakított rész. A törvény úgy fogalmaz, hogy az  „elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény”, az üzemkörön kívüli.

Ha rendelkezésre áll az arány és ezek értéke, illetve ha több mint fele az ingatlannak (azaz "túlnyomórészt") közvetlenül a bevételszerző tevékenységet szolgálja, akkor az erre vonatkozó arányos rész figyelembe vehető az adóalap korrekciónál. Merészebb adózók azt is megkockáztathatják, hogy 50 százaléknál kisebb arány esetén is figyelembe veszik a bizonyíthatóan termelési célra készült, ismert költségvetésű és a használatba vételi engedélyben ilyenként megnevezett épületrészt.

Persze értelmezhető úgyis az „elsődlegesen”, hogy ha több mint fele közvetlenül szolgálja a bevételszerző tevékenységet, akkor az egész figyelembe vehető. Ez is egy védhető álláspont lehet, de a kockázat vitathatatlanul magasabb...


Jogszabályi környezet:

7. § (1) zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra.

(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,
a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,
b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

Sikeres  - az adófeltöltést, adóbevallást könnyítő, gyorsító - segédleteinkből:

Társasági adó 2016 kalkulátor

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

KKV meghatározó és nyilvántartó

Árfolyamveszteség kalkulátor

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

Vállalkozások kamatelszámolása

Iparűzési adó kalkulátor


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A Kkv státusz, avagy a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározása

Mikor tartozik egy vállalkozás a mikro-, kis-, vagy középvállalkozási kategóriába (KKV)? Mit jelent a kétéves gördülő szabály? Mikor történik a váltás? Miért kell visszamenni egészen 2005. január 1-ig a nyilvántartás vezetésével? Társasági adóalap kedvezmények, társasági adó kedvezmények, egyéb adókörön belüli kedvezmények esetében, illetve különböző pályázati források igénybevételekor nagyon fontos e státusz helyes meghatározása!

Biztosan jól csinálod? Tapasztalataink azt mutatják, hogy nagyon sokan félreértelmezik a szabály alkalmazását!

Lassan közeleg az év vége és döntened kell. Lehet, hogy már most menet közben szükséged van rá, mert pályázati forrást igényelsz. Vagy éppen csak korábbi döntéseid helyességét akarod felülbírálni!

A cegiranytu.hu erre a célra kifejlesztett segédlete azonnali segítség lehet a megoldásban: KKV meghatározó és nyilvántartó

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -a meghatározza hogyan kell eljárni a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába  történő besorolást illetően.

A jogalkalmazóknak úgy néz ki, hogy komoly értelmezési problémát okoz a szabály azon része, amelyik a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogállásának az elnyeréséről, illetve elvesztéséről szól. 

A bizottsági rendeletben ez így szerepel:
... "megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi ..."

A hazai jogszabályban pedig így:
"... Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól ..."


Láthatjuk, hogy a két joganyag azonos módon határozza meg a feltételeket. A legtöbben úgy gondolják, hogy elég két évre visszamenőlegesen megnézni, hogy változtak-e a paraméterek és akkor már le is van tudva a besorolás. Véleményünk szerint ez nincs így! 

A kétéves gördülő szabály alapján csak akkor tudunk helyes megállapításokat tenni, ha visszamegyünk egészen a "kályhához", azaz 2005. január 1 -hez, illetve, ha a vállalkozás később kezdte meg a tevékenységét, akkor az alapítás évéhez. A jogállás elvesztése, illetve új jogállás megszerzése ugyanis a törvény szerint egy már meglévő jogálláshoz viszonyítva történhet, két egymást követő beszámolóban szereplő paraméterek alapján. Amennyiben az éppen aktuális jogálláshoz képest a vállalkozás mutatói két egymást követő évben eltérést mutatnak (le, vagy fel) akkor változik a státusz, mégpedig a második évre jellemző számok szerint.

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE

I. MELLÉKLET
A kkv meghatározása

2. cikk
A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek 
(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót.
(2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.
(3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.

4. cikk
Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált
adatok
(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek meghatározásához felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok.

(2) Amennyiben, a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

Az Uniós jogszabálynak megfelelő magyar törvény:

2004. évi XXXIV.
törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.


Kapcsolódó termékünk: KKV meghatározó és nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Esettanulmány Kkv vállalkozások besorolására és nyilvántartására.

Cégünkben (legyen:B) 95% mértékben tulajdonos egy külföldi társaság (legyen A), ennek a társaságnak van még egy hasonló tevékenységet folytató másik cége is Magyarországon, ahol 100%-ban tulajdonos (legyen C): a jogszabályokból szerintünk az következik, hogy ilyenkor a cégünk kkv besorolásakor –kapcsolt vállalkozások  láncolataként- a mi  adatainkhoz hozzá kell adni, a tulajdonos (A), illetve a másik cég (C) adatait is, és az összesen adatok alapján ítéltetik meg a besorolás: vagyis a besorolás alapja esetünkben=100%B+100%A+100%C. Mi cégünk kapcslódó (közvetlenül) „A”-hoz, A-án keresztül (közvetetten) „C”-hez is.
(Megjegyzés: sem nekünk, sem a másik két a cégnek nincs más tulajdoni részesedése, ill. az „A” cég a vonatkozó külföldi jogszabályok alapján nem kötelezett konszolidált mérleget készítésére, cégünket 2006 júliusában alapították, a cégünkben a maradék 5% egy természetes személy tulajdonában van).
Kérdés: - Hol kell feltüntetni, melyik sorban a „C” vállalkozás adatait a „kapcsolat_vizsgalo” lapon?
               -Fel kell-e tüntetni, ha igen hol az 5%-ban tulajdonost a „kapcsolat_vizsgalo” lapon?
              - Hol kell feltüntetni, melyik sorban a „C” vállalkozás adatait a „Kkv kesobb alapitott” lapon?
              - 2006 év- alapítás éve, mely tört év- adatait kell-e évesíteni, vagy sem?

 A "C" vállalkozás adatait nem kell feltüntetni a kapcsolat vizsgáló lapon, miután már kiderült, hogy a közvetlen kapcsolatban álló "A" vállalkozás kapcsolódónak minősül. Ha ez nem jelentene minősített kapcsolatot (partneri, kapcsolódó), akkor szükséges lenne a táblázat további részeibe a közvetett kapcsolatban álló adatait feltüntetni.

Esettanulmány Kkv besoroláshoz

Az 5%-os magánszemély tulajdonos adatai itt nem kell szerepeljenek.

A kapcsolódó adatait valóban az említett munkalapon kell feltüntetni a 124-126 sorokban. Mivel kapcsolódóhoz további kapcsolódónak nem biztosítottunk felületet, ezért ezekben a cellákban összesítve kell szerepeltetni minden kapcsolódó ("A" + "C") adatait.

A 2005 évben, vagy azt követően alapított vállalkozásoknál, a vállalkozás besorolását az első üzleti éve első napjára kell meghatározni (alapítás időpontja).
A besorolás alapja az újonnan alakult vállalkozások esetében mindig az üzleti terv. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a várható adatok alapján ezt a besorolást két egymást követő beszámoló elfogadásáig biztosan megőrzi. Természetesen tovább is megőrizheti, amennyiben menet közben nincs két egymást követő évben változás.

Tekintve, hogy az üzleti terv nem tartalmaz mérlegfőösszeget, ezért a besorolásnál a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám évesítés nélküli adatainak számbavétele szükséges.

A példában szereplő "B" vállalkozás 2006 évben lett alapítva. Az ő adatait nem kell évesíteni. Legalább is mi úgy gondoljuk, mert az "üzleti terv alapján" fogalom a konkrét adóév részre vonatkozó adatokat kell jelentse. Az üzleti terv megközelítés egy kicsit érdekes, ha arról van szó, hogy mindezt utólag akarjuk elkészíteni. Ilyenkor véleményünk szerint érdemes a jelen pillanatban már ismert tényadatok alapján rekonstruálni az üzleti tervet az árbevétel és a létszám tekintetében. Ugyanebben az időpontban kell megvizsgálni - amennyiben volt ilyen - a partner, illetve a kapcsolódó vállalkozások adatait. A törvény arról konkrétan nem rendelkezik, hogy miként kell összeadni az almát a körtével. Vagyis a mérlegfőösszeggel is rendelkező kapcsolódó vállalkozás adatait a mérlegfőösszeggel nem rendelkező vállalkozáséval. A mi értelmezésünkben össze kell adni úgy, hogy az üzleti tervel rendelkező vállalkozásunk nulla mérlegfőösszegéhez hozzáadjuk a kapcsolódók mérlegfőösszegét (persze, ha nem ők is újonnan alapítottak!).

Az "A" vállalkozás közvetlenül kapcsolódó, míg a "C" vállalkozás közvetve kapcsolódó. Ez azért van így, mert az "A" vállalkozás többségi tulajdonosként mind a "B", mind a "C" vállalkozás döntéseit befolyásolni tudja a vele és azok egymás között történő előnyösebb, vagy hátrányosab szerződéskötések tekintetében.

 A nyilvántartó minden évben felületet kínál az adott évi beszámoló időpontjában történő minősítéshez. Bizonytalanság esetén a kapcsolat vizsgálóval esetenként el lehet végezni a besorolást. A kétéves szabályt a beépített képletek automatikusan követik.

KKV meghatározó és nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.