A Kkv státusz, avagy a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározása

Mikor tartozik egy vállalkozás a mikro-, kis-, vagy középvállalkozási kategóriába (KKV)? Mit jelent a kétéves gördülő szabály? Mikor történik a váltás? Miért kell visszamenni egészen 2005. január 1-ig a nyilvántartás vezetésével? Társasági adóalap kedvezmények, társasági adó kedvezmények, egyéb adókörön belüli kedvezmények esetében, illetve különböző pályázati források igénybevételekor nagyon fontos e státusz helyes meghatározása!

Biztosan jól csinálod? Tapasztalataink azt mutatják, hogy nagyon sokan félreértelmezik a szabály alkalmazását!

Lassan közeleg az év vége és döntened kell. Lehet, hogy már most menet közben szükséged van rá, mert pályázati forrást igényelsz. Vagy éppen csak korábbi döntéseid helyességét akarod felülbírálni!

A cegiranytu.hu erre a célra kifejlesztett segédlete azonnali segítség lehet a megoldásban: KKV meghatározó és nyilvántartó

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -a meghatározza hogyan kell eljárni a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába  történő besorolást illetően.

A jogalkalmazóknak úgy néz ki, hogy komoly értelmezési problémát okoz a szabály azon része, amelyik a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogállásának az elnyeréséről, illetve elvesztéséről szól. 

A bizottsági rendeletben ez így szerepel:
... "megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi ..."

A hazai jogszabályban pedig így:
"... Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól ..."


Láthatjuk, hogy a két joganyag azonos módon határozza meg a feltételeket. A legtöbben úgy gondolják, hogy elég két évre visszamenőlegesen megnézni, hogy változtak-e a paraméterek és akkor már le is van tudva a besorolás. Véleményünk szerint ez nincs így! 

A kétéves gördülő szabály alapján csak akkor tudunk helyes megállapításokat tenni, ha visszamegyünk egészen a "kályhához", azaz 2005. január 1 -hez, illetve, ha a vállalkozás később kezdte meg a tevékenységét, akkor az alapítás évéhez. A jogállás elvesztése, illetve új jogállás megszerzése ugyanis a törvény szerint egy már meglévő jogálláshoz viszonyítva történhet, két egymást követő beszámolóban szereplő paraméterek alapján. Amennyiben az éppen aktuális jogálláshoz képest a vállalkozás mutatói két egymást követő évben eltérést mutatnak (le, vagy fel) akkor változik a státusz, mégpedig a második évre jellemző számok szerint.

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE

I. MELLÉKLET
A kkv meghatározása

2. cikk
A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek 
(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót.
(2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.
(3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.

4. cikk
Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált
adatok
(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek meghatározásához felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok.

(2) Amennyiben, a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

Az Uniós jogszabálynak megfelelő magyar törvény:

2004. évi XXXIV.
törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.


Kapcsolódó termékünk: KKV meghatározó és nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.