Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA). Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA). Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 17., szerda

EVA-s egyéni vállalkozó és ugyanazon magánszemély egyszemélyes Kft-je kacsolt vállalkozásnak minősül-e?

 Az EVA-s egyéni vállalkozás és ugyanazon magánszemély tulajdonában álló egyszemélyes Kft. esetében a döntési jogkör egy és ugyanazon illetőhöz kötődik. Ebből következik, hogy véleményünk szerint a Tao. tv.-ben meghatározott kapcsolt vállalkozás fogalma c) pontja vonatkozik rá.

23. kapcsolt vállalkozás (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról):
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

EVA egyéni vállalkozás és egyszemélyes Kft. kapcsolata
 Az EVA-ás egyéni vállalkozó esetében alábbi szabályra is érdemes figyelni:

Az eva alapja és mértéke (2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról)
Az eva alapja
5. § (1) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint.
(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:
a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

Ami az egyszemélyes Kft.-t illeti, a kapcsolt vállalkozási viszony miatt, - amennyiben a piaci ártól eltérő árak alkalmazására kerül sor a kettőjük szerződéses viszonyában, - úgy a társasági adótörvény alábbi szabályát kell megfelelő módon alkalmaznia.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)

18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló




Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2011. május 16., hétfő

A korengedményes nyugdíjazás és az EVA

Van egy EVA-s Kft-m. 2010-ben az egyik dolgozómat elküldtem előrehozott öregségi nyugdíjba. A cég kifizette a dolgozó nyugdíját előre 3 évre. Nem tudom, hogy ezt hogyan könyveljem és leginkább abban  nem vagyok biztos, hogy ez a befizetés csökkenti-e az eva alapját a cégnek?

A korengedményes nyugdíjazást az 181/1996 (XII.16.) Korm.rendelet szabályozza. A megállapítást és a folyósítást a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig, betölti.

Nézzük a jogszabályt. Először is a számviteli részt. 

Az EVA törvény 4. § (2) szerint a korlátolt felelősségű társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

Számviteli törvény:
3. § 3. személyi jellegű egyéb kifizetések:
... a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, ...

Ez a rész bizonyára elég egyértelmű. Ami az EVA adóalap módosítását illeti, alaposabban át kell nézni a törvényt, különös figyelemmel a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkozó részekre.

Az eva alapja
5. §
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt
a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

Az eva alapja megállapításának különös szabályai
8. §
(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.
(6) Ha az adóalany - az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.

A kiemelt jogszabályi részek alapján azt a következtetést tudjuk levonni, hogy nincs olyan rendelkezés, ami szerint az evás cég adózási alapul szolgáló bevételét csökkenteni lehetne - a korengedményes nyugdíjazásra való tekintettel - a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt költséggel. Ennek logikáját talán abban lehetne keresni, hogy az eva alapját általában semmilyen - a vállalkozás érdekében felmerült - költség nem csökkenti. Akkor miért éppen ez a személyi jellegű egyéb kifizetés lenne e szabály alól kivétel?


És még egy megjegyzés:
A 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletet és módosította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. április 23., péntek

Ugyanazon tulajdonosi kör befolyása két vállalkozásban

Van egy X Kft. melynek 3 fő magánszemély tulajdonosa van egyenlő részaranyban. A tulajdonosok között nincs semmilyen rokoni kapcsolat.
És van egy evás  Bt. melynek tulajdonosai ugyanazok a személyek akik a Kft. -ben, itt is egyenlő részarányban.
Az evás Bt-nek kizárólag a Kft. -től van árbevétele. 
Kérdés:  kapcsolt-e a két cég? Az adóhivatal vizsgálat esetén kapcsoltként kezelei-e a két cég viszonyát?  Lehet hogy a két cég nem kapcsolt, de mivel azonosak a tulajdonosok mégis kapcsoltként fogják kezelni. A kérdés azért is nagyon fontos, mert az evás cégnek vajon kell-e adóalapot növelnie?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény deffiniája a kapcsolt vállalkozások fogalmát.

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal,

hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

Az első két pont eleve kiesik, hiszen a kérdés kapcsán nincsen olyan harmadik vállalkozás, amely az X Kft.-ben és az Evás Bt.-ben egyaránt többségi befolyással rendelkezne.
A törvény c) pontját kell figyelmesebben megvizsgálnunk.

Első "felindulásból" rávághatnánk, hogy a két cég természetesen kapcsolt, hiszen ugyanaz a tulajdonosi kör szavaz mindkét taggyűlésben. Jobban átgondolva azonban a "harmadik személy" jelentését egészen más következtetésre juthatunk.

A kapcsolt vállalkozás fogalma arra épül, hogy létezik egy olyan vagyon közösség, vagy feltételezhetően vagyoni közösséget alkotó harmadik személy, amely saját vagyoni gyarapodása érdekében úgy tudja befolyásolni a két egymással szerződő felet, hogy azok közül az egyik, mint szerződő fél, akár saját gazdasági hátrányára is, olyan szerződési feltételeket fogadjon el, amelyik a többségi befolyással bíró harmadik személy érdekeit szolgálja.

Ilyen eset fordulhat elő, ha egy család tagjainak a tulajdonában lévő Evás Bt. állít elő terméket, vagy nyújt szolgáltatást a szintén családi tulajdonban lévő Kft.-nek magas nyereség tartalommal. A Kft. pedig ezt a terméket, vagy szolgáltatást tovább értékesíti kisebb nyereség hányaddal. Ezzel elérhető, hogy a képződött nyereség nagy része annál az Evás Bt.-nél csapódjon le, amelynek adózása kedvezőbb, mint a Kft. adózása. A törvényalkotó szándéka, amikor az árbevétel megkétszerezését írta elő az Evás társaságnál, amennyiben bevétele kapcsolt féltől származik, éppen ennek a lehetségnek a kivédésére irányúlt.

Független felek esetében nem beszélhetünk ilyen vagyonközösségről. Igaz, hogy érdekközösség ebben az esetben is fennáll (fennállhat), de ez nem keletkeztet kapcsolt vállalkozási helyzetet. Ha ez nem így lenne, akkor akár két nagy tőzsdei cég állandóan változó tulajdonosi körét is folyamatosan vizsgálni kellene, hogy nincsenek-e többségben olyan tulajdonosi csoportok, amelyek mindkét cég esetében többségi befolyással birnak.

Összegezve fenti eszmefuttatásunkat, azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kérdéses cégek nem kapcsolt vállalkozások. Akkor lennének kapcsoltak, ha a magánszemély tulajdonosok közül legalább ketten közeli hozzátartozók.


Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a Ptk. következő szabályát sem:
Ptk. 203. §
(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.




Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló 

Vállalkozások kamatelszámolása

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2010. március 24., szerda

Gyes ideje alatt személyes közreműködés társas vállalkozásban

Egy főállású munkaviszonyban levő hölgy, jelenleg GYES-en van, egy EVÁ-s Bt.-be beltagként 2010. 03. hóban belépett. Bevételi nyilvántartást vezet a Bt. Osztalék jövedelemként veszi majd ki jövedelmét, így SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A járulékfizetésre vonatkozólag nem találok semmit.
Ha jól tudom, ha van biztosítási jogviszony (munkaviszony vagy máshol társas vállalkozó), ahol megfizetik utána a járulékokat, a tényleges jövedelemre kell járulékot fizetni, kivéve a pénzbeli
EBJ-t.
EVÁ-nál, ha nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékként, nincs járulékfizetési kötelezettség.
Viszont, ha jelenleg munkaviszonya után GYES-en van mi a szabály? Ha kell fizetni, akkor azt havi szinten kell, s az áprilisban lesz esedékes.
(Egyéni vállalkozónál azt látom, hogy az EVA alap 4%-a után kell fizetni járulékot.)


A kérdésben megfogalmazott feltételezések mind helyesek. A dolog azonban ennél sokkal bonyolultabb. Egyik lehetséges támpont a kérdéssel kapcsolatban az APEH tájékoztatója a tevékenységre jellemző keresetről.

 A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának  az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

Mivel csak az EVA hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásokra vonatkozik a szabály, ez azt jelenti, hogy az EVA hatálya alá tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának nincs ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége.

Ami a járulékfizetés szabályait illeti, az említett tájékoztató a következőképpen fogalmaz:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozásúbiztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha
– a járulékbevallásban bejelentést tesznek arról, hogy a tényleges jövedelem kisebb annál,
– közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.


A „főfoglalkozású” a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy a biztosított társas vállalkozónak nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, illetve egyéb olyan jogviszonya (például GYES), amely alapján biztosítottnak minősül. Véleményünk szerint a kérdésben szereplő személy, jogviszonya alapján, alapesetben nem minősíthető „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak, hiszen a gyesben részesülő szülő társadalombiztosítási szempontból folyamatosan biztosított, ha a biztosítását megalapozó jogviszonya (pl. munkaviszonya) egyébként fennáll, de a gyes végett fizetés nélküli szabadságot vett igénybe.

Ezek után az első következtetést levonhatjuk: A kérdésben szereplő személynek amennyiben a gyermekgondozási segély fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja, úgy nem kell a tevékenységre jellemző kereset alapján járulékot fizetnie.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 27. és 28. §-a foglalkozik a járulékfizetési szabályokkal:

28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával.

A 27. § fekteti le tulajdonképpen a társas vállalkozó járulékfizetésének fő szabályát:

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.

(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával  azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.


Vitás kérdés lehet a  „a társas vállalkozó személyes közreműködése” fogalom.
A blogbejegyzés elején hivatkozott APEH tájékoztatóból ezzel kapcsolatosan a következőt emelnénk ki:

A társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői jogállását elsődlegesen a tag és a társas vállalkozás között fennálló, okiratokkal (létesítő okirat, szerződés, megállapodás stb.) igazolható jogviszony vagy jogszabály alapján lehet meghatározni. Ha azonban a tag tevékenységének lényeges tartalmi elemeiből megállapítható tényállás alapján az előzőektől függetlenül is megvalósul a személyes közreműködés, úgy adózási szempontból a valós tartalomnak megfelelően végzett tevékenység a mérvadó. Ha pl. a tag a társasággal munkaviszonyban áll, a személyes közreműködés nem vonatkozik azon tevékenységére, amelyet a munkaszerződése szerint munkaviszonyban lát el. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy a társasággal munkaszerződést kötő tag esetében nincs helye a személyes közreműködésre vonatkozó adó és járulék szabályok alkalmazásának. Ha a tag akár a társasági szerződés vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján, akár a munkaviszonyában ellátott tevékenységén kívül is közreműködik a társaság tevékenységében, és erre tekintettel a társaság a szokásos vállalkozási haszonból fizethető osztalékot meghaladó osztalékban (is) részesíti, indokolt lehet a személyes közreműködésként folytatott tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő személyes közreműködői díjkiegészítés megállapítása.

Amennyiben a Bt. beltagja kizárólag csak a vezető tisztségviselői, azaz a képviseleti feladatokat látja el, úgy a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény meghatározó lehet a kérdésben:

91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3)A tagot személyes közreműködéséért – a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján – díjazás illetheti meg.

Kijelenthető-e minden esetben, hogy az a vezető tisztségviselő, aki képviseleti jogának gyakorlásán kívül sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban munkát nem végez, az személyesen nem működik közre?

Egy kis létszámú vállalkozásnál, ahol az egyetlen képviseleti feladatokon túlmutató vezetői feladatokat ellátó személy csak a beltag lehet, ott nehezen lenne bizonyítható, hogy a Bt. egyedüli beltagja személyesen nem működik közre. Különösen igaz ez akkor, ha a bevételszerző tevékenység zavartalanul folyik és az adóév végére az osztalék fizetés lehetősége is fennáll.

Más lehet a helyzet akkor, ha vannak olyan további szereplők, akik a termelői-szolgáltatói tevékenység működtetését biztosítani tudják.

Mint az APEH tájékoztatójában is olvasható, a munkaviszony keretei között ellátott feladatok nem jelentenek személyes vállalkozói közreműködést. Itt egy kis kitérővel azt is meg kell vizsgálnunk, hogy egy gyermekgondozási segélyben részesülő személy folytathat-e munkaviszonyban tevékenységet a GYES ideje alatt?

A kérdésre a családok támogatásáról  szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst. tv.) 21. §-a adja meg  a választ:

21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a gyermek egy éves kora után a Bt. beltagja  folytathat kereső tevékenységet munkaviszonyban a saját betéti társaságában. A GYES melletti munka végzésre sor kerülhet úgy, hogy az érintett munkavállaló megszakítva a fizetés nélküli szabadságát ismét munkába áll munkáltatójánál, de történhet úgy is, hogy az érintett egy másik foglalkoztatónál jogviszonyt létesít. Ha a biztosítást megalapozó munkaviszony nem a saját Bt. -nél áll fent, attól még itt is létesíthet ilyen jogviszonyt, természetesen egyeztetve az eddigi munkáltatójával. Fontos körülmény, hogy a Bt. az egyedüli beltagjával csak abban az esetben létesíthet munkaviszonyt, ha ezt a lehetőséget a társasági szerződése kifejezetten tartalmazza!

Amikor a magánszemély egyedül a Bt.-ben fejt ki kereső tevékenységet, akkor a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján kell a járulékokat megfizetni az általános szabályok figyelembe vételével.

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállásáról beszélhetünk, ha a Bt. -vel létesített munkaviszony „második” munkahelynek minősül, azért mert a biztosítási jogviszony az előző munkahellyel továbbra is fennáll. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.

Összefoglalva:

1. Megállapítható a személyes közreműködés: a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetni. A Bt. bevételt termel, van osztalékfizetés és nincsenek olyan további szereplők, akik e tevékenységet a kérdésben szereplő beltag közreműködése nélkül is el tudnák látni. A beltag fizetés nélküli szabadságon van a GYES ideje alatt.

2. Kizárólag vezető tisztségviselői feladatok ellátása: Nincs díjazás, nincs járulékalap. A Bt. egyértelműen működő képes tud lenni a beltag személyes közreműködése nélkül is. A beltag fizetés nélküli szabadságon van a GYES ideje alatt (függetlenül attól, hogy ki a munkáltatója)

3. Munkaviszony keretében történő közreműködés a Bt. -ben (amennyiben a beltag a gyes előtt is itt volt munkaviszonyban), a gyermek egy éves korát követően: a tényleges jövedelem után, járulék fizetés az általános szabályok szerint. Egyedüli beltag esetében további feltétel a társasági szerződés által megengedett munkaviszony.

4. Többes jogviszony, a Bt. -vel létrejött munkaviszony „második” munkahely: Járulék fizetés a tényleges jövedelem után, kivéve a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

5. Amennyiben a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony)  nem áll fenn, a gyes önmagában nem ad biztosítást, de tartama alatt jár az egészségügyi szolgáltatás és – a nyugdíjjárulék fizetésére tekintettel – a szolgálati idő megállapítása során is figyelembe kell venni [26. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet].


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2010. február 26., péntek

Evás cég magyarországi ingatlanhoz kötődő szolgáltatása külföldi megrendelésre

Egy magyar Evás cég Magyarországon Budapesten lévő ingatlanoz kapcsolódóan végez belsőépítészeti tervezői munkát. A külföldi megrendelő egy romániai illetőségű cég, aki  Magyarországon nem rendelkezik telephellyel. Kérdés, hogy a számla kiállításánál az Áfát az Evás cégnek kell-e felszámítani, illetve megfizetni?

Mindenek előtt abból kell kiindulni, hogy az Áfát valakinek meg kell fizetni. Másik fontos szempont az Európai Unió irányelveiben megfogalmazott tézis, ami szerint a szolgáltatások után járó HÉA (hozzáadott érték adó – nálunk Áfa) a fogyasztás szerinti országot illeti meg. [2006/112/ EK irányelv]

Általános szabály, hogy  adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. [37. § (1)]

Ugyanakkor az előbb említett uniós irányelvvel összhangban a törvény kivételeket tartalmaz, amelyek esetében a fogyasztás helyhez kötött, függetlenül a megrendelő letelepedési helyétől.
Ilyen eset az ingatlanokhoz kötődő szolgáltatásnyújtás is.

Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van [39. § (1)]. E szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.

Az előbbiekben ismertetett szabályok értelmében megállapíthatjuk, hogy a magyar Evás cég budapesti ingatlanhoz kötődő belsőépítészeti tervezési szolgáltatásának a teljesítési helye belföld és mint olyan, ez egy belföldön adóztatandó ügylet.

Maradt még az a kérdés, hogy ki az adó fizetésére kötelezett?

Tovább vizsgálva az Áfa törvény fordított adózásra vonatkozó tételeit, ami szerint az adó fizetésére a szolgáltatás igénybe vevője a kötelezett, ismét találkozunk az ingatlan és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fogalmával.

Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. [142. § (1) b)]

A fenti szabály alkalmazásának feltétele azonban, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.

A kérdésben említett romániai illetőségű megrendelő, csak abban az esetben jöhet szóba, mint adófizetésre kötelezett, ha be van jelentkezve Áfa fizetésre Magyarországon és rendelkezik ilyen minőségben adószámmal.

Az Evás cég – bár az Eva törvény szerint nem Áfa alany, a fordított adózás tekintetében az Áfa törvény visszaemeli ide, mondván, hogy  akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt - belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.

Tehát az Evás cég részéről, akár mehetne is a fordított adózás, de csak akkor, ha ez a román fél esetében is belföldi adószámmal párosul. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az Eva alany a fordított adózás keretében általános forgalmi adót nem hárít át. [Eva tv. 13. § (4)]

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy az Evás szolgáltatónak kell felszámítania az Áfát. Ráadásul a román partner ezt levonásba sem tudja helyezni nem rendelkezvén erre jogosító adószámmal. Feltételezve, hogy épülő ingatlanához kötődően bevétele is fog származni a hasznosítás során, ezért célszerű lenne ezt mindenképpen meglépnie.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény  16. § 2) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amelyek az adóalanynak e törvény szerinti adókötelezettségén túli megfizetési kötelezettséget írnak elő. Ezek termékimportra, termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzésre, illetve az Áfa törvény 140. §-ában és 142. §-ában  foglaltak fennállása esetére vonatkoznak.

A 140. § meglehetősen bonyolult rendelkezéseit szerencsére itt nem kell vizsgálni, mert az Eva alanyra nézve, hatálya szolgáltatás  Közösségen kívül letelepedett adóalanytól történő igénybe vételekor áll be, tehát nem a mi esetünk. A 142. § pedig a fordított adózásra vonatkozik, amiről már megállapítottuk, hogy mely esetben lehetséges.

Mindebből az következik, hogy az Eva alany Áfa fizetési kötelezettsége – feltételezve, hogy a román partner magyar adószámmal nem rendelkezik és lévén szó egy belföldi ügyletről, - a reá vonatkozó általános szabályok szerint kell teljesüljön, vagyis az Eva tv. 9. § -a szerinti  pozitív adóalap 30 százalékába betudhatja. 


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. február 18., szerda

EVA adóalany által kifizetett osztalékból származó jövedelem

Kell-e az EVA hatálya alá tartozó Kft magánszemély tagjának a társaságtól osztalékként felvett jövedelmét az adóbevallásában szerepeltetnie?


A 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 18. § (4) és (5) bekezdése adja meg a válasz a feltett kérdésre:

"(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

(5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni."


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. május 16., péntek

Büntetés a 0703-as bevallás elmaradásáért

Segítsetek 1 kicsit????
Az APEH küldi at EVÁS társaságoknak a büntiket azért, mert február 15.-re a 03-as bevallás nem ment el!!!! De akkor a 0743- as bevallásba( ami 31.-re kell majd) miért kell nyilatkoznom arról, hogy a 0703-as tekintetében nem lesz bevallási kötelezettségem????????????

Az éves bevallás benyújtásának határideje– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá nem tartozó adóalany (egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság) esetében 2008. február 15.;

– a Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében 2008. június 2.


Ha az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók részére szóló 0703. számú bevalláson szereplő kötelezettségek tekintetében bevallás kötelezettsége nincs, akkor a kódkockába „X” jelöléssel teheti meg nyilatkozatát.


Figyelem! Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai közül a jogi személyeknek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak az államháztartással szemben a 2007. évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségeikről a bevallást a 0703-as nyomtatványon kell teljesíteni 2008. február 15-éig. Az adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha tényleges adófizetési kötelezettségük nem volt.
Az adóalanynak negyedéves bevallási (pl. kulturális járulék, rehabilitációs hozzájárulás) kötelezettségeit a 0701-es nyomtatványon a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell teljesíteni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.