Közhasznú társaság aktivált saját teljesítménye

Közhasznú társaság az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000 (XII. ...) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatást. Ennek az eredmény-kimutatásnak nincs "AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNY" sora. A Kht. a 2000. évi C. tv. vonatkozó előírása szerint a beszámoló fordulónapján a befejezetlen szolgáltatás értékét mint befejezetlen termelést készletre kell, hogy vegye az 581. főkönyvi számlával szemben. Előfordul, hogy a Kht. a közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amit nem idegeníthet el, ezért szellemi termékként az 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke főkönyvi számlával szemben kell az immateriális javak között állományba vennie. A közhasznú eredmény-kimutatásban hogyan kell a fentiekben bemutatott hozamokat bemutatni. Az Szt. szerinti eredmény-kimutatás adózás előtti eredmény és a közhasznú eredmény-kimutatás szerinti adózás előtti eredmény azonos érték kell, hogy legyen? Különbözőség esetében hogyan kell a társasági adó alapját megállapítani?


A közhasznú társaságot a számviteli törvény az egyéb szervezetek közzé sorolja.
(2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (1) 4. egyéb szervezet:g) a közhasznú társaság)
Továbbá az említett törvény 6. § (2) előírja, hogy az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
Az erre vonatkozó kormányrendelet: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.

A rendelet egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a számviteli törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a eredménykimutatás elkészítése során olyan nyilvántartást kell biztosítania, amelyből a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg a rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.

A rendelet 4. számú melléklete az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolását mutatja be a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél.
A saját tőke résznél látszik, hogy a tárgyévi eredmény két részből tevődik össze: az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből), illetve a vállalkozási tevékenységből képződött eredmény.

Az eredmény levezetését a törvényalkotók a 6. számú mellékletben elég sajátos módon oldották meg. Az "A" összesítő sor 5 pontban részletezi az alaptevékenységből származó bevételt, míg a "B" összesítő sor részletezés nélkül hozza a vállalkozási tevékenység bevételét. A bevételek logikájából kiindulva gondolhatnánk, hogy ugyanez igaz lesz a ráfordításokra is. Ez azonban nincs így. A vállalkozási tevékenység ráfordításai ("E") már részletes alábontásban szerepelnek.

A vállalkozási tevékenység bevétele mögött a számviteli törvényben meghatározott bevétel kategóriák (Értékesítés nettó árbevétele; Aktivált saját teljesítmények értéke; Egyéb bevételek; Pénzügyi műveletek bevételei; Rendkívüli bevételek) mind összesítve kell szerepeljenek.

Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a "Közhasznú tevékenységből származó bevétel" sor tartalmazhat akár aktivált saját teljesítményt is. Természetesen ez azt jelenti, hogy a szervezet külön főkönyvi számlán tartja nyilván a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos befejezetlen termelést, illetve saját előállítású eszközök aktivált értékét és másik számlán az alaptevékenységgel kapcsolatos hasonló kategóriákat.

Egy másik megoldás lehet a kérdésben szereplő, alaptevékenységhez kötődő "befejezetlen szolgáltatásnak" a szállítóval szembeni közvetlen elhatárolása egészen addig, amíg az ily módon keletkező közhasznú bevétel is realizálódik.
A közhasznú tevékenységhez kötődő szellemi terméket úgyszintén lehetne a közvetlen költségeivel szemben aktiválni az immateriális javak között.

Bármelyik megoldást is alkalmaznánk, nem érinti a társasági adó fizetési kötelezettséget, hiszen adózás előtti eredmény csak a vállalkozási tevékenységből keletkezik, annak lesz adója és ezt követően adózott eredménye. Mellette pedig, - ahogyan a kormányrendelet 6. számú mellékletéből is kitűnik, - ott lesz a közhasznú tevékenység eredménye (az adózás előtti eredmény itt nem értelmezhető), mint az alaptevékenységből származó bevételek és ráfordítások különbsége.

1. A vállalkozási tevékenység bevételét mi részleteztük, a kormányrendelet vázlatán nem szerepel.
2. A vállalkozási tevékenység ráfordításai már a számviteli törvény szerint részletezettek
3. A közhasznú tevékenységből származó bevétel akár aktivált saját teljesítményt is tartalmazhat.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.