Beszámoló elektronikus közzététele

A 09EB űrlap mellékleteként minden esetben, vagy csak osztalék kifizetése esetén kell csatolni az eredmény felosztására vonatkozó határozatot?
Ha mellékelek határozatot, akkor a teljes, valamennyi napirendi pontot tartalmazó jegyzőkönyvet kell csatolni, vagy csak az eredményfelosztásra vonatkozó részt?
És még egy kérdésem lenne:
Ha van osztalék kifizetés, akkor az elektronikus közzétételen túlmenően a cégbírónak még a papír alapú nyilatkozatot is be kell küldeni?

Az eredmény felosztására vonatkozó határozatot minden esetben csatolni kell.
A kérdés második része még képlékenynek tűnik. Az IRM honlapján is kérdezik ezt és az a válasz rá, hogy a törvény előírásai szerint:
"Milyen mellékletek szükségesek a beszámolóhoz? /pl. taggyűlési meghívó, taggyűlési jegyzőkönyv, nyereség felosztási megállapodás stb./
A törvényben foglalt kötelező mellékleteket kell csatolnia. A csatolmány fájl formátuma csak PDF lehet. "

A számviteli törvény:
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

154/B. § (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a 153-154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével - elektronikus úton tesz eleget.

(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.

A számviteli tv. szerinti beszámolót a 2006. évi V. törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról rendelkezései szerint kell közzétenni:

A beszámoló letétbe helyezése és közzététele

18. § (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.

(2) Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.

(3) A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

(4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

(5) A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.

(6) Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

(7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.

(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés - ideértve a céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítést is - a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.

19. § (1) A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.

(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(3) A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.

(4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.


Másrészről a Gt. szabályozza a legfelsőbb szerv hatáskörébe utalt döntések meghozatalát. Ide tartozik a beszámoló elfogadása, az osztalék, a könyvvizsgáló (amiről a taggyűlési jegyzőkönyv mintánk szól). Ezeknek a döntéseknek a következménye a beszámolóban, illetve a cégkivonatban mindenképpen megjelenik, tehát nem titkosak. A mérlegből látszani fog, hogy mennyi osztalékot fizettünk, a kiegészítő mellékletben pedig benne van kötelező tartalomként a könyvvizsgáló díja.

Mindebből azt következik, hogy ragaszkodva a számviteli törvény betűjéhez, elegendő az eredmény felosztásáról szóló határozat. Ebben az esetben egy kivonatot kell készíteni és ezt pdf-be konvertálni. Úgy gondoljuk, hogy annak sincs semmilyen akadálya, hogy az egész jegyzőkönyvet közzé tegyük, amennyiben egyszerű döntésekről van szó. Amennyiben a például a könyvvizsgáló választás, vagy az eredmény felosztás körül olyan vita alakult ki, amelyet nem lenne szerencsés nyilvánosságra hozni, abban az esetben mi mindenképpen eltekintenénk ezeknek a részleteknek a nyilvánosságra hozatalától.

Ami a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó osztalékfizetési korlátról szóló nyilatkozatot illeti, a jelenleg hatályos szabály a Gt-ben:
131. §
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Tehát ebben az esetben az ügyvédi közreműködés nem kerülhető meg, hiszen a cégbíróságra történő elektronikus benyújtási lehetőséggel a cégek közvetlenül nem rendelkeznek.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.