Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. május 16., vasárnap

Szolgáltatás export Áfája

Eddig magabiztosan nyilatkoztam a 2010-es export szolgáltatás áfáról, de most egy ügyfelem ki akar bocsájtani egy nagy számlát és kissé elbizonytalanodtam.
A szolgáltatás nyújtó magyar Kft. A szolgáltatás igénybe vevő svájci Rt. A szolgáltatás tárgya piackutatás, amit a magyar cég alapvetően az interneten végzett keresgéléssel és egy tanulmány készítésével teljesített. A szerződés kelte 2009 augusztus. A teljesítés 2010, teljesítésigazolással.
Én úgy gondolom, hogy  a számlát "áfa területi hatályán kívüli" jelzéssel , áfa nélkül kell kiállítani. De ez így túl egyszerűnek tűnik. A vevő Svájcban bevallja az áfát, majd levonja és kész?
A magyar Apeh pedig az áfáról lemond?


Az Áfa törvény tagadhatatlanul bonyolult rendszerét valamivel könnyebb átlátni, ha néhány alapelvvel tisztában vagyunk. A magyar nyelvben meghonosult általános forgalmi adó elnevezés lehet, hogy kevésbé tükrözi ennek az adónemnek a funkcióját, mint a más nyelvekben használatos elnevezés, amely magyarra fordítva többnyire annyit jelent, hogy hozzáadott érték adó, többletérték adó [Value added tax (VAT); Mehrwertsteuer (MwSt.)].

Az EU irányelveiben megfogalmazásra került, hogy a fogyasztás megadóztatása ott kell érvényesüljön, ahol ez a felhasználás ténylegesen történik.

Az adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítési helyre vonatkozó általános szabályt a szolgáltatást igénybe vevő, nem pedig a szolgáltatást nyújtó letelepedési helye alapján kell megalkotni.

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét meghatározó szabályok alkalmazásában, és az üzleti élet terheinek csökkentése érdekében azokat az adóalanyokat, akik nem adóztatandó tevékenységeket is folytatnak, adóztatandóként kell kezelni valamennyi nekik nyújtott szolgáltatás tekintetében. Hasonlóképpen azon nem adóalany jogi személyeket, akik HÉA  azonosítószámmal rendelkeznek, adóalanynak kell tekinteni. A rendes szabályoknak megfelelően ezek a rendelkezések nem terjedhetnek ki azon szolgáltatások nyújtására, amelyeket az adóalany a saját vagy a személyzete céljaira történő felhasználásra kapott.

Amennyiben a szolgáltatást nem adóalanyok részére nyújtják, az általános szabály továbbra is az, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye van.

Bizonyos körülmények között a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó általános szabály nem alkalmazható sem az adóalanyok, sem a nem adóalanyok esetében, és meghatározott kivételeket kell alkalmazni. Ezeknek a kivételeknek nagyrészt már létező követelményeken kell alapulniuk, és tükrözniük kell a fogyasztás helye szerinti adózás elvét, miközbennem helyezhetnek aránytalan adminisztratív terheket egyes kereskedőkre.

Amennyiben az adóalany olyan személytől kap szolgáltatást, aki nem ugyanabban a tagállamban telepedett le, bizonyos esetekben a fordított adózási mechanizmus kötelező, azaz az adóalanynak magának kell megállapítania az igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó HÉA megfelelő összegét.


Az adóalanyok között zajló, országhatárokon átnyúló termékértékesítések, szolgáltatás nyújtások esetében a hozzáadott érték folyamatos beépülése folytatódik a továbbértékesítések, illetve a más termékekbe, szolgáltatásokba való integrálódás során. E láncolatnak akkor van vége, amikor a termék, vagy szolgáltatás a végső fogyasztóhoz elért. Ő az, aki úgy fizeti meg a fogyasztási (hozzáadott érték) adót, hogy számára már nincs levonási lehetőség. A kölcsönösség alapján, olyan termékek és szolgáltatások esetében, amelyek átlépik az országhatárt, ezt a hozzáadott érték adó nélkül kell megtegyék. Ha nem így lenne, akkor a számlán egy olyan Áfa szerepelhetne, amelyet egy másik ország költségvetésének terhére lehetne visszaigényelni úgy, hogy ott befizetés nem történt. Mivel a termék, illetve szolgáltatás kapcsán kiállított számlán áfa nem szerepel az exportáló ország elesik az utolsó fázisban hozzáadott érték adójától, de talán ezt kompenzálja az export bevétel. Fordított esetben a partner országból hozzánk érkező termék esetén ugyanez a helyzet. A behozott termék nem tartalmazza a származási ország szabályai szerinti áfát.

A hozzáadott érték adó technikai beépítése a célországban úgy valósul meg, hogy az importáló adózó felszámítja az áfát (mintha ő állította volna elő a terméket), és további feltételek megléte esetén ugyanakkor levonásba is helyezheti (mint a beszerzését terhelő áfát). Ettől kezdve minden hozzáadott érték a célország költségvetésébe folyik be.

Ugyanezen a logikán alapul az is, hogy nem adóalanyok részére történő országhatáron átnyúló értékesítés esetén a termék árának az Áfát is tartalmaznia kell, hiszen ők végső fogyasztóként még a származási országbeli adózótól vásárolnak közvetlenül, aki az utolsó, aki még adófizetésre kötelezett lehet.

Természetesen az élet ennél sokkal bonyolultabb, ezért úgy az irányelvekben, mint a mi Áfa törvényünkben számos kivétel teszi izgalmassá a jogszabály helyes értelmezését.

Visszatérve a kérdésre, a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról főszabályként a következőképpen fogalmaz:

2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

Szolgáltatás nyújtása

13. § (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.

Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében

Általános szabályok

37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


A kérdésben szereplő piackutatási tevékenység és az ennek eredményeképpen elkészült tanulmány egy olyan adóalany megrendelésére készült, aki gazdasági célú letelepedési helye a Közösség területén kívül van. Az általános szabályok alapján ez a tevékenység az Áfa törvény hatályán kívüli területre esik, ezért a szolgáltatásról kiállított számla véleményünk szerint Áfát nem tartalmazhat.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

6 megjegyzés:

  1. Ezt a véleményt úgy fogalmazták meg, mintha Svájc az EU tagja lenne. De valójában nem az, csak az EGT-nek tagja. Jelent ez esetleg változást a fenti állásfoglalásban?

    VálaszTörlés
  2. Ez nem csak az EU-ra vonatkozik kedves "Névtelen"!
    "a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,"

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves József! Névtelen felvetése nem inkább arra irányult, hogy a 37§(1)-es szerint egy svájci cég adóalanynak minősül-e? Azt gondolom, hogy ezt az 5§(1) szabályozza és adóalanynak minősül. Ön egyetért ezzel?
      Köszönettel:Zsigó László

      Törlés
  3. Bernáth Istvánné2012. augusztus 23. 16:15





    T Címzett! Svájci magánszemélynek (nem adóalanynak) szállít egy magyar ÁFA általános szabályok szerinti adózó egyéni vállalkozó új nyilászárókat. Exportnak minősül és adómentes levonási joggal, vagy 27 % -os ÁFA kulccsal adózik.

    Az EU vonalnak feltett kérdésemre az alábbi választ kaptam, de a kérdést még nem továbbítottam a NAV-nak.
    Persze a válaszban volt még egy vagonra való elbizonytalanító gondolat is.

    Tisztelt Bernáth Istvánné!

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az EUvonal - EU Tájékoztató Szolgálat feladata a lakosság általános uniós tájékoztatására terjed ki. Az adózási előírásokkal kapcsolatos kérdésekben az adóhatóság tud hivatalos tájékoztatással szolgálni.

    Svájc nem tagja az Európai Uniónak, sem az EU áfa-területének.

    Kérdésével kapcsolatban állásfoglalást nem adhatunk, ám általánosságban elmondható, hogy az Európai Unió és más harmadik országok (például Svájc) közötti export ügyleteket ÁFA nem terheli. Azok adómentes levonási joggal továbbértékesíthetők, azaz az export ára nem tartalmaz áfa-maradványt.

    Javasoljuk, hogy pontos tájékoztatásért vegye fel a kapcsolatot az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatallal az alábbi elérhetőségeken:

    Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    Tel.: 40/42 42 42
    Honlap: http://www.nav.gov.hu


    A fenti kérdésemhez még had teszem fel az alábbit is:
    Magyar általános szabályok szerinti ÁFA alany Egyéni vállalkozó Svájcban vállalt ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó ( ÁFA tv 39 par. 1 bek ) szolgáltatást.
    Végezheti-e,ha igen hogyan?
    Van-e jelentési kötelezettsége a NAV felé Magyarországon?
    Svájcban mi a teendóje, kell-e ott könyvelőt keresnie és bejelentkeznie az ottani adóhatósághoz( Kb egy hónapos munka lenne mindössze)
    Köszönettel előre is. Bernáthné

    VálaszTörlés
  4. Az termék exprtra vonatkozó kérdésedre itt a válaszunk:
    http://cegiranytu-tanacsado.blogspot.co.at/2012/08/svajci-maganszemelynek-nem-adoalanynak.html

    VálaszTörlés
  5. Remek cikk. Elnézést, ha olyat fogok kérdezni, amit már leírtak. A kérdésem arra vonatkozik, ha egy svájci cég számára egy magyar cég webdesign szolgáltatást végez, akkor hogy kell kiállítani neki a számlát. Ha jól értelmeztem nem kell tartalmaznia az áfát, mert azt a szolgáltatás felhasználási helyén kell majd felszámítani.

    VálaszTörlés