Meddig szerepelhet a követelés a mérlegben?
A követelés fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) fogalmazza meg.
29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
(2) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés szerinti követelések és a 27. § (3), (5)-(6) bekezdésében nevesített pénzkölcsönök közé.
A (3)-(4) bekezdés a kapcsolt, illetve az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseknek állít külön kategóriát. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó ezeket külön mérlegtételként nem kell, hogy szerepeltesse.
A követelések értékelése
Beszámoló készítéskor értékelni kell a követelés állományt. Eltekintve a kisösszegű követelések csoportos értékelési lehetőségétől (számviteli politika), a mérleg fordulónapján fennálló követeléseket egyedileg kell értékelni. Ebben az összefüggésben fontos, hogy a termékértékesítés, szolgáltatás teljesítés a másik fél által elfogadott, elismert legyen és ezt dokumentumok is bizonyítsák (átvett számla, teljesítési nyilatkozat, visszaigazolt egyenlegközlő levél).
55. § (1) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
A tartós és jelentős fogalmakat a vállalkozó a számviteli politikájában határozza meg.
Tartósnak értékelhető a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, amennyiben a figyelembe vett összeg várhatóan egy éven belül ( a következő gazdasági évben) nem fog befolyni.
Szintén a vállalkozó határozza meg, hogy az egyes eszközök tekintetében mit minősít jelentős összegnek, eltérésnek, változásnak. Irányadó lehet e tekintetben a Sztv. -ben meghatározott jelentős összegű hiba fogalma.
3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;
Tehát egy 100 M Ft mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozás esetében a 2 százalék 2 M Ft összeget jelent, amely már jelentősnek minősülhet. A követelésekre elszámolt értékvesztést be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. A törvény az Egyszerrűsített éves beszámolót készítők részére sem ad e kötelezettség alól felmentést.
(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét - legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban - a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
Jó lenne még tisztázni a "várhatóan" fogalmát. Erre iránymutatást csak annyiban ad a törvény, hogy "a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján" kell megítélni az értékvesztés elszámolásának szükségességét. Ilyen információ lehet az eddigi fizetési hajlandóság is, amennyiben egy-egy ügyfél vonatkozásában több tételből álló követelés állomány szerepel a nyilvántartásban. Ide sorolhatók a fizetési felszólítások, átütemezési megállapodások, egyeztető levelezések. Természetesen fontosak lehetnek a mérleg fordulónapját követő, de a beszámoló készítéséig ismerté vált további információk a vevő anyagi helyzetéről, hitelképességéről, esetleges felszámolási eljárás megindításáról. A rendelkezésre álló információkat dokumentálni kell.
A mérlegben történő szerepeltetés a következő szabályok szerint kell történjen:
65. § (1) A mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(6) A mérlegben a követelést az (1)-(5) bekezdés szerinti könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.
(7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
Figyelni kellrá, hogy a Sztv. szerint az elévűlt követelés is behajthatatlannak minősül!
Behajthatatlan követelés
3. §
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell!
Az elévülés fogalmát a Ptk. tartalmazza. Nem tévesztendő össze az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben szereplő adó megállapításához való jog elévülésével
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről az elévülést a következőképpen definiálja:
Az elévülés
324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Az értékvesztés elszámolása
Az elszámolt értékvesztés egyéb ráfordításnak minősül, tehát az üzleti eredményt is befolyásló tényező, amely egy hitelképességi vizsgálatnál (megújításnál) fontos szerepet játszhat.
81. §
(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:
a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget;
b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;
(4) Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
a) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdése szerint elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések 55. § (1)-(2) bekezdése, a készletek 56. § (1)-(3) bekezdés szerint elszámolt értékvesztésének összegét;
Értékvesztés a társasági adóban
Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao tv.) szintén tartalmaz meghatározást a behajthatatlan követelés tekintetében. Lényeges különbség, hogy a 365 napon túl ki nem egyenlített követelés 20 százalékának behajthatatlanként történő kezelése a számviteli nyilvántartások tekintetében nem jelent tényleges behajthatatlansági kategóriát!
4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;
Az értékvesztés nyilvántartása
A Tao tv. meghatározza a nyilvántartott értékvesztés fogalmát. E nyilvántartás úgy a számviteli elszámolások (visszaírások, kivezetések), mind a társasági adóalap levezetése szempontjából nagyon fontos analitika.
26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;
Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek
7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,
29/G. §
(5) A 3. számú melléklet 10. pontjában foglaltakat első ízben a 2005-ben kezdődő adóévtől elszámolt értékvesztésre, behajthatatlan követelésre kell alkalmazni.
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
10. a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;
Összegezve a társasági adóra gyakorolt hatást, láthatjuk, hogy az adóévben elszámolt értékvesztés adóalap növelő. Csökkenthető ugyanakkor az adóalap a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált résszel. Ez azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. Nem szabad figyelmen kívűl hagyni, hogy legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés mértékéig csökkenthető az adóalap. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 365 napon túl ki nem egyenlített követelésre, amennyiben a számviteli szabályok szerint (tartós és jelentős) legalább 20 százalék értékvesztést elszámolunk, akkor ezzel az összeggel az adóalap csökkenthető. Természetesen a teljes elszámolt értékvesztés adóalapot növelő tételként történő figyelembevétele mellett.
A rendelkezésre álló információk birtokában nyilván az egyéb ráfordításként való értékvesztés elszámolást nem lehet az előbb említett 20 százalékhoz igazítani. Több éven áthúzódó követelés esetén azonban számolni lehet azzal, hogy gyakorlatilag 5 év alatt a teljes követelés leírható. Például egy 10 Mft összegű követelés esetében az adóalpra gyakorolt hatás a következőképpen nézne ki:
Árbevétel 8000 E Ft
Befizetendő Áfa (25%) 2000 E Ft
Követelés összesen 10000 E Ft
Egyéb ráfordítás (értékvesztés 50%) 5000 E Ft
Adózás előtti eredmény +8000 Ef Ft - 5000 E Ft = 3000 E Ft
Adóalap növelő 5000 E Ft
Adóalp csökkentő 10000 X 20% = 2000 E Ft
Korrigált adóalap 6000 E Ft
Adófizetési kötelezettség (feltételezve 16% társasági adót) 960 E Ft
Láthatjuk, hogy a fenti példában értékvesztés elszámolása nélkül 8000 E Ft adóalappal kellett volna számolni, míg az elszámolás következtében ez 6000 E Ft-ra módosult. Természetesen ha a követelés korábbi évben keletkezett, akkor a példa évében -2000 E Ft lett volna a hatás.
A követelés hatása a társasági adóra ( a keletkezés évében) 1280 E Ft
Befizetett Áfa 2000 E Ft
Összesen: 3280 E Ft
Adómegtakarítás évenként 10000 X 20% = 2000 E Ft x 16% = 320 E Ft (feltétel az értékvesztés fokozatos elszámolása, legalább 20 százalék évente).
Összes adómegtakarítás az öt év alatt 5 x 320 E Ft = 1600 E Ft
Amennyit elbuktunk 3280 - 1600 = 1680 E Ft
Eközben az üzleti partnerünk jól járt, mert levonásba helyezhette az előzetesen felszámított áfát (még ha nem is igényelhette vissza a ki nem fizetettség miatt).
Más eredményre jutnánk, ha időközben változó Áfa és társasági adó mértékekkel számolnánk.
Fordított adózás esetében a követelés elszámolója már pénzénél van (a megelőlegezést leszámítva), míg a partner be kellett fizesse az Áfát. Ez tűnik az igazságosab megoldásnak.
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Számviteli politika
Értékelési szabályzat
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése