Kérdésem: az alkalmazottunk hiányzása esetén feleségem időnként /heti egy alkalommal/ napi 4 órában dolgozhat-e helyette,és milyen feltételekkel?
Ezidáig helyettesített mint kiskönyves, most meg az elektronikus bejelentést alkalmazzuk.
Azt hallottuk, hogy mint kültag tulajdonos minden járulék fizetése nélkül bemehet tulajdon üzletébe és dolgozhat ellenszolgáltatás nélkül.Igaz ez?
Először is a feleség jogállását érdemes tisztázni. Meg tudjuk erősíteni, hogy az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály alapján az ápolási díjban részesülő személy biztosítottnak minősül.
5. § (1) E törvény alapján biztosított
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.
9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül - akkor is fennáll, ha
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül,
c)
amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.
Ugyanakkor a feleség társas vállalkozónak is minősül a Bt. ben meglévő kültagi jogviszonya alapján. Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt tudni, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a társas vállalkozásban.
A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:
- munkaviszony,
- megbízási jogviszony,
- tagsági jogviszony
A nem vezető tisztségviselő tagok, ha a társaságnál munkát végeznek, ez lehetséges:
- munkaviszonyban, ha munkaszerződés alapján végeznek munkát,
- megbízási jogviszonyban, ha megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, és azt a Ptk. szabályai szerint kötötték,
- tagsági jogviszonyban (társas vállalkozóként), ha a tevékenységüket nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében végzik.
10. § (2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig
tart.
Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:
- főfoglalkozású,
- munkaviszonyban álló,
- tanuló,
- kiegészítő tevékenységet folytató.
Kizárásos alapon megállapíthatjuk, hogy a feleségre a lehetséges munkavégzési megoldások közül a tagsági jogviszonyban történő személyes közreműködés illik. Társadalombiztosítási szempontból (amennyiben a betegápolási státusz legalább heti 36 órás foglalkoztatottságot jelent), úgy tovább kell vizsgálnunk, hogy a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony mennyiben áll fenn.
Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén
31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíját) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
(3) Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal egy tekintet alá esik az országgyűlési képviselői jogviszony.
Tehát amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban ( vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban) áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, akkor a társas vállalkozásban a járulékokat [társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat)] a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni. Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni.
Bejelentési kötelezettség
A munkáltató és a kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon - T1041 számún - bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje),
állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát,
magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is.
A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell
teljesíteni.
Nyilvántartási kötelezettség
A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy
abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság - nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli. A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét.
A járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel
27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.
28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
A Tbj tv szerint a biztosítot társas vállalkozó után a járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. A járulékalap alsó határát arányosan arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó ápolási díjban részesül, de csak abban az esetben, ha az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.
A betegápolást szabályozó törvényből:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
44. §
(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
Összefoglalva
A Tbj tv szerint a biztosítot társas vállalkozó után a járulékfizetés alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. A járulékalap alsó határát arányosan arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó ápolási díjban részesül, de csak abban az esetben, ha az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.
A saját Bt-ben való személyes közreműködés véleményünk szerint megvalósítja a vállalkozói tevékenység gyakorlásának feltételét. Azt nem találtuk sehol leírva, hogy a betegápolási státusz egyenértékű-e egy legalább heti 36 órás munkaviszonnyal. Amennyiben igen, akkor elkerülhető a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség és elegendő a társas vállalkozásban a járulékokat [társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat)] a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján megfizetni. A személyes közreműködés, akár díjazás nélkül is történhet, amely nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. A Bt tevékenységében ily módon közreműködő tagra szerintünk nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
Más a helyzet, ha a "36 órás védőpajzs" nem áll fenn! Ebben az esetben nagyon sokba kerülne a személyes közreműködés a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség miatt. Legalább a minimálbér alapulvételével, járulékot kellene fizetni még akkor is, ha a kültag egy fillér juttatásban sem részesül. Ez ráadásul bejelentési kötelezettséggel is jár.
Az alkalmi munkavállalói megoldás működik, mert így a feleség nem "főállású" vállalkozóként, hanem munkaviszonyban tevékenykedik. Ez azonban szintén bejelentési kötelezettséggel jár.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése