A következő kérdésre szeretnék választ kapni. A munkahelytől eltérő másik városban lakó óvónő dolgozónk munkába járását megegyezés szerint 9Ft/km elszámolásával szeretnénk megoldani.(busz rossz időpontban van, vonat egyáltalán nincs.) Milyen bizonylatokat, nyilvántartást kell vezetnünk, hogy szabályosan járjunk el.
A munkába járást a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szabályozza.
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló).
2. § E rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
(2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel kapcsolatos szabályt a 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról jogszabályban találjuk:
25. §
(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá azt a bevételt,
b) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
bb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély;
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.
(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.
Tanulmányozva a fentieket, a 9 Ft/km elszámolásának feltételei:
- a lakóhely és munkahely között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; vagy
- munkarend miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni;
Ennek dokumentálására az autóbusszal történő helyközi közlekedési menetrend, illetve a vasúti menetrend vonatkozó része a legalkalmasabb.
Amennyiben az előbbiek bizonyítottak, akkor elég egy kifizetési jegyzék, amelyen kimutatásra kerül az adott hónapban munkában eltöltött napok száma, felszorozva a 9 Ft/ km összeggel, illetve a a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolsággal.
Itt melléklet lehet a jelenléti ív másolata, illetve egy internetes útvonal tervező programmal kiszámított távolság.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
A hivatkozott jogszabály a kötelező költségtérítésről szól!!!!
VálaszTörlésTehát, ha a munkáltató adni akar 9 Ft/km térítést, megteheti.A munkavállalónak még személygépkocsival sem kell rendelkeznie.
Tehát, nem releváns, hogy van-e tömegközlekedés.
Babócsai Miklós
Kedves Miklós!
VálaszTörlésIgazad van, bármilyen mértékű költségtérítést lehet adni. Csak van egy árnyalatnyi különbség!
Amiről mi írtunk az adómentes, amire pedig te utaltál, az a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. Az így megszerzett jövedelem a bérhez hasonlóan adózik.
Szeretném megkérdezni, hogy mit jelent a lakóhely és munkahely közötti távolság. Esetleg közigazgatási határtól - közigazgatási határig, vagy a munkahelytől a lakásomig márt km? Nem mindegy.
VálaszTörlésKöszönöm
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.
VálaszTörlés2. § E rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.
Az APEH munkába járással kapcsolatos útmutatásai között ezt olvashatjuk:
Abban az esetben, ha a magánszemély más helységben lakik, mint ahol a munkaszerződés szerint a munkavégzésének a helye van, akkor a munkáltató a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségeit megtérítheti, illetve bizonyos esetekben köteles azt megtéríteni. Nem tartozik az adóalapba – azaz
gyakorlatilag adómentesen adható – a költségtérítés, ha annak összege nem haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot.
A munkáltató a kilométerenkénti 9 forint költségtérítést abban az esetben köteles biztosítani, ha
- a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
- a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
E térítés annak is adható, akinek nincs saját tulajdonban lévő személygépkocsija. A mozgáskorlátozott munkavállaló esetén a munkába járásra tekintettel akkor is fizethető a kilométerenkénti 9 forint költségtérítés, ha a munkába járás a közigazgatási határon belülről történik. Ha a magánszemély munkába járásra tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót
Amint a fentiekből is kitűnik, a szóban forgó költségtérítés „a munkáltató a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségeit megtérítheti, illetve bizonyos esetekben köteles azt megtéríteni”.
A távolság meghatározása tekintetében a „ a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság” az irányadó. A kifejezés több olyan fogalmat is takar, amelyet értelmezni kell. Erre vonatkozó magyarázatokat, elérhető információkat nem találtunk.
Véleményünk szerint a lakóhely és a munkahely meghatározása csak a pontos cím alapján történhet. Legalábbis nem hisszük, hogy egy igazoltatási eljárás során, ha rákérdeznek a lakóhelyünkre és csak annyit válaszolnánk, hogy Budapest, akkor ez egy kielégítő válasz lenne. Értelemszerűen ez a munkahely meghatározására is vonatkozik.
Ami pedig a közforgalmi út fogalmát illeti, úgy gondoljuk, hogy olyan útról van szó, amelyen mindenki közlekedhet.
Mindezt összegezve, amennyiben a lakás közforgalmi út mentén helyezkedik el, úgy a távolságot innen lehet mérni.
Szeretném megkérdezni nekem vajon jár e a 9 Ft/km költségtérítés adómentesen, ha a cégnél gazdasági vezetőként dolgozom, a munkaszerződésem szerint heti 40 órában de ez persze a papírforma, továbbá gyermekemet egyedül nevelem így -ugyan a lakóhelyem és a munkahelyem között jár tömegközlekedési eszköz- nem tudom megoldani a buszozást. A lakhelyünktől más községben jár oviba a fiam (mert így tudom igénybe venni a családi segítséget hiszen én nem érnék oda érte az óvodába) én egy szintén másik városban dolgozom. Szükséges az autó használata. De úgy tudom a kormányrendelet arról az esetről is rendelkezik a 9 Ft akkor is adható ha a családi körülményekre hátrányosan hat a várakozási idő illetve a tömegközlekedés használata. Kérem ha valaki tud erre válaszolni az segítsen. Köszönöm előre is. Andi
VálaszTörlésAzt szeretném kérdezni, hogy ha a dolgozó nem kíván hazamenni heti rendszerességgel, mondjuk csak a szezonmunka végén, akkor is jár neki a heti hazautazásra vonatkozó költségtérítés?
VálaszTörlésHa igen, akkor pl. a buszt hogyan számolja el, merthogy nem ment haza, buszjegy, számla nincs, autó sincs.
Köszi a választ!