Főállású társas vállalkozó (BT. beltag, üzletvezető, EVA-s) vagyok. Dolgozhatok-e saját vállalkozásomban munkaviszonyban? Az egyik könyvelő az mondja igen, a másik pedig azt, hogy nem.
(Pl: jó lenne az adójóváírást igénybe venni). Ha igen mi a menete ennek?
A betéti társaság egyedüli beltagja automatikusan nem létesíthet munkaviszonyt a cégével. De van rá megoldás! A társaságnak módosítania kell a társasági szerződését oly módon, hogy szerepeljen benne a következő kitétel: Az egyedüli, üzletvezetésre jogosult beltag feladatait munkaviszony keretében is elláthatja.
Gt. 22. § (3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
Látható, hogy a Gt-ben megfogalmazott tiltás csak arra az esetre vonatkozik, ha erről a kérdésről a társasági szerződés nem rendelkezik.
Fontos ugyanakkor azt is tudni, hogy a Cégtörvényben (2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) az 5. számú mellékletben szereplő szerződés minta ebben az esetben már nem alkalmazható! Amennyiben a társasági szerződés ilyen minta alapján készült, úgy át kell térni új létesítő okiratra. Ezt az említett törvény lehetővé teszi:
52. § (3) Ha a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készült, a cég tagjai elhatározhatják, hogy létesítő okiratuk módosítása során szerződésmintát már nem alkalmaznak. Ilyenkor új létesítő okiratot kell készíteni a megváltozott adatokkal, amely a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat helyébe lép, és amely egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül. A döntéshozatalra a (2) bekezdésben foglalt szabályok irányadók. A szerződésminta alkalmazásáról történő áttérés következtében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot a 46. §-ban foglaltak szerint bírálja el.
A 46. § - többek között - a nyolc napos elbírálási határidőről szól. A szerződés mintán alapuló egyszerűsített cégeljárás egy órán belül történik.
Összefoglalva válaszunkat, ha a társasági szerződés tartalmazza az egyedüli beltagra vonatkozóan a munkaviszony létesítésének lehetőségét, akkor lehet munkaviszonyt létesíteni. Ehhez első lépésként módosítani kell a társasági szerződést.
Amikor ez megtörtént, a vezető tisztségviselő munkáltatója maga a tagok gyűlése lesz. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Ilyenkor célszerű, hogy a munkáltató nevében a szerződést a kültag írja alá.
Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselői szerződés minta >>>
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
Tisztelt Lenkei József!
VálaszTörlésKönyvelőnk szerint az egyszemélyes beltag egyszemélyes kültag formátumú eva-s bt. esetén nem tud elkülönülni a munkáltató és a munkavállaló, ezért az apeh előtt nem állja meg helyét, hogy munkaviszonyban (adójóváírást igénybevéve) legyen az ügyvezető bejelentve.
Szerintem a törvény elég világosan fogalmaz:
VálaszTörlésGt. 22. § (3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
A "ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik" kitétel azt jelenti, hogy rendelkezés esetén lehet munkaviszonyt létesíteni. Régebben valóban nem volt ez tisztázva, de ma már szerintem elfogadott tény.
Várjuk ide azok megjegyzését, akiknek konkrét tapasztalatuk van a kérdéssel kapcsolatban az idei évből.
Tisztelt Lenkei Úr!
VálaszTörlésVéleményem szerint a törvény valóban világosan fogalmaz, de abban a pillanatban amint a munkaszerződés létrejön, már nem a Gt. hanem a Munka Törvénykönyve az irányadó, amit sajnálatos módom a jogalkotók a Gt. ezen paragrafusához "elfelejtettek" módosítani. Így a Gt. hiába "megengedő" ha a Munka Törvénykönyve kifejezetten tiltja.(munkaviszonyra jellemző szigorú alá-fölé rendeltségi viszony, az utasítási jog, a felelősségi szabályok)Kivel,önmagával ?
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésVéleményünk szerint éppen fordítva van. A Gt módosítása később történt, éppen azért, hogy rendezzék az ezzel kapcsolatos jogvitákat. Tudtunkkal azóta az APEH sem foglalt ezzel ellentételesen állást. Ha nem jól emlékezünk, akkor kérünk közöld olvasóinkkal, hogy hol és mikor.
Tisztelt Lenkei úr!
VálaszTörlésFenti esetben a munkáltatói jogokat a kültag gyakorolja majd. Egy jogász szerint ez csak személyes közreműködéssel oldható meg. Segítségét kérném, hogy hogyan módosítsuk a kültagra vonatkozóan a társasági szerződést, hogy fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Köszönöm.Margit
Hát várjuk ide látogató jogászok véleményét.
VálaszTörlésSzerintünk a tagok gyűlése a munkáltató. Még akkor is, ha annak nevében a munkaszerződést a kültag írja alá. Egyébként a kültag munkaügyi státusza és az osztalék felvétel is lényeges lehet a biztonságosabb döntés tekintetében. Ugyanis, ha van legalább heti 36 órás munkaviszonya, akkor a személyes közreműködés piaci ára nem lényeges. Tehát díjazás nélkül is működhet személyesen közre.
Idézünk egy APEH állásfoglalásból:
"A főtevékenység a magánszemély által a társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve egyéni vállalkozóként ténylegesen folytatott mindazon (akár egyidejűleg többféle) tevékenység összessége, amelynek az e minőségében történő jövedelemszerzés – akár a tevékenység mennyisége, akár hatékonysága következtében – döntően betudható."
Nem hinnénk, hogy egy munkáltatói jog gyakorlás a tevékenység mennyisége és hatékonysága szempontjából meghatározó lenne.
Tehát egy ilyen kültagot semmiképpen sem neveznénk önmagában " főfoglalkozású biztosított társas vállalkozónak". Természetesen a jogszabályi rendelkezés új és még sok "okosság" kiderülhet menet közben.
Tisztelt Lenkei Úr!
VálaszTörlésA fenti bejegyzésekhez kapcsolódva azt szeretném kérdezni Öntől, Ön szerint mi a helyzet akkor, ha a Bt. beltagja nem egyedül jogosult a cég képviseletére, mert a társasági szerződés a kültagot is feljogosítja a cég képviseletére. Ilyen esetben a társasági szerződés felhatalmazása nélkül is létesíthet-e a beltag munkaviszonyt a Bt-vel (ahol a kültag a munkáltatói jogkör gyakorlója).
Az alábbi szakasz azóta nem változott:
VálaszTörlésGt. 22. § (3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
Értelmezésünk szerint a tiltás csak az "egyedül jogosult tag"-ra vonatkozik. Ebből levezetve, a beltag létesíthet munkaviszonyt a társasággal és munkáltatója a kültag lesz.
28. § (2) A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását több vezető tisztségviselő esetében az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.
Természetesen az alábbi - kültagra vonatkozó - feltétel is fent kell álljon:
109. § (2) A kültag a társaság törvényes képviseletére (cégjegyzésre) - a 110. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével, illetve, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem jogosult. A társaság képviseletének ellátására meghatalmazást a szervezeti képviselő, illetve a tagok gyűlése a kültag részére is adhat.
Tisztelt Lenkei Úr!
VálaszTörlésBetéti társaságom két személyes. Én, mint beltag 96%-os tulajdonos, kültag párom 4%-ban érdekelt a vállalkozásban.
Svájci frank alapú, ingatlan fedezettel terhelt hitelemet szeretném végtörleszteni. Megoldható-e, hogy a cég a most törvénybe iktatott 7.5m forint munkáltatói segítséget kifizessen helyettem?
Köszönettel, L.Ivett
Kedves Ivett!
VálaszTörlésA jelenleg hatályos szabály szerint a végtörlesztésre adott támogatásokra az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.8. pontja vonatkozik. Akkor adómentes a vissza nem térítendő juttatás, ha azt a munkáltató adja a munkavállalója hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B.§ (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez.
"2.8. a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy
a) a munkáltató a támogatást - a követelés jogosultjának igazolása alapján - közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át;
b) - amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette - a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) igazolja a végtörlesztés megtörténtét, azzal, hogy ilyen esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet."
Véleményünk szerint, amennyiben munkaviszonyban állsz a betéti társaságoddal, úgy ez rád is vonatkozik, természetesen a törvényben leírt feltételekkel, illetve a végtörlesztésre vonatkozó egyéb szabályok betartásával.
Tisztelt Lenkei Úr!
VálaszTörlésNagyom köszönöm válaszát. Sajnos nem munkaviszonyban állok a betéti társaságommal. Ha most új társasági szerződést írunk és beadjuk a cégbíroságra egy nap alatt nem írják át a változást. Amíg nincs a kezemben a jogerős új társasági szerződés köthetek munkaszerződést a bt-vel annak tükrében, hogy a változás be van adva?
Köszönettel: L. Ivett
Mi úgy gondoljuk, hogy a társasági szerződés módosítása a taggyűlés általi elfogadás pillanatában válik hatályossá, mert a cégkivonaton is a módosított társasági szerződés dátuma jelenik meg, mint hatályba lépési időpont. Ezt azért azzal a jogásszal pontosítani kellene, aki majd eljár a Cégbíróságon ebben az ügyben.
VálaszTörlésTisztelt Lenkei úr!
VálaszTörlésJelenleg 60 éves 2011-ben még előrehozott öregségi nyugdíjas nő vagyok (38,7 év szolgálati idő miatt ami 3 év főiskola és két gyerek miatt jött össze 2008 évben.) A kevés nyugdíj miatt kiegészítő tevékenységű EVA-s vállalkozóként dolgozom még most januárban. Havi bevételem kb. 70000 Ft+ÁFA. A nyugdíjas státus eltörlése miatt azonban az a hír járja, hogy ezután főállású vállalkozó leszek, ahol a minimálbér után be kell fizetni havi kb. 55000 Ft különböző járadékot, ezért így nem érdemes dolgozni, mert a többit meg elviszi a működési költség.Kérdésem: ha a 62 évet betöltött nyugdíjas férjemmel alapítunk egy BT-t, akkor Ő kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e, ha igenm akkor Ő milyen jogcímen tudja kivenni az általam végzett munka után a legtöbb jövedelmet? És ilyenkor ki legyen a beltag?
"Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet, a személyes közreműködésért juttatott, járulékalapot képező jövedelem után. A tag után a társaság egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (havi 6390 Ft). Ha a magánszemély több társas vállalkozásnak is tagja, a nyilatkozata alapján csak az egyik társas vállalkozásnak kell fizetnie. A társaságot szochó nem terheli."
Törléshttp://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ugyfelszolg/regiok/kozepdunantul/aktualis/tvjarulek.html?query=munkaviszony
A nyugdíjbiztosítás vizsgálja a 40 éves szolgálati idő utáni öregségi nyugdíjazásomat.
VálaszTörlésEbben a következő probléma adódott:
Bt-ben beltagként tagi jogviszonyban voltam 2011-ben, 2012-től munkaviszonyt létesítettem, mivel a társ.szerződésben ez a lehetőség bele volt foglalva.
Sajnos a ny.bizt. ellenőre olyan jegyzőkönyvet küldött, amibe ezt nem ismeri el. Szerinte nem lehet, mert nem lehet valaki saját magának alárendelve.
A tagi jogviszonyt akarja csak erőltetni.
Már minden jogszabályt, NAV állásfoglalásokat mutattam, de mégse változtatott a véleményén.
Mivel tudnám meggyőzni, hogy a törvény szerint jártam el?
Válaszát köszönettel fogadom.
D.Gabi
Ez egy többéves jogértelmezési vita.
VálaszTörlésEgyik vélemény:
Nincs akadálya annak, hogy az üzletvezetésre jogosult egyedüli beltag és a betéti társaság között munkaviszony jöjjön létre, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tagok gyűlése vagy a taggyűlés. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye ebben az esetben ugyanis kettéválik.
Másik vélemény:
A korlátolt felelősségű társaságnál és a betéti társaságnál működő taggyűlés között alapvető különbség tehát az, hogy az utóbbinál a szótöbbség a leadható összes szavazathoz és nem a jelenlévők szavazataihoz viszonyul. Betéti társaságnál ezért sem a tagok gyűlése, sem a formalizáltan működő taggyűlés nem tekinthető a tagok személyétől elkülönült társasági szervnek. Ez okból a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személyének elkülönülésén túl a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak a személye se essék egybe, nem valósul meg. Ebből következően a munkáltatói jogkörnek a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre történő átruházása esetén sem létesíthet egymással munkaviszonyt a betéti társaság és az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli természetes személy beltagja.
Mondhatnánk, hogy a legkompetensebb válaszadó Dr.Sárközy Tamás professzor lehetne, de nem biztos, hogy van lehetőséged hozzá fordulni. Talán egy jó munkaügyi jogász többet tudna erről mondani.
"A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).
VálaszTörlésAz egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható."
http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ado/jarulek/gazd_tars.html?query=vezet%C5%91%20tiszts%C3%A9gvisel%C5%91
De erről a Gt.22.§.3. lényeges mondata: "ha társasági szerződés eltérően nem rendelkezik-nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja." Akkor az egyedül jogosult tagja kifejezés mire vonatkozhat? Én ezt a részt találom az én esetemre.
VálaszTörlésA 3/2003.Polgári Jogegységi határozatban erre nézve elutasító döntés van, de azóta új Gt.van /2006.IV.tv./ Ha jól gondolom, akkor az csak a 2007.09.01. előtt hatályos Gt.törvényre vonatkozhat.Jól gondolom?
D.Gabi
Igen, mert ha több üzletvezető van, akkor a kérdés nem kérdés, hiszen egymásnak lehetnek a munkáltatói. Az egyedüli beltag esetén van vita. Szerintünk a tagok gyűlésének átadott munkáltatói jogkör esetén, ha két tag van (egy kültag + egy beltag), akkor is elválhat a jogkör. A két tag jóváhagyásával megállapított munkahelyi szabályokat a munkaviszonyban álló beltag nem tudja felül bírálni csak a másik tag hozzájárulásával.
VálaszTörlésDe ezt a vitát nem tudod velünk lefolytatni :-)