Az együttműködési megállapodás keretében gyakorlati képzésen résztvevő tanuló díjazása

Szakközépiskolában , iskolarendszerű képzésben a tanuló év közben külső gyakorlaton vesz részt, 11-12.évfolyamon. Kérdésem, ha a gyakorlati hellyel nem tanulószerződést , hanem együttműködési megállapodást köt az iskola, van-e valamilyen fizetési kötelezettsége a külső szakmai gyakorlati helynek a tanulóval szemben?


A gyakorlati képzés megszervezésének feltételeit az 1993. évi LXXVI. törvény, és az ezt módosító 1995. évi LXXXIV. törvény szabályozza.
A gyakorlati képzés helyét a szakképző iskola rendelkezésére álló infrastruktúra dönti el. Amennyiben az iskola rendelkezik saját fenntartású gyakorlóhellyel, úgy a gyakorlati képzést az intézmény saját maga oldja meg, magára vállalva az ezzel kapcsolatos minden kötelezettséget. Ha az iskola nem tart fenn gyakorlóhelyet, akkor annak biztosítására megállapodást kell kötnie megfelelő gyakorlóhellyel rendelkező gazdálkodó szervezettel, egyéni vállalkozóval. Megoldásként még szóba jöhet az, amikor a tanuló, illetve a szülő keres megfelelő gyakorló helyet és ennek keretében tanulószerződést köt. Az utóbbi két esetben a tanuló iskolai felvételének az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás a feltétele.

A megállapodást írásba kell foglalni, tájékoztatni kell a területileg illetékes kamarát (amelynek a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet a tagja), és a tanuló iskolába történő felvétele előtt kell megkötni a teljes képzési időre kiterjedően. Egyoldalúan felmondani – anélkül, hogy a tanuló további foglalkoztatásáról ne gondoskodnának – nem lehet. Az együttműködési megállapodást a szakképző iskola fenntartója hagyja jóvá. A megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szakképzési törvény az illetékes területi gazdasági kamarák felügyeleti, ellenőrzési hatáskörébe utalja a gazdálkodó szervezeteknél – az
iskolával kötött megállapodás alapján – folytatott gyakorlati képzést is.
Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.
Ez azért is nagyon fontos információ, mert az esetleges vitás kérdések kapcsán ez dönti el, hogy kihez lehet fordulni.

A szerződés tartalmára vonatkozóan a törvény szintén tartalmaz utalásokat.
A 4. § (1) kimondja, hogy a szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el. Törvényi felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben határozza meg:
"e) a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggő feladatokat,
f) a tanulókat e törvény 48. §-a alapján megillető juttatások részletes szabályait"

Az előbbiekben említett paragrafus így szól:
"48. § (1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - a külön jogszabály rendelkezései szerint - kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg."

Az "az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg" megfogalmazás eléggé próbára teszi a jogértelmező logikáját. Ugyanis nem sokkal előbb a törvény 44. § (1) bekezdése azt mondja: "tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni."

Amennyiben csak erre gondolunk, úgy ebből levezethető az is, hogy a tanulószerződés nélkül, együttműködési megállapodás keretébe gyakorlati képzésen résztvevő tanuló részére a gazdálkodó szervezet nem köteles pénzbeli juttatást fizetni.

Szerencsére a törvényi felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet (4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól) tisztázza ezt a kérdést.

"A díjazás
2. § (1) Ha tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít a szakképző iskola tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a tanulónak díjazást kell fizetni.
(2) A díjazás havi összege nem lehet kevesebb az Szt.-ben meghatározott tanulószerződés alapján kötelezően fizetendő pénzbeli juttatás mértékénél.
(3) A díjazás évfolyamonkénti összegét tanulmányi eredmény, illetve teljesítmény szerint a szakképző iskola - gazdálkodó szervezetnél megszervezett összefüggő szakmai gyakorlat esetében a gazdálkodó szervezet - határozza meg, és köteles gondoskodni a díjazás összegének kifizetéséről.
(4) A díjazás összegét arányosan csökkenteni kell, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál rövidebb, vagy ha a tanuló a gyakorlatról bármilyen ok miatt távol marad, illetőleg arányosan növelni kell, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál hosszabb."

A Szakképzési tv-ben (Szt.) tanuló szerződés alapján meghatározott díjazás szabálya pedig így szól:

"44. § (2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.
(3) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni."


Mindebből levonható az a következtetés, hogy az együttműködési megállapodás keretébe gyakorlati képzésen résztvevő tanuló számára a gazdálkodó szervezet által történő pénzbeli juttatás a szorgalmi idő, tanítási év alatt nem jár kötelező jelleggel.



Ugyanakkor a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat időtartamára díjazást kell kapjon, amelynek mértéke egy hónapra a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka, azaz 71 500 Ft x 0,2 = 14 300 Ft. E díj az egy hónaptól eltérő gyakorlati idő függvényében arányosan lehet több, vagy kevesebb.

Kapcsolódó termékeink:
Tanulmányi szerződés minta (tanfolyami továbbképzésre)
Tanulmányi szerződés minta (felsőfokú továbbképzésre)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.