Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. május 11., kedd

Betéti társaság kedvezményezett átalakulása

Nem igazán egyértelmű számomra hogyan kell értelmezni a Tao tv.23/§ a bekezdésében foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel:
Egy Bt. melynek  jegyzett tőkéje 100 e Ft és  amelynek két tagja (a beltag  51% illetve kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik) egy egyszemélyes Kft.-be szeretne beolvadni.
A Kft.  jegyzett tőkéje 500 e Ft és  jelenleg  a kültag 100 %-os tulajdonában van. A beolvasztó  kft. -nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50%-50%-ban.

A Kft. jegyzett tőkéjét 551+ 551= 1102 e Ft-ra emelnék fel, oly módon, hogy a Bt beltagja 502 e Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelés címén. A beolvadás során a két cégben lévő  eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de bútorzattal egyéb ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdésem, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség?


Kezdjük azzal, hogy mit mond az illeték törvény.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Illetékmentességek, illetékkedvezmények
26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;


Tehát, ha a kérdésben szereplő átalakulás kedvezményezett, akkor nem áll fenn illetékfizetési kötelezettség. A minősítéshez valóban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23/a pontjából kell kiindulni.

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;


Első kizáró felttel az, hogy csak társaság vehet részt az átalakulásban. A társaság fogalmának meghatározása az alábbiak szerint történik:

32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely
a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

Mivel esetünkben két gazdasági társaságról van szó, ezért ez a feltétel teljesül. Következő feltétel, hogy a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt szerezzen. Ugyanakkor az is megkötés, hogy az üzletrész szerzés mellett pénzezközhöz a jogügylet révén a jogelőd tagjai csak korlátozozott mértékben juthatnak. Ez utóbbiról egyáltalán nincs szó, ezért ez rendben is van. A jogutód eredeti jegyzett tőkéje 500 E Ft. Értelmezésünk szerint minden további forint, ami az eredeti jegyzett tőkét meghaladóan jelenik meg a jogutód jegyzett tőkéjében az újonnan kibocsátottnak minősül. Esetünkben a beolvadás útján a Bt 100 E Ft jegyzett tőkéje átkerül a Kft. -be és ez egy az egyben a jelenlegi tagok részesedését fogja képezni a jogutódban. Ezen felül a befizetés kapcsán a jogutód jegyzett tőkéje további 502 E Ft -al fog gyarapodni. Tehát van újonnan kibocsátott üzletrész és ezt a jogelőd tagjai meg is szerzik. Az arányos üzletrész szerzés beolvadás esetében nem követelmény.

Mindezek alapján véleményünk szerint ez az átalakulás kedvezményesnek minősül és a jgutódot, mint vagyonszerzőt,  nem teheli illetékfizetési kötelezettség.

Alap esetben a jogelődnek az adózás előtti eredményét csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja. Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd a Tao törvényben meghatározott feltételekkel nem módosítja adózás előtti eredményét:

16. § (2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;
d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;
(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül - a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.
(11) A jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.
(15) Ha a jogutód, illetve az átvevő társaság külföldi illetőségű, akkor a (9)-(14) bekezdés előírásait a külföldi illetőségű által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni.

Összefoglalva az előbbi feltételeket, a jogutód társasági szerződésébe bele kell kerüljön egy kötelezettség vállalás abban a tekintetben, hogy vezetni fogja a törvény által előírt nyilvántartást és ennek megfelelően alakítja adózás előtti eredményét, azaz a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. A jogelődnek (kiválás esetén a jogutódnak) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott eszköz értékcsökkenésének elszámolása a jogelődnél már elszámoltak figyelembe vételével kell történjen. Zárójelben jegyezzük meg, hogy amennyiben a jogelődnek módosítania kellett volna adóalapját egy kedvezményezettnek nem minősülő átalakulás eetében, akkor az adott eszköz számviteli törvény szerinti és adótörvény szerinti amortizációja kiegyenlítésre került volna az adóalap korrekció miatt és a jogutódnál már tisza lappal indult volna az elszámolás a könyvszerinti érték alapján. Előfordulhat olyan eset is, amikor az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés alapján számított nyilvántartási érték együttes összege kevesebb, mint a könyv szerinti érték (kevesebb amortizációs költséget számoltunk el az adótörvény szerint, mint a számviteli törvény szerint), és esetleg előnyösebb lenne a különbözetet adóalap csökkentésként még a jogelődnél figyelembe venni. Értelmezésünk szerint azonban nincs választási lehetőség. A törvény a 16. § (2) a) bekezdésben nem feltételes módban fogalmaz, amikor erről az adóalap korrekcióról beszél. Korrigálni kell, ha nem kedvezményezett az átalakulás és nem kell ezt tenni akkor, ha kedvezményezett. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a jogutódnál még évekig oda kell figyelni arra, hogy a jogelődnél elszámolt amortizációt folytassa a kifutásig. Az is biztos, hogy a legtöbb esetben a fordítottja szokott történni. Egy adott pillanatban több az adótörvény szerint elszámolt amortizáció, mint a számviteli törvény szerinti (márcsak a maradványérték miatt is). Ez pedig adóalap növelő tétel lenne egy nem kedvezményezet átalakulás esetén.

Amennyiben a jogelőd él a felértékelés lehetőségével a 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adóalap korrekciós kötelezettség alóli mentesítés - kedvezményezett átalakulás esetében, - mint választható opció jelentkezik. Ha a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) nem módosította adóalapját, akkor az átértékelt eszközöket elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek megfelelően kell az adózás előtti eredményt módosítani (úgy, mintha az átalakulás nem történt volna meg).

A kérdés feltevője nem élt az átértékelés lehetőségével, ezért őt nem érinti az ide vágó szabályozás. El kell viszont készítenie azt a nyilvántartást, amelyből kiderül, hogy van-e különbség a számított nyilvántartási érték és a könyv szerinti érték között. Amennyiben van, úgy a jogutódnál az elkövetkező években az adóalap korrekciót ennek figyelembevételével kell elvégezni.

 Kapcsolódó termékeink:

Kedvezményezett átalakulás menedzser

Átalakulás tervező

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

 Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése