Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. szeptember 7., hétfő

Iskolai rendszerű továbbképzés

Felsőfokú diplomával rendelkező munkavállaló másoddiplomás képzésének a foglalkoztató által átvállalt költségei keletkeztetnek-e jövedelmet a magánszemélynél?

Mindenek előtt néhány fogalmat szükséges tisztázni.
Másoddiplomás képzés:
Olyan főiskolai vagy egyetemi képzés, amelynél a jelentkezés feltétele a felsőoktatási végzettség. a másoddiplomás képzés általában költségtérítéses (nem államilag finanszírozott).

Iskolai rendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmát a szakképzésről szóló törvény tartalmazza értelmező rendelkezései között. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

A felnőttképzésről szóló törvény 29. § 9. pontja alapján iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés közötti különbségtétel alapja tehát a tanulói, hallgatói jogviszony megléte.

Az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége nem haladhatja meg a minimálbér két és félszeresét. Az összeg 2009-ben 178.750 Ft.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról:
"Adóalapba nem tartozó, illetőlegköltségnek nem számító tételek


7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

p) a képzés kifizető által átvállalt költségét, ha a képzés

pa) - akkor sem, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését,

pb) a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését,

pc) a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítését (ide nem értve az iskolai rendszerű képzést)
szolgálja azzal, hogy a pa)-pb) pontban említett esetben az iskolai rendszerű képzés adóévben átvállalt költségének a minimálbér két és félszeresét meghaladó részére e rendelkezés nem alkalmazható; bármely esetben feltéve, hogy az említett átvállalt költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tüntette fel; továbbá egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;"


A minimálbér két és félszeresét meghaladó rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelme.

Egyéb jövedelem

"28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen

b) az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek (például a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak és a szociális gondozói díjnak) az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része,"

A szabály csak az újonnan, 2009. február 1. után kezdődő képzésekre vonatkozik.

Átmeneti rendelkezés él a hatálybalépést megelőzően elkezdődött iskolai rendszerű képzések átvállalt költsége esetén: amennyiben 2006. január 1. előtt kezdődött a képzés, annak teljes átvállalt összege nem bevétel, a 2006. január 1. után és 2009. január 31. előtt kezdődő képzések esetén maximum 400.000 Ft/év átvállalt költség után nem kell adózni.


További fontos információk a kérdéssel kapcsolatban:

Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről alapján:

"103. § (1) A munkavállaló köteles
(4) A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes.

110. § (1) A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

111. § Nem köthető tanulmányi szerződés

b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
(2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
(6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani."

Összefoglalva a munkavállaló kétféle módon folytathatja tanulmányait:

  1. Kölcsönös megállapodás alapján, tanulmányi szerződést kötve tanul tovább. Ebben az esetben a munkáltató olyan mértékű támogatást nyújthat, amely fedezi a továbbtanuló költségeit. Ez a támogatás a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül és természetesen adóznia kell utána. A felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszonyra tekintettel az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) alapján – figyelemmel a korlátozó rendelkezésekre is - adókedvezményt vehet igénybe. A hallgatónak adott támogatás a munkáltatónál a tevékenység érdekében felmerült költség.
  2. A munkáltató elrendeli a továbbképzésen való részvételt. Ebben az esetben nincs tanulmányi szerződés és a jelenleg érvényben lévő szabály szerint csak a minimálbér két és félszeresét meghaladó költségátvállalás a magánszemély egyéb összevonandó jövedelme. Tehát eddig az értékhatárig megfelelő bizonylat alapján, a költségek adómentesen elszámolhatók. Az átvállalt költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján kell megtörténjen, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tüntette fel.


Más költségekre (pl. utazás, szállás) a hivatali üzleti utazásra vonatkozó általános szabályok alkalmazhatók abból eredően, hogy az oktatásra kötelezett a kifizető tevékenységével összefüggő feladatot lát el azzal, hogy részt vesz az oktatásban. Véleményünk szerint a tanulmányi szerződés alapján történő utazási és szállási költségekre ugyanez a szabály alkalmazható.

A Munka törvénykönyvében előírt szabadidő biztosítási kötelezettség úgyszintén mindkét esetben fennáll.

Várható változás:
2009. július 8-án (MK. 95. szám) 2009 évi LXXVII. törvény

Azok a juttatások, amelyek az Szja-törvény 2009. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minősültek, de nem tartoznak a kedvezményesen adózó juttatások körébe, 2010-től természetbeni juttatásnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a juttatás megfelel-e a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályoknak, vagy sem.
A 7. § (1) p) hatályát veszti 2010 január 1-től.

A 2010-es szabály szerint az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségének a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó része a kedvezményesen adózó juttatások körébe fog tartozni.

„A (2) c) pontjában említett bevételnek minősül az átvállalt (viselt) iskola rendszerű képzés
eb) a juttatóval munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.”

A kifizetőt a kedvezményes, 25 százalékos mértékű adó megfizetése mellett további fizetési kötelezettség (járulék) nem terheli.
A minimálbér két és félszeresét meghaladó rész után a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék járulékot (vagy ehót) kell fizetnie.

A 2010 évben életbe lépő szabályozásban már nem szerepel a „ munkáltatói elrendelés alapján” kifejezés, ami a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy a kedvezményesen adózó juttatások körébe tartozhat a tanulmányi szerződés alapján folytatott iskolai rendszerű továbbképzés támogatása is.

A kihirdetett törvény átmeneti rendelkezései között a 206 § (1)-(2) bekezdésekben olvashatjuk, hogy a 2009. január 31. -ét követően, de 2010 január 1. előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §- (1) bekezdésének 2009 december 31-én hatályos p) pontját kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy az „elrendelés” megoldást választónak előnyösebb lehet az idei évben megkezdeni a tanulmányokat abban az esetben, ha a várható költségek nem lépik jelentősen túl a minimálbér két és félszeresét. Ha igen, akkor számolni kell, mert lehet, hogy a természetbeni juttatásos megoldás az olcsóbb. Ez viszont csak a 2010 évben kezdődő tanulmányok esetén alkalmazható.

A tanulmányi szerződéses verziót elkezdeni szerintünk előnyösebb 2010 -ben.

Kapcsolódó termékeink:

Felsőoktatási tanulmányi szerződés minta

Tanulmányi szerződés minta tanfolyami továbbképzésre


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése