Kamatmentesen adott kölcsön társasági adó vonzata

Az alul-tőkésítési szabály a kifizetett kamatok tekintetében vizsgálandó a társasági adótörvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében. Amennyiben a kölcsön után kamatot nem számítanak fel, úgy nincs ráfordítás sem. Ilyen jogcímen tehát nem merülhet fel adóalap korrekció.

A Tao. törvény 8. § (1) és (5) szövege 2012. január 1-től hatályos. A 2011-es adóév  vonatkozásában a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő adóalap csökkentő tételt (a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik) még nem kell figyelembe venni.

A 2012. adóévben már a kapcsolt ügyletek miatti adóalap csökkentő tétel is szerepet játszik az alul-tőkésítési szabályban, így a kamatmentesen adott kölcsön is. Ezzel egy időben a kötelezettség fogalma is megváltozik ebben a vonatkozásban, mert korrekciós tételként levonható a  a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összege. De ezek az új szabályok majd csak az idei évről szóló beszámoló készítésekor lesznek érdekesek.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

 (5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

Két  kapcsolt  vállalkozás esetében - ha az alul-tőkésítési szabályoknál 2011 év viszonylatában még nem is kell figyelembe venni, - a térítésmentes szolgáltatás (kölcsön kamatmentesen) piaci értékét meg kell állapítani és ennek ismeretében az adóalap módosítása is felmerülhet. Természetesen csak abban az esetben, ha a fizetett kamatok eltérést mutatnak a szokásos piaci árhoz viszonyítva.

 18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

Ebben a kérdésben érzünk egy kis jogbizonytalanságot a piaci kamatot illetően.

Aki adja a kölcsönt az a betéti kamatról mond le, tehát nála a kieső bevétel a számlavezető bankjánál alkalmazott betéti kamat mértéke.

Aki kapja a kölcsönt annál a ráfordítás az lenne, ha a bankjától venné a kölcsönt és azután kamatot kellene fizetnie (ez hitel kamat, ami nagyobb, mint a betéti).

 Az előbbi két szemponthoz még hozzájön, hogy független körülmények között nagy valószínűséggel egy harmadik eredményre jutnánk, amelyet nagyban befolyásolnak különböző piaci tényezők. mint a hitel biztosíték, hitelezési biztonság, hitelképesség és még sok minden más.

Mindezeket figyelembe véve, jó ha erről készül egy kimutatás, illetve egy aláírt megállapodás, amely alátámasztja, hogy a felek mit tekintenek piaci kamatnak. Ez azért fontos, mert az adóalapot a két félnek egyformán kell módosítania. Ráadásul a csökkentő félnél (aki kapta a kölcsönt) csak akkor működik a dolog, ha rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, hogy az megnövelte az adóalapot (azzal a kamat összeggel, amitől elesett).

A szokásos haszon fogalmát a Tao. törvény így határozza meg:

18. § (4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Ha nem kapcsolt a két cég, akkor csak a Tao tv. 3. sz melléklete lehet a mumus, a 13. pontban megfogalmazott "az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke" szöveg tekintetében. De nehéz azt megfogni, hogy mit értenénk a kölcsönadott pénz bekerülési értéke alatt! Ráadásul a fogadó félnél "az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva" kifejezés sem vonatkozhat rá, mert a kamatmentes kölcsönben részesülő nem számol el semmilyen bevételt ezzel kapcsolatban.
Tehát, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó, akkor szerintünk nem kell módosítani.
 
 Kapcsolódó termékeink:

Vállalkozások kamatelszámolása
  
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A tagi kölcsön lehetséges sorsa 3.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:

Saját tőke:                    -15.000.000

Jegyzett tőke:                  3.000.000

Eredménytartalék:         -17.000.000

Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000

A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.

Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Megismételtük a kérdést, melynek alapján a korábbi két bejegyzésünk is született. És felidézzük az általunk elképzelt, lehetséges megoldások listáját is:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
3.  A követelés elengedése.
4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.

A "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 1." bejegyzésünkben az első megoldást részleteztük.
A  "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 2." bejegyzésünkben a pótbefizetéssel kapcsolatos kérdéseket elemeztük.
A harmadik megoldásról Tagi kölcsön elengedése az illeték - és a számviteli törvény tükrében
címmel az elmúlt évben már írtunk egy bejegyzést, ezért erre külön nem térünk ki.
Most pedig a negyedik megoldással folytatjuk.

 A tagi kölcsön nem más, mint a tag követelése a társasággal szemben, azaz egy vagyoni értékkel bíró jog. A Gt. szabályai szerint a tag e vagyoni értékű jogát beapportálhatja a társaságba. Az apport értékével megemelhető a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék a jegyzett tőkével egyidejűleg.
 13. §
(2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.

A tőkeemelés elhatározása a taggyűlés hatáskörébe tartozik.

141. §
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;

A tőkeemelésről egyszerű szótöbbséggel is lehet dönteni, amennyiben a társasági szerződés nem ír elő ennél szigorúbb szabályt.

154. § (1) A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére.
(2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez – ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz – egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.

155. § (1) A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták.
(2) A tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a tőkeemelésre milyen nagyságú (tárgyú) pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával kerül sor.
(3) Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőkeemelés esetén a tagoknak – ha a társasági szerződés, illetve a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat másként nem rendelkezik – a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek.
(4) Ha a tag nem él a megadott határidőn belül elsőbbségi jogával helyette további tizenöt napon belül a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot. Ha a tagok nem éltek elsőbbségi jogukkal a taggyűlés által kijelölt személyek jogosultak a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására.

156. § (1) A 155. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott elsőbbségi jog gyakorlására – ha a társasági szerződés, illetve a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat legalább háromnegyedes szótöbbséggel másként nem rendelkezik – a tagok törzsbetéteik arányában jogosultak.
(2) A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
(3) A tőkeemelésről döntő taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell a felemelt törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, az adott tag által a tőkeemelés során szolgáltatott vagyoni hozzájárulást, annak szolgáltatásának módját és idejét.
(4) Ha a tagok elsőbbségi joga nem sérül, egy taggyűlésen is lehet dönteni a törzstőke felemeléséről.

 A követelést, mint vagyoni értéket, a társaság rendelkezésére kell bocsátani még a cégbejegyzést megelőzően. Az átadást-átvételt dokumentálni kell. Az átvett követelés a társaság könyveiben megjelenik a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség számlával szemben és ez a helyzet mindaddig fennáll, ameddig a tőkeemelést a cégbíróság be nem jegyezte. A bejegyzés időpontjában a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség átmenetileg átkerül a jegyzett, de be nem fizetett tőke számlára, majd összevezetésre (kompenzálásra) kerül a tagi kölcsön miatti kötelezettség és az átvett követelés. Végül az apport érték átvezetésre kerül a jegyzett, de be nem fizetett tőke számláról a jegyzett tőke (vagy, ha meg van osztva, akkor a jegyzett tőke + tőketartalék) számlára.

Az előbbiekben leírt tranzakció esetében ügyvédi költséggel és cégbírósági eljárási illetékkel kell számolni. A tőkeemelés a tag adózott, magánvagyonából történik, tehát nincs halasztott adófizetési kötelezettség, mint a törzstőkén felüli tőkeemeléskor. Mindenképpen előnye ennek a megoldásnak, hogy nem jár pénzmozgással.

 Kapcsolódó termékünk:
Tagi kölcsön szerződés minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A tagi kölcsön lehetséges sorsa 2.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:

Saját tőke:                    -15.000.000

Jegyzett tőke:                  3.000.000

Eredménytartalék:         -17.000.000

Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000

A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.

Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Megismételtük a kérdést, melynek alapján a korábbi bejegyzésünk is született. És felidézzük az általunk elképzelt, lehetséges megoldások listáját is:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
3.  A követelés elengedése.
4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.

 A "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 1." bejegyzésünkben az első megoldást részleteztük. Most pedig a második megoldással folytatjuk.

Az első megoldás jelentősége abban áll, hogy a tagok végleges forrást biztosítanak tőkeemeléssel a társaság számára. Ez az átadott forrás nem követelhető vissza a megszűnés, illetve a tőkeleszállítás bizonyos eseteit kivéve.

A második eset, amelynek során pótbefizetés történik, nem más, mint ideiglenes forrás nyújtása a társaságnak. A pótbefizetésről a társasági szerződésnek kell rendelkeznie. Ilyen rendelkezés hiányában a taggyűlésnek nincs joga rendelkezni pótbefizetésről. Véleményünk szerint a jogszabály nem zárja ki, hogy önkéntes felajánlás és egyhangú döntés alapján a taggyűlés pótbefizetésről döntsön még olyan esetben is, ha a társasági szerződés erről kifejezetten nem rendelkezik.

120. § (1) A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

(2) A pótbefizetési kötelezettséget – ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.
(3) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 14. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.

(2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról)

A későbbiek során, amennyiben a saját tőke a szükséges mértékben helyre állt, akkor a pótbefizetéssel teljesített összeg visszafizethető.

(4) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szereplő – tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.

A pótbefizetést a lekötött tartalékban kell nyilvántartani és a pénzmozgással egyidejűleg könyvelendő..

38. § (1) A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés
(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. 

(2000. évi C. törvény a számvitelről)

Fontos körülmény, hogy a lekötött tartalékba helyezett összeg erősíti a saját tőkét, de az osztalék fizetésnél korlátozó tényező. Talán abban is egyetértés van, hogy az üzleti partnerek, illetve hitelezők szempontjából nem bír olyan relevanciával, mint egy véglegesen átadott tőke. A tulajdonosok szempontjából azonban előnyt jelenthet, hogy kedvező üzletmenet esetén ezen összeget visszakaphatják minden adófizetési következmény nélkül.

39. §
(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az első megoldáshoz hasonlóan, ebben az esetben is korlátot jelenthet a vállalkozásnál a rendelkezésre álló pénzeszköz. Mivel ez az ügylet cégbírósági bejegyzést nem igényel, így akár többlépcsős kifizetésekben, illetve pótbefizetésekben is lehet gondolkodni. A banki utalást mindenképpen érdemes előnyben részesíteni, mert a készpénzes tranzakciók bejelentési kötelezettséggel járhatnak, különös tekintettel a többségi, kapcsolt jogviszonyra.

Jelen esetben is járható út a banki hitel igénybevétele a tagi kölcsön előzetes visszafizetéséhez. A pótbefizetés teljesítését követően pedig lekötött betétként garanciát képezhet a felvett hitelre.

Természetesen a sorrend fordított is lehet, amennyiben a magánszemélynél rendelkezésre áll a szükséges pénzügyi forrás a pótbefizetés előzetes teljesítésére. A példában szereplő nagyságrendet tekintve ez nehezen elképzelhető.

Kapcsolódó termékünk:
Tagi kölcsön szerződés minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.