Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. május 14., hétfő

A tagi kölcsön lehetséges sorsa 1.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:
Saját tőke:                    -15.000.000
Jegyzett tőke:                  3.000.000
Eredménytartalék:         -17.000.000
Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000
A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.
Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Feltételezzük, hogy a kérdésben szereplő tulajdonosok magánszemélyek. A társaság könyveiben szereplő hosszú lejáratú kötelezettség, amely a tulajdonosok által korábban biztosított pénzügyi forrásokat takar, számtalan kérdést vethet fel a helyzet helyes megítélése kapcsán.

Induljunk ki abból, hogy léteznek kölcsönszerződések, amelyekben pontosan meg van határozva a kölcsön nyújtás időpontja, célja, a kamatfizetési, illetve visszafizetési feltételek, határidők. A kölcsönnyújtás célja különösen fontos akkor, ha a tag elengedi az általa nyújtott kölcsönt. Ilyenkor ugyanis olyan rendkívüli bevétel keletkezik, amelyet - amennyiben tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódik - el kell határolni.

Bizonyára meg vannak a kölcsönnyújtás alapbizonylatai is (bankszámla kivonat, vagy pénztár bevételi bizonylat). A készpénzes mozgáshoz - amennyiben többségi tulajdonossal kapcsolatos - még bejelentési kötelezettség is társulhat, a kapcsolt jogviszony alapján!

A "vagyonosodási" szempont sem egy elhanyagolható kérdés. Főleg nagyobb összegek esetén az adóhatóság vizsgálhatja a pénz eredetét. Amennyiben a magánszemély adóbevallásai nem tudják alátámasztani, hogy legálisan megszerzett jövedelemről van szó, úgy könnyen előfordulhat, hogy eltitkolt jövedelemként fogják értékelni a tag által nyújtott kölcsönt.

A tulajdonosokkal kötendő szerződéseket taggyűlési határozat alapján lehet csak megejteni. A társaság vezető tisztségviselőjének megfelelő felhatalmazással kell rendelkezni, hogy egy ilyen jellegű szerződést megkössön.
141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

A taggyűlés által meghozott döntéseket a határozatok könyvében kell nyilvántartani.
146. § (1) A taggyűlésről az ügyvezető – a 145. §-ban foglalt eset kivételével – jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.
(2) A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá.
(3) Az ügyvezető a tagok által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve), amelyet – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a társaság székhelyén kell tartani. Az ügyvezetőnek a határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe. A társasági szerződés előírhatja, hogy a határozatok könyvében a felügyelőbizottság határozatait is nyilván kell tartani.
(4) A jegyzőkönyvbe, továbbá a 145. §-ban és a 148. §-ban megjelölt felvételbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.

A tagi kölcsön mellet a negatív saját tőke kérdésével is foglalkozni kell.
51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
(2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
(3) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg.

 A társaság vezető tisztségviselőjére a törvény intézkedési kötelezettséget ír elő.
143. § (1) A taggyűlést – ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze.
(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy
b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

Amit eddig leírtunk az még csak az előzmények áttekintését szolgálta. Ha mindez rendben van, akkor lehet gondolkodni a tagi kölcsön további sorsáról, figyelemmel a negatív tőke rendezésére.

Lehetséges megoldások:
  1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
  2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
  3.  A követelés elengedése.
  4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.
Következzen néhány gondolat az első megoldásra, a teljesség igénye nélkül.

1. A legkézenfekvőbb dolog a visszafizetés, majd az ezt követő tőkeemelés. Ennek előnye, hogy a tag adózott pénzéből nyújtott tagi kölcsön ily módon átváltható  adózott pénzből származó tőkére. Ez azt jelenti, hogy a társaság esetleges megszűnése, vagy az üzletrész értékesítése esetén a névérték nem fog adófizetési kötelezettséget eredményezni.

A tőkeemelés irányulhat teljes egészében a jegyzett tőkére, de lehet olyan megoldás is, amelyik egy kisebb összegű jegyzet tőke emeléssel egyidejűleg a további szükséges összeg tőketartalékba helyezésével valósul meg.
154. § (1) A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére.
(2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez – ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz – egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.


Ennek a megoldásnak a választása rendszerint azért nem lehetséges, mert hiányzik a tagi kölcsön visszafizetéséhez szükséges pénz. Áthidaló megoldás lehet egy banki hitel felvétel, amelyből vissza lehet fizetni a tagi kölcsönt, majd a tőkeemelést követően a kölcsönvett összeg banknál történő letétbehelyezésével, a hitelfedezet is megoldható. Természetesen a hitelkamat és a betétkamat közötti "árrés" negatív pénzügyi eredményt fog jelenteni a vállalkozásnak, de ezzel az áldozattal a saját tőke elegáns módon rendbe tehető.

A további lehetséges megoldások részletezésére egy következő blogbejegyzésben fogunk kitérni.

Az idézett jogszabály szövegek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény részletei.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése