Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2011. február 12., szombat

Tagi kölcsön elengedése az illeték - és a számviteli törvény tükrében

Egy társaság magánszemély tagja  elengedi az általa nyújtott kölcsönt. Ismereteim szerint a társaságnak ezen összeg után 4% illetéket kell fizetnie, vagy rosszul tudom? Be kell-e ezt valamilyen nyomtatványon az APEH részére jelenteni?

 Ami a társaságot illeti, nála az igénybe vett tagi kölcsön a tulajdonossal szembeni kötelezettségként van nyilvántartva. Amennyiben ezt a kölcsön nyújtója elengedi, úgy a társaságnál a kötelezettség kivezetésre kerül a rendkívüli bevételekkel szemben (a korábban kapott pénzeszköz, most bevételként realizálódik). A megszűnő kötelezettség vagyongyarapodást eredményez a társaságnál, amely az adózott eredmény ágon kerül majd be az eredménytartalékba. Ezt a hatást mindenképpen csökkenti a fizetendő társasági adó és illeték.

2000. évi C. törvény a számvitelről
86. §
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik;
(4) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik;


78. §
(4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.

 Tehát az elengedett kötelezettség rendkívüli bevétel és pénztartozásról lévén szó, nem kapcsolódik "beszerzett eszközhöz", ezért nem merül fel az elhatárolás kérdése.
Maga az illeték pedig egyéb szolgáltatásnak minősülő költségként számolható el.

Kérdés, hogy a szóban forgó vagyongyarapodás jár-e illetékfizetési kötelezettséggel?  Az illetéktörvényből az alábbi  szabályokat érdemes kiemelni:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A törvény területi és személyi hatálya

2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

Az ajándékozási illeték tárgya
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:

a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdésének c), k), l) és m) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke

12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

b) Ajándékozás esetén (ha nem rokoni kapcsolatról van szó):

Az illeték általános mértéke
18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%

17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése;

Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése

91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével(Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illeték) - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.


Értelmező rendelkezések

102. § (1) E törvény alkalmazásában
c) ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;

 Következtetések:
 Ha a magánszemély követelésének térítésmentes elengedése miatt bekövetkezett vagyongyarapodásban belföldi szervezet részesül, akkor az illetékfizetési kötelezettség területi és személyi feltételei fennállnak.
Az illeték törvény szerint a követelés - ingyenes vagyonszerzés esetén -, vagyoni értékű jogként definiálható.
A tagi kölcsön elengedése a társaságnál, a számviteli törvény szerinti elszámolást figyelembe véve, vagyonnövekedést eredményez.
Amennyiben a tagi kölcsönt nyújtó tulajdonos e jogról ellenszolgáltatás nélkül lemond, úgy ez a társaságnál ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget von maga után.
Ajándékozás esetén (ha nem rokoni kapcsolatról van szó) az illeték általános mértéke 18 millió forintig 21%, illetve e felett a törvényben leírt módon növekszik.
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.
A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
Mentes az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség alól ha az ügylet gazdálkodó szervezetek között bonyolódik. Ebből következően a magánszemély tag által nyújtott kölcsönre ez nem vonatkozik.

 A fentiek alapján javasolt megoldás, hogy a társaság a tag részére - bankszámlán keresztül - fizesse vissza a kapott kölcsönt, majd társasági szerződését módosítva emeljen jegyzett tőkét.
Az ügylet lebonyolítása ügyvédi közreműködést igényel.

45. § (1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke:
a) nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint,
b) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint,
d) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,
(5) A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illeték 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

Kapcsolódó termékeink:
Tagi kölcsön szerződés minta
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

4 megjegyzés:

  1. Ha szeretnék kérdést feltenni, akkor milyen elérhetőségen tudom megtenni ?

    VálaszTörlés
  2. http://tanacsado.cegiranytu.hu/index.html

    VálaszTörlés
  3. Kedves József!
    Ha két kapcsolt vállalkozás között történik a kölcsön elengedés akkor az illetékmentes? Illetve TAO-ban van valami korrekció erre?
    Üdv
    Erzsi

    VálaszTörlés