Magyarországi székhelyű vállalkozás és németországi fióktelepe közötti ügylet

Cégünk 2010. évben telephelyet létesített Németországban. Márciusban vásároltunk ott egy személyautót 21 500 euróért. Német rendszámmal közlekedett, egészen idén január közepéig, amikor  magyar forgalmit kapott és regisztrációs adót fizettünk utána.

Áfá-val kapcsolatban kérném a véleményedet: úgy gondoljuk, a behozott használt személygépkocsi után januárban Áfát kell fizetnünk, mivel nálunk nem vonható le annak áfája. Kerestem a bevallásban hogy hová is tehetném, és a 09.sorban találtam használt ingóságokra fizetendő adót.

Az adó alapja a 21 500 euro? Milyen árfolyamon?

Az adásvételi szerződés dátuma 2010.12.21.  Az sem egyértelmű nekem, hogy mikor aktíváljam? Gondolom a németországi üzembe helyezéskor kellett volna.

Kérdésem még, hogy a megfizetett regisztrációs adót valamelyik bevallásba be kell állítani? (úgy, mint az import áfá-t?).

Magyar székhelyű vállalkozás németországi fióktelepe

Feltételezzük, hogy egy önállóan működő telephelyről és nem egy kiváltott adószámról van szó. A németországi telephelynek hasonló módon kell működnie, mint a a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének. Azaz  vonatkozik rá az ottani szabályok szerinti teljes körű könyvelési- és beszámoló készítési kötelezettség.

A magyar székhelyű vállalkozás fióktelepe által (a továbbiakban fióktelep) márciusban megvásárolt személyautót az ottani forgalomba helyezés napjával a fióktelep könyveiben kellett aktiválni.

Közösségen belüli beszerzés

Amikor a magyar székhelyű vállalkozás (a továbbiakban magyar vállalkozás) németországi fióktelepe ezt a gépjárművet egy decemberben kelt adás-vételi szerződés alapján értékesítette a magyar vállalkozásnak, akkor erről számlát kellett kiállítania. A számla kiállítási kötelezettség közösségen belüli értékesítés kapcsán merült fel.

Tehát a magyar vállalkozás egy unión belüli beszerzést hajtott végre.

Az új és a használt személygépjármű fogalma

A kérdés feltevője nem szolgáltatott elegendő információt arra vonatkozóan sem, hogy egyértelműen használtnak minősíthessük a személygépjárművet. Ezért az erre vonatkozó szabályokra röviden kitérnénk. A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról a következő meghatározást tartalmazza:

259. § E törvény alkalmazásában

25. új közlekedési eszköz:

a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg;

Ebből következik, hogy használtnak azáltal minősül a szárazföldi közlekedési eszköz, ha az 6.000 km-nél többet futott és 6 hónapnál régebben megtörtént az első forgalomba helyezése is.

Az euvonal.hu oldalain, APEH forrásra hivatkozva, olvashatunk a témáról:

Új közlekedési eszköz beszerzése másik tagállamból mindig unión belüli beszerzésnek minősül, mely után az adót a vevő illetősége szerinti tagállamában (illetve ahol a járművet használni kívánja) kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a vevő adóalany-e vagy sem. Ebben az esetben tehát az eladó nem számít fel adót a saját tagállamában, hanem a vevő - legyen az adóalany, speciális vevői körbe tartozó személy, vagy bármilyen más nem adóalany - fizeti azt meg az illetősége szerinti tagállamában, az ottani adómérték szerint.

Míg újnak nem minősülő (használt) közlekedési eszköz esetében, ha azt adóalany, vagy az a speciális vevői kör szerzi be, aki (amely) a beszerzési értékhatár túllépése miatt, vagy választása alapján az unión belülről történő beszerzés után adózik, az adót ez után Közösségen belülről történő beszerzés jogcímén meg kell fizetni.

Az adó alapja az ellenérték, melyet korrigálni kell az adóalap növelő, és csökkentő tényezőkkel, amennyiben azok felmerülnek. Azonban abban az esetben, ha az unión belülről beszerzett termék új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsi, és az ellenérték adó nélküli, az adófizetési kötelezettség időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, akkor az adó alapját az ellenérték helyett a személygépkocsi adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke határozza meg.

Ezáltal elkerülhető, hogy a személygépkocsik „alul számlázása” révén az adóalapot csökkentsék. Fontos továbbá azt is tudni, hogy amennyiben valaki a Közösség más tagállamában beszerzett olyan személygépkocsit hoz be belföldre, amelyet kevesebb mint 6 hónapja helyeztek először forgalomba, az után belföldön mindenképpen Közösségen belülről történő beszerzés címén adófizetési kötelezettség keletkezik.

A teljesítés időpontja

Abból indulunk ki, hogy a kérdésben szereplő gépjármű nem minősül újnak. Ebben az esetben az unión belülről történő beszerzés után adófizetésre kötelezett társaságnak az adót önadózással kell rendeznie.
A  szerződésből, a számlából, illetve a fuvarozási okmányokon szereplő adatokból megállapítható teljesítési időpont meghatározza, hogy az adófizetési kötelezettség mely bevallási időszakot érint.

 A megfizetett regisztrációs adó is jelenthet támpontot az Áfa fizetés időpontjára vonatkozóan.

2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról

Adókötelezettség
3. § b) a gépjármő Közösségen belüli beszerzése,

Az adófizetési kötelezettség keletkezése
(2) Az adófizetési kötelezettség
b) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az áfa fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában,

Az adó összege
8. § (1) A vámhatóság az adót a gépjármővek egyes kategóriájában a melléklet alapján állapítja meg.

Láthatjuk, hogy a gépjármű közösségen belüli beszerzése esetében a regisztrációs adó fizetési kötelezettség az áfa fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában áll be, tehát a kettőnek összhangban kell lennie egymással.

A fizetendő áfa alapja

Az áfa alapjának  az adás-vételi szerződésben, illetve a számlán szereplő összeget (ellenérték) kell tekinteni, korrigálva az adóalap növelő és csökkentő tényezőkkel.
Itt fontos megjegyezni, hogy az ellenértéket a szokásos piaci ár váltja fel az Áfa törvényben meghatározott esetben, azaz akkor, ha az ügylet nem független felek között bonyolódik és a termék beszerzéséhez nem kapcsolódik teljes adólevonási jog. Jelen esetben pedig egyértelmű, hogy nem beszélhetünk sem független felekről, sem teljes adólevonási jogról.

67. § (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy
a) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybe vevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;

Feltételezve, hogy a szerződés szerinti ellenérték nem mutat aránytalan eltérést a piaci árhoz képest, nézzük, hogy mi tartozik még az áfa alapjába. Erre a az Áfa törvény szintén tartalmaz szabályokat:

70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.

 Az adó alapjának forintban történő megállapítása

Az adó alapjának forintban történő megállapítása akár egy külön téma is lehetne, de mivel a kérdés részeként szerepel, ezért erre is ki kell térnünk.

80. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely
a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,
b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,
c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor
érvényes.

(2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet
a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett.

(4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint - jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB az (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

 Tehát közösségen belüli beszerzés esetében az árfolyamot a fizetendő adó önadózással történő megállapításának időpontjában érvényes árfolyamon kell figyelembe venni, tekintettel a törvényben szereplő két választási lehetőségre is (saját számlavezető bank, Nemzeti Bank).

 Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke

47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],
b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),
e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].

Az aktiválást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályai szerint kell történjen. Gépjárművek esetén a forgalomba helyezés időpontja a mérvadó.
... a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.

A számviteli törvény részletesen foglalkozik azzal, hogy mit kell aktiválandó értéknek tekinteni, illetve milyen járulékos kiadások tartoznak ebbe az értékbe.
A megfizetett regisztrációs adó is ide tartozik és ilyen esetben nem kell semmilyen bevallásban szerepeltetni.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.