Magyar cég építési-szerelési munkát vállal egy EU-s országban.
Az alapanyagot egy magyar beszállító szállítja ki a célországba, de az alapanyag vevője a munkát vállaló magyar cég, aki majd a végszámlát fogja kiállítani a megrendelőjének ( anyag+munkadíj ).
Ilyen esetben áfa szempontjából mi a helyzet?
Ha magyar cég magyar cégtől vásárol, de a teljesítés helye a célország, akkor ez közösségi beszerzés?
A kérdést az alapanyagot szállító oldaláról kell megközelítenünk, hiszen ő lesz a számla kibocsájtó. A megrendelést egy magyar adóalany részére teljesíti.
Az új Áfa törvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 89 § (1) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a Közösségen belüli értékesítés adómentes.
"Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek."
A (2) és (3) bekezdés az új közlekedési eszközökre, illetve a jövedéki termékekre vonatkozik, tehát a kérdést nem érinti.
Az idézett paragrafus alapján megállapíthatjuk, hogy az egyébként adóköteles termék adómentes értékesítésének feltétele:
- a termék igazoltan külföldre, de Közösségi területre kerüljön át,
- a vevő Közösségi adószámmal rendelkező megrendelő legyen, aki adóalanyként a fogadó országban teljesíteni tudja az adófizetési kötelezettséget.
Ilyen esetben a számlán mind a kiállító mind a befogadó fél esetében fel kell tüntetni a név és cím mellett az érvényes közösségi adószámokat. Ebben az esetben a vevő vallja be és számolja el a termék után fizetendő általános forgalmi adót annak az országnak a szabályai szerint, ahol nyilvántartásba vették.
Amennyiben egy olyan megrendelőnek történik az értékesítés, aki a fogadó országban valamilyen okból kifolyólag nem kötelezett adófizetésre, úgy a magyar szállítónak Áfás számlát kell kiállítania (speciális vevőkör). Csak utalunk rá, hogy itt egy értékhatár túllépési szabály érvényesül.
Normál esetben az építési-szerelési munkát vállaló magyar cég a célország szabályai szerint nyilvántartásba vett adóalanyként közösségi beszerzést bonyolíthatna az ottani Áfa szabályok szerint. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget külön vizsgálni kell minden egyes ország tekintetében, akinek a területén valaki gazdasági tevékenységet kíván folytatni!
Nem elhanyagolható az a szabály sem, hogy "feladás, fuvarozás esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található".
Tehát, ha nyilvántartásba vétel hiányában nem beszélhetünk Közösségen belüli beszerzésről, akkor a saját termék tagállamok közötti mozgatásáról van szó, és a következő szabálynak érvényesülnie kell:
"Adóztatandó ügyletnek minősül, ha az adóalany a tulajdonában lévő, az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba fuvarozza anélkül, hogy ténylegesen értékesítés történne." Ebbe az utcába mi nem sétálnánk be.
Következésképpen két tisztább megoldást látunk:
Az egyik a nyilvántartásba vétel és az adószám megszerzése a célországban.
A másik az alapanyagoknak a magyar cégnek megbízást adó vállalkozás által történő közvetlen beszerzése.
Ne feledjük, az Áfát valakinek meg kell fizetni!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2009. augusztus 19., szerda
2009. július 22., szerda
Ügyvezető lemondása
Mi a feltétele annak, hogy egy Kft ügyvezetője lemondjon a vezető tisztségviselői megbízatásáról?
A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének lehetséges eseteit a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 31. § (1) bekezdése sorolja fel:
Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) ha a tisztségviselő meghal,
f) külön törvényben meghatározott esetben.
Ugyanebben a szakaszban a lemondás esetére külön utalást is találunk az időszerűség és a határidő tekintetében:
(2) A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
Amennyiben a társaság legfőbb szervének előre láthatólag nem áll érdekében azonnali hatállyal elfogadni a lemondást, úgy célszerű a hatvan napos felmondási idő kitöltése, hiszen a "gondoskodni tudott volna" kitétel jogvitára adhat okot.
Az új vezető tisztségviselő megválasztásáról szintén a legfelsőbb szervnek kell döntenie.
143. § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.
Ez azt jelenti, hogy az új vezető tisztségviselő választására összehívandó taggyűlést vélhetően még a hivatalban lévő ügyvezetőnek kell előkészítenie, illetve kezdeményeznie.
A kérdés kapcsán fontos lehet az is, hogy az ügyvezető működését megalapozó mögöttes jogviszony megbízási, vagy munkaviszony jellegre vezethető-e vissza. A törvény is tartalmaz erre utalást:
22. § (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
Az említett két jogviszonyra tekintettel a felmondás kapcsán felmerülő - a társasági szerződésben és a Gt-ben nem szabályozott kérdésekben - eltérő szabályok érvényesülhetnek.
A fentieket összefoglalva, írásban be kell jelenteni a lemondást a tagok felé, számolva a hatvan napos határidővel és kezdeményezni kell a taggyűlés összehívását (a szükséges egyeztetések mellett). Amennyiben a felelősséget feszegető számonkérések is várhatók, akkor nem árt egy ügyvéd a közelben.
Kapcsolódó termékünk:
Vezető tisztségviselő szerződés minta
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének lehetséges eseteit a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 31. § (1) bekezdése sorolja fel:
Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) ha a tisztségviselő meghal,
f) külön törvényben meghatározott esetben.
Ugyanebben a szakaszban a lemondás esetére külön utalást is találunk az időszerűség és a határidő tekintetében:
(2) A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
Amennyiben a társaság legfőbb szervének előre láthatólag nem áll érdekében azonnali hatállyal elfogadni a lemondást, úgy célszerű a hatvan napos felmondási idő kitöltése, hiszen a "gondoskodni tudott volna" kitétel jogvitára adhat okot.
Az új vezető tisztségviselő megválasztásáról szintén a legfelsőbb szervnek kell döntenie.
143. § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.
Ez azt jelenti, hogy az új vezető tisztségviselő választására összehívandó taggyűlést vélhetően még a hivatalban lévő ügyvezetőnek kell előkészítenie, illetve kezdeményeznie.
A kérdés kapcsán fontos lehet az is, hogy az ügyvezető működését megalapozó mögöttes jogviszony megbízási, vagy munkaviszony jellegre vezethető-e vissza. A törvény is tartalmaz erre utalást:
22. § (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
Az említett két jogviszonyra tekintettel a felmondás kapcsán felmerülő - a társasági szerződésben és a Gt-ben nem szabályozott kérdésekben - eltérő szabályok érvényesülhetnek.
A fentieket összefoglalva, írásban be kell jelenteni a lemondást a tagok felé, számolva a hatvan napos határidővel és kezdeményezni kell a taggyűlés összehívását (a szükséges egyeztetések mellett). Amennyiben a felelősséget feszegető számonkérések is várhatók, akkor nem árt egy ügyvéd a közelben.
Kapcsolódó termékünk:
Vezető tisztségviselő szerződés minta
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. július 18., szombat
Illeték kötelezettség és társasági adóalap módosítás kiválás esetén
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Illetékmentességek, illetékkedvezmények
26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely
a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;
A társasági adóalap módosításának különös szabályai
(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;
31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;
d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;
(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül - a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.
(11) A jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.
(15) A (10) bekezdésben, valamint a (13) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségnek az első adóbevallásában a jogutód, illetve az átvevő tesz eleget, ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy.
Az első eset, amikor nincs felértékelés.
Az immateriális javak és tárgyi eszközök összesített - a jogutód részére átadott - könyv szerinti értékét összehasonlítjuk az összesített, számított nyilvántartási értékkel. Amennyiben van különbség, úgy az adóalap megállapítására két lehetőség közül lehet választani:
1. A kiválás nem minősül kedvezményezett átalakulásnak: A jogutódnál (kiváló) módosítjuk az adóalapot a leírt szabály szerint.
2. A kiválás kedvezményezett átalakulásnak minősül és a további feltételek is teljesülnek (kötelezettség vállalás a társasági szerződés tervezetben; jogutód a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak; a jogutód az átvett eszközök tekintetében, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás meg sem történt volna - tehát nem számol el több adótörvény szerinti amortizációt, mint amennyi a jogelődnél még jogosan hátra lett volna -; vezeti az előírt nyilvántartást): Nem kell a különbözettel módosítania az adóalapját.
Második eset, amikor van felértékelés.
Az előbbi két választási lehetőség ekkor is fenn áll, azzal a különbséggel, hogy a 2. választás esetén a felértékelt vagyontárgyakra is igaz az a kötelezettség vállalás, hogy a jogutód csak olyan mértékben számol el adótörvény szerinti amortizációt a felértékelt vagyontárgyak után, amilyen mértékben ez felértékelés előtt a jogelődnél jogos lett volna.
Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye
Átalakulási vagyonmérleg - tervezet minta
Átalakulás hatásvizsgáló
Átalakulás tervező
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. július 10., péntek
Közhasznú nonprofit Kft kedvezményezett tevékenysége
Közhasznú KHT, illetve most közhasznú nonprofit Kft bevétele a társasági adó tv. 6/C és 6/E melléklete szerint akkor nem minősül vállalkozási tevékenységből származó bevételnek, ha az közhatalmi szervekkel, önkormányzatokkal kötött szerződés alapján realizálódik és folyamatosan tekinthető. Amennyiben a társasági szerződésbe vállalt tevékenységet nem az említett szerveknek, hanem különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak számlázzák, akkor az vállalkozási tevékenység? Hogyan állapítom meg például a kutatás fejlesztésről, hogy az vállalkozási, vagy nem vállalkozási tevékenység?
A 6/C július 1-től már nincs a törvényben!
A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a társasági adó alapját a 13/A. § figyelembevételével kell meghatároznia. A paragrafus ismerteti az adóalap korrekciók szabályait. Ennek részletes bemutatásától eltekintünk, mert meghaladja e bejegyzés kereteit.
A 20. § az adómentességre vonatkozó feltételeket ismerteti. Nem kell az adót megfizetnie:
(1) e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdés n) pontja és a 13/A. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.
Láthatjuk tehát, hogy a a közhasznú, illetve a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság számított adója csak a kedvezményezett tevékenységéből elért bevétele arányában élvez adómentességet.
A törvény 6. számú melléklete meghatározza a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság által végezhető kedvezményezett tevékenységek körét.
E szerint a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a "társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik"; a felsoroltakhoz kapott támogatás, juttatás, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
A különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak nyújtott szolgáltatások nem tartoznak a társasági adó által kedvezményezett tevékenységek körébe, ezért ilyen minőségükben vállalkozási tevékenységnek minősülnek.
A kedvezményezett tevékenység meghatározásából az is kitűnik, hogy nem csupán a végzett tevékenység (az alapító okiratban foglaltakra is figyelemmel) határozza meg, hogy kedvezményezettnek minősül-e, vagy sem, hanem az is, hogy az adott szolgáltatást megrendelő intézmény rendelkezik-e a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezettel, vagy a fejezeten belül önálló költségvetéssel, továbbá az is, hogy a megkötött szerződés paraméterei megfelelnek-e a 6. számú melléklet által támasztott követelményeknek.
Kapcsolódó termékeink:
A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez igazított és az egyéb szervezetek beszámoló készítési kötelezettségét támogató mérleg és eredménykimutatás mintatár: Mintatár
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A 6/C július 1-től már nincs a törvényben!
A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a társasági adó alapját a 13/A. § figyelembevételével kell meghatároznia. A paragrafus ismerteti az adóalap korrekciók szabályait. Ennek részletes bemutatásától eltekintünk, mert meghaladja e bejegyzés kereteit.
A 20. § az adómentességre vonatkozó feltételeket ismerteti. Nem kell az adót megfizetnie:
(1) e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdés n) pontja és a 13/A. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.
Láthatjuk tehát, hogy a a közhasznú, illetve a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság számított adója csak a kedvezményezett tevékenységéből elért bevétele arányában élvez adómentességet.
A törvény 6. számú melléklete meghatározza a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság által végezhető kedvezményezett tevékenységek körét.
E szerint a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a "társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik"; a felsoroltakhoz kapott támogatás, juttatás, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
A különböző egyesületeknek, gazdálkodó társaságoknak nyújtott szolgáltatások nem tartoznak a társasági adó által kedvezményezett tevékenységek körébe, ezért ilyen minőségükben vállalkozási tevékenységnek minősülnek.
A kedvezményezett tevékenység meghatározásából az is kitűnik, hogy nem csupán a végzett tevékenység (az alapító okiratban foglaltakra is figyelemmel) határozza meg, hogy kedvezményezettnek minősül-e, vagy sem, hanem az is, hogy az adott szolgáltatást megrendelő intézmény rendelkezik-e a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezettel, vagy a fejezeten belül önálló költségvetéssel, továbbá az is, hogy a megkötött szerződés paraméterei megfelelnek-e a 6. számú melléklet által támasztott követelményeknek.
Kapcsolódó termékeink:
A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez igazított és az egyéb szervezetek beszámoló készítési kötelezettségét támogató mérleg és eredménykimutatás mintatár: Mintatár
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. július 8., szerda
Közhasznú nonprofit Kft Áfa alanyisága
A közhasznú társadalmi szervezetek /egyesületek, KHT---k/ és közhasznú nonprofit Kft ugyanúgy alanyai az ÁFA törvénynek, mint más gazdálkodó szervezetek?
Leszámlázott tevékenységük csak abban az esetben adómentesek, ha a tevékenység bele tartozik az ÁFA tv. 85-86 §.-ba,/régen az adómentes meghatározásba/ egyéb esetben ugyanúgy ÁFA felszámolási kötelezettségük van / alanyi mentes értékhatáron túl, amennyiben azt bejelentették az APEH.nak/ és bevallási kötelezettségük keletkezik, mint minden gazdálkodó szervezetnek?
A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv) meghatározza az adóalany fogalmát:
5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
További kérdésként merülhet fel, hogy a közhasznú nonprofit Kft tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, vagy sem?
6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Mielőtt nagyon elmerülnénk a kérdés boncolgatásában az üzletszerűség, illetve a tartós és rendszeres jelleg kapcsolatát illetően, érdemes tovább olvasni az Áfa tv. következő szakaszát is, amelyik felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek nem eredményeznek adóalanyiságot:
7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.
(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.
Mivel a nonprofit Kft nem része a fenti kivételeknek, ezért akár kizárásos alapon is kijelenthetjük, hogy a kérdésben említett szervezet alanya az Áfa törvénynek.
A törvény 85. § (1) meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek közérdekű jellegükre való tekintettel adómentességet élveznek. Itt fontos lehet a közszolgáltatói minőség megállapítása:
(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;
f) a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében.
A törvény szövegéből egyértelműen megállapítható, hogy az említett közszolgáltató minden olyan tevékenysége, amelyik nem tartozik az alapszabályban (alapító okiratban) ilyenként megjelölt tevékenységek közzé, az az Áfa tv általános szabályai szerint adózik (az alanyi mentességre vonatkozó szabályra is figyelemmel).
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Leszámlázott tevékenységük csak abban az esetben adómentesek, ha a tevékenység bele tartozik az ÁFA tv. 85-86 §.-ba,/régen az adómentes meghatározásba/ egyéb esetben ugyanúgy ÁFA felszámolási kötelezettségük van / alanyi mentes értékhatáron túl, amennyiben azt bejelentették az APEH.nak/ és bevallási kötelezettségük keletkezik, mint minden gazdálkodó szervezetnek?
A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv) meghatározza az adóalany fogalmát:
5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
További kérdésként merülhet fel, hogy a közhasznú nonprofit Kft tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, vagy sem?
6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Mielőtt nagyon elmerülnénk a kérdés boncolgatásában az üzletszerűség, illetve a tartós és rendszeres jelleg kapcsolatát illetően, érdemes tovább olvasni az Áfa tv. következő szakaszát is, amelyik felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek nem eredményeznek adóalanyiságot:
7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.
(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.
Mivel a nonprofit Kft nem része a fenti kivételeknek, ezért akár kizárásos alapon is kijelenthetjük, hogy a kérdésben említett szervezet alanya az Áfa törvénynek.
A törvény 85. § (1) meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek közérdekű jellegükre való tekintettel adómentességet élveznek. Itt fontos lehet a közszolgáltatói minőség megállapítása:
(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;
f) a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében.
A törvény szövegéből egyértelműen megállapítható, hogy az említett közszolgáltató minden olyan tevékenysége, amelyik nem tartozik az alapszabályban (alapító okiratban) ilyenként megjelölt tevékenységek közzé, az az Áfa tv általános szabályai szerint adózik (az alanyi mentességre vonatkozó szabályra is figyelemmel).
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. július 6., hétfő
A kisebbségi tulajdonos érdeke
Szeretnék tájékoztatást kérni, arról, hogy milyen segítséget kérhetek a cég könyvvizsgálójától, kisebbségi tulajdonosként a Kft. -ben.
Az érdekelne, hogy megnézhetem e a cég valamennyi kimenő-bejövő számláit; az alkalmazottakkal kötött munkaszerződést; bérjegyzéket; a bérleti szerződéseket; a beszállítókkal kötött szerződéseket.
A cég meghatározó többségi tulajdonnal rendelkező vezetője, üzleti titok védelmére hivatkozva nem enged betekintést ezekbe a dokumentumokba.
A kérdésre adandó válasz nem olyan egyszerű!
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt) több bekezdése is érinti a felvetett problémát.
Először is a vezető tisztségviselő és a társaság tagjai között fennálló információ áramlással kapcsolatos kérdésekkel érdemes tisztában lenni:
27. § (1)
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
A tájékoztatásban érdekelt tagnak tehát "tisztának" kell lennie a társaságot érintő üzleti titkok tekintetében. Ha a vezető tisztségviselőnek tudomása van arról, hogy az érdeklődő tag gazdasági érdekszférájába konkurens üzleti kapcsolatok is szerepet játszhatnak, akkor joggal tarthat vissza üzleti titoknak minősülő információkat.
A tag és a társaság legfelsőbb szerve (a taggyűlés) közötti kapcsolat is érdekes lehet. A tag ugyanis kezdeményezheti az őt érdeklő kérdések megtárgyalását a taggyűlésen:
144. §
(3) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.
146. §
(4) A jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.
45. § (1) A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.
A Gt IV. fejezete külön is foglalkozik a kisebbségi jogok védelmével:
49. § (1) Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik.
(2) A cégbíróság a társaság legfőbb szerve ülésének (1) bekezdés szerinti összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tagok (részvényesek) a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik.
(3) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt - ideértve a minősített befolyásszerző (52. §) által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikát is - könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját (40. §) nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.
Természetesen itt mérlegelni kell, hogy megéri-e "harcba" bocsátkozni?! Az ily módon megbízott független könyvvizsgáló közreműködésével felszínre lehet hozni a kívánt információkat, amennyiben azt normál menetben megtagadták annak ellenére, hogy az érintett tag által történő megszerzése nem sérti a társaság üzleti érdekeit.
A társaság választott könyvvizsgálója véleményünk szerint nem szolgáltathat ki információkat az egyes tagok külön kérésére. A társaság könyvvizsgálója a taggyűlésnek tartozik beszámolni a vizsgálata eredményeiről.
A Gt ide vonatkozó szabályai:
40. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
43. § (1) A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja.
Érdekes lehet a kérdés tekintetében a következő rendelkezés két további bekezdése is:
43. §
(3) A gazdasági társaság könyvvizsgálója az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő eljárása során sem alakíthat ki olyan szakmai együttműködést a társaság ügyvezetésével, amely a könyvvizsgálati feladatok pártatlan elvégzését veszélyeztetheti.
(4) A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.
Amennyiben valamely tagnak megalapozottan ilyen információk jutnak a tudomására, azt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megfelelő testületei elé tárhatja jogorvoslat végett.
A fenti lehetőségek áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy megéri-e kisebbségi tulajdonosnak lenni egy olyan társaságban, ahol nincs meg a tagok közötti bizalom. Mi azt mondjuk, hogy nem. Ez az egész kutya-macska vacsorája. Ilyen esetben az elképzelhető legjobb megoldás megszabadulni minél előbb, minél jobb áron az üzletrésztől. Főleg akkor, ha a társaság évek óta osztalékot sem fizet.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Az érdekelne, hogy megnézhetem e a cég valamennyi kimenő-bejövő számláit; az alkalmazottakkal kötött munkaszerződést; bérjegyzéket; a bérleti szerződéseket; a beszállítókkal kötött szerződéseket.
A cég meghatározó többségi tulajdonnal rendelkező vezetője, üzleti titok védelmére hivatkozva nem enged betekintést ezekbe a dokumentumokba.
A kérdésre adandó válasz nem olyan egyszerű!
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt) több bekezdése is érinti a felvetett problémát.
Először is a vezető tisztségviselő és a társaság tagjai között fennálló információ áramlással kapcsolatos kérdésekkel érdemes tisztában lenni:
27. § (1)
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
A tájékoztatásban érdekelt tagnak tehát "tisztának" kell lennie a társaságot érintő üzleti titkok tekintetében. Ha a vezető tisztségviselőnek tudomása van arról, hogy az érdeklődő tag gazdasági érdekszférájába konkurens üzleti kapcsolatok is szerepet játszhatnak, akkor joggal tarthat vissza üzleti titoknak minősülő információkat.
A tag és a társaság legfelsőbb szerve (a taggyűlés) közötti kapcsolat is érdekes lehet. A tag ugyanis kezdeményezheti az őt érdeklő kérdések megtárgyalását a taggyűlésen:
144. §
(3) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.
146. §
(4) A jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.
45. § (1) A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.
A Gt IV. fejezete külön is foglalkozik a kisebbségi jogok védelmével:
49. § (1) Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik.
(2) A cégbíróság a társaság legfőbb szerve ülésének (1) bekezdés szerinti összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tagok (részvényesek) a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik.
(3) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt - ideértve a minősített befolyásszerző (52. §) által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikát is - könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját (40. §) nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.
Természetesen itt mérlegelni kell, hogy megéri-e "harcba" bocsátkozni?! Az ily módon megbízott független könyvvizsgáló közreműködésével felszínre lehet hozni a kívánt információkat, amennyiben azt normál menetben megtagadták annak ellenére, hogy az érintett tag által történő megszerzése nem sérti a társaság üzleti érdekeit.
A társaság választott könyvvizsgálója véleményünk szerint nem szolgáltathat ki információkat az egyes tagok külön kérésére. A társaság könyvvizsgálója a taggyűlésnek tartozik beszámolni a vizsgálata eredményeiről.
A Gt ide vonatkozó szabályai:
40. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
43. § (1) A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja.
Érdekes lehet a kérdés tekintetében a következő rendelkezés két további bekezdése is:
43. §
(3) A gazdasági társaság könyvvizsgálója az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő eljárása során sem alakíthat ki olyan szakmai együttműködést a társaság ügyvezetésével, amely a könyvvizsgálati feladatok pártatlan elvégzését veszélyeztetheti.
(4) A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.
Amennyiben valamely tagnak megalapozottan ilyen információk jutnak a tudomására, azt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megfelelő testületei elé tárhatja jogorvoslat végett.
A fenti lehetőségek áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy megéri-e kisebbségi tulajdonosnak lenni egy olyan társaságban, ahol nincs meg a tagok közötti bizalom. Mi azt mondjuk, hogy nem. Ez az egész kutya-macska vacsorája. Ilyen esetben az elképzelhető legjobb megoldás megszabadulni minél előbb, minél jobb áron az üzletrésztől. Főleg akkor, ha a társaság évek óta osztalékot sem fizet.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. július 3., péntek
Beszámoló közzététele taggyűlés nélkül?
Egy Kft-nek 50 %-ban tulajdonosa nem kapja meg a kötelező információkat a másik tulajdonostól, aki egyben ügyvezető is.
Nem tart taggyűlést, taggyűlési jegyzőkönyv nélkül adja le az éves beszámolót, nem közli a könyvelő nevét.
Kérdésem, milyen jogi következményekkel jár ez számára?
A vezető tisztségviselő kötelezettségeit a tagokkal szemben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szabályozza:
"27. § (1) A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 81. §) megőrizni.
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait."
Ugyanakkor a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről további jogkövetkezményeket fűz a hiányos könyvvezetés tekintetében:
"172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti."
Véleményünk szerint az 50 százalékos tulajdonos elfogadó szavazata nélkül nem lehet a beszámolót közzétenni. A beszámoló elfogadásáról az évente kötelező módon megtartandó taggyűlésen kell dönteni.
Továbbá a jelenlegi vezető tisztségviselő a tulajdonostárs számára nem elfogadható magatartásával az újraválasztását is veszélyezteti a mandátuma lejáratakor.
Ilyen esetekben hasznos lehet egy hozzáértő jogi képviselő.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Nem tart taggyűlést, taggyűlési jegyzőkönyv nélkül adja le az éves beszámolót, nem közli a könyvelő nevét.
Kérdésem, milyen jogi következményekkel jár ez számára?
A vezető tisztségviselő kötelezettségeit a tagokkal szemben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szabályozza:
"27. § (1) A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 81. §) megőrizni.
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait."
Ugyanakkor a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről további jogkövetkezményeket fűz a hiányos könyvvezetés tekintetében:
"172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti."
Véleményünk szerint az 50 százalékos tulajdonos elfogadó szavazata nélkül nem lehet a beszámolót közzétenni. A beszámoló elfogadásáról az évente kötelező módon megtartandó taggyűlésen kell dönteni.
Továbbá a jelenlegi vezető tisztségviselő a tulajdonostárs számára nem elfogadható magatartásával az újraválasztását is veszélyezteti a mandátuma lejáratakor.
Ilyen esetekben hasznos lehet egy hozzáértő jogi képviselő.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. július 2., csütörtök
Folyamatos szolgáltatás és az új Áfa kulcs
ÁFA változással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mi a Ti álláspontotok az alábbi valamennyiünket érintő konkrét esetben:
Június havi könyvelési vagy könyvvizsgálati díjat számlázunk (folyamatos teljesítés) a következő dátumokkal:
Teljesítés és fizetési határidő: 2009.07.10.
Számla kelte: 2009.07.02.
A számlán szerepel megjegyzésként, hogy a számla a június havi könyvelési (könyvvizsgálati) díjat tartalmazza.
A szerződésben természetesen a díj + ÁFA szerepel.
Kérdés: 20 vagy 25% ÁFÁ-t kell alkalmazni?
A kérdésben szereplő eset a módosító törvény (2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) átmeneti rendelkezései között található (XV. Fejezet)
"56. § Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az 57. és 58. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.
57. § (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.
(2) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdődik, de e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek e törvény
a) hatálybalépése napját megelőző időszakra, illetőleg
b) hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra
esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé."
Tehát az említett átmeneti rendelkezés - mintegy felülírva az Áfa törvény logikáját - az általánostól eltérő szabályt állapít meg a "folyamatos" szolgáltatásra vonatkozóan. Így a kérdésben szereplő szolgáltatást, mivel annak elszámolási időszaka a törvény módosításának hatályba lépése előtt befejeződik, ezért még 20%-os Áfával kell számlázni.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Június havi könyvelési vagy könyvvizsgálati díjat számlázunk (folyamatos teljesítés) a következő dátumokkal:
Teljesítés és fizetési határidő: 2009.07.10.
Számla kelte: 2009.07.02.
A számlán szerepel megjegyzésként, hogy a számla a június havi könyvelési (könyvvizsgálati) díjat tartalmazza.
A szerződésben természetesen a díj + ÁFA szerepel.
Kérdés: 20 vagy 25% ÁFÁ-t kell alkalmazni?
A kérdésben szereplő eset a módosító törvény (2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) átmeneti rendelkezései között található (XV. Fejezet)
"56. § Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az 57. és 58. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.
57. § (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.
(2) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdődik, de e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek e törvény
a) hatálybalépése napját megelőző időszakra, illetőleg
b) hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra
esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé."
Tehát az említett átmeneti rendelkezés - mintegy felülírva az Áfa törvény logikáját - az általánostól eltérő szabályt állapít meg a "folyamatos" szolgáltatásra vonatkozóan. Így a kérdésben szereplő szolgáltatást, mivel annak elszámolási időszaka a törvény módosításának hatályba lépése előtt befejeződik, ezért még 20%-os Áfával kell számlázni.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Közhasznú nonprofit kft könyvvizsgálata
Szeretném megkérdezni, hogy a közhasznú kht, ha átalakult közhasznú nonprofit kft-vé, a közhasznúsága miatt kötelező e
még a könyvvizsgáló választása. Nem találtam sehol, hogy a Polgári Törvénykönyv ez irányban módosult volna.
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 4. §(5) bekezdése kimondja, hogy „külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti".
A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan.
A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat.
Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően.
A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
még a könyvvizsgáló választása. Nem találtam sehol, hogy a Polgári Törvénykönyv ez irányban módosult volna.
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 4. §(5) bekezdése kimondja, hogy „külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti".
A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan.
A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat.
Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően.
A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. június 12., péntek
Google Adwords számla elszámolása
Az elektronikus úton kibocsátott számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.
A Google Adwords az általunk igénybe vett szolgáltatásról számlát állít ki. Ez a számla azonban fizikálisan csak úgy érkezik meg hozzánk, ha azt a szolgáltatást nyújtó honlapjáról kinyomtatjuk.
A dokumentum rendelkezik miden olyan kellékkel, amelyet a törvény előír, kivéve az elektronikus aláírást.
Jelen pillanatban nem tehetünk mást, minthogy így számoljuk el, bízva abban, hogy lévén egy nemzetközi gyakorlatról szó, ezt a hazai hatóságok figyelembe veszik.
Ami az Áfa kérdést illeti, a szolgáltatás nyújtója Írországban bejegyzett cég:
Google Ireland Ltd
Gordon House
Barrow Street
Dublin 4
Ireland
Közösségi beszerzésről lévén szó, ilyen esetben amennyiben a beszerző adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, úgy az Áfát neki kell felszámítani és megfizetni.
143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót - a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel - a terméket beszerző
a) adóalany,
b) nem adóalany jogi személy
fizeti.
Az Áfa fizetésre a számla tartalmaz utalást: „A szolgáltatások visszaterhelődhetnek a szolgáltatás igénybevevőjére az EK Tanács 2006/112/EK irányelvének 196. paragrafusa (Article 196 Council Directive 2006/112/EC) értelmében.”
Az említett irányelv:
196. cikk
A HÉA-t az 56. cikkben meghatározott szolgáltatások esetén a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak kell megfizetnie, illetve a 44., 47., 50., 53., 54. és 55 cikkben meghatározott szolgáltatások olyan igénybevevőjének, aki abban a tagállamban, amelyben az adót meg kell fizetni, HÉA-alanyként nyilvántartásba vettek, amennyiben a szolgáltatást nem az érintett tagállamban letelepedett adóalany nyújtja.
Egyéb s z o l g á l t a t ások
56. cikk
(1) A következő szolgáltatások esetében, amelyeket a Közösségen kívül letelepedett megrendelőnek, vagy a Közösségen belül, de a szolgáltatást nyújtó tagállamától eltérő tagállamban letelepedett adóalanynak nyújtanak, a szolgáltatás teljesítési helyének az a hely minősül, ahol a megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye vagy azon állandó telephelye található, amely részére a szolgáltatást nyújtják vagy ezek hiányában, ahol a lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
a) szerzői jogok, szabadalmak, licenciák, védjegyek és hasonló
jogok átruházása és átengedése;
b) reklámszolgáltatások;
A törvény adta feltételeknek való megfelelés esetén ugyanakkor ezt az Áfát levonásba is lehet helyezni.
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
Egyik ilyen fontos feltétel a szabályosan kiállított számla. :-)
A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A Google Adwords az általunk igénybe vett szolgáltatásról számlát állít ki. Ez a számla azonban fizikálisan csak úgy érkezik meg hozzánk, ha azt a szolgáltatást nyújtó honlapjáról kinyomtatjuk.
A dokumentum rendelkezik miden olyan kellékkel, amelyet a törvény előír, kivéve az elektronikus aláírást.
Jelen pillanatban nem tehetünk mást, minthogy így számoljuk el, bízva abban, hogy lévén egy nemzetközi gyakorlatról szó, ezt a hazai hatóságok figyelembe veszik.
Ami az Áfa kérdést illeti, a szolgáltatás nyújtója Írországban bejegyzett cég:
Google Ireland Ltd
Gordon House
Barrow Street
Dublin 4
Ireland
Közösségi beszerzésről lévén szó, ilyen esetben amennyiben a beszerző adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, úgy az Áfát neki kell felszámítani és megfizetni.
143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót - a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel - a terméket beszerző
a) adóalany,
b) nem adóalany jogi személy
fizeti.
Az Áfa fizetésre a számla tartalmaz utalást: „A szolgáltatások visszaterhelődhetnek a szolgáltatás igénybevevőjére az EK Tanács 2006/112/EK irányelvének 196. paragrafusa (Article 196 Council Directive 2006/112/EC) értelmében.”
Az említett irányelv:
196. cikk
A HÉA-t az 56. cikkben meghatározott szolgáltatások esetén a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak kell megfizetnie, illetve a 44., 47., 50., 53., 54. és 55 cikkben meghatározott szolgáltatások olyan igénybevevőjének, aki abban a tagállamban, amelyben az adót meg kell fizetni, HÉA-alanyként nyilvántartásba vettek, amennyiben a szolgáltatást nem az érintett tagállamban letelepedett adóalany nyújtja.
Egyéb s z o l g á l t a t ások
56. cikk
(1) A következő szolgáltatások esetében, amelyeket a Közösségen kívül letelepedett megrendelőnek, vagy a Közösségen belül, de a szolgáltatást nyújtó tagállamától eltérő tagállamban letelepedett adóalanynak nyújtanak, a szolgáltatás teljesítési helyének az a hely minősül, ahol a megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye vagy azon állandó telephelye található, amely részére a szolgáltatást nyújtják vagy ezek hiányában, ahol a lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
a) szerzői jogok, szabadalmak, licenciák, védjegyek és hasonló
jogok átruházása és átengedése;
b) reklámszolgáltatások;
A törvény adta feltételeknek való megfelelés esetén ugyanakkor ezt az Áfát levonásba is lehet helyezni.
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
Egyik ilyen fontos feltétel a szabályosan kiállított számla. :-)
A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. május 22., péntek
Megfizetettség az Áfa törvényben
Negyedéves Áfa bevallók vagyunk. Használt tárgyi eszközt vásároltunk márciusban. A számlán teljesítés időpontként március 31. szerepelt. Fizetési határidő április 20. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja.
Április 20. -án kiegyenlítettük a vételárat. Ugyanezen a napon nyújtottuk be az Áfa bevallásunkat, amelyben a visszaigényelhető Áfa átvezetését kértük a társasági adóra.
Helyesen jártunk-e el? Megfizetettnek tekinthető-e a szállítói tartozás, ha ez az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kiegyenlítésre kerül?
Az Áfa tv. a visszaigénylésre vonatkozólag az alábbi rendelkezést tartalmazza:
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Az ART:
2. Az általános forgalmi adó
a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig,
- ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Álláspontunk szerint a megfizetettség bekövetkezik abban az esetben, ha a számlát a bevallás benyújtásáig kiegyenlítik.
A 186 § (2) -ben említett "az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg" az ART-ban meghatározott esedékességre utal.
Az ART szerinti esedékesség pedig "a negyedévet követő hó 20. nap", mely időpontól a visszaigénylési jogosultság megnyílik.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Április 20. -án kiegyenlítettük a vételárat. Ugyanezen a napon nyújtottuk be az Áfa bevallásunkat, amelyben a visszaigényelhető Áfa átvezetését kértük a társasági adóra.
Helyesen jártunk-e el? Megfizetettnek tekinthető-e a szállítói tartozás, ha ez az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kiegyenlítésre kerül?
Az Áfa tv. a visszaigénylésre vonatkozólag az alábbi rendelkezést tartalmazza:
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.
Az ART:
2. Az általános forgalmi adó
a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig,
- ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Álláspontunk szerint a megfizetettség bekövetkezik abban az esetben, ha a számlát a bevallás benyújtásáig kiegyenlítik.
A 186 § (2) -ben említett "az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg" az ART-ban meghatározott esedékességre utal.
Az ART szerinti esedékesség pedig "a negyedévet követő hó 20. nap", mely időpontól a visszaigénylési jogosultság megnyílik.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Anyagköltség, a helyi iparűzési adó alapja
A helyi iparűzési adó összeállítása során arra a következtetésre jutottam, hogy bizony nagyon nagy teher a vállalkozásoknak a helyi iparűzési adó. Legalább akkora, mint a társasági adó. Végignéztem az 52 számlaosztályban az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások között, hogy miket könyvelünk oda, hátha valamit még figyelembe lehetne venni az iparűzési adó alapjának csökkentéseként. Azt tapasztaltam, hogy vannak olyan számlák, amelyekben egyösszegű vállalás van és nincs megbontva anyagra és munkadíjra. Pedig egyértelműen van benne anyagfelhasználás, csak nincs számszerűsítve..
Pontosítani szeretném veletek, hogy csak az 51 szla osztály-ban lévő anyagköltséget lehet figyelembe venni adóalap csökkentőként, az 52.-ben lévőket nem?
Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról határozza meg, hogy mit kell adóalapnak tekinteni a helyi iparűzési adó tekintetében.
Az adó alapja:
"39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel."
A kérdés megválaszolásához még egy betekintést kell tennünk a számviteli törvénybe. Itt található az anyagköltség meghatározása.
2000. évi C. törvény a számvitelről
78. §
(2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.
Ami az igénybe vett szolgáltatásokat illeti, erre is itt találunk iránymutatást:
(3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.
A fentiekből kitűnik, hogy az igénybe vett szolgáltatások egy külön kategória, amely kívül esik az elszámolható anyagköltség fogalmán. Anyag az, amit megvásárolunk, hogy valamely termékünkbe, szolgáltatásunkba beépítve értékesítsük, vagy saját kivitelezésű beruházásunknál felhasználjunk. Továbbá az, amit működési feltételeink biztosítása érdekében szereztünk be.
Az igénybe vett szolgáltatásban valóban lehet anyag és munkadíj egyaránt. De ezt az anyagot a szolgáltató vásárolta meg és nem mi.
Szóba jöhetnek itt "kreatív" megoldások? Esetleg megvásárolhatnánk mi is az anyagot és szolgáltatásként csak a munkadíjas részt vennénk igénybe? Ezen el lehet gondolkozni.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Pontosítani szeretném veletek, hogy csak az 51 szla osztály-ban lévő anyagköltséget lehet figyelembe venni adóalap csökkentőként, az 52.-ben lévőket nem?
Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról határozza meg, hogy mit kell adóalapnak tekinteni a helyi iparűzési adó tekintetében.
Az adó alapja:
"39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel."
A kérdés megválaszolásához még egy betekintést kell tennünk a számviteli törvénybe. Itt található az anyagköltség meghatározása.
2000. évi C. törvény a számvitelről
78. §
(2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.
Ami az igénybe vett szolgáltatásokat illeti, erre is itt találunk iránymutatást:
(3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.
A fentiekből kitűnik, hogy az igénybe vett szolgáltatások egy külön kategória, amely kívül esik az elszámolható anyagköltség fogalmán. Anyag az, amit megvásárolunk, hogy valamely termékünkbe, szolgáltatásunkba beépítve értékesítsük, vagy saját kivitelezésű beruházásunknál felhasználjunk. Továbbá az, amit működési feltételeink biztosítása érdekében szereztünk be.
Az igénybe vett szolgáltatásban valóban lehet anyag és munkadíj egyaránt. De ezt az anyagot a szolgáltató vásárolta meg és nem mi.
Szóba jöhetnek itt "kreatív" megoldások? Esetleg megvásárolhatnánk mi is az anyagot és szolgáltatásként csak a munkadíjas részt vennénk igénybe? Ezen el lehet gondolkozni.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. május 19., kedd
Beszámoló elektronikus közzététele - PDFcreator
A következő kérdésem lenne az elektronikus küldéssel kapcsolatban: a mérleget, eredménykimutatást és kieg. mellékletet, hogyan tudom külön-külön lementeni. Honnan tudja a program, hogy nekem csak az egyszerüsitett éves beszámoló kell, az éves beszámoló nem. Hiszen mindkettőt nyomtatja a program, leválogatni csak oldalszám szerint lehet nyomtatáskor. De mi van küldéskor. Ez még nem tiszta számomra.
A PDFcreator egy nyomtató, amelynek segítségével a számítógépednek egy általad kiválasztott könyvtárába tudsz egy PDF formátumú fájlt "nyomtatni".
A lépések a következők:
A PDFcreator program innen ingyenesen letölthető: sourceforge.net
Kapcsolódó termékeink:
Beszámoló mintatár
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A PDFcreator egy nyomtató, amelynek segítségével a számítógépednek egy általad kiválasztott könyvtárába tudsz egy PDF formátumú fájlt "nyomtatni".
A lépések a következők:
- Készítesz egy új könyvtárat például a „Beszámoló 2008” elnevezéssel
- Kiválasztod a beszámoló mintatáradból mondjuk a "merleg" munkalapo;
- A "Nézet" menüből az "Oldaltörés" nézetet választod.
- Az oldaltörés nézetre jellemző, hogy nagy betűkkel mutatja az oldal számokat és természetesen azt is, hogy hol ér véget, illetve hol kezdődik egy újabb oldal. Ezt mindenképpen ellenőrizni kell és ha szükséges, akkora vastag törésvonalat a jobb egérrel "megfogva" odébb lehet húzni a kívánt helyre.
- Megjegyezzük, hogy milyen oldalszámokat kívánunk "nyomtatni". Aki egyszerűsített éves beszámolót készít, annak az 1,7,8 oldalakra van szüksége.
- A "Fájl" menüben a "Nyomtatás" fülre kattintunk.
- A megnyíló párbeszéd ablakban kiválasztjuk a nyomtatónkat (PDFcreator). Ez csak akkor fog működni, ha előzetesen letöltöttük gépünkre ezt a programot.
- A nyomtató kiválasztása után az "Oldalak" nyomtatási opciót is bejelöljük (programtól függően az elnevezés valamelyest változhat!). Az opció melletti szövegmezőbe beírjuk vesszővel elválasztva a nyomtatni kívánt oldalakat. És megnyomjuk a "Nyomtatás" gombot.
- A PDFcreator megnyíló párbeszéd ablakában lehetőségünk van a nyomtatandó fájl elnevezésére (átnevezésére). Az IRM honlapján szereplő elnevezés mintákat kell alkalmazni. A mérleg esetében a dokumentum címe: „cegnev_merleg.pdf „ A „.pdf” kiterjesztést a program automatikusan értelmezi és hozzá illeszti.
- A „Mentés” gomb megnyomását követően újabb megnyíló párbeszéd ablakban lehetőségünk van a nyomtatási hely kiválasztására. Kiválasztjuk a „Beszámoló 2008” előre elkészített és még üres könyvtárunkat.
- Újabb „Mentés” gomb és el is készült a nyomtatványkitöltő programhoz csatolt fájlként illeszthető dokumentumunk.
- A fenti lépéseket megismételjük a Beszámoló mintatár többi munkalapjára is, elkészítvén a cegnev_eredmenykimutatas.pdf ; cegnev_kiegeszito_melleklet.pdf dokumentumainkat is.
- A „cegnev_adozott_eredmenyfelhasznalas_hatarozat.pdf „ megírását a leggyorsabban a cegiranytu.hu főoldalunkról elérhető Taggyűlési jegyzőkönyv minta” kitöltésével tudjuk elérni. A letöltés ingyenes.
- Amennyiben könyvvizsgálói jelentést is kívánunk csatolni (cegnev_konyvvizsgaloi_jelentes.pdf ), ezt feltételezhetően ebben a formában is megkapjuk az érintett könyvvizsgálótól.
- A könyvtárunkban összegyűjtött dokumentumokat ellenőrzésképpen egyenként nyissuk meg. Manapság már ritka, de ha még sincs PDF olvasónk, akkor azt innen tudjuk letölteni:
A PDFcreator program innen ingyenesen letölthető: sourceforge.net
Kapcsolódó termékeink:
Beszámoló mintatár
Taggyűlési jegyzőkönyv beszámoló elfogadásához
Statisztikai létszám kalkulátor
Kedvezményes szabályzat komplex csomag
Veszteségelhatárolás nyilvántartó
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. május 14., csütörtök
A végkielégítés adózása
A férjem munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása következtében 2008 november 30-án megszűnt.
A decemberben kifizetett végkielégítést a 2008 évről készült adóbevallásában kell teljes egészében figyelembe vennie, vagy valamilyen arányosítási szabályt kell alkalmazni?
Az SZJA tv. fogalom meghatározásai között a "Bér" címszónál találkozunk a végkielégítés fogalmával is:
"a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);"
A törvényből az is kitűnik, hogy a magánszemély nem igényelheti az adóhatóság közreműködését a bevallás elkészítésében abban az esetben, ha az adóévben végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége.
Alapszabályként fogalmazza meg a törvény 26. § (2) bekezdése, hogy "A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették."
A (3) bekezdés:
"A törvényben meghatározott mértékű, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóelőlegnek erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóelőleget a munkaviszony megszűnését követő második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni.
(4) A magánszemély a (3) bekezdésben említett végkielégítés kifizetését megelőzően írásban nyilatkozhat, hogy a (3) bekezdés rendelkezését nem kívánja alkalmazni."
A fenti rendelkezés szerint amennyiben a kérdezőnek mondjuk hat havi végkielégítés járt és nem nyilatkozott, úgy 2008 évben legalább egy havi végkielégítést és az ezzel arányosan levont adóelőleget kell a bevallásában szerepeltetnie. A fennmaradó rész és az ezzel arányosan levont adóelőleg a 2009 évi bevallás részét fogja képezni.
A bevallás 0853 kitöltési útmutatója véleményünk szerint nincs teljes összhangban a törvény szövegével. Itt ugyanis az szerepel, hogy "Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2008. évi jövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2008. december 31-ig eltelt." A "legalább" kifejezés az útmutatóból kimaradt és helyébe a "kell" megfogalmazás lépett. Szerintünk a törvény alkotó szándéka szerint itt más arány is elképzelhető lenne. A (4) bekezdésben említett nyilatkozat ugyanis az osztatlan szerepeltetésre vonatkozik.
Hangsúlyozzuk, hogy a szabály csak a a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összegre értendő!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A decemberben kifizetett végkielégítést a 2008 évről készült adóbevallásában kell teljes egészében figyelembe vennie, vagy valamilyen arányosítási szabályt kell alkalmazni?
Az SZJA tv. fogalom meghatározásai között a "Bér" címszónál találkozunk a végkielégítés fogalmával is:
"a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);"
A törvényből az is kitűnik, hogy a magánszemély nem igényelheti az adóhatóság közreműködését a bevallás elkészítésében abban az esetben, ha az adóévben végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége.
Alapszabályként fogalmazza meg a törvény 26. § (2) bekezdése, hogy "A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették."
A (3) bekezdés:
"A törvényben meghatározott mértékű, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóelőlegnek erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóelőleget a munkaviszony megszűnését követő második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni.
(4) A magánszemély a (3) bekezdésben említett végkielégítés kifizetését megelőzően írásban nyilatkozhat, hogy a (3) bekezdés rendelkezését nem kívánja alkalmazni."
A fenti rendelkezés szerint amennyiben a kérdezőnek mondjuk hat havi végkielégítés járt és nem nyilatkozott, úgy 2008 évben legalább egy havi végkielégítést és az ezzel arányosan levont adóelőleget kell a bevallásában szerepeltetnie. A fennmaradó rész és az ezzel arányosan levont adóelőleg a 2009 évi bevallás részét fogja képezni.
A bevallás 0853 kitöltési útmutatója véleményünk szerint nincs teljes összhangban a törvény szövegével. Itt ugyanis az szerepel, hogy "Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2008. évi jövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2008. december 31-ig eltelt." A "legalább" kifejezés az útmutatóból kimaradt és helyébe a "kell" megfogalmazás lépett. Szerintünk a törvény alkotó szándéka szerint itt más arány is elképzelhető lenne. A (4) bekezdésben említett nyilatkozat ugyanis az osztatlan szerepeltetésre vonatkozik.
Hangsúlyozzuk, hogy a szabály csak a a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összegre értendő!
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. május 11., hétfő
Transzferár nyilvántartási kötelezettség
Ki az aki transzferár nyilvántartásra kötelezett?
Elfogadható-e a kapcsolt felekkel az értékesítési keretszerződés, úgy, hogy a tényleges megrendelés eseti jelleggel
(faxon) történik (árajánlat elfogadás e-mailen keresztül)?
Egyedi termékek előállítása esetén, melyik módszer alkalmazandó a piaci ár tekintetében?
Csak azzal a kapcsolt vállalkozással van bejelentési kötelezettség akinek az adózó értékesít vagy azzal is akitől beszerez?
A 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szól.
A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági társaságra, a külföldi vállalkozóra, egyesülésre és szövetkezetre, amely nem minősül a Tao. tv. előírása szerinti kisvállalkozásnak.
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg alatt marad. További feltétel, hogy főszabály szerint a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – sem külön-külön, sem együttesen nem haladhatja meg a 25 %-ot.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartást az erre kötelezett adózónak főszabály szerint szerződésenként kell elkészítenie.
Összevont nyilvántartás lehetősége akkor áll fenn, amikor:
A keretszerződés egy kiterjedt és elfogadott gyakorlati megoldás. A nyilvántartás tekintetében az a lényeg, hogy alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor a Tao. tv. szerint kapcsoltnak minősülő vállalkozással kötött hatályos szerződés alapján az adóévben teljesítés történt.
A kapcsolt vállalkozások között bonyolítandó ügyletek tekintetében közömbös, hogy értékesítésről, vagy beszerzésről van szó.
Fontos, hogy 2005. adóévtől ez a kötelezettség valamennyi, az adott évben hatályos szerződés vonatkozásában fennáll. A 2003-2004 évekre átmeneti szabályok érvényesek.
A nyilvántartás elkészítésének határidejére szintén a Tao. tv. tartalmaz előírást: az arra kötelezett adózónak legkésőbb a társasági adó bevallásának határidejéig kell rögzítenie a szokásos piaci árat, és a Rendeletben meghatározott egyéb adatokat.
A nyilvántartás kialakítása során az egyik legkényesebb és ebből kifolyólag a leginkább vitára okot adható kérdés magának a piaci árnak a meghatározása.
Minden esetben ajánlott figyelembe venni az adózó független féllel kötött szerződését, az adózó kapcsolt vállalkozása és egy független vállalkozás között létrejött megállapodást, illetve a független vállalkozások egymás közötti szerződését (összehasonlító ár).
Az összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános adatbázisban tárolt adatok nem csupán az összehasonlító árak módszerének alkalmazásához szolgáltatnak alapul. Ezek ismerete ugyanis módot adhat a szokásos haszon megállapítására is, amely mind a viszonteladási árak módszerének, mind pedig a költség és jövedelem módszernek az egyik alapfeltételét képezi.
A költség és jövedelem módszer alkalmazása szorosan kötődik az önköltség számítási szabályzathoz. A számviteli törvény 14. (7) bekezdése határozza meg azt a vállalkozói kört, amelynek kötelező önköltség számítási szabályzattal rendelkeznie. "Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül."
Természetesen az említett paraméterek a transzferár nyilvántartásra kötelezettek körének paramétereivel nem biztos, hogy minden esetben összhangban vannak. A nyilvántartás adatait mindenképpen fontosnak tartjuk önköltség számítással is alátámasztani.
Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Elfogadható-e a kapcsolt felekkel az értékesítési keretszerződés, úgy, hogy a tényleges megrendelés eseti jelleggel
(faxon) történik (árajánlat elfogadás e-mailen keresztül)?
Egyedi termékek előállítása esetén, melyik módszer alkalmazandó a piaci ár tekintetében?
Csak azzal a kapcsolt vállalkozással van bejelentési kötelezettség akinek az adózó értékesít vagy azzal is akitől beszerez?
A 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szól.
A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági társaságra, a külföldi vállalkozóra, egyesülésre és szövetkezetre, amely nem minősül a Tao. tv. előírása szerinti kisvállalkozásnak.
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg alatt marad. További feltétel, hogy főszabály szerint a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – sem külön-külön, sem együttesen nem haladhatja meg a 25 %-ot.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartást az erre kötelezett adózónak főszabály szerint szerződésenként kell elkészítenie.
Összevont nyilvántartás lehetősége akkor áll fenn, amikor:
- a szerződések tárgya azonos, valamint ezen túlmenően teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és szerződésenként megegyező, vagy az eltérések között csupán jelentéktelen eltérés mutatkozik.
- ha a vonatkozó szerződések tartalmilag, vagy bármilyen egyéb módon szorosan összefüggnek egymással.
A keretszerződés egy kiterjedt és elfogadott gyakorlati megoldás. A nyilvántartás tekintetében az a lényeg, hogy alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor a Tao. tv. szerint kapcsoltnak minősülő vállalkozással kötött hatályos szerződés alapján az adóévben teljesítés történt.
A kapcsolt vállalkozások között bonyolítandó ügyletek tekintetében közömbös, hogy értékesítésről, vagy beszerzésről van szó.
Fontos, hogy 2005. adóévtől ez a kötelezettség valamennyi, az adott évben hatályos szerződés vonatkozásában fennáll. A 2003-2004 évekre átmeneti szabályok érvényesek.
A nyilvántartás elkészítésének határidejére szintén a Tao. tv. tartalmaz előírást: az arra kötelezett adózónak legkésőbb a társasági adó bevallásának határidejéig kell rögzítenie a szokásos piaci árat, és a Rendeletben meghatározott egyéb adatokat.
A nyilvántartás kialakítása során az egyik legkényesebb és ebből kifolyólag a leginkább vitára okot adható kérdés magának a piaci árnak a meghatározása.
Minden esetben ajánlott figyelembe venni az adózó független féllel kötött szerződését, az adózó kapcsolt vállalkozása és egy független vállalkozás között létrejött megállapodást, illetve a független vállalkozások egymás közötti szerződését (összehasonlító ár).
Az összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános adatbázisban tárolt adatok nem csupán az összehasonlító árak módszerének alkalmazásához szolgáltatnak alapul. Ezek ismerete ugyanis módot adhat a szokásos haszon megállapítására is, amely mind a viszonteladási árak módszerének, mind pedig a költség és jövedelem módszernek az egyik alapfeltételét képezi.
A költség és jövedelem módszer alkalmazása szorosan kötődik az önköltség számítási szabályzathoz. A számviteli törvény 14. (7) bekezdése határozza meg azt a vállalkozói kört, amelynek kötelező önköltség számítási szabályzattal rendelkeznie. "Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül."
Természetesen az említett paraméterek a transzferár nyilvántartásra kötelezettek körének paramétereivel nem biztos, hogy minden esetben összhangban vannak. A nyilvántartás adatait mindenképpen fontosnak tartjuk önköltség számítással is alátámasztani.
Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. május 9., szombat
Ingyenes ügyletek Áfa vonzata
A termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadásának Áfa vonzata érdekelne törvényi hivatkozásokkal.
A 2007 évvel bezárólag hatályban lévő Áfa tv (1992. évi LXXIV.) alapján az alábbi ingyenes ügyletek adómentességet élveztek:
2008 január 1-től új Áfa törvény lépett hatályba (2007. évi CXXVII.) A régi törvényben szereplő ingyenes ügyletek adómentességi szabályai "elpárologtak".
Az új szabályozás ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősíti, ha az adóalany a terméket vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
/11. § (1)
Kivétel már csak az áruminta és a kis értékű termék ellenérték nélküli átadása maradt.
Az ingyenes átengedéskor - mivel ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül - számlát kell kiállítani.
Ilyen esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. /68. §
Mivel az ingyenesen átadott termék értékét még az Áfa is növeli, az ügyletben résztvevő felek megállapodásán múlik, hogy a többlet költséget melyikük fogja viselni.
Amennyiben az átadó nem akarja az átvevőt terhelni a fizetendő áfa- val, akkor a fizetendő adót is az ingyenes átadás részeként kezeli, befizeti és elszámolja az eszköz értékében. /az átadónál rendkívüli ráfordítás.
Egy másik lehetőség, hogy az átvevő az átadó által befizetendő Áfa összegét megtéríti.
/ az átadónál egyéb követelés.
Az átvevő Áfa visszaigénylési lehetősége adójogi státusa, illetve a felhasználási célok (adóköteles, vagy adómentes tevékenységhez) alapján ítélhető meg.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A 2007 évvel bezárólag hatályban lévő Áfa tv (1992. évi LXXIV.) alapján az alábbi ingyenes ügyletek adómentességet élveztek:
- Közcélú adomány nyújtása
- Sajtótermék köteles példány átadása
- Termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadása
- Önkormányzatok, kistérségi társulások egymás közti vagyonátadása
2008 január 1-től új Áfa törvény lépett hatályba (2007. évi CXXVII.) A régi törvényben szereplő ingyenes ügyletek adómentességi szabályai "elpárologtak".
Az új szabályozás ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősíti, ha az adóalany a terméket vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
/11. § (1)
Kivétel már csak az áruminta és a kis értékű termék ellenérték nélküli átadása maradt.
Az ingyenes átengedéskor - mivel ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül - számlát kell kiállítani.
Ilyen esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. /68. §
Mivel az ingyenesen átadott termék értékét még az Áfa is növeli, az ügyletben résztvevő felek megállapodásán múlik, hogy a többlet költséget melyikük fogja viselni.
Amennyiben az átadó nem akarja az átvevőt terhelni a fizetendő áfa- val, akkor a fizetendő adót is az ingyenes átadás részeként kezeli, befizeti és elszámolja az eszköz értékében. /az átadónál rendkívüli ráfordítás.
Egy másik lehetőség, hogy az átvevő az átadó által befizetendő Áfa összegét megtéríti.
/ az átadónál egyéb követelés.
Az átvevő Áfa visszaigénylési lehetősége adójogi státusa, illetve a felhasználási célok (adóköteles, vagy adómentes tevékenységhez) alapján ítélhető meg.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. május 6., szerda
Ingatlan értékesítés átalakulással
Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság a tulajdonában lévő ingatlant kíván értékesíteni. Ilyenkor kedvezőbb megoldásnak tűnik kiválással létrehozni egy olyan új társaságot, amelyik kizárólag az értékesítendő ingatlant "viszi magával". Így lehetőség nyílik arra, hogy a tulajdonosok magát a társaságot (az üzletrészeket) ruházzák át.
Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Illeték tv.) 26. § (1) kimondja, hogy: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).
Az ily módon tulajdonost váltó ingatlan kapcsán Áfa fizetési kötelezettség sem merül fel, mert a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 17. § 2) szerint "nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg"
Az Áfa tv. még támaszt a szerzővel (jogutóddal) kapcsolatban néhány feltételt:
A jogutódlással történő megszűnés egyik esete a gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulása (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is).
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 67. § (1) megfogalmazza, hogy mit kell érteni a jogutódlással történő megszűnés alatt. "Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén."
Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. A gazdasági társaság szétválásánál nincs akadálya annak, hogy a jogelőd társaság tagja akár valamennyi jogutódban tagként vegyen részt.
Különválásról akkor beszélünk, ha a jogelőd megszűnik és jogutódként egy, vagy több gazdasági társaság jön létre.
Kiváláskor a jogelőd megmarad és a vagyon egy részével egy, vagy több új társaság is létrejön.
A szétválási szerződés tervezetét a legfőbb szervnek a szétválásról elviekben döntő első ülésén meghatározottak szem előtt tartásával a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben - többek között - meg kell határozni:
Az átalakulás tekintetében fontos kérdés a felelősség.
A jogelőd gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.
Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra a Gt. 74. § (2)-(3) bekezdése szerint kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.
(74. § (2)-(3) a társaságtól megváló taggal történő elszámolás szabályai)
A szétváló gazdasági társaság jogutódai - ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette.
Ha a kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok (ideértve a szétválás után megmaradó társaságot is) felelőssége egyetemleges.
A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.
A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik -, a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.
A bejegyzett új társaságot (benne az ingatlan vagyonnal) a tulajdonosok értékesíthetik. Az üzletrész értékesítést nem terheli visszterhes vagyonátruházási illeték. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti pozitív különbözet az eladónál SZJA fizetési kötelezettséget keletkeztet. Azzal is óvatosan kell bánni, hogy az üzletrészen a piaci árnál lényegesen alacsonyabb értéken adjanak túl. Ezt ugyanis egy adóhatósági vizsgálat felülbírálhatja.
Mi számít piaci értéknek? Jó kérdés! Eszközarányos vagyonértékelési módszert alkalmazva az üzletrész értéke (a tulajdoni hányad arányában) megegyezik az eszközök mínusz kötelezettségek, azaz a saját tőke értékével. Tehát semmiképpen sem a jegyzett tőke arányos része!
További módszerként említhetnénk a jövedelem arányos értékelést. Az ingatlan könyv szerinti és piaci értéke közötti különbség sem elhanyagolható. És még ott vannak az elhelyezkedési, a konjunkturális és hasznosíthatósági szempontok is.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Illeték tv.) 26. § (1) kimondja, hogy: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).
Az ily módon tulajdonost váltó ingatlan kapcsán Áfa fizetési kötelezettség sem merül fel, mert a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 17. § 2) szerint "nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg"
Az Áfa tv. még támaszt a szerzővel (jogutóddal) kapcsolatban néhány feltételt:
- belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen
- vállaljon kötelezettséget, hogy a megszerzett vagyonhoz fűződő Áfa tv. szerinti jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
- sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa tv.- ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az előző pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
- jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, a jogelődöt az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa tv.- ben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.
A jogutódlással történő megszűnés egyik esete a gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulása (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is).
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 67. § (1) megfogalmazza, hogy mit kell érteni a jogutódlással történő megszűnés alatt. "Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén."
Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. A gazdasági társaság szétválásánál nincs akadálya annak, hogy a jogelőd társaság tagja akár valamennyi jogutódban tagként vegyen részt.
Különválásról akkor beszélünk, ha a jogelőd megszűnik és jogutódként egy, vagy több gazdasági társaság jön létre.
Kiváláskor a jogelőd megmarad és a vagyon egy részével egy, vagy több új társaság is létrejön.
A szétválási szerződés tervezetét a legfőbb szervnek a szétválásról elviekben döntő első ülésén meghatározottak szem előtt tartásával a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben - többek között - meg kell határozni:
- kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő társaság(ok) társasági szerződésének tervezetét;
- különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének tervezetét;
Az átalakulás tekintetében fontos kérdés a felelősség.
A jogelőd gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.
Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra a Gt. 74. § (2)-(3) bekezdése szerint kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.
(74. § (2)-(3) a társaságtól megváló taggal történő elszámolás szabályai)
A szétváló gazdasági társaság jogutódai - ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette.
Ha a kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok (ideértve a szétválás után megmaradó társaságot is) felelőssége egyetemleges.
A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.
A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik -, a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.
A bejegyzett új társaságot (benne az ingatlan vagyonnal) a tulajdonosok értékesíthetik. Az üzletrész értékesítést nem terheli visszterhes vagyonátruházási illeték. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti pozitív különbözet az eladónál SZJA fizetési kötelezettséget keletkeztet. Azzal is óvatosan kell bánni, hogy az üzletrészen a piaci árnál lényegesen alacsonyabb értéken adjanak túl. Ezt ugyanis egy adóhatósági vizsgálat felülbírálhatja.
Mi számít piaci értéknek? Jó kérdés! Eszközarányos vagyonértékelési módszert alkalmazva az üzletrész értéke (a tulajdoni hányad arányában) megegyezik az eszközök mínusz kötelezettségek, azaz a saját tőke értékével. Tehát semmiképpen sem a jegyzett tőke arányos része!
További módszerként említhetnénk a jövedelem arányos értékelést. Az ingatlan könyv szerinti és piaci értéke közötti különbség sem elhanyagolható. És még ott vannak az elhelyezkedési, a konjunkturális és hasznosíthatósági szempontok is.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Jogutódlás a betéti társaságnál
Adott egy Bt, melynek a régi kültagja, beltagja átadta- eladta a céget új kültagnak, beltagnak. Módosították a cég nevét, székhelyét is. A kültag elmondása szerint azt mondták neki, hogy a "régi" Bt tartozásai nem szállnak át az "új" Bt-re. Állítólag az ügyvéddel karöltve mondták ezt. Mármost amikor elolvastam a taggyűlési jegyzőkönyvet, abban egyértelműen az olvasható, hogy társasági szerződést módosítottak a fent említett dolgok miatt ( tag kiválás, új tag érkezés, név és székhely változás) nem pedig felszámolják a céget és újat alapítanak. Ráadásul az új kültag hozzászólásának részletezésében benne van, hogy ő tudomásul veszi, hogy a céggel szemben végrehajtás folyik.
Kérdem én: Ez nem jogutódlás? Ha jól gondolom, akkor a társaság tartozásait átvették az új tagok. Tehát, ha mondjuk az Apeh-hal szemben van tartozása,amit végrehajtás elé vitték, akkor nem az új tagok felelnek érte? Vagy mivel korábban keletkezett a tartozás, mint ahogy ők átvették,így az addig felhalmozott tartozást a régi tagokon fogják behajtani? Bevallom kétlem, de az ügyvéd megkavart.
A becsapott kültag mit tehet? Ő most azért dolgozzon, hogy a bevételét/nyereségét más tartozásának kiegyenlítésére fordítsa? Hogy léphet ki ebből a faramuci helyzetből? Ha mégis megtartja a céget, akkor a könyvelésnél szükség van a "régi" záró adatokra, főkönyvre,beszámolóra, bevallásokra,mivel azt folytatja,csak más néven,vagy teljesen új lappal indít?
A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
Ilyen kivételek:
A beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.
Azzal, hogy a társaságba, társasági részesedés átruházásával új tagok lépnek be, ettől még a cég jogfolytonosságában nem áll be törés.
A kültagnak, illetve a beltagnak megszűnik a tagsági jogviszonya a Gt. 99 § -ban meghatározott esetekben. Ilyen eset - többek között - az f) pontban meghatározott társasági részesedés átruházása is.
A tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. 101. § (1)
A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. 104. § (1)
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával (97. § (1)). Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Tehát a társaságtól megvált beltag (amennyiben a fent leírtak alapján a kültag felelőssége korlátolt) teljes vagyonával köteles az egyetemleges helytállásban részt venni, amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat.
A társaságba belépő tag felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos( 97. § (3)).
A belépő tag a módosítandó társasági szerződésben kizárhatja a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért való felelősséget az elévülési időszak figyelembe vételével.
Amennyiben ezt nem tette meg, úgy az elődjeivel egyetemlegesen felel a kötelezettségek tekintetében.
A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők. A társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás ( 97. § (3)).
A jogfolytonosságból adódóan a társaság könyvelését folyamatosan kell végezni, függetlenül attól, hogy volt-e tulajdonos váltás, vagy sem. Egy személygépjármű (társaság) hasonlatával élve, teljesen mindegy, hogy ki az aktuális gépjármű vezető, maga a gépkocsi ugyanaz marad erényeivel és hibáival együtt. Az új tulajdonos ennek tudatában lép szerzeménye birtokába.
Az új vezető tisztségviselő (üzletvezető beltag) át kellett vegyen minden könyvelési anyagot, amely a folyamatos működés biztosítása érdekében szükséges. Ebben az esetben szó sem lehet "új lapról".
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Kérdem én: Ez nem jogutódlás? Ha jól gondolom, akkor a társaság tartozásait átvették az új tagok. Tehát, ha mondjuk az Apeh-hal szemben van tartozása,amit végrehajtás elé vitték, akkor nem az új tagok felelnek érte? Vagy mivel korábban keletkezett a tartozás, mint ahogy ők átvették,így az addig felhalmozott tartozást a régi tagokon fogják behajtani? Bevallom kétlem, de az ügyvéd megkavart.
A becsapott kültag mit tehet? Ő most azért dolgozzon, hogy a bevételét/nyereségét más tartozásának kiegyenlítésére fordítsa? Hogy léphet ki ebből a faramuci helyzetből? Ha mégis megtartja a céget, akkor a könyvelésnél szükség van a "régi" záró adatokra, főkönyvre,beszámolóra, bevallásokra,mivel azt folytatja,csak más néven,vagy teljesen új lappal indít?
A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
Ilyen kivételek:
- korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek,
- a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,
- a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni,
- irreális nem pénzbeli hozzájárulás elfogadása
- A betéti társaság azon kültagja, akinek a neve az új Gt. hatálybalépése előtt szerepelt a társaság cégnevében e helyzet megszűnésétől, de legfeljebb e törvény hatálybalépésétől számított öt évig a beltaggal azonos módon felel a társaságnak azon tartozásaiért, amelyek nevének a társaság cégnevéből való törlése előtt keletkeztek. 334. §(2)
A beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.
Azzal, hogy a társaságba, társasági részesedés átruházásával új tagok lépnek be, ettől még a cég jogfolytonosságában nem áll be törés.
A kültagnak, illetve a beltagnak megszűnik a tagsági jogviszonya a Gt. 99 § -ban meghatározott esetekben. Ilyen eset - többek között - az f) pontban meghatározott társasági részesedés átruházása is.
A tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. 101. § (1)
A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. 104. § (1)
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával (97. § (1)). Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Tehát a társaságtól megvált beltag (amennyiben a fent leírtak alapján a kültag felelőssége korlátolt) teljes vagyonával köteles az egyetemleges helytállásban részt venni, amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat.
A társaságba belépő tag felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos( 97. § (3)).
A belépő tag a módosítandó társasági szerződésben kizárhatja a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért való felelősséget az elévülési időszak figyelembe vételével.
Amennyiben ezt nem tette meg, úgy az elődjeivel egyetemlegesen felel a kötelezettségek tekintetében.
A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők. A társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás ( 97. § (3)).
A jogfolytonosságból adódóan a társaság könyvelését folyamatosan kell végezni, függetlenül attól, hogy volt-e tulajdonos váltás, vagy sem. Egy személygépjármű (társaság) hasonlatával élve, teljesen mindegy, hogy ki az aktuális gépjármű vezető, maga a gépkocsi ugyanaz marad erényeivel és hibáival együtt. Az új tulajdonos ennek tudatában lép szerzeménye birtokába.
Az új vezető tisztségviselő (üzletvezető beltag) át kellett vegyen minden könyvelési anyagot, amely a folyamatos működés biztosítása érdekében szükséges. Ebben az esetben szó sem lehet "új lapról".
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)