Cégiránytű tanácsadó

Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!

2008. július 17., csütörtök

Végelszámoló járulékfizetési kötelezettsége

Egy Bt. egyszerűsített végelszámolással megszűnne. (Ehhez kell a Tartozás átvállalás mintátok) A beltag személyes közreműködéssel látta el a feladatát, máshol nincs munkaviszonya. Ő a végelszámoló, a végelszámolási időszakra kell-e neki járulékot fizetni, ha nem vesz fel juttatást a végelszámolásért. Nekem eddig azt válaszolták, hogy igen. Csak az a baj, hogy bevétel nincs.

Ha tudod a választ, légyszíves írd meg.

Az egyszerűsített végelszámolás azzal kezdődik, hogy a tagok gyűlése meghozza az erre vonatkozó döntését.
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
99. §
A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik.

Ebből következik, hogy a végelszámoló a feladatát díjazás nélkül is elláthatja, de nem következik az, hogy a Bt. beltagja tagsági viszonyára tekintettel ne legyen járulék fizetésre kötelezett, mivel máshol nincs munkaviszonya.
A tagi jogviszonyára tekintettel mindaddig fennáll a járulékfizetési kötelezettsége, amíg a társaság jogutód nélküli megszűnéséről a cégbíróság a végzést meg nem hozza. Másik lehetőség egy új biztosítási jogviszony keletkeztetése, amely a jelenlegit ki tudja váltani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. június 15., vasárnap

Vezető tisztségviselő természetbeni juttatásai

Lenne egy pár kérdésem, amit a könyvelőm nem tudott megválaszolni:

Kaphatok-e megbízásos jogviszonyban, mint ügyvezető természetbeni juttatásokat és melyeket?
Kaphat-e a társaság közreműködő tagja természetbeni juttatást és melyeket?
A kft tulajdonosai a gyerekeim, 50-50%-ban. A Társasági Szerződésben mellékszolgáltatásként vállalják közreműködésüket a társaság üzleti tevékenységében.

Adómentes juttatásokra általában csak a munkaviszonyban állók jogosultak.

Ez alól kivétel az üdülési csekk (SZJA tv. 1. sz melléklet 8. pontja - a törvény a főoldalunkról elérhető). Ez utóbbi a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának is adható.

Amennyiben fontos szempont az adómentes természetbeni juttatás (étkezési utalvány, kisértékű ajándék, stb), úgy a Gt. ez irányú változását követően, legtöbb esetben lehetőség nyílt a vezetői tisztségviselői feladatok munkaviszonyban történő ellátására is. Akik megvásárolták a Megbízási szerződés mintánkat, azoknak - ha kérik - díjmentesen megküldjük a munkaviszonyra vonatkozó mintát is.

Kapcsolt vállakozások és a piaci ár

Bízom benne, hogy a ti szakértelmetek talán segítséget tud adni az alábbi kérdésben:

Van egy mikró és egy kisvállalkozás, akik kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Nettó árbevételük egyiknél sem éri el a 350 millió Ft-ot. Létszámuk 50 fő alatti. Vonatkozik-e rájuk a szokásos piaci ár alkalmazása és az annak megfelelő nyilvántartás?

A szokásos piaci ár alkalmazása minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik! A kérdés csak az, hogy kell-e dokumentálni, vagy sem. Ha kisvállalkozásról van szó, akkor is meggondolandó a nyilvántartás vezetése. Egy revízió során ugyanis meg kell védeni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci áron történő lebonyolítását, illetve az esetleges eltérések miatti korrekciók alkalmazásának helyességét.

A Tao. törvény (18) § (1) bekezdése a felek adóalapjának a módosítását írja elő abban az esetben, ha azok kapcsolt vállalkozások, s a közöttük létrejött gazdasági ügyletek ellenértéke eltér a szokásos piaci ártól.

Az ÁFA törvény 22. § (6) bekezdése szerint: Az ellenérték helyett a... nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha a/ az ellenérték ...adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és ... a szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik.

Az ÁFA törvény 13. § (1) 13. pontja alapján: forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.

A Tao. törvény 30. § (8) bek. felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a 18/2003. /VII. 16./ PM rendeletben /PM rendelet/ szabályozta a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

A kisvállalkozásnak nem minősülő adózó köteles a társasági adóbevallás benyújtásáig: a szokásos piaci árat, a választott módszert, továbbá az utólagos adóhatósági megítélést elősegítő tényeket és körülményeket dokumentálni.

Kapcsolódó cikkeink:

A szokásos piaci ár

A piaci ár dokumentálása

A vállalkozások besorolása

Kapcsolt vállalkozás

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

2008. május 24., szombat

A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni.

Megszűnt az alkalmazotti jogviszonyom. Ezzel egyidőben, a cégnek egyedüli jogkörrel vagyok az ügyvezetője. Kérdésem, hogy ettõl az időponttól milyen fizetési kötelezettségeim vannak, úgy, hogy munkabért egy fillért nem tudtam kivenni, és a 2007.09.01. módosítás értelmében nem lehetek munkaviszonyban sem a saját Bt.-ben. A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni a kérdésben. Minden hónapban leszámfejt nekem automatikusan több mint 90 ezer forint fizetni valót,mintha rendes munkaviszonyban lennék (dolgozói+munkáltatói rész adó és járulék terheit). Munkaszerződésem a céggel nincs. Mindenképpen rendezni szeretném a helyzetet, mert a jelenlegi fizetni valók komoly terhet jelentenek, és munkabért sem tudok kivenni.

A kérdésnek sokféle vetülete van. Egy biztos: ez így szabálytalan.

A járulékokat a felvett bér után kell megfizetni. Olyan nincs, hogy nem veszünk fel fizetést, csak fizetjük a járulékokat. Ha nincs kifizetés, akkor nincs járulék kötelezettség sem.

Más kérdés az, hogy biztosított kell legyél, ha igénybe akarod venni ezt a szolgáltatást és netán még nyugdíjat is szeretnél majd kapni. Technikailag persze megoldható, hogy papíron felveszed a bért, majd tagi kölcsönként visszaadod. De azonnal felmerül a kérdés, hogy miből élsz?

Egy olyan cég, amelyik nem tud annyit termelni, hogy kifizessen egy minimálbért a tulajdonosának, azt azonnal meg kell szüntetni, míg valaki azt nem gondolná, hogy fekete bevételekből tartja fenn magát a tulajdonos.
A jogszabályi háttérről már esett szó blogunkban. Olvasd el a Ki nem fizetett munkabér című bejegyzésünket.

2008. május 21., szerda

Beszámoló beküldése az adóhatósághoz?

A 2007. évről szóló adóbevallás mellett a beszámolót is be kell nyújtani az adóhatósághoz?

Új előírás 2008. január 1-től, hogy az adózóknak az elektrónikus úton benyújtott adóbevallásukhoz a beszámolójukat is csatolniuk kell. Erre azért lesz szükség, mert a társasági adóbevallás ezentúl, kizárólag az adó megállapításához szükséges adatokat fogja tartalmazni.

A 2007. évi CXXVI. adótörvényeket módosító jogszabályban a következő rendelkezés olvasható:
480. § Az Art. 1. számú melléklete I/B/2 pontja d) alpontjának és 6. számú melléklete 1. pontjának az adóévről készült éves beszámoló adóhatósághoz elektronikusan történő benyújtásával kapcsolatos rendelkezését első ízben a 2008. adóévről készítendő beszámolóra, éves egyszerűsített beszámolóra vonatkozóan kell alkalmazni, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében azon adóévre kell első ízben alkalmazni, amely adóév első napja 2008. január 1. napját követi.

Tehát a 2007. évről szóló beszámolókra ez még nem vonatkozik.

A Cégszolgálathoz a beszámolókat 2008. június elsejétől, kizárólag elektrónikus úton lehet majd benyújtani. Erről már megjelentettünk egy hírt a Könyvvizsgáló főoldalán: Változik az elektronikus cégbejegyzési rendelet magyarorszag.hu >>>

2008. május 16., péntek

Büntetés a 0703-as bevallás elmaradásáért

Segítsetek 1 kicsit????
Az APEH küldi at EVÁS társaságoknak a büntiket azért, mert február 15.-re a 03-as bevallás nem ment el!!!! De akkor a 0743- as bevallásba( ami 31.-re kell majd) miért kell nyilatkoznom arról, hogy a 0703-as tekintetében nem lesz bevallási kötelezettségem????????????

Az éves bevallás benyújtásának határideje– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá nem tartozó adóalany (egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság) esetében 2008. február 15.;

– a Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében 2008. június 2.

Ha az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók részére szóló 0703. számú bevalláson szereplő kötelezettségek tekintetében bevallás kötelezettsége nincs, akkor a kódkockába „X” jelöléssel teheti meg nyilatkozatát.

Figyelem! Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai közül a jogi személyeknek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak az államháztartással szemben a 2007. évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségeikről a bevallást a 0703-as nyomtatványon kell teljesíteni 2008. február 15-éig. Az adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha tényleges adófizetési kötelezettségük nem volt.
Az adóalanynak negyedéves bevallási (pl. kulturális járulék, rehabilitációs hozzájárulás) kötelezettségeit a 0701-es nyomtatványon a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell teljesíteni.

2008. május 12., hétfő

Tagi kölcsön szerződés

Tagi kölcsön nyújtása esetén a szerződés mellett szükséges-e a taggyűlési határozat? Hol van ez szabályozva?

A taggal való szerződés kötés a társaság legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik. A kérdésről a 2006. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról rendelkezik:

141. §

(1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. (2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

A taggyűlés határozatát taggyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni.

2008. április 29., kedd

Ügyvezető pénzügyi felelősség nélkül

Eddig alkalmazotti jogviszonyban dolgoztam, most felkértek, hogy legyek ügyvezetője egy kft.-nek pénzügyi felelősségvállalás nélkül.

Kérdéseim:

- mire figyeljek, mik a buktatók?
- megszűnés után jár-e munkanélküli segély?
- mi van a járulék fizetésekkel, adózással?
- munkaviszonyba hogy számol bele( nyugdíjügyileg)

Nagyon fontos számomra a válasz, mivel engem is sürgetnek.

Igencsak összetett kérdésekre keresed a választ! Megpróbálok egy-két szempontra reagálni, a teljesség igénye nélkül.

Nem lehetsz pénzügyi felelősség vállalása nélkül ügyvezető. Az ügyvezetőre a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai kötelező érvényűek. Az ügyvezető, mint vezető tisztségviselő felelőségre vonható a társaságnak okozott kárért. Vannak kivételek, de ez meghaladja e válasz kereteit.
Ha munkaviszonyban látod el a vezető tisztségviselői feladatokat, akkor is törekedj arra, hogy munkaviszonyt veled a cég valamilyen feladatok ellátására kössön, például kereskedelmi, vagy műszaki vezető (vagy a jelenlegi alkalmazotti beosztásod is maradjon meg!). Ez azért lehet fontos a későbbiekben, mert a vezető tisztségviselő ebben a minőségében a taggyűlés által bármikor visszahívható és ha csak erre való tekintettel létesült munkaviszony, akkor a cégnél vége is van a pályafutásodnak. Viszont, ha a munkaviszonyod nem erre alapult, akkor mint kereskedelmi vezető továbbra is érvényesen munkaviszonyban vagy, akkor is, ha visszahívtak az ügyvezetői megbízásból. Az alapfeladatodra tekintettel való felmondásnak a munka törvénykönyve szerint kell történnie Felmondási idő, végkielégítés, stb).
A munkaviszony megszűnése után jár a munkanélküli segély.
A járulék fizetés a tényleges jövedelmed alapján történik. Feltételezem, hogy ez meghaladja a minimálbér kétszeresét.
A munkaviszony, teljesen mindegy, hogy milyen minőségben köttetik, beszámít a nyugdíjba, a megfizetett járulékok alapján.

Nem árt az óvatosság, de ha eleve abból indulsz ki, hogy a menekülési útvonalat keresed és nem az van, hogy valakik megbíznak benned és alkalmasnak találnak vezetői feladatok ellátására, illetve te nem vállalod az ezzel kapcsolatos felelősséget, hát hogy is mondjam...kicsit érdekes!

2008. április 4., péntek

A taggyűlési jegyzőkönyv hagyománya

Kedves József!

A jegyzőkönyv írásnak a cégünknél 'úgymond' hagyománya van, ami a részletes, szöveges jkv-et helyezi előtérbe. Szerintem a kisebb cégeknél, ahol nincs külön jegyzőkönyv vezető, ott ez a Te verziód nagy segítség lehet. A "fülecskék" igen hasznosak, számomra is mondtak újat. Az új társasági törvény rendelkezéseire ügyvéd figyel nálunk.

Nálunk a 'szokás' a következőképpen alakította ki a taggyűlés körüli időszak teendőit:

1. Meghívó kiküldése (legalább 15 nappal e.) - Postán, ajánlva - Személyesen átadva, aláíratva!
2. A napirendek anyagát minden felelős elkészíti, elkészítteti A., Elnöki beszámoló (előző évi teljesítés, köv. évi terv) B., Határozati javaslatok a beszámolók főbb adatairól - Előző évi besz. főbb adatai - Előző évi nyereség felosztása - Független könyvvizsgálói jelentés - Következő évi terv C., Felügyelő Bizottság jelentése D., Társasági Szerződés módosítása - Egyebek
3. Forgatókönyv készül az egész taggyűlés menetéről

Általában az "A-C" pontokat egymás után lezavarjuk, azután vita, hozzászólások, melyeket nem szó szerint, de a lényeget jegyzőkönyvezem. Ezután jön az elhangzottak fölötti szavazás, határozat hozatal. (tulajdonképpen ezt Te mind leképezed, csak pontokba szedve, nem szövegbe ágyazva, mint mi). A szavazások, határozat hozatalok után a maradék napirend kerül megtárgyalásra, melyeket témánként külön-külön vitatunk és szavazunk, határozunk. Nem tudom miért alakult ez így ki, de évek óta így megy.

Szerintem azokat a kis cégeket célozd meg, ahol pld. az ügyvezető írja a jkv-et, nekik biztosan óriási segítség!!!

Köszönöm a véleményed. Nagyon aranyos vagy.

Azon egy kicsit elmosolyodtam, hogy: "mindig így szoktuk"

Van egy menedzsereknek szánt történet a húsvéti sonkáról. A kislány megkérdi az anyukáját, hogy miért vágják ketté a sonkát mielőtt felteszik főni. Anyuka elgondolkodik, aztán megrántja a vállát és azt mondja: nem is tudom, talán kérdezd meg a nagymamát. A nagymamától a kislány hasonló választ kap és azt a javaslatot, hogy kérdezze meg a dédit. A dédi elmosolyodik a kislány kérdésén és ezt válaszolja: Hát azért vágtuk akkoriban ketté a sonkát, mert nem volt elég nagy a fazék, hogy beleférjen.

Hát ennyi a szokásokról. Abban igazad van, hogy a kisebb vállalkozásoknál sem idő, sem energia, és sok esetben szakértelem sincs az ilyen anyagok elkészítéséhez. És ők vannak sokan. Nekik van leginkább szükségük az ilyen jellegű segítségre. Valamint a könyvelőknek, könyvelő irodáknak, akiktől gyakran elvárja a megbízó, hogy hasonló iratokat ők fogalmazzanak meg.

Ennek ellenére azt mondom, hogy az általunk kifejlesztett megoldás a nagyobb cégeknek ugyanolyan hasznos lehet. Egy kis szöveg szerkesztői tudással pillanatok alatt újabb napirendi pontokat lehet beszúrni, illetve a meglévőket ki lehet bővíteni. A szöveg bármilyen hosszú lehet az egyes pontoknál. Ha számít a ráfordított idő, akkor mindenképpen érdemes bevezetni. És természetesen, ha készek vagyunk befogadni az új dolgokat.

2008. március 27., csütörtök

Taggyűlési jegyzőkönyv minta

Köszönöm, hogy kíváncsiak vagytok a véleményemre!

Átolvastam a jegyzőkönyv mintát, de nem igazán értek hozzá, ezért is kértem. Én túl részletesnek és ettől kicsit bonyolultnak találom, illetve úgy gondolom, hogy nagy cégeknek, RT. -nek, stb. szükséges, hogy ennyire bonyolult legyen. Talán szükséges lenne egy egyszerűbb forma is, hiszen a könyvelő irodák főként kisebb cégekkel foglalkoznak, és ezeknek kell tanáccsal, mintával szolgálni a jegyzőkönyvek elkészítéséhez. Ettől függetlenül ezt is hasznosnak találom, mert rámutatott egykét fontos részletre, kicsit egyszerűsítve fel tudom használni.

Minden új dologra a kezdetekben több időt kell fordítani, hogy jártasságot szerezzünk benne. De csak egyszer!!!

Nem tudunk egy óra alatt megtanulni gépjárművet vezetni. Ha rászánjuk az időt, akkor 100 km-t nem három nap teszünk meg gyalog, hanem egy óra alatt gépkocsival!

A minta egy átlagos méretű cégre van megformázva és táblázatos elrendezésre épül. Egy kis szöveg szerkesztői tudással (Csak akad valaki a közelben, akinek van!?), pillanatok alatt lehet sorokat törölni, beszúrni. Akár egész napirend fejezetet meg lehet sokszorozni, vagy teljes egészében ki lehet vágni.

Észrevételedet figyelembe véve, kialakítottunk egy még egyszerűbb mintát is. A kettőt együtt küldjük ki az igénylőknek.

Egyébként minden megjegyzésért hálásak vagyunk. A felhasználói észrevételek nagyban hozzájárulnak az egyre jobb termékek kifejlesztéséhez.

Figyeljetek rá, hogy az új Gt. 131§. (3) szerint: "Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel."

Információink szerint ez csak a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozik.

Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*