Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Járulékalapot. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Járulékalapot. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. február 23., hétfő

A 450 ezer forintos járulék fizetési felső határ

Osztalék kifizetéskor nyilatkozhat-e a magánszemély, hogy az adóévben az egyéb kifizetések viszonylatában eléri a 450 ezer forintos járulék fizetési felső határt?

A kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról elnevezésű jogszabály rendezi. A 3. §- ban találjuk tételesen felsorolva azokat a kifizetéseket, amelyeket a járulék fizetési felső határ számításánál figyelembe kell venni:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).


11/A. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

A továbbiakban láthatjuk, hogy van a magányszemélynek lehetősége a nyilatkozat tételre. Nem árt azonban arra is figyelni, hogy a nemteljesülés esetén szankciókkal kell számolni:

(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2008. július 31., csütörtök

Főállású társas vállalkozó

Véleményünk szerint a társas vállalkozás tagja, ha nem áll munkaviszonyban – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen nem éri el a heti 36 órát, vagy nem
közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor főállású társas vállalkozónak minősül.

Az, hogy semmilyen jövedelme ne legyen, az fel sem merül, mert akkor miből él!?

Az APEH állásfoglalása szerint: "Alapesetben a társas vállalkozás a tagsági jogviszonyban munkát végző biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese (ez 2008-ban 138 000 forint) után fizeti meg."

Bejelentés alapján térhet el ettől: "Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a társas vállalkozás járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg."

Vannak kivételek: "A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti."


A járulék meghatározásához minimum elő kell írni a járulékalapot képező jövedelmet. Egyébként még számfejteni sem lehet!

Ha egy adott hónapban még sem történik kifizetés, erre is van az APEH-nek iránymutatása: "Fontos szabály, hogy amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a minimálbér kétszeresét, bejelentés esetén a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni."

Tehát az fel sem merülhet, hogy nincs előírt kötelezettség és esetlegesen megelőlegezett követelés, (mert a társaság a tagja helyett befizette az egyéni járulékokat).

Az egyéni járulékok alapja a kifizetett (kifizetendő) juttatás. Ebből kell ezeket visszatartani és befizetni. Ezzel ellentétes következtetés minden logikát mellőz!

Gondoljunk csak bele, hogy mit szerepeltet a társas vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában, ha nem történik számára kifizetés? Bevallani csak a tárgyévben ténylegesen megkapott jövedelmet lehet.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. május 24., szombat

A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni.

Megszűnt az alkalmazotti jogviszonyom. Ezzel egyidőben, a cégnek egyedüli jogkörrel vagyok az ügyvezetője. Kérdésem, hogy ettõl az időponttól milyen fizetési kötelezettségeim vannak, úgy, hogy munkabért egy fillért nem tudtam kivenni, és a 2007.09.01. módosítás értelmében nem lehetek munkaviszonyban sem a saját Bt.-ben. A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni a kérdésben. Minden hónapban leszámfejt nekem automatikusan több mint 90 ezer forint fizetni valót,mintha rendes munkaviszonyban lennék (dolgozói+munkáltatói rész adó és járulék terheit). Munkaszerződésem a céggel nincs. Mindenképpen rendezni szeretném a helyzetet, mert a jelenlegi fizetni valók komoly terhet jelentenek, és munkabért sem tudok kivenni.


A kérdésnek sokféle vetülete van. Egy biztos: ez így szabálytalan.

A járulékokat a felvett bér után kell megfizetni. Olyan nincs, hogy nem veszünk fel fizetést, csak fizetjük a járulékokat. Ha nincs kifizetés, akkor nincs járulék kötelezettség sem.

Más kérdés az, hogy biztosított kell legyél, ha igénybe akarod venni ezt a szolgáltatást és netán még nyugdíjat is szeretnél majd kapni. Technikailag persze megoldható, hogy papíron felveszed a bért, majd tagi kölcsönként visszaadod. De azonnal felmerül a kérdés, hogy miből élsz?

Egy olyan cég, amelyik nem tud annyit termelni, hogy kifizessen egy minimálbért a tulajdonosának, azt azonnal meg kell szüntetni, míg valaki azt nem gondolná, hogy fekete bevételekből tartja fenn magát a tulajdonos.
A jogszabályi háttérről már esett szó blogunkban. Olvasd el a Ki nem fizetett munkabér című bejegyzésünket.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

2008. március 11., kedd

Ki nem fizetett munkabér

Megteheti-e egy vállalkozás, hogy a tulajdonos után megfizeti a minimál bér kétszeressének megfelelő TB járulékot úgy, hogy az alapul szolgáló bér nem kerül kifizetésre?

A válasz röveden: Nem!


A ki nem fizetett munkabér nem képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj. 4. § k) pontjában és az Szja törvény 48. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget (adóelőleg-alapot) lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem.

A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a járulékalapot képező jövedelem elszámolása megtörténik, de a jövedelem kifizetésére nem, vagy csak későbbi időpontban kerül sor.


Jogszabályi háttér:


1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

4.§.k) Járulékalapot képező jövedelem: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...


50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.


1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

48. §(21) Az e § rendelkezései szerint megállapított adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvénynek a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.