Tőketartalék növelés több részletben

 A korlátolt felelősségű társaság tulajdonosai egy millió forint jegyzet tőke emelésről döntenek. Ezzel egyidejűleg 100 millió forint tőketartalékba helyezéséről is határoznak. A pénzösszeget két részletben szándékoznak átadni. Első felét 2010 évben, a második felét pedig 2011 július hónapban. A tőkeemelést t a cégbíróság még 2010 évben be is jegyzi.

Kérdés, hogy a 2010 év mérleg fordulónapon mekkora összeg kell a társaság könyveiben szerepeljen? A teljes 100 millió forint, vagy csak a fele?

A tőketartalék növelésének lehetséges jogcímeit a számviteli törvény szabályozza. A törvényből a jegyzett tőkére vonatkozó részekből is idézünk, mert a két fogalom bizonyos értelemben kötődik egymáshoz. Áttekintjük továbbá a Gazdasági társaságokról szóló törvény témánkat érintő rendelkezéseit is.

2000. évi C. törvény a számvitelről

35. §

(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.

(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.

36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,
b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,
e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik,
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve
a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg.

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

154. § (1) A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére.

(2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez - ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz - egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.

155. § (1) A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták.

(2) A tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a tőkeemelésre milyen nagyságú (tárgyú) pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával kerül sor.

A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni tehát a a tagok által a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Ez azt jelenti, hogy nem lehet önálló döntésként, a jegyzett tőke megemelése nélkül, eszközöket helyezni a tőketartalékba. Ebből az is következik, hogy a jegyzett tőke emelésének dokumentumai jelentik a tőketartalékba helyezett összeg alapbizonylatát is. A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával. A tulajdonosok az erről szóló döntésüket  taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítik.

A 36. § (3) bekezdése szabályozza, hogy mikor kell a tőketartalékba helyezett összeget a könyvekben szerepeltetni. Ennek alapján két időpont lehetséges.

1. Az eszköz átvétele a cégbírósági bejegyzés időpontjáig megtörténik. A könyvelése a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával egyezik meg.
2. Az eszköz átvétele a cégbírósági bejegyzést követően valósul meg. A könyvelés az adott eszköz átvételének időpontjával megegyező.

Az előbbiekben leírt szabályok alapján nincs lehetőség arra, hogy a tulajdonosok a társaságuk saját tőkéjét a mérleg fordulónapja előtt oly módon "rendbe tegyék", hogy a tőketartalékba helyezendő pénzeszközt csak a következő üzleti év folyamán bocsájtsák rendelkezésre. A kérdésben szereplő 100 millió forint befizetendő tőketartalékból is csak a ténylegesen átvett 50 millió forint szerepelhet a 2010 év fordulónapján a mérlegben.

A több részletben befizetendő tőketartaléknak ennek ellenére lehet értelme, mert egy alkalommal megvalósítandó jegyzett tőke emeléshez köthető. Természetesen a jegyzett tőke emelésének időpontjában egyértelmű döntést kell hozni a későbbiekben befizetendő tőketartalékba szánt összegekről és azok teljesítésének időpontjáról.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.