A cégautó adó fizetési kötelezettségről a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény rendelkezik. Idézünk néhány részletet a törvényből:
17/A. § (1) Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit - (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.
(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.
3. személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt,
Az első következtetés, amit le tudunk vonni az a személygépkocsi fogalmának meghatározásával kapcsolatos. Bár a gépjármű adóról szóló törvény tartalmaz egy, a személygépkocsira vonatkozó meghatározást, mégis az adófizetési kötelezettség keletkezését, nem a saját meghatározásához, hanem a személyi jövedelemadóban található definícióhoz köti. Külön érdekessége a történetnek, hogy a gépjármű adóról szóló törvény szerint a személyszállítás céljára készült gépkocsi kilenc férőhelyig számít személyautónak.
Ezzel szemben nézzük mit mond a másik törvény:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
A személyi jövedelemadó törvény már "szigorúbb" feltételeket támaszt és csak a nyolc személy szállítására alkalmas gépjárművet minősíti személyautónak. A két törvény közötti különbség logikáját még nem sikerült megfejtenünk.
A meghatározásból az is kitűnik, hogy bizonyos esetben a súly is szerepet játszhat. A vegyes használatú gépjárművek esetében, ha ezek kettőnél több utas szállítására alkalmasak (még akkor is, ha a további üléseket eltávolították) és az együttes tömegük nem több, mint 2500 kg, akkor szintén személyautónak minősülnek.
Tehát álláspontunk szerint a csak személyek szállítására készült járművek esetében a súly nem számít, csak az ülőhelyek száma. A vegyes használatúnak minősülő gépjárművek közül azok, amelyek a 2500 kg együttes tömeget meghaladják, azok nem minősülnek személygépkocsinak és nem kell utánuk cégautó adót fizetni.
Kapcsolódó termékeink:
Cégautó szabályzat minta
Járművezetés nyilvántartó
Útnyilvántartó
Szabadon lekérhető!
Üzemanyag megtakarítás nyilvántartó
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése