Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. május 16., szerda

A tagi kölcsön lehetséges sorsa 3.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:
Saját tőke:                    -15.000.000
Jegyzett tőke:                  3.000.000
Eredménytartalék:         -17.000.000
Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000
A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.
Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Megismételtük a kérdést, melynek alapján a korábbi két bejegyzésünk is született. És felidézzük az általunk elképzelt, lehetséges megoldások listáját is:
  1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
  2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
  3.  A követelés elengedése.
  4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.
A "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 1." bejegyzésünkben az első megoldást részleteztük.
A  "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 2." bejegyzésünkben a pótbefizetéssel kapcsolatos kérdéseket elemeztük.
A harmadik megoldásról Tagi kölcsön elengedése az illeték - és a számviteli törvény tükrében
címmel az elmúlt évben már írtunk egy bejegyzést, ezért erre külön nem térünk ki.
Most pedig a negyedik megoldással folytatjuk.

 A tagi kölcsön nem más, mint a tag követelése a társasággal szemben, azaz egy vagyoni értékkel bíró jog. A Gt. szabályai szerint a tag e vagyoni értékű jogát beapportálhatja a társaságba. Az apport értékével megemelhető a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék a jegyzett tőkével egyidejűleg.
 13. §
(2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.

A tőkeemelés elhatározása a taggyűlés hatáskörébe tartozik.
141. §
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;

A tőkeemelésről egyszerű szótöbbséggel is lehet dönteni, amennyiben a társasági szerződés nem ír elő ennél szigorúbb szabályt.
154. § (1) A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére.
(2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez – ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz – egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.

155. § (1) A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták.
(2) A tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a tőkeemelésre milyen nagyságú (tárgyú) pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával kerül sor.
(3) Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőkeemelés esetén a tagoknak – ha a társasági szerződés, illetve a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat másként nem rendelkezik – a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek.
(4) Ha a tag nem él a megadott határidőn belül elsőbbségi jogával helyette további tizenöt napon belül a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot. Ha a tagok nem éltek elsőbbségi jogukkal a taggyűlés által kijelölt személyek jogosultak a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására.

156. § (1) A 155. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott elsőbbségi jog gyakorlására – ha a társasági szerződés, illetve a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat legalább háromnegyedes szótöbbséggel másként nem rendelkezik – a tagok törzsbetéteik arányában jogosultak.
(2) A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
(3) A tőkeemelésről döntő taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell a felemelt törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, az adott tag által a tőkeemelés során szolgáltatott vagyoni hozzájárulást, annak szolgáltatásának módját és idejét.
(4) Ha a tagok elsőbbségi joga nem sérül, egy taggyűlésen is lehet dönteni a törzstőke felemeléséről.

 A követelést, mint vagyoni értéket, a társaság rendelkezésére kell bocsátani még a cégbejegyzést megelőzően. Az átadást-átvételt dokumentálni kell. Az átvett követelés a társaság könyveiben megjelenik a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség számlával szemben és ez a helyzet mindaddig fennáll, ameddig a tőkeemelést a cégbíróság be nem jegyezte. A bejegyzés időpontjában a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség átmenetileg átkerül a jegyzett, de be nem fizetett tőke számlára, majd összevezetésre (kompenzálásra) kerül a tagi kölcsön miatti kötelezettség és az átvett követelés. Végül az apport érték átvezetésre kerül a jegyzett, de be nem fizetett tőke számláról a jegyzett tőke (vagy, ha meg van osztva, akkor a jegyzett tőke + tőketartalék) számlára.

Az előbbiekben leírt tranzakció esetében ügyvédi költséggel és cégbírósági eljárási illetékkel kell számolni. A tőkeemelés a tag adózott, magánvagyonából történik, tehát nincs halasztott adófizetési kötelezettség, mint a törzstőkén felüli tőkeemeléskor. Mindenképpen előnye ennek a megoldásnak, hogy nem jár pénzmozgással.

 Kapcsolódó termékünk:
Tagi kölcsön szerződés minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon hasznos volt a cikk! Azt szeretném kérdezni, hogy mi történik akkor ha a cégél a tagi kölcsön EUR összeg és ezt szeretné apportálni tőkébe?
    Köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A valutában nyújtott kölcsönnek is van forint értéke. Ez szerintem nem változtat a helyzeten.

      Törlés