Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. december 16., vasárnap

KATA adóalany által fizetendő osztalék



Sokak számára felmerülő kérdés, hogy a KATA adóalanynak bejelentkezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság személyesen  nem közreműködő tagja (csendes társ, befektető) miként részesül a nyereségből és azután hogyan adózik?

A kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti-, vagy betéti társaság 2013 évtől dönthet úgy, hogy kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává kíván válni és az erre vonatkozó 2012. évi CXLVII. törvény szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét.

A számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Szt. 2/A. § (1)

Bár ez most nem témánk, de azon el lehet gondolkozni, hogy a Katv. alábbi rendelkezése hogy van összhangban a Szt. 2/A. § -val!

  • 15. § A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik.
Nézzük meg, hogy mely jogszabályok és milyen részei lehetnek érdekesek a kérdés megítélése szempontjából:


Katv.(2012. évi CXLVII. törvény)


3. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,


5. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek

9. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A KATA hatálya alatt adózó vállalkozások esetében a törvény azon kívül  hogy felmentést ad a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése, nem határozza meg hogyan kell a nyereséget értelmezni. Az előírt bevételi nyilvántartás nem teszi lehetővé az üzleti folyamatok és a társaság vagyoni helyzetének a nyomon követését. Az üzleti partnereknek gyakorlatilag fogalmuk sincs, hogy kivel állnak szemben.


Gt. (2006. évi IV. törvény)


A KÖZKERESETI TÁRSASÁG

88. § (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.


90. § (1) Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.

131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.



A KATA szerint adózó vállalkozás jogállására továbbra is a Gt. az irányadó. Ebből kiindulva fontos kitétel a társaság tagjainak részesedése a nyereségből, illetve a veszteségből. A Gt. a nyereségből történő részesedést a számviteli szabályok által meghatározott szempontokhoz köti és fel sem tételezi, hogy lehet olyan gazdasági társaság, amelyiknek nincs nyeresége, illetve vagyona (saját tőkéje). Márpedig, ha ragaszkodunk a Gt. előírásaihoz, akkor a társaság tulajdonosainak a társasági szerződésükben meghatározottak szerint részesedniük kell a nyereségből. Hiszen semmis az a megállapodás, amelyik valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. A nyereségből történő részesedést - jobb szó híján - mégiscsak osztaléknak neveznénk.


Szt. (2000. évi C. törvény)


A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.


Tehát a Szt. kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A KATA alanyokról úgy tűnik, a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy szükségtelen üzleti partnereiknek információt nyújtani esetleges eladósodottságukról, vagy egyéb problémáikról. Mivel e törvény hatálya nem vonatkozik a KATA szerint adózó gazdasági társaságra, ezért az osztalék fizetésével kapcsolatos szabályokat itt hiába is tanulmányoznánk.


Szja tv.(1995. évi CXVII. törvény)

Az osztalékból származó jövedelem

66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a) osztalék
aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;


28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.


Az összevont adóalap megállapítása

29. § Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.


Az Szja tv. kimondja, hogy nem osztalék jogcímen keletkezik bevétel akkor, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. El lehet kezdeni kutatni a törvény szövegében, hogy van-e ilyen más jogcím. Egy "gyanús" bekezdést találtunk:
"egyéb jövedelem különösen
g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték."
Biztosak vagyunk benne, hogy a jogszabály ezen részének a megalkotója, amikor ezt megírta, nem arra gondolt, hogy a társaság nyereségéből a tagjának juttatott részt egyéb jövedelem jogcímen kellene megadóztatni. Hiszen a nyereségből való részesedés, az tipikusan tőke jövedelemnek minősül, vagyis osztalék.

Ezen kis agytorna után megállapíthatjuk, hogy nem jutottunk semmire. A társaság nyeresége természetesen pénzforgalmi szemléletben is megállapítható lenne, hiszen a bevételekből, ha levonjuk a megfizetett adókat és a felmerült egyéb kiadásokat, akkor az éppen az elért eredmény. Ennek alapján pedig fel lehet osztani a nyereséget a tulajdonosok között, azzal, hogy a bejelentett kisadózóra eső adó megfizetettnek tekintendő, míg a csendestárs tulajdonosra eső résznél a személyi jövedelemadót és az esetleges egészségügyi hozzájárulást is figyelembe kell venni. Nem is lenne ez olyan bonyolult, ha a törvények közötti összhang mindezt lehetővé tenné.

Amíg ez nincs, addig marad a "biztonsági" megoldás. A csendestárs minimálisan részesedjen a nyereségből, egyéb bevételként az összevont adóalapjába beszámítva. A többi pénzzel pedig rendelkezzen  a kisadózó belátása szerint. Nem mondanánk, hogy ezzel a szabályosság terén nagyot dobbantottunk volna, de a bizalmat a tulajdonostársak körében mindenképpen erősítheti ...

Ez is érdekelhet:
KIVA kalkulátor
Társasági adó 2012 kalkulátor
Árfolyamveszteség kalkulátor
Elhatárolt veszteség nyilvántartása
Értékvesztés elszámoló segédlet
KKV meghatározó és nyilvántartó
Vállalkozások kamatelszámolása

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2012. december 15., szombat

Az előadó–művészeti szervezeteknek nyújtott támogatások adókedvezménye


Közeleg az adóév vége. A vállalkozásokat kiemelten foglalkoztatja ilyenkor az adóalapot befolyásoló tényezők alkalmazhatóságának kérdése.

Az egyik ilyen lehetőség  az előadó-művészeti szervezetek támogatása kapcsán igénybe vehető adókedvezmény. Az alábbiakban kigyűjtöttük a társasági adóról szóló törvényből azokat a passzusokat, amelyeknek ismerete elengedhetetlenül fontos, a téma helyes megítélése szempontjából.

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,
2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,

(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.


Fogalmak

4. § E törvény alkalmazásában

36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság által a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.

37. előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet.

38. az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80%-ának megfelelő összeget.
39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában az a TESZOR 90.01. Előadóművészet, a TESZOR 93.2. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele.

Térségi és egyéb adókedvezmények

22. § (1) Az adózó a 4. § 36. és 38. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

Az adókedvezmények igénybevételének szabályai

23. § (1)
(2) A számított társasági adóból – legfeljebb annak 80 százalékáig – érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.
(3) A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.
(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.



3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának
egyes szabályai

B)

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő
egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36., 38. vagy 44–45. pontja alapján került sor.



Összegzésképpen elmondható, hogy a közhasznú szervezetnek juttatott támogatási összeg 20 százaléka (tartós adományozás esetén 40 százaléka) adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.

A 3. számú mellékletben felsoroltak szerint ezen adomány a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül és nem kell vele megnövelni az adóalapot.

A támogatásra tekintettel adókedvezmény is igénybe vehető, ha mindez előadó-művészeti szervezet részére történik. Az adókedvezmény a fizetendő adóból adóvisszatartás formájában történik. Figyelemmel kell lenni a korlátra is, hiszen, ha van fejlesztési adókedvezmény, az a fizetendő adót 80 százalékban csökkentheti és a fennmaradó 20 százaléknak a 70 százalékáig vehető igénybe további kedvezmény.

Mindez természetesen a törvény által előírt igazolások birtokában.

Amennyiben van elég fizetendő adó, akkor a támogató vállalkozás pénzügyileg nagyon jól tud kijönni ebből a konstrukcióból, hiszen a fizetendő adó csökkentésével a támogatás teljes összegét  "visszakapja" és plusz nyereségként könyvelheti el az adóalap csökkentés miatt eleve kevesebb fizetendő adóból eredő különbséget.

A kedvezményeket is - többek között - a Társasági adó kalkulátorunk tételesen kezeli, számítja.

Társasági adó 2012 kalkulátor

Ez is érdekelhet:

KATA kalkulátor









Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2012. december 7., péntek

Van-e csapda? - A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)


A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság, illetve az egyéni cég is.
Ezen új adózási nemre való áttérés méltán foglalkoztatja a vállalkozói körök jelentős részét. Az alábbiakban szeretnénk rávilágítani a jogszabály bizonyos részeire, amelyek kapcsán alapos átgondolásra javasolt kérdések merülhetnek fel.


Társaságra vonatkozó rész (26. §)
26. § (1) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásáról.
Ha a társaság bejelenti mondjuk 2013 márciusban, hogy KATA adóalany kíván lenni, akkor ez április 1-től lehetséges. Így lesz egy KATA alanyiságot megelőző adóéve, illetve üzleti éve 2013 január 1 -től március 31 -ig.
Az „adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév” szintén lehet egy tört adóév (az év még hátralévő időszaka). Amennyiben a KATA adóalany bejelenti 2013 augusztusban, hogy kilép, akkor az első Tao. tv. szerinti adóéve (és egyben üzleti éve) szeptember 1 -én kezdődik és december 31-ig tart.
Amikor a jogi személyiség nélküli társaság először dönt arról, hogy bejelentkezik a KATA hatálya alá, akkor az adóalanyiság kezdő napját megelőző nap – mint fordulónap (példánkban március 31.) – alapján beszámolót és záró adóbevallást kell készítsen a Tao. tv. -nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezései szerint (27. §).

33. § (Art.)
(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
b) az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,
c)az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,
d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,
e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).

(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)–e) pontokban meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.
(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

A társasági adókötelezettség (Tao. tv.)
5. §
(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

Letétbe helyezés (Számv. tv.)
153. § (1)479 A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

Az Art. alapján a soron kívüli Tao. bevallást [33. § (4)] 30 napon belül kell megtenni. Ugyanakkor a Számv. tv. -ben nem találunk e határidővel összhangban álló beszámoló készítési követelményt, csak az általános szabályt, amely szerint a beszámoló letétbe helyezésére az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell sort keríteni. Ez azért érdekes, mert a Tao. bevallásban szerepeltetni kell a beszámoló minden lényeges elemét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.


E megállapítandó adóalapot csökkenteni kell azokkal a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értékével, amelyek nem vagyoni betétként kerültek a társasághoz és amelyeket továbbra is a vállalkozás érdekében kíván használni.
A törvény ezen eszközök nyilvántartására nem ír elő semmilyen kötelezettséget!


(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.
A (2) bekezdés szerint megállapított adóalap (vagyon növekmény) után osztalékot kiváltó adót kell fizetni. Látszik, hogy a vagyon növekmény függ attól, hogy a vállalkozás könyveiben nyilvántartott tárgyi eszközök és immateriális jószágok mekkora könyv szerinti értéket képviselnek.
Lehet, hogy a társaság könyveiben szerepel egy 0 E Ft könyv szerinti értékű traktor, amelynek a piaci értéke valójában 10 M Ft. Ez nem lesz csökkentő tétel. És nem lesznek csökkentő tételek a pénzeszközök, értékpapírok, követelések és a készletek sem. Tehát az említett, könyv szerinti értékkel bíró immateriális jószágokon és tárgyi eszközökön kívül, minden olyan vagyoni elem, amelynek a forrása a saját tőke, adóalapot fog képezni és meg kell fizetni utána a 16% adót. Ezt még akkor is jól át kell gondolni, ha ez az adófizetés három két év alatt három részletben teljesítendő.
A nem valós pénztárral rendelkező társaságok akár még jól is járhatnak, mert viszonylag olcsón megúszhatják a kivont és már régen elköltött jövedelem utáni adózást.

(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – az Szja tv.-nek és az Art.-nak egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint – a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.


A (4) bekezdés szerinti szabály világosan kimondja, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő eszköz csak az ingyenes, vagy kedvezményesen adott juttatás szabályai szerint kerülhet a magánszemély használatába. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy egy nullára leírt eszközt, akkor simán „haza” lehet vinni?!
20. Társasági adó
27. § A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit – e §-ban meghatározott eltéréssel – alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.

28. § (1) Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, 7. § (15) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) és ch) alpontjában, 16. § (16) bekezdés a)–d) pontjában és – a 2010. június 30-án hatályos – 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha e törvény szerinti adóalanyisága időszaka alatt a Tao. tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.
A Tao. tv. 28. § -ban felsorolt esetei
8. § (1)
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,
ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,
uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,
ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban
azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)–ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani,
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybevett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget.

16. § (1) b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani;
c) jogutód nélküli megszűnésekor
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül,
ch) az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

(16) Az egyéni cég
a) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 7. § (15) bekezdésében foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
b) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy az eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának meghatározásához kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
c) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétele időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét tekinti, továbbá a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
d) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen nyilvántartott különbözetre – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 19. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,

A KATA adóalany választhat, hogy a megszűnéssel összefüggésben nem alkalmazza a korábban igénybe vett Tao. tv. által biztosított kedvezményekhez fűződő jogkövetkezményeket, mert vállalja, hogy az ott előírt követelményeknek a KATA időszakában is eleget tesz.
A törvény hatálya (Számv. tv.)
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
A KATA szerint adózó vállalkozás nem tartozik a Számv. tv. hatálya alá.
Nem tűnik egyértelműnek, hogy ebben a kontextusban mit ért a törvény „üzleti év” alatt. Ugyanis, lentebb olvashatjuk a Számv. tv. üzleti évre vonatkozó meghatározásánál, hogy mit ért jogelőd nélkül alapított vállalkozás üzleti éve alatt, és ott nem történik még csak utalás sem arra, hogy ilyennek minősülhet egy KATA adóalanyiság kezdeti időszaka is. Pedig a a 2/A. § (3) jogelőd nélkül alapítottként definiálja a visszatérőt.
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá.

E bekezdésből az egyértelműen kiolvasható, hogy a Számv. tv. hatálya alá történő visszatérést követő üzleti év tört naptári év is lehet, hiszen a visszatérés az év bármelyik hónapjának első napjával lehetséges.

(3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

A visszatérőt jogelőd nélkül alapított vállalkozásnak kell tekinteni.

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Bár jogelőd nélkül alapított vállalkozásként kell a visszatérőt kezelni, úgy a készülő tételes leltárt mégis össze kell hasonlítani a KATA adóalanyiság kezdő napját megelőző napra – mint fordulónapra – készített beszámolóban szereplő immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel. Ezeknek ugyanis szerepelniük kellett csökkentő tételként a vagyongyarapodást felmérő, osztalékadó alapot kiváltó adóalap megállapításánál. Ebből következően ezek az eszközök a visszatérés nyitó mérlegét megalapozó leltárban is kell szerepeljenek. Ha nem szerepelnek, akkor a KATA alanyiság időszaka alatt valakinek Szja -t kellett fizetnie.
Úgy tűnik, hogy a nullára leírt eszközök – mivel nem kellett csökkentő tételként szerepeljenek az említett vagyongyarapodási képletben, - akár el is tűnhettek menet közben. A Kisv. tv. csak a csökkentő tételként figyelembe veendő eszközökhöz fűzött adófizetési kötelezettséget a vállalkozásból történő kivonás esetére.
Kiemelnénk, hogy ezt a vagyonleltárt könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni!

(5) A törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében – az (1)–(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.

A visszatérést követő első beszámoló kiegészítő mellékletében utalni kell a visszatérés tényére.

Üzleti év fogalma a Számv. tv. -ben:

11. § (5) Üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak).
Erre utaltunk az előbbiekben. Mintha hiányzana innen a szabálynak egy, a visszatérőre is alkalmazható része.
(2) Az a társasági adóalany, amely az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
A korábban előírt adóelőleget a továbbiakban nem kell befizetni.
(3) A Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az e törvényben meghatározott adóalany a visszafizetendő társasági adókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.

22/A § (5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha
a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
b) a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
(5) A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:
a) e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao. tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv. szerint meghatározott időarányos részét.
(6) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből az e törvény szerinti adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekintetni.
(7) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

21. Számviteli kötelezettségek
29. § Az Szt. rendelkezéseit nem alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
Itt egy végelszámolásra vonatkozó egyszerűsítést tudunk megállapítani, abban a tekintetben, hogy a vagyonmérleget és vagyonleltárt, amely ebből az alkalomból készül, nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Szóval megéri?

Következtetésként annyit mindenképpen érdemes levonnunk, hogy ez a vállalkozási forma kifejezetten az önfoglalkoztatók számára lehet előnyös. Ha már alkalmazott is van a képben, akkor e lehet felejteni.

A legjobb eredményt egy kisadózó bejelentésével lehet elérni. A két fő már határeset.

Az anyagköltség szintén jelentős mértékben befolyásolja a jövedelmezőséget. És természetesen maga a bevétel nagysága is. Hiszen egy főre az évi 600 E Ft tételes adóval és a minimum 50 E Ft iparűzési adóval mindenképpen számolni kell. Ha ehhez hozzáadjuk a költségeket, akkor elérkezünk a fedezeti ponthoz, amelynél még egy fillér jövedelmet sem termeltünk. A Kata kalkulátorunk segít összehasonlítani a jelenlegi adózási formákkal.

Az áttérés miatti adófizetési kötelezettség mértéke szintén visszatartó erő lehet. A saját tőke jó része biztosan adóalapot képez. A saját tőkével finanszírozott készletek, értékpapírok, követelések, pénzeszközök aránya nagyban befolyásolja a 16 százalékos adófizetési kötelezettséget.

Az áfa alanyiság úgy tűnik kedvezően hat az elérhető osztalékalapra. De akkor az áfa bevallással továbbra is bajlódni kell.

Ebben a bejegyzésünkben nem foglalkoztunk a munkaviszonynak minősíthetőség kérdésével, de az önmaga megér egy misét.


A figyelmedbe ajánljuk:

Társasági adó 2012 kalkulátor

Kata kalkulator
Szabadon lekérhető

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2012. november 14., szerda

Cégautó elszámolása - döbbenetes különbség?

A cégautóadóval kapcsolatos jogi szabályozás 2009. február 1-jétől a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezetébe került. Az adót negyedévenként önadózással (adómegállapítási-, adóbevallási- és adóbefizetési kötelezettség) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennáll.


Cégautó szabályzat minta
A  cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan,
akár magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú, akár külföldön üzembe helyezett személygépkocsi után kell megfizetni, amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, illetve az szja-törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.

A vállalkozók többsége úgy vélekedik, hogy jobban megéri magánszemélyként üzemeltetni a gépjárművet és csak a kormányrendelet szerinti költségtérítést igénybe venni. Ebben az esetben ugyanis mentesülnek a cégautóadó fizetési kötelezettség alól.

A cégautóadó mértékének felemelését követően érzékelhetően megnövekedett a cégből "kihozott" gépjárművek száma.

A tévhit  - mely szerint ez az olcsóbb megoldás - valószínűleg abból adódik, hogy kevesen hasonlították össze a gépjárművel kapcsolatos összes kiadást és ennek a fedezetét előteremtő üzleti teljesítmény igényt.

Az igazság az, hogy - leszámítva a nem legális megoldásokat - a cég  tulajdonában tartott autó a vállalkozónak lényegesen kevesebbe kerül. Akár több milliót is lehet évente bukni egy kedvezőtlen döntés nyomán.

Mi készítettünk egy olyan kalkulátort, amelyik a szükséges paraméterek megadása után képes kimutatni a fentiekben vázolt különbséget.

A kalkulátor a bejegyzés alján található link segítségével ingyenesen letölthető.

A vállalkozás által birtokolt autó korlátozás nélkül használható magáncélra is, hiszen a társaság a  cégautóadó megfizetésével eleget tesz minden használatból eredő kötelezettségének.

A cég tulajdonában álló gépjárművel kapcsolatban sok olyan tisztázandó kérdés van, amely az üzemeltetés, a költségelszámolás, a jogosítványok, a nyilvántartások, a tárolás, a felelősség, illetve a vagyonvédelem témaköréhez tartoznak. E szabályok megalkotását, illetve rögzítését segíti elő az általunk megszerkesztett  Cégautó szabályzat minta. 


Cégautó szabályzat minta

Cégautó kalkulátor 
Szabadon lekérhető!


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Tárgyi adómentes tevékenységhez használt tárgyi eszköz értékesítésének áfa kötelezettsége

Kizárólag tárgyi mentes (szerencsejáték szervezés) tevékenységhez vásárolt gépet 2 év használat után most értékesítik. Az értékesítésről mentes számlát állítok ki (87. § szerint), vagy ezt nem alkalmazhatom mert a levonási jogom nem a tételes tiltás miatt nem keletkezett hanem mert mentes tevékenységhez használtam. Ha nem mentesen számlázok a 87. § szerint  , hanem áfásan, akkor viszont alkalmazhatom-e a 134. § -135. § szerinti fel nem használt időre jutó csökkentést?



Próbáljuk meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szövegéből kiszűrni a kérdéssel összefüggésbe hozható részleteket!


Alkalmazási hatály
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:

a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

A játékgép értékesítése nem tartozik a tárgyi mentes értékesítések körébe, ezért általános szabályként megfogalmazható, hogy az ilyen értékesítés áfa köteles. A kérdés csak az, hogy találunk-e az áfa törvényben e főszabály alól történő felmentést?


87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;
b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le.

A 87. § általánosságban megfogalmazza azokat az eseteket, amikor  egy termék értékesítése mentes az adó alól. 
Egy APEH állásfoglalás a következőket fogalmazza meg:

"Az áfatörvény 87. §-a kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy az áfatörvény 87. § b) pontja csak abban az esetben értelmezhető és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerűen volt áthárított adó, amelyre az adólevonási tilalom beállt. Abban az esetben, ha a beszerzés során előzetesen felszámított adó nem volt, akkor a termék értékesítésére nem alkalmazható az áfatörvény 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya; ebben az esetben az adott termékre vonatkozó adókulccsal kell számlázni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a személygépkocsi beszerzése nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől történt, illetve a személygépkocsi beszerzése olyan adóalanytól történt, aki (amely) adót nem hárított át (pl. árrésadózást alkalmazó adóalany, vagy olyan adóalany, aki az áfatörvény 87. § b) pontja alapján adómentesen értékesített), akkor az így beszerzett személygépkocsi következő értékesítése 20 százalékos általános forgalmi adókulcs alá esik."

(2008.07.16. Az áfatörvény 87. § b) pontjának alkalmazásáról személygépkocsi értékesítése esetén. Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 8917/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559814584)
nav.gov.hu



A fenti állásfoglalást azért hoztuk ide, hogy illusztráljuk, mennyire el lehet csúszni egy apró figyelmetlenségen is! És valóban, a 87. § b) arról szól, hogy mi van akkor, ha „az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó” kapcsolódik. Ha nem kapcsolódik ilyen hozzá, akkor ez a szabály nem vonatkozik rá és az általános szabály alkalmazandó (az adó mértéke azóta változott).

A 87. § a) esetében az „adólevonási jog” hiánya a feltétel. Reméljük senkinek nem jut eszébe azt mondani, hogy az adólevonási jog csak áthárított adó esetében értelmezhető és olyan esetre, amikor nincs áthárított adó, ez a bekezdés nem is vonatkozik! Mi úgy véljük, hogy egy valamire irányuló jog önmagában is fennáll, függetlenül attól, hogy van-e érvényesíthető tárgya, vagy éppen nincs.


Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is;
Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel [85. § (1)]

A 87. § a) pontja a 86. § -ra való hivatkozást is tartalmazza, amely a tevékenység sajátos jellegére való tekintettel sorolja fel az adómentes eseteket. Ezek között megtalálható a bennünket érdeklő szerencsejáték-szolgáltatás is.
Az Áfa tv. 87. § b) pontja a 124-125. § -ra hivatkozik, amelyek felsorolnak levonási tilalommal érintett eseteket. Ezeket is megvizsgáljuk.

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított;

121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
c) a 86. § (1) bekezdésének a)–f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.

A 120. § és 121. § paragrafusok alapján kimondhatjuk, hogy a 86. § (1) i) pontjában foglalt esethez nem kapcsolódik adólevonási jog. Ezt az is bizonyítja, hogy a 121. § tartalmaz olyan kitételt, amely a 86. § által felsorolt  egyes tevékenységeket illetően [a)-f) pontok] állapít meg adólevonási jogot, de csak korlátozott esetekben.

Adólevonási jog korlátozása
124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:
d) a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó;
e) a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó;
f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó;
g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas;
h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó;

Kiemeltünk néhány tételt  az Áfa tv. által tételesen felsorolt esetekből, amikor az adólevonási jogot korlátozza.

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek
125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha
c) a 124. § (1) bekezdésének d)–h) pontjaiban említett esetekben a terméket igazoltan a 6. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint értékesítik;


Azt is kizárhatjuk, hogy a kérdésünkben szereplő esetet az Áfa tv. az adólevonási jog korlátozása alóli kivételnek tekintené. Egyébként ez már azért is kizárt, hiszen a korlátozás alá vontak listájában sem szerepel.

Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok
134. § (1) A 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz előállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.
(2) Az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.
135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően
a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,
b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig
terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének
a) ingó esetében 1/5 részére,
b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
136. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét
a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná;
b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegéhez képest különbözet keletkezik, és annak összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja az 1000 forintnak megfelelő pénzösszeget, a különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

A tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok akkor válnak érdekessé, ha ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti. Ekkor ugyanis az adóalanyt időarányosan megilletheti a tárgyi eszköz beszerzésekor reá áthárított, előzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.

Mivel esetünkben a tárgyi eszköz értékesítése a 87. § alapján adómentesen történik, ezért adólevonási jog sem kapcsolódhat hozzá.


Összegzés


Következtetésként elmondhatjuk, hogy véleményünk szerint a kérdésben szereplő játékgép értékesítése adómentesen kell megtörténjen, mivel olyan szolgáltatáshoz szerezték be, amelyik teljes egészében a tárgyi adómentes tevékenységek körébe tartozik és ezért a beszerzéskor adólevonási jog nem kapcsolódott hozzá.

A tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok nem teszik lehetővé a beszerzéskor  áthárított, előzetesen felszámított forgalmi adó utólagos levonását még részben sem, mert a tárgyi eszköz értékesítése a 87. § alapján adómentesen történik és mint olyan, erre nem lehet adólevonási jogot alapítani.


Kapcsolódó termékünk:
Áfa arányosítás kalkulátor


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.