Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2010. december 31., péntek

Cafeteria és bérpolitika

A béren kívüli juttatások hol kisebb, hol nagyobb súllyal, de mindig jelen voltak a gazdaság szereplőinek üzletpolitikájában. Az egymást követő kormányok az éppen aktuális költségvetési kihívások függvényében elég gyakran változtattak az ilyen jellegű juttatások körén és adóterhein. A szakemberek számára évről évre feladatot jelent a változó szabályok nyomon követése. De talán ez a kisebbik probléma. Sokkal nagyobb gondot jelenthet a már bevezetett rendszerek újraszabályozása.


A teljes bejegyzést a Gazdasági szakértő blogunkban olvashatod.
Cafeteria és bérpolitika




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. december 2., csütörtök

Beruházási adóalap kedvezmény

Az év vége közeledtével nagyon fontos, hogy az adóalap csökkentő tételek által kínált lehetőségeket még időben mérlegeljük. Egyrészt nem mindegy, hogy mekkora a társasági adó feltöltési kötelezettségünk, másrészt az sem közömbös, hogy mennyi adót kell majd összességében megfizetnünk. A törvény a következőképen rendelkezik:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.


(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.


(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.


A kedvezményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti figyelembe, akinek tulajdonosi körét (a saját üzletrészt és az MRP-t leszámítva) kizárólag magánszemélyek alkotják. Fontos, hogy csak a törvényben felsorolt befektetett eszköz kategóriákra lehet alkalmazni.

A vállalkozás annak tudatában kell ezen adóalap csökkentő lehetőség igénybevételéről döntsön, hogy a kedvezmény mindaddig ideiglenes jogosultságot eredményez, amíg a kedvezményhez kötődő beruházás sorsa az elkövetkező négy adóévben véglegesen el nem dől. A törvény ugyanis szankciókat rendel el olyan esetekben, amikor nem következik be a jogalkotó által támogatni kívánt esemény. Ilyen nem támogatandó végkifejlet lehet, ha a következő négy adóévben az adott beruházást nem helyezik üzembe, más kategóriába sorolják, időközben átsorolják, elidegenítik.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,

ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,


ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.


Figyelemmel kell lenni a társasági adóalap módosításának különös szabályaira is. Ezekből a jogutód nékküli megszünés esete jogkövetkezményeket fűz az igénybe vett  kedvezményhez.

16. § (1) Az adózó
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese,
amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül.


Egy időbeli megkülönböztetés is létezik, amelyik egyes korábbi évek eseményeinek értékelésekor merülhet fel. 2003. évtől egészült ki a kedvezmény az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével.

29/F. § (1)
(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.


A kis- és középvállalkozói státuszban, illetve a tulajdonosi körben a későbbiekben bekövetkező változás nem csorbítja a megszerzett jogosultságot.

További korlát az összegszerűséget illetően, hogy az adóalap csökkentése nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál.

Különbséget kell tenni abban a tekintetben is, hogy a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál-e, vagy nem. A mezőgazdasági termelést szolgáló beruházás esetében az Európai Közösség 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó két lehetőség közül választhat. Tekintheti  csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak. A választott támogatásmód kihatásainak elemzése meghaladja jelen írásunk kereteit.

Az adóalap-kedvezmény igénybevétele az értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételként történő elszámolhatóságát nem korlátozza.  Fontos azt is megjegyezni, hogy a korábbi években elkülönített fejlesztési tartalék feloldása az adóalap-kedvezmény igénybevételével egyidejűleg is alkalmazható. Természetesen ilyenkor a fejlesztési tartalék elszámolása miatt lehet korlát az értékcsökkenés elszámolhatóságában, attól függően, hogy a szóban forgó beruházásnak teljes egészében, vagy csak részben forrása a feloldott fejlesztési tartalék.

Kapcsolódó termék:
Társasági adó 2010 kalkulátor
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. november 19., péntek

Reprezentáció és üzleti ajándék adózása 2010-ben.

Egy kis segítséget kérnék reprezentáció és üzleti ajándék értelmezésében. Először nagyon egyszerűnek találtam ,hogy társasági adóalanynál kiveszi az SZJA –ból és társasági adó alap növelő lesz, de minél többet  olvastam a témában  annál jobban nem értettem.

Konkrétan nekem van:
Éttermi számla     522   38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő
Kávé tea amit a dolgozók  fogyasztanak el   522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő sima természetbeni
Szalámit italt ad  név szerint külföldi partnernek  522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő üzleti ajándék
Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva  86    38   és   54%    27%    1.5%    nem növeli az adóalapot repi


A reprezentáció és üzleti ajándék tekintetében főszabályként azt kell figyelembe venni, hogy ez természetbeni juttatásnak minősül.

Ugyancsak természetbeni juttatás a dolgozók részére a munkahelyen biztosított kávé, tea, üdítő, stb. Ezek azonban nem tartoznak a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék kategóriájába. Mivel fogyasztásuk nem köthető konkrétan egy-egy személyhez, ezért ebben a tekintetben az SZJA törvény 69. § (1) b) pontja az irányadó:
b) a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak; a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén az adómegállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50 százaléka;

Az éttermi számla elszámolása a juttatás körülményeitől függően kétféle képpen adózhat.

1. A munkavállaló, vagy a személyesen közreműködó tag hivatali, üzleti utazás folyamán elmegy az étterembe vacsorázni és erről hoz számlát. Ebben az esetben olyan természetbeni juttatásról beszélünk, amelyik nem tartozik a reprezentáció fogalmába.
f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; (a c)-e) pontok a mindenki számára, vagy cafeteria szerinti juttatásokról szólnak).
Ebben az esetben sima, adóköteles, nem kedvezményesen adózó természetbeni juttatásról van szó, amely után a törvény által előírt adót és járulékot kell megfizetni.

2. Amennyiben üzleti partner vendéglátására kerül sor, úgy reprezentációs költségről beszélünk. Elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések). Van némi jogértelmezési bizonytalanság a juttatót képviselő munkavállalók tekintetében, de mi úgy értelmezzük a reprezentáció törvény általi megfogalmazását, hogy a "...alkalmával nyújtott vendéglátás" fogalmába minden résztvevőt bele kell érteni. Nem is lenne életszerű megkérni a pincért, hogy minden egyes résztvevő fogyasztását név szerint külön tételben szerepeltesse a számlán.

E második esetben a reprezentációnak minősített tétel adómentes az SZJA törvény szerint, ugyanakkor, mint a vállalkozás érdekében el nem ismert költség, társasági adóalap növelő.

SZJA:
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni;

Társasági adó:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás;


A külföldi partnereknek adott, a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, a társasági adóalanyok tekintetében, értéktől függetlenül osztozik a reprezentáció sorsában, azaz nincs személyi jövedelemadó, ugyanakkor adóalap növelő tétel.

Azok a kifizetők, akik nem társasági adó alanyok, a reprezentáció és az üzleti ajándék tekintetében az SZJA törvényben meghatározott szabályok szerint adóznak. Az adóalanyokat két csoportra osztó szabály sok szakembernek jelent értelmezési problémát.

A kérdés utolsó tétele az "Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva". Ilyen kategória nincs, ezt nem tudjuk értelmezni. Az üzleti vendéglátás ténye nem a helyszín, hanem az esemény alapján valósul meg, vagy nem.

A személyekhez kötődő ráfordításokat az 55-ös számlacsoportba kell személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. november 17., szerda

Ingatlan beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások megítélése

Magyarországon épülő engedélyköteles ingatlan beruházás egyik fázisára szerződést kötött egy olasz cég egy magyar fővállalkozó Kft-vel.
Az olasz cég üvegfalakat szállít Magyarországra.
A közöttük létrejött szerződés üvegfalak szállítását és szerelését tartalmazza.
Az olasz cég a szállítás és szerelés megszervezését és lebonyolítását kiadta egy másik magyar Kft-nek. Ez a magyar Kft a szerelés egy részével elkészült (alvállalkozóján keresztül), melyről az olasz cég felé rész-számlát kíván kiállítani.
Kérdés: A számla Áfá-s?
Áfa mentes, mint területi hatályon kívüli szolgáltatás?
Áfa mentes, mint fordítottan adózó?
Legjobb tudomásom szerint, nincs bejelentkezve Mo-n, egyáltalán kell-e, elvileg hosszabb ideig tart a munka.
Áfa 39.§ . 244§ és még melyek tartoznak ide?
Ha be kellett volna esetleg jelentkeznie, de nem tette, akkor mi lesz az Áfa sorsa?
A tényleges szerelő magyar Kft számlázhat-e fordítottan a megbízó magyar Kft-nek, aki majd ezt számlázza tovább az olasz megrendelő felé. (fenti első kérdés, hogyan?)


A kérdésben szereplő Fővállalkozó vállalkozás (a továbbiakban Fővállalkozó) üvegfalak legyártására, szállítására és szerelésére szerződött egy egy belföldön nem letelepedett, a Közösség más tagállamában illetőséggel (székhellyel) bíró társasággal (a továbbiakban Olasz cég). Az Olasz cég pedig további alvállalkozói szerződést kötött egy magyar társasággal (a továbbiakban Alvállalkozó) az általa legyártott üvegfalak szállítására és szerelésére.




A Olasz cég, amelyik üvegfalak gyártására szakosodott ebben az értelemben Közösségen belüli termékértékesítést hajt végre, amely termékbe beépül a járulékos szolgáltatásként vállalt szállítás és szerelés is. Ennek a ténynek a rögzítése rendkívül fontos az egész ügyletsor megítélése szempontjából. A magyar Fővállalkozó szolgáltatást nyújt a beruházás megrendelőjének, hiszen arra vállalkozott, hogy felépít számára egy ingatlant. A maga során a Fővállalkozó további szerződéseket köthet szolgáltatások igénybevételére, illetve termékek beszerzésére. A két dolog megkülönböztetése jelentőséggel bír úgy az ingatlan területi elhelyezkedését illetően, mint a fordított adózás miatt. A további bekapcsolódó szolgáltatók a Fővállalkozón keresztül közvetlen kapcsolatba kerülnek az ingatlanhoz kötődő szolgáltatások tekintetében és az egyéb feltételek fennállása esetén fordítottan adóznak. Ugyanakkor a Fővállalkozónak terméket értékesítő cégeket ez a szabály nem érinti.

Hozzátesszük, hogy a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. E törvényi feltétel eleve kizárja annak lehetőségét, hogy az Alvállalkozó és az Olasz cég között ezt a szabályt alkalmazni lehessen.

Az Olasz cég fő tevékenysége maga az üvegfalak gyártása. Ennek értékesítéséhez kapcsolódhatnak járulékos szolgáltatások, mint például a szállítás, vagy a szerelés. Ettől azonban a lényeg nem változik és termék értékesítésről beszélünk. Áfa szempontjából ez azt jelenti, hogy az Olasz cég hozzáadott érték adó nélkül állítja ki számláját a Fővállalkozó felé, aki a maga során megállapítja adófizetési kötelezettségét a magyar szabályok szerint, mint Közösségen belülről beszerzett termék után. Így a magyar költségvetés hozzájut a termék útján hozzátapadt összes hozzáadott érték adóhoz.

Az Alvállalkozó és az Olasz cég közötti szerződés egy szolgáltatói szerződés, amelyre annak ellenére, a láncban szereplő további alvállalkozók valamelyike a szerelést is elvégzi majd, mégsem lehet közvetlen összefüggésbe hozni az ingatlannal, hiszen e szolgáltatások mind az Olasz cég által előállított és Magyarországra számlázott termékbe épülnek be. Ez pedig eldönti azt a kérdést is, hogy az Áfa törvény főszabályát, vagy az ingatlan elhelyezkedéséhez kötődő és kizárólag a szolgáltatások tekintetében alkalmazandó szabályt kell-e követni.

A főszabály:
Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében
Általános szabályok
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások szabálya:
39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.
(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.


Mivel az Alvállalkozó szolgáltatása nem közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódik (még áttételesen sem), hanem beépül az Olasz cég termékének árába, ezért álláspontunk szerint az Áfa törvény általános szabályát kell alkalmazni, amelyik kimondja, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett. Így Áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás nyújtásáról beszélünk, hiszen az Olasz cég nem Magyarországon letelepedett, tehát Áfa mentesen kell számlázni. Az Olasz cég pedig az ő országa szabályai szerint lesz e szolgáltatás igénybevétele miatt adófizetésre kötelezett.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. október 24., vasárnap

Cafeteria próbaidős munkavállalónak

Próbaidős munkavállaló kaphat-e Cafeteria juttatást?

A  Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a próbaidőt a következő képen definiálja:
Próbaidő
81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.


Ebből következik, hogy maga a munkaviszony létesítése megtörténik még a próbaidő megkezdése előtt. Most pedig nézzük, hogy milyen feltételekhez köti az Szja. törvény a természetbeni juttatásokat. Már többször is szó volt róla ebben a blogban is, hogy a természetbeni juttatásokban többféle szabály alapján részesülhetnek a munkavállalók.

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében...
d) a munkáltató által - a c) pontban foglaltaktól függetlenül is - da) valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel...
e) a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján - a c)-d) pontban foglaltaktól függetlenül is - ea) több munkavállaló részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;

Ez utóbbi a Cafeteria néven közismerté vált módszer. Vagyis, míg az előző kettő, vagy jogszabály alapján, vagy a "mindenkinek egyformán" elv alapján működik, addig az e) pont a juttatásokat a munkáltató által elfogadott - szabályzatban rögzített - feltételek szerint alkalmazandó. Itt fontos tényező, hogy "valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat" -ról van szó. A szabályzat alapján történő juttatásnak nem feltétele, hogy mindenki részesüljön. Ahogyan a törvény is példálózva sorolja: a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg.

A próbaidős munkavállaló tehát megtekintheti ezt a szabályzatot és ebből le kell tudnia vonni a következtetést, hogy neki jár-e ilyen juttatás és mekkora értékben. Ha például olyan munkakörbe alkalmazták, amelyik szerepel a cafeteria valamelyik csoportjában (amennyiben ez szempont a szabályzatban) és nincs egy bizonyos munkaviszonyban eltöltött időhöz kötve, akkor véleményünk szerint neki is jár, a próbaidős státuszától függetlenül.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó

Cafeteria szabályzat minta


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. október 20., szerda

A 90%-os KFT tag megválna az üzletrészétől

 Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:
- tagi kiválás esetén 90% tulajdonrésszel a cég vagyonában lévő ingatlant megkaphatja-e
- az ingatlan becsült értéke 5 millió Ft
-az ingatlan garázs illetve üzlet helység
- könyv szerinti értéke 468 ezer Ft
- van- e áfa fizetési kötelezettsége a cégnek az ingatlan után kiváláskor
- milyen járulékos költségei vannak a kiválásnak
- kell-e tőke leszállítást végrehajtani ez ügylet kapcsán
- saját tőke      3.300 ezer Ft
- jegyzett tőke 3 millió Ft
-merülhet-e fel bármely költség az ügylettel kapcsolatban
- lehet-e a becsült értéknél kevesebbért odaadni kiváláskor a tagnak
- az ingatlan 1991-ben került a cég birtokába.



Előre bocsájtjuk, hogy a kérdést változtatás nélkül közöljük!
A Kft tagja nem tud kiválni. A tagoknak üzletrészük van, amely forgalom képes és azt értékesíthetik.
Megveheti a másik tulajdonos, maga a Kft, vagy egy külső személy (ebben a sorrendben).
A 90%-os tulajdonos üzletrészének könyv szerinti értéke 2 970 E Ft.
Amennyiben a Kft veszi meg, mint saját üzletrészt, úgy fizethet érte a cég tulajdonában álló ingatlannal. Ez azonban két különböző ügylet, amelyet teljesítéskor értékegyeztetéssel kompenzálni lehet.
Vagyis a Kft nem fizeti ki a 2 970 E Ft összeget, a 90%-os tulajdonos pedig nem fizeti ki a számára értékesített ingatlant. Azaz, ha az 5 milliót ér, akkor még neki kell a cég részére kifizetnie a különbözetet (2 030 E Ft).
Ha nem téríti meg a különbséget, akkor olyan vagyon gyarapodásban részesül, amelynek személyi jövedelemadó vonzata van. Egyébként is van SZJA vonzata a 3 millió forint jegyzett tőke 90%-át meghaladó résznek.
A társaság szempontjából az ingatlanból származó, a nyilvántartási értéket meghaladó bevétel növelni fogja az adóalapot. A piaci ár alatt történő értékesítést az adóhatóság egy esetleges vizsgálatnál adóelkerülésnek is értékelheti. Minden esetre az biztos, hogy mi nem tudjuk arra biztatni a kérdés feltevőjét, hogy nyugodtan értékesítsék az ingatlant a piaci érték alatt!
Amennyiben a saját üzletrész megvásárlása nem térül legalább meg az ingatlan értékesítés kapcsán, úgy bizony a tőkevesztéssel is számolni kell.
Az ingatlan tulajdonos váltása mindenképpen visszterhes vagyonátruházást jelent, amely illeték kötelezettséggel jár. Ekkor a piaci ár megállapítására is  sort kerít az eljáró hatóság.
A társaság által megvásárolt saját üzletrész sorsáról már írtunk egyszer:

Az Áfa szabályok a következők:

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;


Ez természetesen csak abban az esetben igaz, ha az adóalany nem választotta a 88. § szerinti adókötelessé tételt.

Merülhet-e föl "bármely költség" az ügylettel kapcsolatban? Bizony merülhet. A mi tanácsadói díjunk önkéntes alapon működik, de a többiről korántsem lehet ugyanezt elmondani! Az ingatlan értékesítés kizárólag ügyvédi közreműködéssel történhet. A földhivatali, a cégjogi eljárás úgyszintén.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. október 19., kedd

Természetbeni juttatás a személyesen közreműködő tagnak

 Családi vállalkozásunk (Kft.) tagjai a fiam és a lányom. A tagok a társasági szerződésben foglaltak szerint vállalják, hogy díjazás nélküli mellékszolgáltatásként a társaság üzleti tevékenységében üzletszerzői és adminisztratív területen közreműködnek. Az említett két tulajdonos Magyarországon nem tartózkodó és itthon nem adózó magyar állampolgárok. Én, az édesapjuk megbízási jogviszonyban látom el az ügyvezetői feladatokat. A társaságnak nincs alkalmazottja.
Kérdéseim:

    * Milyen adómentes és milyen kedvezményes adózású Cafeteria elemet kaphatok én?
    * Milyen adómentes és milyen kedvezményes adózású Cafeteria kaphatnak gyermekeim, a közreműködő tagok?
    * Szükség van-e a Cafeteria nyilvántartóra?
    * Szükség  van-e a Cafeteria szabályzat mintára?


Az SZJA törvény 39 pontban sorolja fel az adómentesen adható természetbeni juttatásokat. Ezek többsége nem tartozik a klasszikus értelembe vett természetbeni juttatások körébe. A szöveg terjedelme miatt csak kettőt emelnénk ki ezek közül.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék;
8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen
b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott,
sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;


A kedvezményes adózású természetbeni juttatások körét a 70. § szabályozza. Az itt megfogalmazott általános feltétel:
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló).
E felsorolásban találjuk az üdülési csekket, a meleg étkeztetést (18 E Ft), az iskolarendszerű képzést, az iskolakezdési támogatást és a helyi utazási bérletet. Szintén ide sorolható az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész.

A kérdésben szereplő Kft tagok a társasági szerződésükben vállalják, hogy díjazás nélküli mellékszolgáltatásként a társaság üzleti tevékenységében üzletszerzői és adminisztratív területen közreműködnek. A személyes közreműködés tényének megállapíthatósága fontos tényező lehet a kérdés elbírálásakor.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a társas vállalkozó fogalmát a következőképpen definiálja:

4. § E törvény alkalmazásában:
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).


A kérdéssel összefüggő rendelkezésünkre álló információk korlátait is figyelembe véve, mi nem hisszük, hogy a "tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik" feltétel bizonyítható módon teljesülne. Elég nehéz elképzelni, hogy egy folyamatosan külföldön tartózkodó személy, akinek jövedelemszerző tevékenysége nem kötődik a tulajdonában álló céghez, érdemben személyesen közre tudna működni.

Ha a tagok tevékenysége nem minősíthető személyes közreműködésnek, akkor az édesapa sem kerülhet be ebbe a körbe. Ő ugyanis saját jogon sem nem munkavállaló, se nem személyesen közreműködő tag. A személyesen közreműködő tag közeli hozzátartózói jogán részesülhetne kedvezményesen adózó természetbeni juttatásban.

Mindezeket figyelembe véve, véleményünk szerint mindhárom szereplő csak az általános mértékben adózó juttatásokból részesülhet. Az üdülési csekk "cafeteria rendszeren kívül" is adható, mert a törvény 69. § (1) g) pontja ezt külön is nevesíti. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel szintén ebbe a körbe tartozik.

A természetbeni juttatások többsége azonban csak munkavállalóként, azok közeli hozzátartozójaként és a vagy a "mindenkinek egyformán", vagy a "cafeteria szabályzat" alapján érhető el. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja munkavállalónak minősül e tekintetben. A természetbeni juttatásokról kötelező nyilvántartást vezetni az SZJA törvényben meghatározott feltételekkel.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria szabályzat minta



 Cafeteria nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Pénztárgép a házipénztárban

Van egy ügyfelem, aki meleg étkezési utalványokat fogad el fizetségként.
Hónap végén az összegyűjtött utalványokat visszaküldi a kiállító cégnek. Ők kiállítják a beváltási díjról a számlát, az étkezési utalványok összegéből levonják, s a különbözetet utalják az ügyfelem számlájára.
Hogyan könyveljem az utalt összeget, hogy ne kerüljön duplán az adóalapba?


Feltételezzük, hogy a bolt nem esik egybe a székhellyel.
A boltban található házipénztár a pénztárgép mellett egyéb funkciókat is betölthet. Ilyen lehet a készpénz kiadás, valamilyen vásárlásra, a készpénz bevétel dolgozótól, vagy külső személytől. Tehát a házipénztár egy tágabb fogalom, amely magát a pénztárgépet is magában foglalja.
A vásárló fizethet készpénzzel, bankkártyával, utalvánnyal.
Egyedül a készpénzzel történő fizetés növeli a pénzkészletet.
A pénztárgép lehetőséget kell nyújtson arra, hogy a figyelembe vehető befizetéseket jogcímenként, elkülönítve kezelje. A könyvelés során e jogcímek alapján lehet a készpénz állomány, illetve a követelés állomány növekedését könyvelni.
Az utalványt beváltó cégtől érkező pénz a bankszámlán lévő pénzeszközöket növeli, és ezzel egy időben a követelés állományt csökkenti. Ennek a gazdasági eseménynek már nincs hatása az adóalapra.
A jutalékról kiállított számlát természetesen külön kell könyvelni egy szállítói számlára, mint beérkező számlát. A nyilvántartott követelésnek az átutalt pénzzel nem fedezett része összevezetve a szállítói számlával, mindkettőnél nulla egyenleget kell eredményezzen.
A képre kattintva megnézheted eredeti méretben!


Kapcsolódó termékeink:
Kedvezményes Szabályzat komplex csomag:
http://www.szabalyzat.cegiranytu.hu/

Pénzkezelési szabályzat minta:
http://www.inter-rezidencia.hu/index.php


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. szeptember 23., csütörtök

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel - étkezési utalvány

Ha valaki két cégnél munkaviszonyban van, mindkettő rész munkaidő, mindkettőnél kaphat 18 E Ft/hó meleg étkezésit 25 %-os kedvezményes adóval?

Kedvezményes adóztatás alá esik a meleg étkeztetés formájában (ide értve az ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is) juttatott bevétel bizonyos további feltételek teljesítése mellett.

A kérdés kapcsán el lehet azon gondolkodni, hogy jogos lenne-e az, ha az egyetlen munkahellyel rendelkező személyre vonatkozó értékhatár 18 E Ft, míg egy másik, ugyanannyi munkaidőt letöltő, de ezt két munkahelyen teljesítő személyre vonatkozó értékhatár ennek duplája, azaz 36 E Ft lenne? Az igazságérzetünk azt súgja, hogy ez nem lenne helyes. Ám nézzük, hogy mit mond a jogszabály erre vonatkozóan!

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL (SZJA tv.)

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)
b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában
d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is);


 Eddig olvasva a törvény szövegét, nem találunk összegszerű korlátozást egy-egy munkahelyhez (munkáltatóhoz) kapcsolódóan. De olvassuk tovább!

71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.
(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.
(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.

Láthatjuk, hogy bizony, az értékhatár a juttatásban részesülőnél be van korlátozva a törvényben meghatározott 18 E Ft összegre. Ennek a feltételnek a teljesülését a magánszemély kötelező nyilatkozat tétele garantálja. Egyébként honnan is tudná az egyik munkáltató, hogy a másik milyen juttatásban részesíti a  szóban forgó magánszemélyt. És ez még nem minden! A 70. §  azt értékhatár túllépése esetén feloldást ad az értékhatár feletti részre a természetbeni juttatásokra általában kötelező elosztási feltételek alkalmazása tekintetében. Ez jelzés értékű abban a tekintetben is, hogy a "bármely feltétel hiányában" megfogalmazás szerint, csak abban az esetben lehet kedvezményes adózású ez a juttatás, ha a természetbeni juttatásokra vonatkozó "azonos értékben meghatározott keret terhére", vagy "azonos módszerrel meghatározott keret terhére" választható. Az azonos érték alapján történő juttatás azt jelenti, hogy a vállalkozás egy mondjuk havi 50 E Ft keret meghatározásáról dönt, amelyen belül lehet választani üdülési csekket, étkezési utalványt, iskolakezdési támogatást, stb. Ez minden munkavállaló által egyformán elérhető és igénybe vehető kell legyen. Az azonos módszer alapú elosztás pedig a tipikus cafeteria rendszer, amely különböző jellemzők alapján megalkotott csoportok résztvevői számára határoz meg juttatási keretet. Ez a keret lehet eltérő összegű az egyes csoportok tekintetében, de a csoporton belül már mindenki ugyanolyan értékű juttatásra jogosult.

Ebben a bejegyzésünkben csak a kérdés megválaszolására összpontosítottunk, és nem tértünk ki egyéb, a témával összefüggő adózási, járulékfizetési kérdésekre.

 Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. szeptember 22., szerda

Diákkedvezmény - árengedmény

Indítok egy kis paintball-pályát. A paintball általában a fiatalabb korosztály számára érdekes. Ezért szeretném a fiatalok figyelmét azzal felkelteni és a pályámat vonzóbbá tenni, hogy nálam kapnak kedvezményt a diákok. Viszont nem tudom, hogy most ezt csak hasra ütésszerűen kell kitalálnom, hogy nálam a diákok ha mutatják az igazolványt, akkor szimplán kapnak mondjuk 30% kedvezményt, vagy ennek vannak törvény adta előírásai? Be kell-e jelentenem mondjuk az APEH-nál, hogy adok diákkedvezményt? Kapok-e valami állami támogatást diákkedvezményre? Van-e valamilyen jogszabály, ami foglalkozik a diákkedvezménnyel? 

Tudtunkkal nincs olyan jogszabály, amely külön nevesítené a diákkedvezményt, mint adózási különlegességet. Arról sem tudunk, hogy létezne olyan állami támogatás, amely az ilyen előnyt biztosító vállalkozásokat kedvezményezettnek tekintené. Ha mégis van ilyen, akkor arra kérjük olvasóinkat, hogy a megjegyzés rovatban tegyék ezt közkincsé.
Általában viszont elmondható, hogy egy kedvezményes belépőjegy, az tulajdonképpen árengedményt jelent. Az árengedménnyel pedig több adótörvény is foglalkozik. Idézzük előbb fel ezeket:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;


1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek

7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
w) a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét;

8. A természetbeni juttatások közül adómentes:

8.14. a kifizető által
a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének - ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye - megfelelő magánszemély számára adott
aa) árengedmény,
ab) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas;


2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény;
c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha

a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett -ésszerűen elérhető, vagy
b) az árengedmény nyújtójától független féllel is - azonos feltételek mellett - köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített ellenértéke.
(3) A termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybe vevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár - az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján - más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet - a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig - ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.

76. § Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele:a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény.

77. §
(3) Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt.

Számla adattartalma

169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;


A fenti jogszabályi megfogalmazásokból kitűnik, hogy adható árengedmény, de nem mindegy, hogy kinek, mennyit és hogyan. Az árengedmény ugyanis ráfordításként is értelmezhető a vállalkozás részéről. Ha bruttó módon vennénk figyelembe, akkor például egy ezer forintos belépőjegynél a 30% árengedmény azt jelenti, hogy kaptunk ezer forintot, mi pedig adtunk 300 forintot. Tehát a ráfordításunk 300 forint.

Egy vállalkozás árképzési politikájában sok szempontnak kell érvényesülnie. Az árbevételnek fedezetet kell nyújtania a költségeire. És itt nem csak a tényleges pénzköltésről beszélünk, hanem olyan költségekről is, amelyek nem járnak azonnali pénzkiadással, de elszámolásuk mégis nagyon fontos, mert a jövőbeni működést meghatározhatják. Ilyen például az amortizáció. A kérdésben szereplő paintball pályát sem kell minden hónapban felújítani, de egy idő eltelte után viszont kell. Ehhez pedig forrás szükségeltetik.

Másik szempont az eredmény, a profit. Sok vállalkozó arra játszik, hogy "eltüntesse az eredményt", csak azért, hogy ne kelljen társasági adót fizetnie. Természetesen ezzel a húzással a cége értékét is eltünteti. Márpedig a cégépítésnek arról is szólnia kell, hogy értéket teremtünk, amelyet adott esetben értékesíteni is tudunk. Arról nem is beszélve, hogy a hitelképességünket is lenullázzuk, ha nem tudunk eredményt felmutatni.

Tehát a költségfedezeti, illetve a profit igény tulajdonképpen meghatározzák az üzleti tervünkbe kerülő árainkat. Ezen kívül még további szempontok is vannak, amelyek a munkaerő gazdálkodás, illetve az üzletpolitika területére mutatnak. A kérdés feltevője is érzi azt, - hozzátesszük helyesen, - hogy a szolgáltatást vonzóvá kell tenni bizonyos célcsoportok számára, kedvezmények biztosításával is.

A társasági adó törvény megalkotói is úgy érezték, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében figyelembe vehető költségnek ismerhető el az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény. A "bárkinek" kifejezés egy kis értelmezésre szorul. Mi úgy gondoljuk, hogy a "bármelyik nyugdíjasnak", vagy "bármelyik diáknak" megközelítések bele férnek ebbe a fogalomba. Természetesen a kedvezmény mértékét az ésszerűség határain belül, az előbbiekben vázolt árképzési politika figyelembevételével kell meghatározni.

Az Szja törvény, amely elsősorban a jövedelmet szerző (tehát a juttatásban részesülő) szempontjából kezeli a dolgokat, a Tao törvényhez hasonló módon értelmezi ezt a fogalmat és adóalapba nem számító juttatási lehetőségként említi. Itt a "nyilvánosan meghirdetett kampány" okozhat némi bizonytalanságot. Véleményünk szerint a kampány időtartamát semmilyen szabály nem korlátozza. Ez azt jelenti, hogy akár folyamatos is lehet.

Végül a legtöbb szabály, ideértve a számla kötelező adattartalmát is, az Áfa törvényben található. Itt különböző engedmény fajták kerülnek nevesítésre. Ilyen lehet például a határidő előtti kifizetésekhez kötődő engedmény. Vagy a mennyiségi engedmény.
Az Áfa törvényben, az előbbi két törvényhez hasonló módon fellelhető az üzletpolitikai cél.
"Az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett -ésszerűen elérhető" feltételt a minden diák számára azonos feltételekkel nyújtott kedvezmény egyértelműen teljesíti. Ami a számla adattartalmát illeti, azt a vállalkozásnál alkalmazott megoldás (pénztárgép, számítógépes számlázás, számla és nyugtatömb) függvényében kell értelmezni. Fontos, hogy a pénztárnál jól látható módon ki legyen téve egy olyan díjtáblázat, amelyből egyértelműen kiderül, hogy ki, milyen kedvezményt, milyen feltételek mellett, milyen időszakra vehet igénybe.

Kapcsolódó termékünk:
Üzleti terv készítő
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. szeptember 15., szerda

Vagyoni értékű jog, vagy ingatlan apport?

 A nagyobb beruházások döntő többsége úgynevezett projekt cégek útján kerül megvalósításra. Ennek gyakorlati indokai vannak. Egyrészt a beruházások mögött általában több társaság, vagy magánszemély áll, akik önálló gazdálkodók. Ők egy bizonyos terv megvalósítása kapcsán lépnek szövetségre egymással. Nem lenne szerencsés ha a készülő beruházás kivitelezési költségei összekeveredhetnének az egyes résztvevők egyéb ügyleteivel. Ez bizalmi kérdés is, hiszen egy nem elkülönített tevékenység sok visszaélésre adhat lehetőséget. Másrészt ugyancsak az "alkalmi házasság" mellett szól, hogy senki sem szeretné, ha a partnereknek rálátásuk lenne egymás külön ügyeire, amely esetenként egészen szerteágazó is lehet. A szervezeti formák adta különbségekről nem is beszélve. Nem "szállhatna" be például egy magán társaság mondjuk egy önkormányzat gazdálkodásába.

A projekt cégekben a résztvevők tulajdoni részesedését az általuk bevitt (apportált) ingatlan és ingó vagyon határozza meg.

Az ingatlanok értékének megítélése műszaki szakértelmet feltételez. Ezért a szerződő felek, mielőtt a megkötendő társasági szerződésben rögzítik az értéket, műszaki szakértői véleményt szereznek be, amelyben egy arra jogosult (minden fél által elfogadott) szakértő, becslési eljárással megállapítja a szóban forgó ingatlan értékét. Ez egy különösen fontos és kihagyhatatlan mozzanat akkor, amikor az apportálás könyvvizsgálói közreműködéssel történik. E közreműködésnek hitelesítési funkciói vannak. A könyvvizsgáló ugyanis nem végez értékbecslést és az értékről csak a  műszaki szakértői vélemény birtokában tud nyilatkozni.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, illetve ingó vagyontárgyak esetében az érték meghatározása gyakran számít vitás kérdésnek. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is.

Fontos, hogy nem vehető figyelembe olyan apport érték, amely a tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként venné figyelembe.

Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

Különösen kiemelnénk a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás fogalmát. Ilyen know-how lehet például egy olyan módszer is, amely valamilyen vállalkozási eljárás alkalmazását írja le, amelynek alkalmazása révén valamilyen jelentős gazdasági eredményt lehet elérni. Természetesen ennek értékét az apportálónak szintén dokumentálnia kell. A termék sajátossága folytán véleményünk szerint csak abban az esetben tekinthető értéknek, ha a szóban forgó módszer ténylegesen alkalmazható és hozza is az elvárt eredményt. Egyébként a blöff kategóriájába tartozik. A hitelezők védelme érdekében a Gt. tartalmaz is egy olyan szabályt, amely szerint a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Vagyis, ha az know-how eljárást apportáló tag magasabb értéket jelölt meg a társasági szerződésben, mint amennyit valójában ér, úgy ezért a társaság perelheti az okozott kár miatt. A Gt. még azt is hozzáteszi, hogy azok a tagok, akik tudtak az érték különbségről és ennek ellenére azt elfogadták, azok egyetemlegesen szintén felelősségre vonhatók.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (vízi közmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

A bevitt vagyon tehát meghatározza a tulajdoni részesedést. A tagok a társasági szerződésben a tulajdoni aránytól eltérő jogosultságokat is meghatározhatnak. Lehet az önkormányzatnak 51% tulajdonrésze, ugyanakkor a kisebbségi tulajdonos magántársaság többséget kaphat a szavazati jogosultság, illetve egyes tisztségviselői feladatkörök ellátásának tekintetében.

Felmerül a kérdés, hogy mit érdemes az önkormányzatnak egy ilyen projekt társaságba apportálnia? A választ a meghatározható értékek adják meg. Amennyiben az a cél, hogy összejöjjön egy 300 millió forintos önerő egy szálloda beruházáshoz, úgy az önkormányzatnak (vagy az általa tulajdonolt cégnek) 150 millió forintot meghaladó vagyont kell bevinnie az új vállalkozásba, hogy többségi tulajdonjogát biztosítsa..

Találkoztunk olyan véleménnyel, amely szerint mindenképpen csak vagyoni értékű jogot szabad bevinnie, hogy egy esetleges sikertelen projekt során el ne ússzon az ingatlan vagyona. Ez úgy első hallásra, egy hozzá nem értőnek jól hangzik. Ám van némi bökkenő.

Először is ennek a 150 millió forintos értéknek dokumentáltan meg is kell lennie. Nos egy ingatlan, amelyik hoz mondjuk a tulajdonosának évi 15 millió forint eredményt, az eséllyel értékesítheti az adott ingatlan használati jogát 10 évre 150 millió forintért. Egy olyan ingatlan azonban, amely évi 20 millió forint veszteséget hoz, az a kutyának sem kellene még egy forintért sem. Hiába ér pénzt maga az ingatlan, a hasznosítása semmit sem ér. Ezért szóba sem jöhet, hogy e használati értéket valaki 150 millió forintra értékeljen.

A másik akadály, amely egy kicsit tovább mutat, az maga a projekt által támasztott igény. Egy "Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztésének támogatására" kiírt vissza nem térítendő 600 milliós támogatás elnyerése feltételekhez kötött. A pályázónak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ingatlanára a pályázat kiírója első helyen jelzálogot jegyezzen be. Amennyiben az önerő olyan eszközök révén biztosított, amely nem a pályázó tulajdonában áll, úgy lehetőség van arra, hogy az ingatlan tényleges tulajdonosa járuljon hozzá a jelzálog bejegyzéséhez, illetve, hogy készfizető kezességet vállaljon.

És végül a harmadik akadály a hitelfelvétel, amely szintén szükséges az önerő biztosításához. Talán van olyan bank Magyarországon, amely egy negatív értékű használati jogra hitelt helyezne ki? Kötve hisszük!

Igazából az önkormányzatnak nincs játéktere ebből a szempontból. Egyedül az ingatlana számít olyan értéknek, amely szóba jöhet az apportnál.


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. szeptember 9., csütörtök

Üzemanyag megtakarítás aktualitások

Ez év január 1-től az üzemanyag-megtakarítást már nem lehet korlátok nélkül adómentesen elszámolni. A százezer forintos kifizetési korláttal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ez mennyire kötődik egy adott időszakban elért megtakarításhoz? Igénybe veheti-e ezt bárki? A kormány rendelet szerinti alapnormát hogyan kell értelmezni?

A kérdések tulajdonképpen a témával kapcsolatos értelmezési nehézségekre, illetve az alkalmazási problémákra hívják fel a figyelmet. Nézzük meg először is, hogy mit mondanak a jogszabályok!

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL (SZJA tv.)

III. Fejezet

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

20. ÜZEMANYAG-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki szakértő által megállapított mérték.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.
A (2) bekezdés a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járásról szól.

27. § (1) A nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti
a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is;
b) figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére, a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára - a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével - üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

(2) ÜZEMANYAG-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az (1) bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.


60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet

a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről

1. § A közúti gépjárművek, a mezőgazdasági vontatók, a hatósági jelzéssel ellátott lassú járművek és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban együtt: gépjárművek), a gépjárművezetés oktatására használt gépjárművek (a továbbiakban: oktató gépjárművek), az önjáró mezőgazdasági gépek (a továbbiakban: mezőgazdasági erőgépek), a motorfűrészek és az erdészeti közelítő eszközök (a továbbiakban: erdészeti gépek), valamint a halászati hajtóerőgépek üzemanyag- és kenőanyag-felhasználása - az igazolás nélkül elszámolható költség meghatározásához - az e rendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján vehető figyelembe.

2. § (1) Üzemanyag-fogyasztási normaként
a) az 1. melléklet, az 1/A. melléklet vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott alapnorma (a továbbiakban: alapnorma), általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosítva, vagy
b) a 4. §-ban meghatározott alapnorma-átalány
vehető figyelembe.
2) Az 1. mellékletben fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy
a) a gyártó adatai, vagy
b) az üzemanyag-fogyasztás mérése
alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.
3. § (1) A gépjárművek kenőanyag-felhasználása - a (2) bekezdésben az olajcseréhez meghatározott mennyiségen felül - a 2. § szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma 7 ezrelékének megfelelő mennyiség.
(2) A motorolaj és hajtóműolaj cseréjéhez felhasználható mennyiség a gyártó által megjelölt mennyiség lehet.4. § (1) A gépkocsik, a segédmotoros kerékpárok és a motorkerékpárok alapnormája a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alapnormaképzési módszer helyett - egyszerűsített elszámolásként - a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint alapnorma-átalányként is meghatározható.

(7) A (2)-(6) bekezdésben meghatározott alapnorma-átalány a - gyártótól, illetőleg a kereskedelmi forgalmazótól származó - dokumentációban (kezelési utasításban) meghatározott minőségű üzemanyagra vonatkozik.
5. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve (2) bekezdésének alkalmazása esetén az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás e rendelet szerint történő meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban az üzemanyag feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.
6. § (1) A mezőgazdasági erőgépek üzemanyag és kenőanyag, valamint a kiegészítő berendezésekhez szükséges hidraulikaolaj felhasználását a 3. és 4. mellékletben meghatározottak szerint kell megállapítani.
6. § (1) A mezőgazdasági erőgépek üzemanyag és kenőanyag, valamint a kiegészítő berendezésekhez szükséges hidraulikaolaj felhasználását a 3. és 4. mellékletben meghatározottak szerint kell megállapítani.
(2) A mezőgazdasági erőgépeknél útnyilvántartásnak minősül az igénybevételi nyilvántartás.
(3) Az erdészeti gépek üzemanyag és kenőanyag, valamint a kiegészítő berendezésekhez szükséges hidraulikaolaj felhasználását, továbbá a halászati hajtóerőgépek üzemanyag- és kenőanyag felhasználását az 5. mellékletben meghatározottak szerint kell megállapítani.


Úgy gondoljuk, hogy az mindenki számára világos, hogy az üzemanyag megtakarítás esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemről van szó.

Ezt a megtakarítást az alábbi feltételekkel lehet kifizetni:
1. útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján kell elszámolni,
2. közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztására tekintettel,
3. kormányrendelet szerinti - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma figyelembevételével (az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagárral számolva),
4. összehasonlítva a munkáltató, illetve a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiségnek ugyancsak az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értékével.

Az SZJA törvényben szereplő "kormányrendelet szerinti - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma" kifejezés mintha azt sugallná, hogy az alapnorma-átalány szóba sem jöhet. Ezzel szemben a kormányrendeletben  az szerepel, hogy üzemanyag-fogyasztási normaként az alapnorma-átalány is figyelembe vehető.

Egyébként a melléklet alapján történő számítással az a gond, hogy rendkívüli módon elavult. Például Opel Astra személygépkocsiból csak egyetlen tétel szerepel, az Astra (1,6 i), 7,3 l/100km alapnormával. Ez alapnorma-átalányban 9,5 liter/100km fogyasztást jelent (1501-2000 cm3-ig kategória), ami több megtakarítás kimutatását teszi lehetővé.

Szerencsés esetben rendelkezünk a gyártó adataival és nem kell műszaki szakértőt igénybe venni. A történetnek azonban itt még nincs vége! Az "általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében" helyzet ugyanis szinte minden esetben fennáll. Ennek alkalmazása pedig nem opciós kérdés, hanem kötelező. Tovább gondolva ez olyan részletes útnyilvántartást igényel, amely az évszakokat, az útviszonyokat, a fővárosi közlekedést, stb. egyaránt figyelembe veszi.

De akkor hol van az SZJA tv. által megengedett bizonylatolási követelmény, amely az "(1) bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény"-ről beszél? A menetlevél, illetve a fuvarlevél nem tartalmaz olyan adatokat, amelyből a korrekciós tényezőkkel számolni lehet! A kormányrendelet, ha a korrekciós tényezők tekintetében nem is, de további igényekkel visszaköszön az SZJA törvénynek: "5. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve (2) bekezdésének alkalmazása esetén az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás e rendelet szerint történő meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban az üzemanyag feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni". Ezt a részét tehát semmiképpen nem lehet megúszni és az említett nyilvántartások bármelyikét is alkalmazzuk, azt ki kell egészíteni az említett adatokkal, még akkor is, ha ebben sok logikát nem látunk.

Mindezeket figyelembe véve, szeretnénk inkább a kormányrendeletnek hinni és úgy gondoljuk, hogy az alapnorma-átalány a számításoknál szintén alkalmazható. A nem kockáztató típusú vállalkozások azonban biztosabbra mehetnek, ha a gyári adatokat veszik figyelembe az alapnorma meghatározásánál. A kérdésről megoszlanak a szakmai vélemények, de érdemben figyelembe vehető ellenérvvel eddig még nem találkoztunk.

Az eredeti kérdés másik témája a juttatásban részesülő személye. Olvashatunk olyan szakértői véleményeket, ami szerint például egy Kft ügyvezetője nem részesülhet ilyen juttatásban. A törvény úgy fogalmaz, hogy "a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára - a munkaköre (tevékenysége) szerint ...".
Véleményünk szerint egy munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, amennyiben a társaság tulajdonában álló gépjárművet az üzleti ügyek intézésére használja, ugyanúgy részesülhet üzemanyag-megtakarítás jogcímen kifizetett jövedelemből, mint bármelyik más alkalmazott. Ha a társaság nem alkalmaz külön arra a célra egy gépjárművezetőt, hogy az ügyvezetőt "szállítsa", és ezt a feladatot is maga a vezető tisztségviselő látja el, akkor a munkakörébe természetszerűleg a társaság gépjárművének a vezetése is bele tartozik.
A jogszabályalkotó szándékával ez mindenképpen összhangban van. Hiszen azért jutalmazza a törvény adómentes kifizethetőséggel az üzemanyag megtakarítást, mert ennek közvetlen haszna van a társadalom számára a balesetek csökkentése, illetve a káros anyag kibocsátás terén. Száguldozó, a megengedett sebességet túllépő gépjárművel ugyanis lehetetlenség üzemanyagot megtakarítani. Ha pedig ez így van, akkor miért lenne kivétel az ügyvezető által üzemeltetett gépjármű?

Végül pedig a göngyölíthetőség kérdése. Itt is megoszlanak a vélemények. Egyértelmű állásfoglalásra pedig tudtunkkal az adóhatóság sem vállalkozott. A mi álláspontunk szerint a törvény a "teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével - üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint" megfogalmazásával nem kapcsolja össze a kifizetést egy bizonyos időszakkal. Legalábbis mi ezt , minden igyekezetünk ellenére, a szövegkörnyezetből nem tudjuk kiolvasni. Ha össze lenne kapcsolva egy adott időszakkal, akkor az így hangzana: a tárgyhónapban elért futásteljesítmény alapján ... Maga az átmeneti szabály, amely a 2009 évi megtakarítás januárban történő kifizetéséről rendelkezik, szintén nem a decemberi futásteljesítményt emlegeti, hanem azt mondja, hogy a "2009-es adóévre tekintettel megállapított üzemanyag-megtakarítás".
Ennek a logikának a mentén pedig azt kell mondanunk, hogy a megtakarítás, amennyiben egy hónapban több, mint 100 ezer forint, akkor az a következő hónap kifizetésénél is figyelembe vehető. Ellenkező esetben például az időszakos munkálatokban érdekelt ágazatokkal szemben (mezőgazdaság) igazságtalan is lenne a rendelkezés.

 Az üzemanyag megtakarítás nem egyszerű kérdés. Ennek ellenére érdemes foglalkozni vele, hiszen jelentős adókedvezmény kötődik hozzá, amelyről kár lenne lemondani.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. augusztus 13., péntek

Tanulmányi szerződés minta - megéri?

A könyvelőm azt mondja, ha a cégem nem alkalmazottal köt ösztöndíj-szerződést (a fiamról van szó, aki Kft. -tag), akkor az egész ösztöndíj adó- és járulékköteles, nagyobb arányban, mint a munkabér, valamint a cég is járulékot fizet utána, tehát nem számolható el tisztán költségként.

Mindenek előtt tisztáznunk kell, hogy tanulmányi szerződést csak a Munka törvénykönyvében meghatározott célból lehet kötni.

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)

110. § (1) A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében Tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

Olvashatunk olyan véleményeket, hogy tanulmányi szerződés megkötése kizárólag csak munkaviszonyban álló személlyel köthető. Véleményünk szerint ez tévedés. Maga a munka törvénykönyve több olyan utalást is tartalmaz, amely arra enged következtetni, hogy a jogalkotó nem kizárólag ebben az alkalmazotti kategóriában gondolkodott.

"A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval Tanulmányi szerződést kíván kötni."

"Ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el,..."

 A kérdés ezen részén túllépve, két fontos dolgot kell megvizsgálnunk:
  1. A tanulmányi szerződés kapcsán átvállalt költségeket lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni, vagy növelni kell az ilyen jellegű kifizetésekkel az adóalapot?
  2. Hogyan adózik a juttatásban részesülő a személyi jövedelemadó szempontjából?
Az első szempont vizsgálatára a társasági adó törvény néhány részletét idézzük be.


3. sz. melléklet: B)A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
...a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:14. A kifizető által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is) költsége; 

 Amennyiben csak idáig jutunk az olvasásban, úgy megállapíthatjuk, hogy igenis, ez egy elismert költség. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy megjelentek olyan szakértői állásfoglalások is, amelyek ezzel ellentétes következtetéseket vontak le.

"A társasági adó szempontjából is új tényező, hogy az adózóval munkaviszonyban nem álló, illetőleg nem személyesen közreműködő tag magánszemélyek iskolai rendszerű képzésének az adózó által viselt ( a nevére számlázott, oktatási ráfordításként elszámolt) költsége nem minősül külön nevesítve elismert költségnek [Tao. tv. 3. sz. melléklet B/14. pont].
Ugyanakkor az említett magánszemélyek iskolai rendszerű képzési költségeinek a nevükre kiállított számlák alapján történő megtérítése és közterhei, mint személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg nem növelik a társasági adó alapját, ha a magánszemélyek a Tao. tv. 3. sz. melléklet B/3. pontjában nevesített körben szerepelnek."
  
...a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
B/3. 
az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt természetbeni juttatás kivételével személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;

Mi úgy véljük, hogy éppen azért került be a törvénybe a B/14. pont, mert a törvényalkotó a B/3. pontban általánosságban megnevezett  egyéb kifizetésként elszámolt összeget, amely bármire vonatkozhat, a képzési költségek tekintetében ki kívánta terjeszteni egy nagyobb adózói körre is. Mindenki ehet almát,  -mondja a B/14. Csak bizonyos kör ehet gyümölcsöt, - mondja a B/3. Ez utóbbi rendben van, de ettől még az előbbi ezzel nem ellentétes és önmagában is igaz. Ha nem így lenne, akkor a B/14. állítás teljesen felesleges.

Ha végül is eljutottunk arra a következtetésre, hogy ez nem adóalap növelő (és remélem, hogy nem csak mi), akkor nincs más hátra, mint az SZJA törvényt megvizsgálni.

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL (SZJA tv.)

 A továbbképzésre vonatkozó kedvezményes adózási lehetőségeket már hiába keressük. Ami témánkra vonatkozhat:

"Természetesen nincs akadálya annak, hogy az iskolai rendszerű képzés költségét a kifizető átvállalja a vele munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesen közreműködő tag magánszemélyek esetében is, ekkor azonban - miként minden más, az előzőekben nem említett esetben - nem pénzben juttatott adóköteles jövedelem keletkezik, amelynek az adókötelezettségét a juttató és a magánszemély (vagy közöttük és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei határozzák meg [Szja tv. 2. § (6) bekezdés]."- mondja egy hivatalos állásfoglalás.

2. § (6) A Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. 

A természetbeni juttatások
69. § (1) Természetbeni juttatás:
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

(2) Természetbeni juttatás révén a magánszemély által megszerzett bevételnek (jövedelemnek) a törvény eltérő rendelkezése hiányában azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékével, illetőleg abból azzal a résszel, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni (adóalap).
 (4) Az adóköteles természetbeni juttatás adója a (2) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.

Mivel a kérdésünkben szereplő személy a vele szerződést kötő vállalkozással nincs biztosítási jogviszonyban, ezért a számításhoz még hozzá kell vennünk a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 

3. § (1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke



És most egy kis számtan következik. Feltételezzük a példa kedvéért, hogy a vállalkozásnál a mi általunk vizsgált ügylet elszámolása nélkül, 500 E Ft adózás előtti eredmény képződik havonta. A tanulmányi szerződésből fakadóan a társaságnál havi 100 E Ft összegű, nevére kiállított  számla elszámolása lehetséges. Összevetjük, hogy milyen hatása van az eredményre, ha a képzés költségeit a szóban forgó szülő a saját béréből finanszírozza és milyen, ha elszámolja a számlát költségként.


Összehasonlítás: bér - költségelszámolás
A számítás csak hozzávetőleges, hiszen itt figyelembe nem vett egyéb körülmények is befolyásolhatják. A "tb" alatt az összes járulék értendő. Mindenesetre az látszik, hogy közel azonos  eredményre jutunk.


Mindezek után el lehet gondolkodni rajta, hogy megéri-e, vagy sem. Természetesen a vállalkozás szakemberekkel való ellátottságának biztosítása messze túlmutat azon a kérdéskörön, hogy egy társas vállalkozó szülő hogyan finanszírozza gyermeke tovább tanulását és egyáltalán nem csak pénzkérdés. A tanulmányi szerződés lehetőséget teremt a társaságoknak egyrészt munkavállalóik képzettségének a fejlesztésére, másrészt arra is, hogy előre "kiszemelt" személyek elkötelezettségét megnyerjék, ha úgy tetszik megvásárolják, illetve valamilyen szinten biztosítsák.

A munkavállalói kör képzési finanszírozását a szakképzési hozzájárulás ilyen jogcímen elszámolható része is ösztönzi.
"Saját munkavállaló számára felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 %-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében 33 százaléka vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A saját munkavállaló részére történő képzés során figyelembe vehető költségeket és további más, a költségek szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolását lehetővé tevő feltételeket a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet tartalmazza."

Vedd figyelembe, hogy a jogszabályok időközben megváltoztak! 
További információkat itt találsz:


Kapcsolódó termékeink:

Felsőoktatási tanulmányi szerződés

Tanulmányi szerződés minta (tanfolyami)

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tistább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2010. augusztus 11., szerda

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről

Négy cégünknek magánszemély tulajdonosai vannak, akik egymás közeli hozzátartozói. Bár személyükben más-más tulajdonosokról van szó (apa, anya, fia, leánya, testvér, stb.), rokoni kapcsolatuk alapján ezek a vállalkozások kapcsoltnak minősülnek?
Kérdésünk továbbá, hogy ha kapcsoltnak minősülnek, akkor kell-e a törvény által előírt nyilvántartást vezetniük?
Három cégünk biztos, hogy kisvállalkozás a létszám alapján. A negyedik cégünk viszont 2008 -ban és 2009 -ben - a létszám alapján -középvállalkozásnak minősült. Úgy tudjuk, hogy ha a kapcsolt vállalkozási jogviszonyban lévő cégek egyénileg ugyan kisvállalkozásnak minősülnek, de meghatározó paramétereik összeadva már középvállalkozási kategóriát jelent, akkor mindegyikre vonatkozik a nyilvántartási kötelezettség. A létszámadatok összeadódnak? Mérlegfőösszeg vagy az árbevétel is összeadódik? Az összeadás az egész csoportra vonatkozik, vagy kettesével? A nyilvántartást együttesen is meg lehet csinálni, vagy mivel a többiek nem kötelezettek rá, -ha tényleg nem kötelezettek - csak az középvállalkozásnak minősült cégnek kell elkészítenie?


A kapcsolt vállalkozások kérdését több jogszabály is érinti. Beidézzük most (a teljesség igénye nélkül) a kérdéssel összefüggésbe hozható jogszabályhelyeket, elsősorban a nyilvántartási kötelezettségre kihegyezve.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao. tv.)
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
18. §
(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.


22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről
A rendelet hatálya

1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. § 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(3) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót
a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és
b) ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás.
(4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.
(5) Az adózó - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében.



A kérdés első részére, miszerint kapcsolt vállalkozásokról van-e szó, válaszunk egyértelműen igen. Ennek részletes indoklására most nem térünk ki, hiszen ennek a blognak az írásai már foglalkoztak a témával.
A Tao. tv. 18. § (5) bekezdése határozza meg, hogy mely adózók kötelesek nyilvántartást vezetni. Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság ... a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

E megfogalmazás véleményünk szerint egyértelműen arra az adózóra utal, aki a saját paraméterei (árbevétel, létszám) alapján már nem sorolható az adóév végén a kisvállalkozói kategóriába. Nem olvasunk ki a törvényből olyan utalást, hogy a kapcsolt felek paramétereit összevontan kellene figyelembe venni.

Más kérdés, hogy a kapcsolt partnernél (aki jelen esetben kisvállalkozói körbe tartozik) jelentkező adóalap korrekciós kötelezettségek, a piaci ár, vagy ettől eltérő ár alkalmazása tekintetében, hogyan van az ügylet dokumentálva. Amennyiben a "kicsinél" jelentkezik az adóalap növelési kötelezettség, úgy a szabályok szerint a "nagynál" csak abban az esetben lehet adóalapot csökkenteni ugyanolyan mértékben, ha az adóalap növelésének tényéről írásban értesítette a partnere. "ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;" Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha a "kicsinél" is elvégezték ugyanazokat a számításokat, mint a "nagynál". Még inkább igaz ez egy olyan esetben, amikor a "kicsi" ugyanazt a terméket egyaránt értékesíti a "nagynak" és független félnek is. Ebben az esetben éppen  nála lehet dokumentálni a kapcsolt felek és a független partner között alkalmazott ár eltérésének mértékét a piacinak tekinthető ártól (összehasonlító árak módszere). Mindebből az következik, hogy a "kicsinél" sem kerülhető meg a dokumentáció elkészítése, még akkor sem, ha őt a törvény erre nem kötelezi.

Ami a közös nyilvántartást illeti, erre azt tudjuk mondani, hogy úgy természetszerű a dolog, ha a két fél egyeztet és együtt kalkulál. Az így meghatározott eredményeket azonban mindenkinek a saját maga által szignózott dokumentációjában kell megjelenítenie. Az úgynevezett közös nyilvántartás létjogosultsága a határokon átnyúló, különböző Közösségi tagállamokban tevékenykedő anya-leánya kapcsolatokról, vállalatcsoportokról szól. 

Kapcsolódó termékeink:
Kapcsolt vállalkozás vizsgáló
 Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tistább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.