Reprezentáció és üzleti ajándék adózása 2010-ben.

Egy kis segítséget kérnék reprezentáció és üzleti ajándék értelmezésében. Először nagyon egyszerűnek találtam ,hogy társasági adóalanynál kiveszi az SZJA –ból és társasági adó alap növelő lesz, de minél többet  olvastam a témában  annál jobban nem értettem.

Konkrétan nekem van:
Éttermi számla     522   38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő
Kávé tea amit a dolgozók  fogyasztanak el   522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő sima természetbeni
Szalámit italt ad  név szerint külföldi partnernek  522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő üzleti ajándék
Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva  86    38   és   54%    27%    1.5%    nem növeli az adóalapot repi

A reprezentáció és üzleti ajándék tekintetében főszabályként azt kell figyelembe venni, hogy ez természetbeni juttatásnak minősül.

Ugyancsak természetbeni juttatás a dolgozók részére a munkahelyen biztosított kávé, tea, üdítő, stb. Ezek azonban nem tartoznak a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék kategóriájába. Mivel fogyasztásuk nem köthető konkrétan egy-egy személyhez, ezért ebben a tekintetben az SZJA törvény 69. § (1) b) pontja az irányadó:
b) a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak; a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén az adómegállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50 százaléka;

Az éttermi számla elszámolása a juttatás körülményeitől függően kétféle képpen adózhat.

1. A munkavállaló, vagy a személyesen közreműködó tag hivatali, üzleti utazás folyamán elmegy az étterembe vacsorázni és erről hoz számlát. Ebben az esetben olyan természetbeni juttatásról beszélünk, amelyik nem tartozik a reprezentáció fogalmába.
f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; (a c)-e) pontok a mindenki számára, vagy cafeteria szerinti juttatásokról szólnak).
Ebben az esetben sima, adóköteles, nem kedvezményesen adózó természetbeni juttatásról van szó, amely után a törvény által előírt adót és járulékot kell megfizetni.

2. Amennyiben üzleti partner vendéglátására kerül sor, úgy reprezentációs költségről beszélünk. Elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések). Van némi jogértelmezési bizonytalanság a juttatót képviselő munkavállalók tekintetében, de mi úgy értelmezzük a reprezentáció törvény általi megfogalmazását, hogy a "...alkalmával nyújtott vendéglátás" fogalmába minden résztvevőt bele kell érteni. Nem is lenne életszerű megkérni a pincért, hogy minden egyes résztvevő fogyasztását név szerint külön tételben szerepeltesse a számlán.

E második esetben a reprezentációnak minősített tétel adómentes az SZJA törvény szerint, ugyanakkor, mint a vállalkozás érdekében el nem ismert költség, társasági adóalap növelő.

SZJA:
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni;
Társasági adó:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás;

A külföldi partnereknek adott, a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, a társasági adóalanyok tekintetében, értéktől függetlenül osztozik a reprezentáció sorsában, azaz nincs személyi jövedelemadó, ugyanakkor adóalap növelő tétel.

Azok a kifizetők, akik nem társasági adó alanyok, a reprezentáció és az üzleti ajándék tekintetében az SZJA törvényben meghatározott szabályok szerint adóznak. Az adóalanyokat két csoportra osztó szabály sok szakembernek jelent értelmezési problémát.

A kérdés utolsó tétele az "Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva". Ilyen kategória nincs, ezt nem tudjuk értelmezni. Az üzleti vendéglátás ténye nem a helyszín, hanem az esemény alapján valósul meg, vagy nem.

A személyekhez kötődő ráfordításokat az 55-ös számlacsoportba kell személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.