Tudtunkkal nincs olyan jogszabály, amely külön nevesítené a diákkedvezményt, mint adózási különlegességet. Arról sem tudunk, hogy létezne olyan állami támogatás, amely az ilyen előnyt biztosító vállalkozásokat kedvezményezettnek tekintené. Ha mégis van ilyen, akkor arra kérjük olvasóinkat, hogy a megjegyzés rovatban tegyék ezt közkincsé.
Általában viszont elmondható, hogy egy kedvezményes belépőjegy, az tulajdonképpen árengedményt jelent. Az árengedménnyel pedig több adótörvény is foglalkozik. Idézzük előbb fel ezeket:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
w) a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét;
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.14. a kifizető által
a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének - ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye - megfelelő magánszemély számára adott
aa) árengedmény,
ab) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas;
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény;
c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha
a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett -ésszerűen elérhető, vagy
b) az árengedmény nyújtójától független féllel is - azonos feltételek mellett - köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített ellenértéke.
(3) A termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybe vevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár - az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján - más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet - a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig - ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.
76. § Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele:a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény.
77. §
(3) Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt.
Számla adattartalma
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
A fenti jogszabályi megfogalmazásokból kitűnik, hogy adható árengedmény, de nem mindegy, hogy kinek, mennyit és hogyan. Az árengedmény ugyanis ráfordításként is értelmezhető a vállalkozás részéről. Ha bruttó módon vennénk figyelembe, akkor például egy ezer forintos belépőjegynél a 30% árengedmény azt jelenti, hogy kaptunk ezer forintot, mi pedig adtunk 300 forintot. Tehát a ráfordításunk 300 forint.
Egy vállalkozás árképzési politikájában sok szempontnak kell érvényesülnie. Az árbevételnek fedezetet kell nyújtania a költségeire. És itt nem csak a tényleges pénzköltésről beszélünk, hanem olyan költségekről is, amelyek nem járnak azonnali pénzkiadással, de elszámolásuk mégis nagyon fontos, mert a jövőbeni működést meghatározhatják. Ilyen például az amortizáció. A kérdésben szereplő paintball pályát sem kell minden hónapban felújítani, de egy idő eltelte után viszont kell. Ehhez pedig forrás szükségeltetik.
Másik szempont az eredmény, a profit. Sok vállalkozó arra játszik, hogy "eltüntesse az eredményt", csak azért, hogy ne kelljen társasági adót fizetnie. Természetesen ezzel a húzással a cége értékét is eltünteti. Márpedig a cégépítésnek arról is szólnia kell, hogy értéket teremtünk, amelyet adott esetben értékesíteni is tudunk. Arról nem is beszélve, hogy a hitelképességünket is lenullázzuk, ha nem tudunk eredményt felmutatni.
Tehát a költségfedezeti, illetve a profit igény tulajdonképpen meghatározzák az üzleti tervünkbe kerülő árainkat. Ezen kívül még további szempontok is vannak, amelyek a munkaerő gazdálkodás, illetve az üzletpolitika területére mutatnak. A kérdés feltevője is érzi azt, - hozzátesszük helyesen, - hogy a szolgáltatást vonzóvá kell tenni bizonyos célcsoportok számára, kedvezmények biztosításával is.
A társasági adó törvény megalkotói is úgy érezték, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében figyelembe vehető költségnek ismerhető el az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény. A "bárkinek" kifejezés egy kis értelmezésre szorul. Mi úgy gondoljuk, hogy a "bármelyik nyugdíjasnak", vagy "bármelyik diáknak" megközelítések bele férnek ebbe a fogalomba. Természetesen a kedvezmény mértékét az ésszerűség határain belül, az előbbiekben vázolt árképzési politika figyelembevételével kell meghatározni.
Az Szja törvény, amely elsősorban a jövedelmet szerző (tehát a juttatásban részesülő) szempontjából kezeli a dolgokat, a Tao törvényhez hasonló módon értelmezi ezt a fogalmat és adóalapba nem számító juttatási lehetőségként említi. Itt a "nyilvánosan meghirdetett kampány" okozhat némi bizonytalanságot. Véleményünk szerint a kampány időtartamát semmilyen szabály nem korlátozza. Ez azt jelenti, hogy akár folyamatos is lehet.
Végül a legtöbb szabály, ideértve a számla kötelező adattartalmát is, az Áfa törvényben található. Itt különböző engedmény fajták kerülnek nevesítésre. Ilyen lehet például a határidő előtti kifizetésekhez kötődő engedmény. Vagy a mennyiségi engedmény.
Az Áfa törvényben, az előbbi két törvényhez hasonló módon fellelhető az üzletpolitikai cél.
"Az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett -ésszerűen elérhető" feltételt a minden diák számára azonos feltételekkel nyújtott kedvezmény egyértelműen teljesíti. Ami a számla adattartalmát illeti, azt a vállalkozásnál alkalmazott megoldás (pénztárgép, számítógépes számlázás, számla és nyugtatömb) függvényében kell értelmezni. Fontos, hogy a pénztárnál jól látható módon ki legyen téve egy olyan díjtáblázat, amelyből egyértelműen kiderül, hogy ki, milyen kedvezményt, milyen feltételek mellett, milyen időszakra vehet igénybe.
Kapcsolódó termékünk:
Üzleti terv készítő
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése