Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. május 11., hétfő

Transzferár nyilvántartási kötelezettség

Ki az aki transzferár nyilvántartásra kötelezett?
Elfogadható-e a kapcsolt felekkel az értékesítési keretszerződés, úgy, hogy a tényleges megrendelés eseti jelleggel
(faxon) történik (árajánlat elfogadás e-mailen keresztül)?
Egyedi termékek előállítása esetén, melyik módszer alkalmazandó a piaci ár tekintetében?
Csak azzal a kapcsolt vállalkozással van bejelentési kötelezettség akinek az adózó értékesít vagy azzal is akitől beszerez?

A 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szól.

A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági társaságra, a külföldi vállalkozóra, egyesülésre és szövetkezetre, amely nem minősül a Tao. tv. előírása szerinti kisvállalkozásnak.

Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg alatt marad. További feltétel, hogy főszabály szerint a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – sem külön-külön, sem együttesen nem haladhatja meg a 25 %-ot.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartást az erre kötelezett adózónak főszabály szerint szerződésenként kell elkészítenie.

Összevont nyilvántartás lehetősége akkor áll fenn, amikor:
  • a szerződések tárgya azonos, valamint ezen túlmenően teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és szerződésenként megegyező, vagy az eltérések között csupán jelentéktelen eltérés mutatkozik.
  • ha a vonatkozó szerződések tartalmilag, vagy bármilyen egyéb módon szorosan összefüggnek egymással.
Az összevonást az érintett adózó mindig köteles a nyilvántartásában megindokolni

A keretszerződés egy kiterjedt és elfogadott gyakorlati megoldás. A nyilvántartás tekintetében az a lényeg, hogy alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor a Tao. tv. szerint kapcsoltnak minősülő vállalkozással kötött hatályos szerződés alapján az adóévben teljesítés történt.

A kapcsolt vállalkozások között bonyolítandó ügyletek tekintetében közömbös, hogy értékesítésről, vagy beszerzésről van szó.

Fontos, hogy 2005. adóévtől ez a kötelezettség valamennyi, az adott évben hatályos szerződés vonatkozásában fennáll. A 2003-2004 évekre átmeneti szabályok érvényesek.

A nyilvántartás elkészítésének határidejére szintén a Tao. tv. tartalmaz előírást: az arra kötelezett adózónak legkésőbb a társasági adó bevallásának határidejéig kell rögzítenie a szokásos piaci árat, és a Rendeletben meghatározott egyéb adatokat.


A nyilvántartás kialakítása során az egyik legkényesebb és ebből kifolyólag a leginkább vitára okot adható kérdés magának a piaci árnak a meghatározása.
Minden esetben ajánlott figyelembe venni az adózó független féllel kötött szerződését, az adózó kapcsolt vállalkozása és egy független vállalkozás között létrejött megállapodást, illetve a független vállalkozások egymás közötti szerződését (összehasonlító ár).
Az összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános adatbázisban tárolt adatok nem csupán az összehasonlító árak módszerének alkalmazásához szolgáltatnak alapul. Ezek ismerete ugyanis módot adhat a szokásos haszon megállapítására is, amely mind a viszonteladási árak módszerének, mind pedig a költség és jövedelem módszernek az egyik alapfeltételét képezi.

A költség és jövedelem módszer alkalmazása szorosan kötődik az önköltség számítási szabályzathoz. A számviteli törvény 14. (7) bekezdése határozza meg azt a vállalkozói kört, amelynek kötelező önköltség számítási szabályzattal rendelkeznie. "Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül."

Természetesen az említett paraméterek a transzferár nyilvántartásra kötelezettek körének paramétereivel nem biztos, hogy minden esetben összhangban vannak. A nyilvántartás adatait mindenképpen fontosnak tartjuk önköltség számítással is alátámasztani.

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése