Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:(ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2009. május 22., péntek

Megfizetettség az Áfa törvényben

Negyedéves Áfa bevallók vagyunk. Használt tárgyi eszközt vásároltunk márciusban. A számlán teljesítés időpontként március 31. szerepelt. Fizetési határidő április 20. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja.
Április 20. -án kiegyenlítettük a vételárat. Ugyanezen a napon nyújtottuk be az Áfa bevallásunkat, amelyben a visszaigényelhető Áfa átvezetését kértük a társasági adóra.
Helyesen jártunk-e el? Megfizetettnek tekinthető-e a szállítói tartozás, ha ez az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kiegyenlítésre kerül?

Az Áfa tv. a visszaigénylésre vonatkozólag az alábbi rendelkezést tartalmazza:

186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá
b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével.

Az ART:
2. Az általános forgalmi adó

a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig,
- ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

Álláspontunk szerint a megfizetettség bekövetkezik abban az esetben, ha a számlát a bevallás benyújtásáig kiegyenlítik.
A 186 § (2) -ben említett "az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg" az ART-ban meghatározott esedékességre utal.
Az ART szerinti esedékesség pedig "a negyedévet követő hó 20. nap", mely időpontól a visszaigénylési jogosultság megnyílik.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Anyagköltség, a helyi iparűzési adó alapja

A helyi iparűzési adó összeállítása során arra a következtetésre jutottam, hogy bizony nagyon nagy teher a vállalkozásoknak a helyi iparűzési adó. Legalább akkora, mint a társasági adó. Végignéztem az 52 számlaosztályban az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások között, hogy miket könyvelünk oda, hátha valamit még figyelembe lehetne venni az iparűzési adó alapjának csökkentéseként. Azt tapasztaltam, hogy vannak olyan számlák, amelyekben egyösszegű vállalás van és nincs megbontva anyagra és munkadíjra. Pedig egyértelműen van benne anyagfelhasználás, csak nincs számszerűsítve..

Pontosítani szeretném veletek, hogy csak az 51 szla osztály-ban lévő anyagköltséget lehet figyelembe venni adóalap csökkentőként, az 52.-ben lévőket nem?


Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról határozza meg, hogy mit kell adóalapnak tekinteni a helyi iparűzési adó tekintetében.

Az adó alapja:
"39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel."

A kérdés megválaszolásához még egy betekintést kell tennünk a számviteli törvénybe. Itt található az anyagköltség meghatározása.

2000. évi C. törvény a számvitelről
78. §
(2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

Ami az igénybe vett szolgáltatásokat illeti, erre is itt találunk iránymutatást:
(3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.

A fentiekből kitűnik, hogy az igénybe vett szolgáltatások egy külön kategória, amely kívül esik az elszámolható anyagköltség fogalmán. Anyag az, amit megvásárolunk, hogy valamely termékünkbe, szolgáltatásunkba beépítve értékesítsük, vagy saját kivitelezésű beruházásunknál felhasználjunk. Továbbá az, amit működési feltételeink biztosítása érdekében szereztünk be.

Az igénybe vett szolgáltatásban valóban lehet anyag és munkadíj egyaránt. De ezt az anyagot a szolgáltató vásárolta meg és nem mi.

Szóba jöhetnek itt "kreatív" megoldások? Esetleg megvásárolhatnánk mi is az anyagot és szolgáltatásként csak a munkadíjas részt vennénk igénybe? Ezen el lehet gondolkozni.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 19., kedd

Beszámoló elektronikus közzététele - PDFcreator

A következő kérdésem lenne az elektronikus küldéssel kapcsolatban: a mérleget, eredménykimutatást és kieg. mellékletet, hogyan tudom külön-külön lementeni. Honnan tudja a program, hogy nekem csak az egyszerüsitett éves beszámoló kell, az éves beszámoló nem. Hiszen mindkettőt nyomtatja a program, leválogatni csak oldalszám szerint lehet nyomtatáskor. De mi van küldéskor. Ez még nem tiszta számomra.


A PDFcreator egy nyomtató, amelynek segítségével a számítógépednek egy általad kiválasztott könyvtárába tudsz egy PDF formátumú fájlt "nyomtatni".

A lépések a következők:

  1. Készítesz egy új könyvtárat például a „Beszámoló 2008” elnevezéssel
  2. Kiválasztod a beszámoló mintatáradból mondjuk a "merleg" munkalapo;
  3. A "Nézet" menüből az "Oldaltörés" nézetet választod.
  4. Az oldaltörés nézetre jellemző, hogy nagy betűkkel mutatja az oldal számokat és természetesen azt is, hogy hol ér véget, illetve hol kezdődik egy újabb oldal. Ezt mindenképpen ellenőrizni kell és ha szükséges, akkora vastag törésvonalat a jobb egérrel "megfogva" odébb lehet húzni a kívánt helyre.
  5. Megjegyezzük, hogy milyen oldalszámokat kívánunk "nyomtatni". Aki egyszerűsített éves beszámolót készít, annak az 1,7,8 oldalakra van szüksége.
  6. A "Fájl" menüben a "Nyomtatás" fülre kattintunk.
  7. A megnyíló párbeszéd ablakban kiválasztjuk a nyomtatónkat (PDFcreator). Ez csak akkor fog működni, ha előzetesen letöltöttük gépünkre ezt a programot.
  8. A nyomtató kiválasztása után az "Oldalak" nyomtatási opciót is bejelöljük (programtól függően az elnevezés valamelyest változhat!). Az opció melletti szövegmezőbe beírjuk vesszővel elválasztva a nyomtatni kívánt oldalakat. És megnyomjuk a "Nyomtatás" gombot.
  9. A PDFcreator megnyíló párbeszéd ablakában lehetőségünk van a nyomtatandó fájl elnevezésére (átnevezésére). Az IRM honlapján szereplő elnevezés mintákat kell alkalmazni. A mérleg esetében a dokumentum címe: „cegnev_merleg.pdf „ A „.pdf” kiterjesztést a program automatikusan értelmezi és hozzá illeszti.
  10. A „Mentés” gomb megnyomását követően újabb megnyíló párbeszéd ablakban lehetőségünk van a nyomtatási hely kiválasztására. Kiválasztjuk a „Beszámoló 2008” előre elkészített és még üres könyvtárunkat.
  11. Újabb „Mentés” gomb és el is készült a nyomtatványkitöltő programhoz csatolt fájlként illeszthető dokumentumunk.
  12. A fenti lépéseket megismételjük a Beszámoló mintatár többi munkalapjára is, elkészítvén a cegnev_eredmenykimutatas.pdf ; cegnev_kiegeszito_melleklet.pdf dokumentumainkat is.
  13. A „cegnev_adozott_eredmenyfelhasznalas_hatarozat.pdf „ megírását a leggyorsabban a cegiranytu.hu főoldalunkról elérhető Taggyűlési jegyzőkönyv minta” kitöltésével tudjuk elérni. A letöltés ingyenes.
  14. Amennyiben könyvvizsgálói jelentést is kívánunk csatolni (cegnev_konyvvizsgaloi_jelentes.pdf ), ezt feltételezhetően ebben a formában is megkapjuk az érintett könyvvizsgálótól.
  15. A könyvtárunkban összegyűjtött dokumentumokat ellenőrzésképpen egyenként nyissuk meg. Manapság már ritka, de ha még sincs PDF olvasónk, akkor azt innen tudjuk letölteni:
Adobe Reader: http://get.adobe.com/reader/otherversions/

A PDFcreator program innen ingyenesen letölthető: sourceforge.net

Kapcsolódó termékeink:

Beszámoló mintatár

Minimum adó kalkulátor

Osztalék kalkulátor

Taggyűlési jegyzőkönyv beszámoló elfogadásához

Statisztikai létszám kalkulátor

Kedvezményes szabályzat komplex csomag

Üzleti terv készítő

Selejtezési szabályzat

Veszteségelhatárolás nyilvántartó




Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 14., csütörtök

A végkielégítés adózása

A férjem munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása következtében 2008 november 30-án megszűnt.
A decemberben kifizetett végkielégítést a 2008 évről készült adóbevallásában kell teljes egészében figyelembe vennie, vagy valamilyen arányosítási szabályt kell alkalmazni?

Az SZJA tv. fogalom meghatározásai között a "Bér" címszónál találkozunk a végkielégítés fogalmával is:
"a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);"

A törvényből az is kitűnik, hogy a magánszemély nem igényelheti az adóhatóság közreműködését a bevallás elkészítésében abban az esetben, ha az adóévben végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége.

Alapszabályként fogalmazza meg a törvény 26. § (2) bekezdése, hogy "A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették."

A (3) bekezdés:
"A törvényben meghatározott mértékű, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóelőlegnek erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóelőleget a munkaviszony megszűnését követő második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni.

(4) A magánszemély a (3) bekezdésben említett végkielégítés kifizetését megelőzően írásban nyilatkozhat, hogy a (3) bekezdés rendelkezését nem kívánja alkalmazni."

A fenti rendelkezés szerint amennyiben a kérdezőnek mondjuk hat havi végkielégítés járt és nem nyilatkozott, úgy 2008 évben legalább egy havi végkielégítést és az ezzel arányosan levont adóelőleget kell a bevallásában szerepeltetnie. A fennmaradó rész és az ezzel arányosan levont adóelőleg a 2009 évi bevallás részét fogja képezni.

A bevallás 0853 kitöltési útmutatója véleményünk szerint nincs teljes összhangban a törvény szövegével. Itt ugyanis az szerepel, hogy "Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2008. évi jövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2008. december 31-ig eltelt." A "legalább" kifejezés az útmutatóból kimaradt és helyébe a "kell" megfogalmazás lépett. Szerintünk a törvény alkotó szándéka szerint itt más arány is elképzelhető lenne. A (4) bekezdésben említett nyilatkozat ugyanis az osztatlan szerepeltetésre vonatkozik.
Hangsúlyozzuk, hogy a szabály csak a a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összegre értendő!


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 11., hétfő

Transzferár nyilvántartási kötelezettség

Ki az aki transzferár nyilvántartásra kötelezett?
Elfogadható-e a kapcsolt felekkel az értékesítési keretszerződés, úgy, hogy a tényleges megrendelés eseti jelleggel
(faxon) történik (árajánlat elfogadás e-mailen keresztül)?
Egyedi termékek előállítása esetén, melyik módszer alkalmazandó a piaci ár tekintetében?
Csak azzal a kapcsolt vállalkozással van bejelentési kötelezettség akinek az adózó értékesít vagy azzal is akitől beszerez?

A 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szól.

A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági társaságra, a külföldi vállalkozóra, egyesülésre és szövetkezetre, amely nem minősül a Tao. tv. előírása szerinti kisvállalkozásnak.

Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg alatt marad. További feltétel, hogy főszabály szerint a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – sem külön-külön, sem együttesen nem haladhatja meg a 25 %-ot.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartást az erre kötelezett adózónak főszabály szerint szerződésenként kell elkészítenie.

Összevont nyilvántartás lehetősége akkor áll fenn, amikor:
  • a szerződések tárgya azonos, valamint ezen túlmenően teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és szerződésenként megegyező, vagy az eltérések között csupán jelentéktelen eltérés mutatkozik.
  • ha a vonatkozó szerződések tartalmilag, vagy bármilyen egyéb módon szorosan összefüggnek egymással.
Az összevonást az érintett adózó mindig köteles a nyilvántartásában megindokolni

A keretszerződés egy kiterjedt és elfogadott gyakorlati megoldás. A nyilvántartás tekintetében az a lényeg, hogy alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor a Tao. tv. szerint kapcsoltnak minősülő vállalkozással kötött hatályos szerződés alapján az adóévben teljesítés történt.

A kapcsolt vállalkozások között bonyolítandó ügyletek tekintetében közömbös, hogy értékesítésről, vagy beszerzésről van szó.

Fontos, hogy 2005. adóévtől ez a kötelezettség valamennyi, az adott évben hatályos szerződés vonatkozásában fennáll. A 2003-2004 évekre átmeneti szabályok érvényesek.

A nyilvántartás elkészítésének határidejére szintén a Tao. tv. tartalmaz előírást: az arra kötelezett adózónak legkésőbb a társasági adó bevallásának határidejéig kell rögzítenie a szokásos piaci árat, és a Rendeletben meghatározott egyéb adatokat.


A nyilvántartás kialakítása során az egyik legkényesebb és ebből kifolyólag a leginkább vitára okot adható kérdés magának a piaci árnak a meghatározása.
Minden esetben ajánlott figyelembe venni az adózó független féllel kötött szerződését, az adózó kapcsolt vállalkozása és egy független vállalkozás között létrejött megállapodást, illetve a független vállalkozások egymás közötti szerződését (összehasonlító ár).
Az összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános adatbázisban tárolt adatok nem csupán az összehasonlító árak módszerének alkalmazásához szolgáltatnak alapul. Ezek ismerete ugyanis módot adhat a szokásos haszon megállapítására is, amely mind a viszonteladási árak módszerének, mind pedig a költség és jövedelem módszernek az egyik alapfeltételét képezi.

A költség és jövedelem módszer alkalmazása szorosan kötődik az önköltség számítási szabályzathoz. A számviteli törvény 14. (7) bekezdése határozza meg azt a vállalkozói kört, amelynek kötelező önköltség számítási szabályzattal rendelkeznie. "Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül."

Természetesen az említett paraméterek a transzferár nyilvántartásra kötelezettek körének paramétereivel nem biztos, hogy minden esetben összhangban vannak. A nyilvántartás adatait mindenképpen fontosnak tartjuk önköltség számítással is alátámasztani.

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozások kamatelszámolása

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 9., szombat

Ingyenes ügyletek Áfa vonzata

A termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadásának Áfa vonzata érdekelne törvényi hivatkozásokkal.

A 2007 évvel bezárólag hatályban lévő Áfa tv (1992. évi LXXIV.) alapján az alábbi ingyenes ügyletek adómentességet élveztek:
  • Közcélú adomány nyújtása
  • Sajtótermék köteles példány átadása
  • Termék (út) tulajdonjogának törvényi kötelezettség alapján történő átadása
  • Önkormányzatok, kistérségi társulások egymás közti vagyonátadása
(7. § 3 bek.)

2008 január 1-től új Áfa törvény lépett hatályba (2007. évi CXXVII.) A régi törvényben szereplő ingyenes ügyletek adómentességi szabályai "elpárologtak".

Az új szabályozás ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősíti, ha az adóalany a terméket vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
/11. § (1)
Kivétel már csak az áruminta és a kis értékű termék ellenérték nélküli átadása maradt.

Az ingyenes átengedéskor - mivel ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül - számlát kell kiállítani.
Ilyen esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. /68. §

Mivel az ingyenesen átadott termék értékét még az Áfa is növeli, az ügyletben résztvevő felek megállapodásán múlik, hogy a többlet költséget melyikük fogja viselni.

Amennyiben az átadó nem akarja az átvevőt terhelni a fizetendő áfa- val, akkor a fizetendő adót is az ingyenes átadás részeként kezeli, befizeti és elszámolja az eszköz értékében. /az átadónál rendkívüli ráfordítás.
Egy másik lehetőség, hogy az átvevő az átadó által befizetendő Áfa összegét megtéríti.
/ az átadónál egyéb követelés.

Az átvevő Áfa visszaigénylési lehetősége adójogi státusa, illetve a felhasználási célok (adóköteles, vagy adómentes tevékenységhez) alapján ítélhető meg.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 6., szerda

Ingatlan értékesítés átalakulással

Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság a tulajdonában lévő ingatlant kíván értékesíteni. Ilyenkor kedvezőbb megoldásnak tűnik kiválással létrehozni egy olyan új társaságot, amelyik kizárólag az értékesítendő ingatlant "viszi magával". Így lehetőség nyílik arra, hogy a tulajdonosok magát a társaságot (az üzletrészeket) ruházzák át.

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Illeték tv.) 26. § (1) kimondja, hogy: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).

Az ily módon tulajdonost váltó ingatlan kapcsán Áfa fizetési kötelezettség sem merül fel, mert a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 17. § 2) szerint "nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg"

Az Áfa tv. még támaszt a szerzővel (jogutóddal) kapcsolatban néhány feltételt:
  • belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen
  • vállaljon kötelezettséget, hogy a megszerzett vagyonhoz fűződő Áfa tv. szerinti jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
  • sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa tv.- ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az előző pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
  • jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, a jogelődöt az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa tv.- ben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

A jogutódlással történő megszűnés egyik esete a gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulása (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is).


A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 67. § (1) megfogalmazza, hogy mit kell érteni a jogutódlással történő megszűnés alatt. "Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén."

Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. A gazdasági társaság szétválásánál nincs akadálya annak, hogy a jogelőd társaság tagja akár valamennyi jogutódban tagként vegyen részt.

Különválásról akkor beszélünk, ha a jogelőd megszűnik és jogutódként egy, vagy több gazdasági társaság jön létre.
Kiváláskor a jogelőd megmarad és a vagyon egy részével egy, vagy több új társaság is létrejön.

A szétválási szerződés tervezetét a legfőbb szervnek a szétválásról elviekben döntő első ülésén meghatározottak szem előtt tartásával a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben - többek között - meg kell határozni:
  • kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő társaság(ok) társasági szerződésének tervezetét;
  • különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének tervezetét;

Az átalakulás tekintetében fontos kérdés a felelősség.

A jogelőd gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.

Az átalakulás során a társaságtól megváló - korlátozottan felelős - tagok (részvényesek) tagsági viszonyuk megszűnésétől számított öt évig felelnek a számukra a Gt. 74. § (2)-(3) bekezdése szerint kifizetett járandóság erejéig a jogelődnek a jogutód által nem fedezett és a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.

(74. § (2)-(3) a társaságtól megváló taggal történő elszámolás szabályai)

A szétváló gazdasági társaság jogutódai - ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt - a szétváló társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szétválási szerződés rendelkezése szerint felelnek. A szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette.

Ha a kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok (ideértve a szétválás után megmaradó társaságot is) felelőssége egyetemleges.

A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.

A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik -, a felügyelőbizottsággal is ellenőriztetni kell. Nem jogosult erre a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.

A bejegyzett új társaságot (benne az ingatlan vagyonnal) a tulajdonosok értékesíthetik. Az üzletrész értékesítést nem terheli visszterhes vagyonátruházási illeték. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti pozitív különbözet az eladónál SZJA fizetési kötelezettséget keletkeztet. Azzal is óvatosan kell bánni, hogy az üzletrészen a piaci árnál lényegesen alacsonyabb értéken adjanak túl. Ezt ugyanis egy adóhatósági vizsgálat felülbírálhatja.

Mi számít piaci értéknek? Jó kérdés! Eszközarányos vagyonértékelési módszert alkalmazva az üzletrész értéke (a tulajdoni hányad arányában) megegyezik az eszközök mínusz kötelezettségek, azaz a saját tőke értékével. Tehát semmiképpen sem a jegyzett tőke arányos része!

További módszerként említhetnénk a jövedelem arányos értékelést. Az ingatlan könyv szerinti és piaci értéke közötti különbség sem elhanyagolható. És még ott vannak az elhelyezkedési, a konjunkturális és hasznosíthatósági szempontok is.



Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Jogutódlás a betéti társaságnál

Adott egy Bt, melynek a régi kültagja, beltagja átadta- eladta a céget új kültagnak, beltagnak. Módosították a cég nevét, székhelyét is. A kültag elmondása szerint azt mondták neki, hogy a "régi" Bt tartozásai nem szállnak át az "új" Bt-re. Állítólag az ügyvéddel karöltve mondták ezt. Mármost amikor elolvastam a taggyűlési jegyzőkönyvet, abban egyértelműen az olvasható, hogy társasági szerződést módosítottak a fent említett dolgok miatt ( tag kiválás, új tag érkezés, név és székhely változás) nem pedig felszámolják a céget és újat alapítanak. Ráadásul az új kültag hozzászólásának részletezésében benne van, hogy ő tudomásul veszi, hogy a céggel szemben végrehajtás folyik.
Kérdem én: Ez nem jogutódlás? Ha jól gondolom, akkor a társaság tartozásait átvették az új tagok. Tehát, ha mondjuk az Apeh-hal szemben van tartozása,amit végrehajtás elé vitték, akkor nem az új tagok felelnek érte? Vagy mivel korábban keletkezett a tartozás, mint ahogy ők átvették,így az addig felhalmozott tartozást a régi tagokon fogják behajtani? Bevallom kétlem, de az ügyvéd megkavart.
A becsapott kültag mit tehet? Ő most azért dolgozzon, hogy a bevételét/nyereségét más tartozásának kiegyenlítésére fordítsa? Hogy léphet ki ebből a faramuci helyzetből? Ha mégis megtartja a céget, akkor a könyvelésnél szükség van a "régi" záró adatokra, főkönyvre,beszámolóra, bevallásokra,mivel azt folytatja,csak más néven,vagy teljesen új lappal indít?


A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
Ilyen kivételek:
  • korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek,
  • a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,
  • a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni,
  • irreális nem pénzbeli hozzájárulás elfogadása
  • A betéti társaság azon kültagja, akinek a neve az új Gt. hatálybalépése előtt szerepelt a társaság cégnevében e helyzet megszűnésétől, de legfeljebb e törvény hatálybalépésétől számított öt évig a beltaggal azonos módon felel a társaságnak azon tartozásaiért, amelyek nevének a társaság cégnevéből való törlése előtt keletkeztek. 334. §(2)


A beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.

Azzal, hogy a társaságba, társasági részesedés átruházásával új tagok lépnek be, ettől még a cég jogfolytonosságában nem áll be törés.
A kültagnak, illetve a beltagnak megszűnik a tagsági jogviszonya a Gt. 99 § -ban meghatározott esetekben. Ilyen eset - többek között - az f) pontban meghatározott társasági részesedés átruházása is.

A tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. 101. § (1)

A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. 104. § (1)

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával (97. § (1)). Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Tehát a társaságtól megvált beltag (amennyiben a fent leírtak alapján a kültag felelőssége korlátolt) teljes vagyonával köteles az egyetemleges helytállásban részt venni, amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat.

A társaságba belépő tag felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos( 97. § (3)).

A belépő tag a módosítandó társasági szerződésben kizárhatja a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért való felelősséget az elévülési időszak figyelembe vételével.
Amennyiben ezt nem tette meg, úgy az elődjeivel egyetemlegesen felel a kötelezettségek tekintetében.

A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők. A társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás ( 97. § (3)).

A jogfolytonosságból adódóan a társaság könyvelését folyamatosan kell végezni, függetlenül attól, hogy volt-e tulajdonos váltás, vagy sem. Egy személygépjármű (társaság) hasonlatával élve, teljesen mindegy, hogy ki az aktuális gépjármű vezető, maga a gépkocsi ugyanaz marad erényeivel és hibáival együtt. Az új tulajdonos ennek tudatában lép szerzeménye birtokába.

Az új vezető tisztségviselő (üzletvezető beltag) át kellett vegyen minden könyvelési anyagot, amely a folyamatos működés biztosítása érdekében szükséges. Ebben az esetben szó sem lehet "új lapról".


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

2009. május 4., hétfő

Beszámoló elektronikus közzététele

A 09EB űrlap mellékleteként minden esetben, vagy csak osztalék kifizetése esetén kell csatolni az eredmény felosztására vonatkozó határozatot?
Ha mellékelek határozatot, akkor a teljes, valamennyi napirendi pontot tartalmazó jegyzőkönyvet kell csatolni, vagy csak az eredményfelosztásra vonatkozó részt?
És még egy kérdésem lenne:
Ha van osztalék kifizetés, akkor az elektronikus közzétételen túlmenően a cégbírónak még a papír alapú nyilatkozatot is be kell küldeni?

Az eredmény felosztására vonatkozó határozatot minden esetben csatolni kell.
A kérdés második része még képlékenynek tűnik. Az IRM honlapján is kérdezik ezt és az a válasz rá, hogy a törvény előírásai szerint:
"Milyen mellékletek szükségesek a beszámolóhoz? /pl. taggyűlési meghívó, taggyűlési jegyzőkönyv, nyereség felosztási megállapodás stb./
A törvényben foglalt kötelező mellékleteket kell csatolnia. A csatolmány fájl formátuma csak PDF lehet. "

A számviteli törvény:
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

154/B. § (1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) a 153-154/A. §-okban foglalt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével - elektronikus úton tesz eleget.

(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.

A számviteli tv. szerinti beszámolót a 2006. évi V. törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról rendelkezései szerint kell közzétenni:

A beszámoló letétbe helyezése és közzététele

18. § (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.

(2) Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.

(3) A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

(4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

(5) A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.

(6) Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

(7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.

(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés - ideértve a céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítést is - a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.

19. § (1) A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.

(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(3) A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.

(4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.


Másrészről a Gt. szabályozza a legfelsőbb szerv hatáskörébe utalt döntések meghozatalát. Ide tartozik a beszámoló elfogadása, az osztalék, a könyvvizsgáló (amiről a taggyűlési jegyzőkönyv mintánk szól). Ezeknek a döntéseknek a következménye a beszámolóban, illetve a cégkivonatban mindenképpen megjelenik, tehát nem titkosak. A mérlegből látszani fog, hogy mennyi osztalékot fizettünk, a kiegészítő mellékletben pedig benne van kötelező tartalomként a könyvvizsgáló díja.

Mindebből azt következik, hogy ragaszkodva a számviteli törvény betűjéhez, elegendő az eredmény felosztásáról szóló határozat. Ebben az esetben egy kivonatot kell készíteni és ezt pdf-be konvertálni. Úgy gondoljuk, hogy annak sincs semmilyen akadálya, hogy az egész jegyzőkönyvet közzé tegyük, amennyiben egyszerű döntésekről van szó. Amennyiben a például a könyvvizsgáló választás, vagy az eredmény felosztás körül olyan vita alakult ki, amelyet nem lenne szerencsés nyilvánosságra hozni, abban az esetben mi mindenképpen eltekintenénk ezeknek a részleteknek a nyilvánosságra hozatalától.

Ami a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó osztalékfizetési korlátról szóló nyilatkozatot illeti, a jelenleg hatályos szabály a Gt-ben:
131. §
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Tehát ebben az esetben az ügyvédi közreműködés nem kerülhető meg, hiszen a cégbíróságra történő elektronikus benyújtási lehetőséggel a cégek közvetlenül nem rendelkeznek.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.