A tagi kölcsön lehetséges sorsa 2.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:

Saját tőke:                    -15.000.000

Jegyzett tőke:                  3.000.000

Eredménytartalék:         -17.000.000

Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000

A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.

Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Megismételtük a kérdést, melynek alapján a korábbi bejegyzésünk is született. És felidézzük az általunk elképzelt, lehetséges megoldások listáját is:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
3.  A követelés elengedése.
4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.

 A "Tagi kölcsön lehetséges sorsa 1." bejegyzésünkben az első megoldást részleteztük. Most pedig a második megoldással folytatjuk.

Az első megoldás jelentősége abban áll, hogy a tagok végleges forrást biztosítanak tőkeemeléssel a társaság számára. Ez az átadott forrás nem követelhető vissza a megszűnés, illetve a tőkeleszállítás bizonyos eseteit kivéve.

A második eset, amelynek során pótbefizetés történik, nem más, mint ideiglenes forrás nyújtása a társaságnak. A pótbefizetésről a társasági szerződésnek kell rendelkeznie. Ilyen rendelkezés hiányában a taggyűlésnek nincs joga rendelkezni pótbefizetésről. Véleményünk szerint a jogszabály nem zárja ki, hogy önkéntes felajánlás és egyhangú döntés alapján a taggyűlés pótbefizetésről döntsön még olyan esetben is, ha a társasági szerződés erről kifejezetten nem rendelkezik.

120. § (1) A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

(2) A pótbefizetési kötelezettséget – ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.
(3) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 14. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.

(2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról)

A későbbiek során, amennyiben a saját tőke a szükséges mértékben helyre állt, akkor a pótbefizetéssel teljesített összeg visszafizethető.

(4) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szereplő – tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.

A pótbefizetést a lekötött tartalékban kell nyilvántartani és a pénzmozgással egyidejűleg könyvelendő..

38. § (1) A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés
(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. 

(2000. évi C. törvény a számvitelről)

Fontos körülmény, hogy a lekötött tartalékba helyezett összeg erősíti a saját tőkét, de az osztalék fizetésnél korlátozó tényező. Talán abban is egyetértés van, hogy az üzleti partnerek, illetve hitelezők szempontjából nem bír olyan relevanciával, mint egy véglegesen átadott tőke. A tulajdonosok szempontjából azonban előnyt jelenthet, hogy kedvező üzletmenet esetén ezen összeget visszakaphatják minden adófizetési következmény nélkül.

39. §
(3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az első megoldáshoz hasonlóan, ebben az esetben is korlátot jelenthet a vállalkozásnál a rendelkezésre álló pénzeszköz. Mivel ez az ügylet cégbírósági bejegyzést nem igényel, így akár többlépcsős kifizetésekben, illetve pótbefizetésekben is lehet gondolkodni. A banki utalást mindenképpen érdemes előnyben részesíteni, mert a készpénzes tranzakciók bejelentési kötelezettséggel járhatnak, különös tekintettel a többségi, kapcsolt jogviszonyra.

Jelen esetben is járható út a banki hitel igénybevétele a tagi kölcsön előzetes visszafizetéséhez. A pótbefizetés teljesítését követően pedig lekötött betétként garanciát képezhet a felvett hitelre.

Természetesen a sorrend fordított is lehet, amennyiben a magánszemélynél rendelkezésre áll a szükséges pénzügyi forrás a pótbefizetés előzetes teljesítésére. A példában szereplő nagyságrendet tekintve ez nehezen elképzelhető.

Kapcsolódó termékünk:
Tagi kölcsön szerződés minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A tagi kölcsön lehetséges sorsa 1.

Egy  korlátolt felelősségű társaság saját tőke szerkezete az alábbi:

Saját tőke:                    -15.000.000

Jegyzett tőke:                  3.000.000

Eredménytartalék:         -17.000.000

Mérleg szerinti eredmény    -1.000.000

A cégnek 36.000.000 Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van a tulajdonosok felé.

Létezik e törvényes megoldás a tulajdonosok követelésének csökkentésére és a saját tőke rendbetételére. Ha igen akkor milyen eljárással (taggyűlési határozat, cégbírósági bejelentés, könyvelési tétel, stb).

 Feltételezzük, hogy a kérdésben szereplő tulajdonosok magánszemélyek. A társaság könyveiben szereplő hosszú lejáratú kötelezettség, amely a tulajdonosok által korábban biztosított pénzügyi forrásokat takar, számtalan kérdést vethet fel a helyzet helyes megítélése kapcsán.

Induljunk ki abból, hogy léteznek kölcsönszerződések, amelyekben pontosan meg van határozva a kölcsön nyújtás időpontja, célja, a kamatfizetési, illetve visszafizetési feltételek, határidők. A kölcsönnyújtás célja különösen fontos akkor, ha a tag elengedi az általa nyújtott kölcsönt. Ilyenkor ugyanis olyan rendkívüli bevétel keletkezik, amelyet - amennyiben tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódik - el kell határolni.

Bizonyára meg vannak a kölcsönnyújtás alapbizonylatai is (bankszámla kivonat, vagy pénztár bevételi bizonylat). A készpénzes mozgáshoz - amennyiben többségi tulajdonossal kapcsolatos - még bejelentési kötelezettség is társulhat, a kapcsolt jogviszony alapján!

A "vagyonosodási" szempont sem egy elhanyagolható kérdés. Főleg nagyobb összegek esetén az adóhatóság vizsgálhatja a pénz eredetét. Amennyiben a magánszemély adóbevallásai nem tudják alátámasztani, hogy legálisan megszerzett jövedelemről van szó, úgy könnyen előfordulhat, hogy eltitkolt jövedelemként fogják értékelni a tag által nyújtott kölcsönt.

A tulajdonosokkal kötendő szerződéseket taggyűlési határozat alapján lehet csak megejteni. A társaság vezető tisztségviselőjének megfelelő felhatalmazással kell rendelkezni, hogy egy ilyen jellegű szerződést megkössön.

141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

A taggyűlés által meghozott döntéseket a határozatok könyvében kell nyilvántartani.

146. § (1) A taggyűlésről az ügyvezető – a 145. §-ban foglalt eset kivételével – jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.
(2) A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá.
(3) Az ügyvezető a tagok által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve), amelyet – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a társaság székhelyén kell tartani. Az ügyvezetőnek a határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe. A társasági szerződés előírhatja, hogy a határozatok könyvében a felügyelőbizottság határozatait is nyilván kell tartani.
(4) A jegyzőkönyvbe, továbbá a 145. §-ban és a 148. §-ban megjelölt felvételbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.

A tagi kölcsön mellet a negatív saját tőke kérdésével is foglalkozni kell.

51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

(2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

(3) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg.

 A társaság vezető tisztségviselőjére a törvény intézkedési kötelezettséget ír elő.

143. § (1) A taggyűlést – ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze.
(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy
b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

Amit eddig leírtunk az még csak az előzmények áttekintését szolgálta. Ha mindez rendben van, akkor lehet gondolkodni a tagi kölcsön további sorsáról, figyelemmel a negatív tőke rendezésére.

Lehetséges megoldások:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés. A példában szereplő számok alapján a minimális tőkeemelés 18.000 E Ft, de ennél azért érdemes egy kicsit nagyobb összegben gondolkodni, mert nem árt, ha van egy kis tartalék az esetleges további veszteségek fedezetére.
2.  Visszafizetés, majd pótbefizetés. 
3.  A követelés elengedése.
4.  Tőkeemelés a követelés apportálásával.

Következzen néhány gondolat az első megoldásra, a teljesség igénye nélkül.

1. A legkézenfekvőbb dolog a visszafizetés, majd az ezt követő tőkeemelés. Ennek előnye, hogy a tag adózott pénzéből nyújtott tagi kölcsön ily módon átváltható  adózott pénzből származó tőkére. Ez azt jelenti, hogy a társaság esetleges megszűnése, vagy az üzletrész értékesítése esetén a névérték nem fog adófizetési kötelezettséget eredményezni.

A tőkeemelés irányulhat teljes egészében a jegyzett tőkére, de lehet olyan megoldás is, amelyik egy kisebb összegű jegyzet tőke emeléssel egyidejűleg a további szükséges összeg tőketartalékba helyezésével valósul meg.
154. § (1) A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére.
(2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez – ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz – egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.

Ennek a megoldásnak a választása rendszerint azért nem lehetséges, mert hiányzik a tagi kölcsön visszafizetéséhez szükséges pénz. Áthidaló megoldás lehet egy banki hitel felvétel, amelyből vissza lehet fizetni a tagi kölcsönt, majd a tőkeemelést követően a kölcsönvett összeg banknál történő letétbehelyezésével, a hitelfedezet is megoldható. Természetesen a hitelkamat és a betétkamat közötti "árrés" negatív pénzügyi eredményt fog jelenteni a vállalkozásnak, de ezzel az áldozattal a saját tőke elegáns módon rendbe tehető.

A további lehetséges megoldások részletezésére egy következő blogbejegyzésben fogunk kitérni.

Az idézett jogszabály szövegek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény részletei.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Maradványérték elszámolása tárgyi eszköz értékesítésekor

Egy cég gépet értékesített az alábbi adatok alapján:

Bruttóérték:                     30.000.000 Ft

Maradványérték:               8.000.000 Ft

Értékcsökkenés:  

Sztv. szerint: 22.000.000 Ft      

Tao tv. szerint: 30.000.000 Ft

Nettó érték: 8.000.000 Ft

Eladási ár:13.000.000 + Áfa

Maradványérték a 861 számlán került elszámolásra.

A társasági adó bevallás 1129-04-01 2 sor "a" és "c" oszlop tartalmazza-e a 8.000.000 Ft-ot?  Ha igen akkor jelentősen nő az adóalap!?

Adóalap növelő az immateriális jószág és a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része.


Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor – kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)–(15) bekezdésében előírt feltételek – vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,
(1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)

Jelen esetben az adótörvény szerint számított nyilvántartási érték nulla. A könyv szerinti érték pedig 8.000 E Ft. Kivezetéskor a könyv szerinti értéket ráfordításként kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy ennyivel csökkentjük az adóalapot. Ezt a törvény természetesen nem engedi meg, ezért rendel hozzá adóalap növelési kötelezettséget ugyanebben az értékben. A kettő egymást lenullázza, tehát e miatt nem kell több adót fizetni, de kevesebbet sem lehet.

Hátra van még az értékesítésből adódó bevétel elszámolása, amely valójában a tényleges adóalapot fogja eredményezni. Ha a társaság az eltelt időszakban nem számolta volna el a teljes bekerülési értéket adótörvény szerinti értékcsökkenésként (nem érvényesítette volna az adóalapnál, mint csökkentő tényezőt), akkor most ezzel az el nem számolt értékcsökkenéssel (számított nyilvántartási érték) most csökkenthetné az adóalapot. Ilyen azonban nincs, hiszen a teljes érték elszámolásra került.


A kitöltési útmutatóban ez áll:
02. sor: Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a számvitel szerint
E sor b) rovatába kell beállítani az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeget, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következett be, és teljesülnek a Tao. tv. 16. § (13)-(15) bekezdéseiben előírt feltételek, vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Sztv. szerint az adózás előtti eredmény terhére (azaz költségként, ráfordításként) számolta el. Az itt szerepeltetett adat tartalmazza az Sztv. 80 § (2) bekezdése szerinti 100 E Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, szellemi termékek és vagyoni értékű jogok egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírását is239. Az a) rovatban kérjük szerepeltetni – a b) rovatban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozáskénti és/vagy szit.-kénti, vagy projekttársaságkénti működés időszakára eső adatát.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.