Esettanulmány Kkv vállalkozások besorolására és nyilvántartására.

Cégünkben (legyen:B) 95% mértékben tulajdonos egy külföldi társaság (legyen A), ennek a társaságnak van még egy hasonló tevékenységet folytató másik cége is Magyarországon, ahol 100%-ban tulajdonos (legyen C): a jogszabályokból szerintünk az következik, hogy ilyenkor a cégünk kkv besorolásakor –kapcsolt vállalkozások  láncolataként- a mi  adatainkhoz hozzá kell adni, a tulajdonos (A), illetve a másik cég (C) adatait is, és az összesen adatok alapján ítéltetik meg a besorolás: vagyis a besorolás alapja esetünkben=100%B+100%A+100%C. Mi cégünk kapcslódó (közvetlenül) „A”-hoz, A-án keresztül (közvetetten) „C”-hez is.
(Megjegyzés: sem nekünk, sem a másik két a cégnek nincs más tulajdoni részesedése, ill. az „A” cég a vonatkozó külföldi jogszabályok alapján nem kötelezett konszolidált mérleget készítésére, cégünket 2006 júliusában alapították, a cégünkben a maradék 5% egy természetes személy tulajdonában van).
Kérdés: - Hol kell feltüntetni, melyik sorban a „C” vállalkozás adatait a „kapcsolat_vizsgalo” lapon?
               -Fel kell-e tüntetni, ha igen hol az 5%-ban tulajdonost a „kapcsolat_vizsgalo” lapon?
              - Hol kell feltüntetni, melyik sorban a „C” vállalkozás adatait a „Kkv kesobb alapitott” lapon?
              - 2006 év- alapítás éve, mely tört év- adatait kell-e évesíteni, vagy sem?

 A "C" vállalkozás adatait nem kell feltüntetni a kapcsolat vizsgáló lapon, miután már kiderült, hogy a közvetlen kapcsolatban álló "A" vállalkozás kapcsolódónak minősül. Ha ez nem jelentene minősített kapcsolatot (partneri, kapcsolódó), akkor szükséges lenne a táblázat további részeibe a közvetett kapcsolatban álló adatait feltüntetni.

Esettanulmány Kkv besoroláshoz

Az 5%-os magánszemély tulajdonos adatai itt nem kell szerepeljenek.

A kapcsolódó adatait valóban az említett munkalapon kell feltüntetni a 124-126 sorokban. Mivel kapcsolódóhoz további kapcsolódónak nem biztosítottunk felületet, ezért ezekben a cellákban összesítve kell szerepeltetni minden kapcsolódó ("A" + "C") adatait.

A 2005 évben, vagy azt követően alapított vállalkozásoknál, a vállalkozás besorolását az első üzleti éve első napjára kell meghatározni (alapítás időpontja).
A besorolás alapja az újonnan alakult vállalkozások esetében mindig az üzleti terv. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a várható adatok alapján ezt a besorolást két egymást követő beszámoló elfogadásáig biztosan megőrzi. Természetesen tovább is megőrizheti, amennyiben menet közben nincs két egymást követő évben változás.

Tekintve, hogy az üzleti terv nem tartalmaz mérlegfőösszeget, ezért a besorolásnál a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám évesítés nélküli adatainak számbavétele szükséges.

A példában szereplő "B" vállalkozás 2006 évben lett alapítva. Az ő adatait nem kell évesíteni. Legalább is mi úgy gondoljuk, mert az "üzleti terv alapján" fogalom a konkrét adóév részre vonatkozó adatokat kell jelentse. Az üzleti terv megközelítés egy kicsit érdekes, ha arról van szó, hogy mindezt utólag akarjuk elkészíteni. Ilyenkor véleményünk szerint érdemes a jelen pillanatban már ismert tényadatok alapján rekonstruálni az üzleti tervet az árbevétel és a létszám tekintetében. Ugyanebben az időpontban kell megvizsgálni - amennyiben volt ilyen - a partner, illetve a kapcsolódó vállalkozások adatait. A törvény arról konkrétan nem rendelkezik, hogy miként kell összeadni az almát a körtével. Vagyis a mérlegfőösszeggel is rendelkező kapcsolódó vállalkozás adatait a mérlegfőösszeggel nem rendelkező vállalkozáséval. A mi értelmezésünkben össze kell adni úgy, hogy az üzleti tervel rendelkező vállalkozásunk nulla mérlegfőösszegéhez hozzáadjuk a kapcsolódók mérlegfőösszegét (persze, ha nem ők is újonnan alapítottak!).

Az "A" vállalkozás közvetlenül kapcsolódó, míg a "C" vállalkozás közvetve kapcsolódó. Ez azért van így, mert az "A" vállalkozás többségi tulajdonosként mind a "B", mind a "C" vállalkozás döntéseit befolyásolni tudja a vele és azok egymás között történő előnyösebb, vagy hátrányosab szerződéskötések tekintetében.

 A nyilvántartó minden évben felületet kínál az adott évi beszámoló időpontjában történő minősítéshez. Bizonytalanság esetén a kapcsolat vizsgálóval esetenként el lehet végezni a besorolást. A kétéves szabályt a beépített képletek automatikusan követik.

KKV meghatározó és nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Étkezési utalvány juttatása eltérő mértékben

Az étkezőhelyi vendéglátás...(5.2)esetén a vezető tisztségviselőknek adott utalvány értéke eltérhet-e a többi dolgozóétól, vagy azonosnak kell-e lennie?

A jelenlegi ismereteink és értelmezésünk szerint a juttatások eltérő mértékűek lehetnek a személyeket illetően. Szakmai berkekben emlegetnek ugyan egy ilyen kategóriát:

A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak.

Ide tartozik (mondják):

• munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magán nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
• művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány),
•  a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
• a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
• sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
• a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,
• a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.

Ezt a kategóriát nekünk még nem sikerült felfedeznünk a törvényben. Nem tudjuk, hogy a söralátét melyik oldalán van.

Minden esetre az étkeztetési jegy havonta 18 ezer forintig nem ez a kategória.

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak 

b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

 És most tekintsünk el attól, hogy a mondat nincs egyeztetve. Ha arra gondoltatok, hogy az ügyvezető kap 18 E Ft utalványt és a dolgozók pedig 10 E Ft értékűt, akkor véleményünk szerint ez lehetséges.

Természetesen egy komoly cégnek ajánlatos a juttatásokat továbbra is szabályzatba foglalni és meghatározni dolgozói csoportonként az éves keretet, amelyből mindenki tetszés szerint választhat.

A csoportok összetételét lehetőleg a legigazságosabban célszerű megalkotni. Egy jó cafeteria rendszer erősíti a kedvező munkahelyi légkört, természetes módon ösztönöz mindenkit és nincs megkülönböztető hatása. A csoport alatt akár egy személyt is lehet érteni.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó


Cafeteria szabályzat minta

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Betéti társaságtól megváló beltag

Van egy betéti társaságunk, amelybe a férjem a beltag én pedig kültag vagyok. Az elmúlt év folyamán az egyik ismerősünk belépését követően kettőre emelkedett a  beltagok száma. Tettük ezt annak reményében hogy az általa működtetett bolttal ki tudjuk bővíteni tevékenységünket és közös erőfeszítéssel nyereségesen tudunk működni. A bolt árú beszerzését illetve pénzügyi részét ismerősünk intézte mondván hogy ő jobban ért hozzá. Sajnos azóta kiderült, hogy sem a kommunikáció sem a pénzügyi elszámolás nem elfogadható számunkra. Szeretnénk megszüntetni ezt a terhessé vált kapcsolatot, mert ebből csak a megnövekedett adófizetési kötelezettség az, amely eredményként érzékelhető.

 A gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény (Gt.) a tagsági viszony megszűnésére a következő eseteket ismeri:

99. § Megszűnik a tagsági jogviszony
a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;
b) a tagok közös megegyezésével;
c) a tag kizárásával;
d) rendes felmondással;
e) azonnali hatályú felmondással;
f) a társasági részesedés átruházásával;
g) a tag halálával vagy megszűnésével;
h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

A lehetséges esetek közül, most a közös megegyezéssel történő megszűnéssel foglalkozunk.

A legkézenfekvőbb a közös megegyezéssel történő megválás a szóban forgó tagtól. Ez természetesen csak abban az esetben járható út, ha a felek mindegyike belátja, hogy az együttműködés nem folytatható és mindenki jobban jár a jogviszony békés megszüntetésével.

Amennyiben járható útnak bizonyul ez a megoldás, úgy  az elszámolás lesz a legfontosabb kérdés. Ennek szabályait az alábbiakban olvashatjuk:

102. § (1) A társaságtól megváló taggal - a társasági részesedését átruházó tag kivételével - a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.
(2) A társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez.
(3) A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál - eltérő megállapodás hiányában - a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a számviteli törvény 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a társaságot terhelő kötelezettségeket figyelembe veheti.
(5) A társaságtól megváló tag követelését - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.

Az átértékelhetőség azért fontos, mert  a maradó tagok számára aránytalan vagyonmegosztást eredményezhet, ha könyvszerinti értékkel nem rendelkező de jelentősebb piaci értéket képviselő eszközök is szerepelnek a társaság könyveiben. A kifizetés csak abban az esetben kell pénzben történjen, ha a tagok nem állapodtak meg abban, hogy milyen eszközöket kapjon meg a távozó beltag az őt megillető vagyoni hányad fejében. Fontos, hogy az elszámolás (kilépés)  időpontjára olyan mérleget kell készíteni, amelyből pontosan megállapítható a saját tőke értéke és ebből következően a kilépő tag vagyoni hozzájárulásával arányos rész. Arról a vagyoni hozzájárulásról beszélünk, amelyet a kilépő tag a belépése idején (vagy később) a társaságba bevitt.

Bonyolíthatja a helyzetet, ha jelentősebb értékű vagyonközösségről van szó, amely adózási szempontból hátrányosan érintheti a kilépő tagot. Ilyen esetben jó megoldás lehet a kiválás. Azaz a kilépő tag új társaságot alapítva távozik. Amennyiben ez tűnik a járható megoldásnak, úgy megfontolandó két önálló korlátolt felelősségű társasággá történő szétválás, amely hosszútávon a korlátlan felelősség kérdését is megoldja.

Azért fogalmaztunk úgy, hogy "hosszútávon", mert mind a tag magánszemélyként történő kilépése, mind az átalakulás jogutódláshoz fűződő következményekkel is jár.

A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.

A szétváló gazdasági társaság tagjainak (volt tagjainak) a szétváló társaság tartozásaiért való felelőssége a következőképpen alakul:

(4) Ha a korlátlanul felelős tag - a tagsági viszonyának megtartása mellett - az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá (részvényessé) válik, e változás bekövetkeztétől számított öt évig - ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi - korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek korlátlanul felelős tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkeztek.
(6) Az átalakulás során a társaságtól megváló korlátlanul felelős tag tagsági viszonyának megszűnésétől számított öt évig korlátlanul felel a jogelődnek a jogutód által nem fedezett, a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.

Átalakulás esetén többletköltségekkel is számolni kell, hiszen jelentősebb jogi közreműködést igényel, illetve kötelező a vagyonmérleg tervezetek és a végleges vagyonmérlegek könyvvizsgáló által történő hitelesítése. Jelen eset kedvezményezett átalakulásról sem tudunk beszélni.

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,(1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)

A mi esetünkben a jogelőd tagjai nem szereznek arányos részesedést a jogutódban, tehát egy ilyen átalakulás nem minősülhet kedvezményezettnek. A nem kedvezményezett átalakulás pedig azonnali elszámolást feltételez az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke és könyv szerinti értéke közötti különbségek tekintetében.

(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja;
Az előbbiekben leírt elszámolás adóvonzatát érdemes még döntéshozatal előtt megvizsgálni, mert akár vállalhatatlan adózási terhet is jelenthet egy társaságnak.

Összefoglalva a fentieket:
Az első lehetséges megoldás a beltag kilépése a társaságból közös megegyezés alapján. A magánszemélyként történő kilépőt a saját tőkéből a bevitt vagyoni hozzájárulás szerinti arányos rész illeti meg. Nagyobb értékű társasági eszközállomány esetén a szétválás útján történő vagyonmegosztás lehet a járható út.


Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Kedvezményezett átalakulás menedzser

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Támogatás Áfa arányosítása

Amennyiben az önkormányzat a 100 százalékos tulajdonát képező társaságnak árat nem befolyásoló támogatást juttat, úgy a teljes összeg a cég egyéb bevételeként jelenik meg és nem jár Áfa fizetési kötelezettséggel. Ez első látásra, akár előnyös megoldásnak is tűnhet, de nem lenne túl szerencsés elhamarkodottan ítélni.

Milyen mértékben jogosult az adóalany arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet mások számára áthárítottak?

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;
c) termék importjához kapcsolódóan
ca) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg
cb) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;
d) előleg részeként megfizetett;
e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított
[a)-e) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].

121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne;
b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;
c) a 86. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.

Vagyis az adóalany olyan mértékben jogosult az adólevonásra, amilyen mértékben - ilyen minőségében - a beszerzett  terméket, illetve szolgáltatást adólevonásra jogosító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

Mikor szükséges az előzetesen felszámított adó megosztása?

123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.
(2) Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).
(3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.

A fenti szabályból látszik, hogy a megosztásra kizárólag abban az esetben van szükség, ha az adóalany adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást egyaránt végez.

Tehát aki kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, annak nem szükséges a megosztási szabályt alkalmaznia!

 Elkerülhető-e a megosztás?

Felmerül a kérdés, hogy elkerülheti-e a megosztást egy olyan cég, amelyiknél  adólevonásra nem jogosító termékértékesítés is van?

Az általános működési támogatást nyújtó önkormányzat dönthet úgy, hogy az adólevonásra nem jogosító ügyletet - amennyiben erre a törvény lehetőséget kínál, - adókötelessé tesz a cégénél.  Például a bérlő által eddig adómentesen fizetett lakbér és ennek piaci ára közötti különbözetet az önkormányzat támogatásként biztosítja. Igaz, hogy így Áfás lesz a lakbérhez kötődő támogatás, de ugyanakkor megszűnhet az adólevonásra nem jogosító értékesítés és ezzel együtt az arányosítási kötelezettség is.

De lépjünk tovább!

Milyen mozgástér van, ha az arányosítás szükségessé vált?

Az adólevonásra jogosító értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető beszerzések Áfája teljes egészében levonható.

Az adólevonásra nem jogosító értékesítésekhez kötődő beszerzések Áfája pedig nem vonható le.

A fentiek alapján el nem különített  beszerzések előzetesen felszámított Áfáját az arányosítás szabályai szerint kell megosztani.

5. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez 

Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere
- számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
- nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.
2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli.

Az  5. számú melléklet további szabályokat is tartalmaz, mi csak kiemeltük a témánkat érintő részeket.

A fentiek alapján megállapítható, hogy minél nagyobb a - kizárólag nevezőben szereplő -, általános működési célú támogatás  a levonhatósági arány annál kedvezőtlenebb.

Mielőtt e kérdéskörben a Képviselő-testület dönt, érdemes az előzőekben vázolt szempontokat figyelembe venni.

 Kapcsolódó termékünk:

Áfa arányosítás kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Önkormányzat által nyújtott támogatás Áfa kötelezettsége

Az önkormányzat  képviselő-testülete dönthet úgy, hogy az intézményeknél ( iskola, óvoda, polgármesteri hivatal) a takarítási és karbantartási feladatokat valamint az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok közül a településüzemeltetési és kommunális feladatokat az önkormányzat által alapított 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasághoz helyezi át. A feladatok ellátását az önkormányzat a saját cégének nyújtott támogatással kívánja biztosítani. Kérdés, hogy ez a támogatás az önkormányzatnak nyújtott szolgáltatás ellenértékeként kezelendő-e? A támogatás keletkeztet-e Áfa fizetési kötelezettséget a gazdasági társaságnál?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény megfogalmazza, hogy adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után adót kell fizetni.

Az ellenérték fejében teljesített szolgáltatás nyújtás feltételezi egy olyan polgárjogi megállapodás létrejöttét, amelyben az egyik fél megbízóként, a szerződő partnere pedig megbízottként, illetve vállalkozóként van jelen. A megállapodás keretében rögzítésre kerülnek a teljesítendő feladatok, a feladat ellátását érintő körülmények, feltételek biztosítása, határidők, garanciák és a feladat sikeres ellátásáért járó díj. Tehát egy ilyen jellegű megállapodás alapján - függetlenül attól, hogy ez közfeladat-e, vagy sem, - a gazdasági társaság szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak és erről Áfás számlát kell kibocsátania.

Az önkormányzat az előbbiekben leírt megállapodástól eltérően, dönthet úgy is, hogy az általa 100 százalékban tulajdonolt gazdasági társaságot támogatásban részesíti. A támogatásokat az Áfa törvény megkülönbözteti attól függően, hogy közvetlenül árat befolyásolnak-e, vagy sem. Lényeges különbség van a két fogalom között az Áfa fizetési kötelezettséget illetően.

A 65. § kimondja, hogy
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Például az önkormányzat tulajdonában lévő fürdőt a település egyszemélyes gazdasági társasága üzemelteti. A belépőjegy a fürdőbe a gazdaságossági feltételek szerint 1000 forintba kerülne (800 Ft + Áfa). A lakos a pénztárnál mondjuk csak 750 forintot fizet. Ez akkor lehetséges, ha a hiányzó 250 forintot az önkormányzat - megállapodás alapján - közvetlen ártámogatásként biztosítja (200 Ft + Áfa).

A törvény logikájából az is következik, hogy amennyiben egy támogatás nem befolyásolja közvetlenül az árat, úgy ez általános működési támogatásnak minősül. Ebben az esetben a teljes összeg a társaság egyéb bevételeként jelenik meg és nem kapcsolódik hozzá Áfa fizetési kötelezettség.

Felmerülhet a kérdés, hogy megengedheti-e magának az önkormányzat, hogy ilyen, - feltételekhez nem kötött - általános jellegű támogatást nyújtson?

A cégjogi helyzet sajátosságaiból adódóan a képviselő testület a gazdasági társaság felett  felügyeletet tud gyakorolni az általa delegált személyek  útján, még akkor is, ha a vezető tisztségviselő közvetlenül nem utasítható. A társaság által évente elkészített üzleti terv megfelelő feltételekkel történő jóváhagyása és betartatása hatékonyan működő eszköz lehet a kérdés kezelésében.

A támogatás módjának meghatározásakor a döntéshozóknak körültekintően kell eljárni.
Jogi bizonytalanságot, illetve verseny-semlegességi kérdést is jelenthet egy olyan helyzet, amikor nyilvánvalóan veszteséges tevékenység finanszírozása válik szükségessé és ezt a partnerek általános célú működési támogatás keretében kívánják megoldani.
Amennyiben az önkormányzat és cége közötti megállapodás nincs összhangban az általánosan nyújtandó és árat közvetlenül nem befolyásoló támogatás jellegével, úgy a későbbiekben ez komoly vitás kérdés lehet a szolgáltatás-ellenszolgáltatás, az ár-befolyásolás, illetve az Áfa fizetési kötelezettség tekintetében.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Import szolgáltatás Áfa

Cégünk előfizetéssel rendelkezik egy kondi teremben. 2010 07 hótól kezdődően már nem áfás számlát kapunk, hanem csak az összeg van feltüntetve, a számla kibocsátó pedig  Cégnév S.á.r.l. Luxemburg. A bankszámlaszáma magyar banké. Az adószáma sincs feltüntetve az iraton, sem az, hogy számla-e vagy sem.

Nem tudom, hogy ez így szabályos-e. És azzal is problémám van, hogy ez import szolgáltatás-e. 2010.07 hóig is volt Magyarországi telephelye, hiszen számlázott.

Első kérdés, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kivel áll szerződéses jogviszonyban. Csak az számlázhat, aki a szerződő fél. Ezt a partnerrel mindenképpen tisztázni kell.

Amennyiben a szolgáltatás nyújtója rendelkezik belföldi telephellyel, amely érintett az adott szolgáltatás nyújtásában, akkor belföldi ügyletről beszélünk és áfás számlát kell kibocsájtania. Igaz ez akkor is, ha nincs telephelye, de rendelkezik magyar adószámmal, mert  e tevékenységére tekintettel váltott ki adószámot.

Ha külföldi székhelyű szolgáltatóról van szó, aki nem tartozik az előző kategóriába, akkor szolgáltatás importról van szó. Megjegyezzük, hogy ez egy ilyen esetben elég érdekesen hangzana, hiszen nem egy virtuális szolgáltatásról van szó. De tegyük fel, hogy megbízott egy belföldi társaságot az infrastruktúra működtetésével. Ettől még ő - mint a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező - a szolgáltatás nyújtója. Ebben az esetben is a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye határozza meg. A Szolgáltatás nyújtója közösségi adószámmal kell rendelkezzen és ezt a számlán fel is kell tüntetnie, még akkor is, ha az általa kibocsájtott számlára nem kötelezőek a magyar formai követelmények. Sőt a szolgáltatás igénybe vevőjének közösségi adószámát is fel kell tüntetnie, mert egy ilyen ügylet azt jelenti, hogy a hozzáadott érték adót (áfa) áthárítja a magyar félre. Ez a Közösségen belül csak ellenőrizhető módon történhet meg. A szolgáltatás igénybe vevőjének az Áfát meg kell állapítania, befizetendő áfaként be kell állítania és az egyéb feltételek megléte esetén ugyanabban a bevallási időszakban levonandóként is szerepeltethető, amennyiben az igénybe vett szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja.

A jelenlegi bizonylat alapján - feltételezve, hogy egy bizonyíthatóan hiteles ügyletről van szó, amely ráfordításként elszámolható, - csak befizetendő áfáról beszélhetünk, hiszen hiányosak a levonhatósági feltételek. Az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell  szolgáltatás igénybe vevőjétől.

A Sarl. végződés egyébként (SARL, or limited liability company) korlátolt felelősségű társaságot takarna, ha helyesen van leírva.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Cafeteria és bérpolitika

A béren kívüli juttatások hol kisebb, hol nagyobb súllyal, de mindig jelen voltak a gazdaság szereplőinek üzletpolitikájában. Az egymást követő kormányok az éppen aktuális költségvetési kihívások függvényében elég gyakran változtattak az ilyen jellegű juttatások körén és adóterhein. A szakemberek számára évről évre feladatot jelent a változó szabályok nyomon követése. De talán ez a kisebbik probléma. Sokkal nagyobb gondot jelenthet a már bevezetett rendszerek újraszabályozása.

A teljes bejegyzést a Gazdasági szakértő blogunkban olvashatod.
Cafeteria és bérpolitika

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Beruházási adóalap kedvezmény

Az év vége közeledtével nagyon fontos, hogy az adóalap csökkentő tételek által kínált lehetőségeket még időben mérlegeljük. Egyrészt nem mindegy, hogy mekkora a társasági adó feltöltési kötelezettségünk, másrészt az sem közömbös, hogy mennyi adót kell majd összességében megfizetnünk. A törvény a következőképen rendelkezik:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

A kedvezményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti figyelembe, akinek tulajdonosi körét (a saját üzletrészt és az MRP-t leszámítva) kizárólag magánszemélyek alkotják. Fontos, hogy csak a törvényben felsorolt befektetett eszköz kategóriákra lehet alkalmazni.

A vállalkozás annak tudatában kell ezen adóalap csökkentő lehetőség igénybevételéről döntsön, hogy a kedvezmény mindaddig ideiglenes jogosultságot eredményez, amíg a kedvezményhez kötődő beruházás sorsa az elkövetkező négy adóévben véglegesen el nem dől. A törvény ugyanis szankciókat rendel el olyan esetekben, amikor nem következik be a jogalkotó által támogatni kívánt esemény. Ilyen nem támogatandó végkifejlet lehet, ha a következő négy adóévben az adott beruházást nem helyezik üzembe, más kategóriába sorolják, időközben átsorolják, elidegenítik.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,

ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,

ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.

Figyelemmel kell lenni a társasági adóalap módosításának különös szabályaira is. Ezekből a jogutód nékküli megszünés esete jogkövetkezményeket fűz az igénybe vett  kedvezményhez.

16. § (1) Az adózó
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese,
amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül.

Egy időbeli megkülönböztetés is létezik, amelyik egyes korábbi évek eseményeinek értékelésekor merülhet fel. 2003. évtől egészült ki a kedvezmény az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével.

29/F. § (1)
(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.

A kis- és középvállalkozói státuszban, illetve a tulajdonosi körben a későbbiekben bekövetkező változás nem csorbítja a megszerzett jogosultságot.

További korlát az összegszerűséget illetően, hogy az adóalap csökkentése nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál.

Különbséget kell tenni abban a tekintetben is, hogy a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál-e, vagy nem. A mezőgazdasági termelést szolgáló beruházás esetében az Európai Közösség 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó két lehetőség közül választhat. Tekintheti  csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak. A választott támogatásmód kihatásainak elemzése meghaladja jelen írásunk kereteit.

Az adóalap-kedvezmény igénybevétele az értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételként történő elszámolhatóságát nem korlátozza.  Fontos azt is megjegyezni, hogy a korábbi években elkülönített fejlesztési tartalék feloldása az adóalap-kedvezmény igénybevételével egyidejűleg is alkalmazható. Természetesen ilyenkor a fejlesztési tartalék elszámolása miatt lehet korlát az értékcsökkenés elszámolhatóságában, attól függően, hogy a szóban forgó beruházásnak teljes egészében, vagy csak részben forrása a feloldott fejlesztési tartalék.

Kapcsolódó termék:
Társasági adó 2010 kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Reprezentáció és üzleti ajándék adózása 2010-ben.

Egy kis segítséget kérnék reprezentáció és üzleti ajándék értelmezésében. Először nagyon egyszerűnek találtam ,hogy társasági adóalanynál kiveszi az SZJA –ból és társasági adó alap növelő lesz, de minél többet  olvastam a témában  annál jobban nem értettem.

Konkrétan nekem van:
Éttermi számla     522   38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő
Kávé tea amit a dolgozók  fogyasztanak el   522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő sima természetbeni
Szalámit italt ad  név szerint külföldi partnernek  522    38   és 100 %  Társasági    adóalap növelő üzleti ajándék
Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva  86    38   és   54%    27%    1.5%    nem növeli az adóalapot repi

A reprezentáció és üzleti ajándék tekintetében főszabályként azt kell figyelembe venni, hogy ez természetbeni juttatásnak minősül.

Ugyancsak természetbeni juttatás a dolgozók részére a munkahelyen biztosított kávé, tea, üdítő, stb. Ezek azonban nem tartoznak a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék kategóriájába. Mivel fogyasztásuk nem köthető konkrétan egy-egy személyhez, ezért ebben a tekintetben az SZJA törvény 69. § (1) b) pontja az irányadó:
b) a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak; a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén az adómegállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50 százaléka;

Az éttermi számla elszámolása a juttatás körülményeitől függően kétféle képpen adózhat.

1. A munkavállaló, vagy a személyesen közreműködó tag hivatali, üzleti utazás folyamán elmegy az étterembe vacsorázni és erről hoz számlát. Ebben az esetben olyan természetbeni juttatásról beszélünk, amelyik nem tartozik a reprezentáció fogalmába.
f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; (a c)-e) pontok a mindenki számára, vagy cafeteria szerinti juttatásokról szólnak).
Ebben az esetben sima, adóköteles, nem kedvezményesen adózó természetbeni juttatásról van szó, amely után a törvény által előírt adót és járulékot kell megfizetni.

2. Amennyiben üzleti partner vendéglátására kerül sor, úgy reprezentációs költségről beszélünk. Elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések). Van némi jogértelmezési bizonytalanság a juttatót képviselő munkavállalók tekintetében, de mi úgy értelmezzük a reprezentáció törvény általi megfogalmazását, hogy a "...alkalmával nyújtott vendéglátás" fogalmába minden résztvevőt bele kell érteni. Nem is lenne életszerű megkérni a pincért, hogy minden egyes résztvevő fogyasztását név szerint külön tételben szerepeltesse a számlán.

E második esetben a reprezentációnak minősített tétel adómentes az SZJA törvény szerint, ugyanakkor, mint a vállalkozás érdekében el nem ismert költség, társasági adóalap növelő.

SZJA:
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni;
Társasági adó:
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás;

A külföldi partnereknek adott, a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, a társasági adóalanyok tekintetében, értéktől függetlenül osztozik a reprezentáció sorsában, azaz nincs személyi jövedelemadó, ugyanakkor adóalap növelő tétel.

Azok a kifizetők, akik nem társasági adó alanyok, a reprezentáció és az üzleti ajándék tekintetében az SZJA törvényben meghatározott szabályok szerint adóznak. Az adóalanyokat két csoportra osztó szabály sok szakembernek jelent értelmezési problémát.

A kérdés utolsó tétele az "Üzleti vendéglátás helyszínen felszolgálva". Ilyen kategória nincs, ezt nem tudjuk értelmezni. Az üzleti vendéglátás ténye nem a helyszín, hanem az esemény alapján valósul meg, vagy nem.

A személyekhez kötődő ráfordításokat az 55-ös számlacsoportba kell személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Ingatlan beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások megítélése

Magyarországon épülő engedélyköteles ingatlan beruházás egyik fázisára szerződést kötött egy olasz cég egy magyar fővállalkozó Kft-vel.
Az olasz cég üvegfalakat szállít Magyarországra.
A közöttük létrejött szerződés üvegfalak szállítását és szerelését tartalmazza.
Az olasz cég a szállítás és szerelés megszervezését és lebonyolítását kiadta egy másik magyar Kft-nek. Ez a magyar Kft a szerelés egy részével elkészült (alvállalkozóján keresztül), melyről az olasz cég felé rész-számlát kíván kiállítani.
Kérdés: A számla Áfá-s?
Áfa mentes, mint területi hatályon kívüli szolgáltatás?
Áfa mentes, mint fordítottan adózó?
Legjobb tudomásom szerint, nincs bejelentkezve Mo-n, egyáltalán kell-e, elvileg hosszabb ideig tart a munka.
Áfa 39.§ . 244§ és még melyek tartoznak ide?
Ha be kellett volna esetleg jelentkeznie, de nem tette, akkor mi lesz az Áfa sorsa?
A tényleges szerelő magyar Kft számlázhat-e fordítottan a megbízó magyar Kft-nek, aki majd ezt számlázza tovább az olasz megrendelő felé. (fenti első kérdés, hogyan?)

A kérdésben szereplő Fővállalkozó vállalkozás (a továbbiakban Fővállalkozó) üvegfalak legyártására, szállítására és szerelésére szerződött egy egy belföldön nem letelepedett, a Közösség más tagállamában illetőséggel (székhellyel) bíró társasággal (a továbbiakban Olasz cég). Az Olasz cég pedig további alvállalkozói szerződést kötött egy magyar társasággal (a továbbiakban Alvállalkozó) az általa legyártott üvegfalak szállítására és szerelésére.

A Olasz cég, amelyik üvegfalak gyártására szakosodott ebben az értelemben Közösségen belüli termékértékesítést hajt végre, amely termékbe beépül a járulékos szolgáltatásként vállalt szállítás és szerelés is. Ennek a ténynek a rögzítése rendkívül fontos az egész ügyletsor megítélése szempontjából. A magyar Fővállalkozó szolgáltatást nyújt a beruházás megrendelőjének, hiszen arra vállalkozott, hogy felépít számára egy ingatlant. A maga során a Fővállalkozó további szerződéseket köthet szolgáltatások igénybevételére, illetve termékek beszerzésére. A két dolog megkülönböztetése jelentőséggel bír úgy az ingatlan területi elhelyezkedését illetően, mint a fordított adózás miatt. A további bekapcsolódó szolgáltatók a Fővállalkozón keresztül közvetlen kapcsolatba kerülnek az ingatlanhoz kötődő szolgáltatások tekintetében és az egyéb feltételek fennállása esetén fordítottan adóznak. Ugyanakkor a Fővállalkozónak terméket értékesítő cégeket ez a szabály nem érinti.

Hozzátesszük, hogy a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. E törvényi feltétel eleve kizárja annak lehetőségét, hogy az Alvállalkozó és az Olasz cég között ezt a szabályt alkalmazni lehessen.

Az Olasz cég fő tevékenysége maga az üvegfalak gyártása. Ennek értékesítéséhez kapcsolódhatnak járulékos szolgáltatások, mint például a szállítás, vagy a szerelés. Ettől azonban a lényeg nem változik és termék értékesítésről beszélünk. Áfa szempontjából ez azt jelenti, hogy az Olasz cég hozzáadott érték adó nélkül állítja ki számláját a Fővállalkozó felé, aki a maga során megállapítja adófizetési kötelezettségét a magyar szabályok szerint, mint Közösségen belülről beszerzett termék után. Így a magyar költségvetés hozzájut a termék útján hozzátapadt összes hozzáadott érték adóhoz.

Az Alvállalkozó és az Olasz cég közötti szerződés egy szolgáltatói szerződés, amelyre annak ellenére, a láncban szereplő további alvállalkozók valamelyike a szerelést is elvégzi majd, mégsem lehet közvetlen összefüggésbe hozni az ingatlannal, hiszen e szolgáltatások mind az Olasz cég által előállított és Magyarországra számlázott termékbe épülnek be. Ez pedig eldönti azt a kérdést is, hogy az Áfa törvény főszabályát, vagy az ingatlan elhelyezkedéséhez kötődő és kizárólag a szolgáltatások tekintetében alkalmazandó szabályt kell-e követni.

A főszabály:
Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében
Általános szabályok
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások szabálya:
39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.
(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.

Mivel az Alvállalkozó szolgáltatása nem közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódik (még áttételesen sem), hanem beépül az Olasz cég termékének árába, ezért álláspontunk szerint az Áfa törvény általános szabályát kell alkalmazni, amelyik kimondja, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett. Így Áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás nyújtásáról beszélünk, hiszen az Olasz cég nem Magyarországon letelepedett, tehát Áfa mentesen kell számlázni. Az Olasz cég pedig az ő országa szabályai szerint lesz e szolgáltatás igénybevétele miatt adófizetésre kötelezett.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.