A közhasznú társadalmi szervezetek /egyesületek, KHT---k/ és közhasznú nonprofit Kft ugyanúgy alanyai az ÁFA törvénynek, mint más gazdálkodó szervezetek?
Leszámlázott tevékenységük csak abban az esetben adómentesek, ha a tevékenység bele tartozik az ÁFA tv. 85-86 §.-ba,/régen az adómentes meghatározásba/ egyéb esetben ugyanúgy ÁFA felszámolási kötelezettségük van / alanyi mentes értékhatáron túl, amennyiben azt bejelentették az APEH.nak/ és bevallási kötelezettségük keletkezik, mint minden gazdálkodó szervezetnek?
A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv) meghatározza az adóalany fogalmát:
5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
További kérdésként merülhet fel, hogy a közhasznú nonprofit Kft tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, vagy sem?
6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Mielőtt nagyon elmerülnénk a kérdés boncolgatásában az üzletszerűség, illetve a tartós és rendszeres jelleg kapcsolatát illetően, érdemes tovább olvasni az Áfa tv. következő szakaszát is, amelyik felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek nem eredményeznek adóalanyiságot:
7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.
(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.
Mivel a nonprofit Kft nem része a fenti kivételeknek, ezért akár kizárásos alapon is kijelenthetjük, hogy a kérdésben említett szervezet alanya az Áfa törvénynek.
A törvény 85. § (1) meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek közérdekű jellegükre való tekintettel adómentességet élveznek. Itt fontos lehet a közszolgáltatói minőség megállapítása:
(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;
f) a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében.
A törvény szövegéből egyértelműen megállapítható, hogy az említett közszolgáltató minden olyan tevékenysége, amelyik nem tartozik az alapszabályban (alapító okiratban) ilyenként megjelölt tevékenységek közzé, az az Áfa tv általános szabályai szerint adózik (az alanyi mentességre vonatkozó szabályra is figyelemmel).
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2009. július 8., szerda
2009. július 6., hétfő
A kisebbségi tulajdonos érdeke
Szeretnék tájékoztatást kérni, arról, hogy milyen segítséget kérhetek a cég könyvvizsgálójától, kisebbségi tulajdonosként a Kft. -ben.
Az érdekelne, hogy megnézhetem e a cég valamennyi kimenő-bejövő számláit; az alkalmazottakkal kötött munkaszerződést; bérjegyzéket; a bérleti szerződéseket; a beszállítókkal kötött szerződéseket.
A cég meghatározó többségi tulajdonnal rendelkező vezetője, üzleti titok védelmére hivatkozva nem enged betekintést ezekbe a dokumentumokba.
A kérdésre adandó válasz nem olyan egyszerű!
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt) több bekezdése is érinti a felvetett problémát.
Először is a vezető tisztségviselő és a társaság tagjai között fennálló információ áramlással kapcsolatos kérdésekkel érdemes tisztában lenni:
27. § (1)
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
A tájékoztatásban érdekelt tagnak tehát "tisztának" kell lennie a társaságot érintő üzleti titkok tekintetében. Ha a vezető tisztségviselőnek tudomása van arról, hogy az érdeklődő tag gazdasági érdekszférájába konkurens üzleti kapcsolatok is szerepet játszhatnak, akkor joggal tarthat vissza üzleti titoknak minősülő információkat.
A tag és a társaság legfelsőbb szerve (a taggyűlés) közötti kapcsolat is érdekes lehet. A tag ugyanis kezdeményezheti az őt érdeklő kérdések megtárgyalását a taggyűlésen:
144. §
(3) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.
146. §
(4) A jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.
45. § (1) A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.
A Gt IV. fejezete külön is foglalkozik a kisebbségi jogok védelmével:
49. § (1) Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik.
(2) A cégbíróság a társaság legfőbb szerve ülésének (1) bekezdés szerinti összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tagok (részvényesek) a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik.
(3) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt - ideértve a minősített befolyásszerző (52. §) által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikát is - könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját (40. §) nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.
Természetesen itt mérlegelni kell, hogy megéri-e "harcba" bocsátkozni?! Az ily módon megbízott független könyvvizsgáló közreműködésével felszínre lehet hozni a kívánt információkat, amennyiben azt normál menetben megtagadták annak ellenére, hogy az érintett tag által történő megszerzése nem sérti a társaság üzleti érdekeit.
A társaság választott könyvvizsgálója véleményünk szerint nem szolgáltathat ki információkat az egyes tagok külön kérésére. A társaság könyvvizsgálója a taggyűlésnek tartozik beszámolni a vizsgálata eredményeiről.
A Gt ide vonatkozó szabályai:
40. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
43. § (1) A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja.
Érdekes lehet a kérdés tekintetében a következő rendelkezés két további bekezdése is:
43. §
(3) A gazdasági társaság könyvvizsgálója az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő eljárása során sem alakíthat ki olyan szakmai együttműködést a társaság ügyvezetésével, amely a könyvvizsgálati feladatok pártatlan elvégzését veszélyeztetheti.
(4) A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.
Amennyiben valamely tagnak megalapozottan ilyen információk jutnak a tudomására, azt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megfelelő testületei elé tárhatja jogorvoslat végett.
A fenti lehetőségek áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy megéri-e kisebbségi tulajdonosnak lenni egy olyan társaságban, ahol nincs meg a tagok közötti bizalom. Mi azt mondjuk, hogy nem. Ez az egész kutya-macska vacsorája. Ilyen esetben az elképzelhető legjobb megoldás megszabadulni minél előbb, minél jobb áron az üzletrésztől. Főleg akkor, ha a társaság évek óta osztalékot sem fizet.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Az érdekelne, hogy megnézhetem e a cég valamennyi kimenő-bejövő számláit; az alkalmazottakkal kötött munkaszerződést; bérjegyzéket; a bérleti szerződéseket; a beszállítókkal kötött szerződéseket.
A cég meghatározó többségi tulajdonnal rendelkező vezetője, üzleti titok védelmére hivatkozva nem enged betekintést ezekbe a dokumentumokba.
A kérdésre adandó válasz nem olyan egyszerű!
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt) több bekezdése is érinti a felvetett problémát.
Először is a vezető tisztségviselő és a társaság tagjai között fennálló információ áramlással kapcsolatos kérdésekkel érdemes tisztában lenni:
27. § (1)
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
A tájékoztatásban érdekelt tagnak tehát "tisztának" kell lennie a társaságot érintő üzleti titkok tekintetében. Ha a vezető tisztségviselőnek tudomása van arról, hogy az érdeklődő tag gazdasági érdekszférájába konkurens üzleti kapcsolatok is szerepet játszhatnak, akkor joggal tarthat vissza üzleti titoknak minősülő információkat.
A tag és a társaság legfelsőbb szerve (a taggyűlés) közötti kapcsolat is érdekes lehet. A tag ugyanis kezdeményezheti az őt érdeklő kérdések megtárgyalását a taggyűlésen:
144. §
(3) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.
146. §
(4) A jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.
45. § (1) A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.
A Gt IV. fejezete külön is foglalkozik a kisebbségi jogok védelmével:
49. § (1) Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik.
(2) A cégbíróság a társaság legfőbb szerve ülésének (1) bekezdés szerinti összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tagok (részvényesek) a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik.
(3) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt - ideértve a minősített befolyásszerző (52. §) által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikát is - könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját (40. §) nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.
Természetesen itt mérlegelni kell, hogy megéri-e "harcba" bocsátkozni?! Az ily módon megbízott független könyvvizsgáló közreműködésével felszínre lehet hozni a kívánt információkat, amennyiben azt normál menetben megtagadták annak ellenére, hogy az érintett tag által történő megszerzése nem sérti a társaság üzleti érdekeit.
A társaság választott könyvvizsgálója véleményünk szerint nem szolgáltathat ki információkat az egyes tagok külön kérésére. A társaság könyvvizsgálója a taggyűlésnek tartozik beszámolni a vizsgálata eredményeiről.
A Gt ide vonatkozó szabályai:
40. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
43. § (1) A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja.
Érdekes lehet a kérdés tekintetében a következő rendelkezés két további bekezdése is:
43. §
(3) A gazdasági társaság könyvvizsgálója az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő eljárása során sem alakíthat ki olyan szakmai együttműködést a társaság ügyvezetésével, amely a könyvvizsgálati feladatok pártatlan elvégzését veszélyeztetheti.
(4) A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.
Amennyiben valamely tagnak megalapozottan ilyen információk jutnak a tudomására, azt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megfelelő testületei elé tárhatja jogorvoslat végett.
A fenti lehetőségek áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy megéri-e kisebbségi tulajdonosnak lenni egy olyan társaságban, ahol nincs meg a tagok közötti bizalom. Mi azt mondjuk, hogy nem. Ez az egész kutya-macska vacsorája. Ilyen esetben az elképzelhető legjobb megoldás megszabadulni minél előbb, minél jobb áron az üzletrésztől. Főleg akkor, ha a társaság évek óta osztalékot sem fizet.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. július 3., péntek
Beszámoló közzététele taggyűlés nélkül?
Egy Kft-nek 50 %-ban tulajdonosa nem kapja meg a kötelező információkat a másik tulajdonostól, aki egyben ügyvezető is.
Nem tart taggyűlést, taggyűlési jegyzőkönyv nélkül adja le az éves beszámolót, nem közli a könyvelő nevét.
Kérdésem, milyen jogi következményekkel jár ez számára?
A vezető tisztségviselő kötelezettségeit a tagokkal szemben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szabályozza:
"27. § (1) A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 81. §) megőrizni.
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait."
Ugyanakkor a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről további jogkövetkezményeket fűz a hiányos könyvvezetés tekintetében:
"172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti."
Véleményünk szerint az 50 százalékos tulajdonos elfogadó szavazata nélkül nem lehet a beszámolót közzétenni. A beszámoló elfogadásáról az évente kötelező módon megtartandó taggyűlésen kell dönteni.
Továbbá a jelenlegi vezető tisztségviselő a tulajdonostárs számára nem elfogadható magatartásával az újraválasztását is veszélyezteti a mandátuma lejáratakor.
Ilyen esetekben hasznos lehet egy hozzáértő jogi képviselő.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Nem tart taggyűlést, taggyűlési jegyzőkönyv nélkül adja le az éves beszámolót, nem közli a könyvelő nevét.
Kérdésem, milyen jogi következményekkel jár ez számára?
A vezető tisztségviselő kötelezettségeit a tagokkal szemben a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) szabályozza:
"27. § (1) A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 81. §) megőrizni.
(2) A vezető tisztségviselők - ha e törvény másként nem rendelkezik - kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
(3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait."
Ugyanakkor a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről további jogkövetkezményeket fűz a hiányos könyvvezetés tekintetében:
"172. § (1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti."
Véleményünk szerint az 50 százalékos tulajdonos elfogadó szavazata nélkül nem lehet a beszámolót közzétenni. A beszámoló elfogadásáról az évente kötelező módon megtartandó taggyűlésen kell dönteni.
Továbbá a jelenlegi vezető tisztségviselő a tulajdonostárs számára nem elfogadható magatartásával az újraválasztását is veszélyezteti a mandátuma lejáratakor.
Ilyen esetekben hasznos lehet egy hozzáértő jogi képviselő.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)