2003 évben negatív társasági adóalapunk volt. A mérleg szerinti eredményt (amely még az adóalapot is meghaladó mértékben volt negatív), a legfelső döntéshozó szervünk határozata alapján eredménytartalékba helyeztük. Az azt követő években nyereségesen gazdálkodtunk és mindig pozitív volt az eredmény.
A 2003. évben keletkezett veszteségét nem írtuk le, azaz az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között nem tüntettük fel a megfelelő oszlopokban, hogy mennyit kívánunk leírni a veszteségből /1.sor b.oszlop/ és mennyit viszünk tovább./1.sor a.oszlop/ , hanem mindig megfizettük a társasági adót.
Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a 2008 év társasági adó kiszámításánál ezt figyelembe vegyük?
A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról a gazdálkodó legfelsőbb szervének hatáskörébe utalja - többek között - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását.
A 2000. évi C. törvény a számvitelről 153. § (1) paragrafusa pedig a letétbe helyezési kötelezettségről szóló előírásával gondoskodik arról, hogy e döntésnek nyoma is maradjon:
"A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta."
Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról a 17. § (1) írja elő, hogy mi történjen abban az esetben, ha negatív az adóalap:
"Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség)."
A 6. § (1)-(4) az adóalap levezetését meghatározó bekezdéseket sorolja fel, illetve azokat a gazdálkodási formákat, amelyekre e tekintetben speciális szabályok is vonatkoznak. Az adóalap levezetése a kérdés szempontjából nem releváns, ezért itt nem is foglalkozunk vele.
A (3)-(9) bekezdésekre azoknak kell figyelni, akik mezőgazdasági ágazat; hitelintézet; privatizációs lízingszerződés; átalakulás; tartós veszteség; külföldi személy kérdéskörökben érintettek.
Mivel a szóban forgó negatív adóalap 2003 évben keletkezett, ezért fontos a társasági adó törvény 29/F.(2) rendelkezése:
"A 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
Az említett évekre az a szabály érvényes, hogy az elhatárolt veszteség a keletkezését követő öt éven belül érvényesíthető.
A veszteség elhatárolását, felhasználását a számvitelben sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani.
Véleményünk szerint a kérdező társaság azzal, hogy a 2003 évben képződött negatív adóalapot a következő négy év pozitív adóalapjával szemben nem érvényesítette, ez nem minősíthető hibának, hiszen idézve újból a törvényt, "döntése szerinti megosztásban " tehette ezt meg.
Amennyiben a 2004-2007 évek viszonylatában a beszámolók elfogadásáról készült (és letétbe helyezett) jegyzőkönyvek nem tartalmaznak a felhasználással kapcsolatos döntést, ez azt jelenti, hogy a lehetőség - nevezetesen a 2008 évben történő felhasználásról szóló döntés - továbbra is nyitva áll.
"7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből - a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg".
Egyben ez utolsó lehetőség is, hiszen a 2003 év elhatárolt vesztesége tovább nem vihető.
Az adóbevallásban a kitöltetlen továbbviteli rubrika természetesen hiba, amelyet korrigálni szükséges. A 2006 évig alkalmazott ónellenőrzési nyomtatvány (0731) nem teszi lehetővé az ilyen jellegű hiba javítását, ezért ennek tényét csak a vállalkozás ónellenőrzési naplójában lehet feljegyezni. A 2007. évtől már lehetőség van az adóbevallás javítására is (0729).
Kapcsolódó termék:
Elhatárolt veszteség nyilvántartása
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2009. április 4., szombat
2009. március 3., kedd
Jegyzett tőke leszállítása
Szeretném a véleményedet és a tanácsodat kérni az alábbi ügyben. Az egyik cégemnél a törzstőke leszállításán gondolkodnak. 3.020 ezer forintról 500 ezer forintra szeretnék módosítani és a különbözetet, 2.520 ezer forintot pedig felosztanák a tagok között üzletrészük arányában. A kft. nyereséges volt 2008. évben. Van nekik 6 millió forint értékpapírban. Megoszlanak a vélemények, s én nem tudom, hogy most mit tegyek. Ilyenem még nem volt. Elég az, hogy a törzstőke különbözetet osztják fel a tagok között, vagy mind a 6 milliót ki kell osztani?
A jegyzett tőke leszállításának kérdése legalább három jogszabályt érint.
Az egyik legfontosabb feltétel, hogy jegyzet tőkét csak taggyűlési határozat alapján lehet leszállítani. A Gt. így fogalmaz: "A taggyűlés a törzstőkét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával - leszállíthatja."
Általános esetben a társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Bár a törzstőke felemelés esetében a törvény az egyszerű szótöbbséget is megengedi, ugyanez a feltétel a törzstőke leszállítási szabálya esetében már nem jelenik meg. Ezért véleményünk szerint, ha a társasági szerződés ennél szigorúbb feltételt nem tartalmaz, akkor a leszállításhoz háromnegyedes többség kell.
Másik fontos szabály, hogy a törzstőkét nem lehet csak úgy "önmagában" leszállítani! A Gt. ezt mondja: "A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni."
Természetesen mindezt a cégbíróságon be kell jegyeztetni, hiszen a cég nyilvános adataiban történő változásról van szó.
Hogy mi tekinthető ilyen szempontból törzstőkén felüli vagyonnak, arra a számviteli törvényben találhatjuk meg a választ, akkor amikor a jegyzett tőke leszállításával egyidejűleg könyvelendő tételeket keressük:
"A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,
"Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét"
A lekötött tartalékot - legalábbis az eddig napvilágot látott szakmai álláspontok szerint - a törzstőke leszállítás ilyen szempontból nem érinti.
A fentiek alapján megállapított, a tagokat a törzsbetéteik arányában megillető összeget a vállalkozásnak a tagokkal szembeni kötelezettségként kell előírnia és majd a kifizetéssel (vagy a beszámítással) egyidejűleg kell megszüntetnie.
Miért beszélünk beszámításról? Hát azért, mert az említett kötelezettség teljesítése nem csak pénzben történhet, hanem bármilyen eszközben, amely a társaság vagyonát képezi. Ilyen esetben a szóban forgó eszközt piaci áron (nem könyv szerinti értéken!) ki kell számlázni a tulajdonosnak (ha az Áfa törvény szabályai szerint áfás, akkor Áfa felszámításával) és az ebből fakadó követelést lehet beszámítani a tőkekivonás folytán keletkezett kötelezettséggel. Az is megtörténhet, hogy az eszköz nagyobb értéket képvisel, mint a törzstőke leszállításából járó összeg. Ebben az esetben a juttatásban részesülőnek a különbözetet meg kell térítenie a társaságnak.
És, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, még következik a 25%-os személyi jövedelem adó és a 14,5%-os EHO.
Az SZJA-val kapcsolatos kérdést az említett törvény 68 §-a szabályozza: "A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor."
Itt kell megvizsgálni, hogy a kivonni kívánt tulajdoni részből annak idején mennyi volt adózott jövedelemből származó. Hiszen gyakran előfordul, hogy a társaság menet közben tőkét emel az eredmény tartalék terhére. A tulajdonos által ily módon megszerzett értékpapír (üzletrész) hányad abban a pillanatban nem adóköteles. Megszűnik viszont ez az adómentesség akkor, ha a megszerzett tulajdoni részt értékesítik, vagy bevonják.
Vegyünk egy példát:
Jegyzett tőke 5 millió forint.
Ebből alapításkor 3 millió lett jegyezve, menet közben, pedig eredmény tartalékból emeltek hozzá 2 milliót.
A saját tőke gyarapodott mondjuk még 6 millió forinttal, ami az eredmény tartalékban van.
Két tulajdonos 50-50 százalékban.
Eldöntik, hogy leszállítják a jegyzett tőkét 500 ezer forintra.
Ez azt jelenti tulajdonképpen hogy 90 százalékos tőkekivonást hajtanak végre (az 5 millióból csak a 10 százaléka, azaz 500 ezer forint fog maradni).
Egy tulajdonost megillető rész a jegyzett tőkéből 4,5/2= 2,25 millió; az eredménytartalékból pedig 5,4/2=2,7 millió.
Ez összesen 4,95 millió forint.
Ebből a tulajdonos adózott jövedelméből származó rész (Az értékpapír megszerzésére fordított érték) 1,5 millió forint.
A különbözetet, 3,45 milliót le kell adóznia.
Osztalékkalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A jegyzett tőke leszállításának kérdése legalább három jogszabályt érint.
Az egyik legfontosabb feltétel, hogy jegyzet tőkét csak taggyűlési határozat alapján lehet leszállítani. A Gt. így fogalmaz: "A taggyűlés a törzstőkét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával - leszállíthatja."
Általános esetben a társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Bár a törzstőke felemelés esetében a törvény az egyszerű szótöbbséget is megengedi, ugyanez a feltétel a törzstőke leszállítási szabálya esetében már nem jelenik meg. Ezért véleményünk szerint, ha a társasági szerződés ennél szigorúbb feltételt nem tartalmaz, akkor a leszállításhoz háromnegyedes többség kell.
Másik fontos szabály, hogy a törzstőkét nem lehet csak úgy "önmagában" leszállítani! A Gt. ezt mondja: "A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni."
Természetesen mindezt a cégbíróságon be kell jegyeztetni, hiszen a cég nyilvános adataiban történő változásról van szó.
Hogy mi tekinthető ilyen szempontból törzstőkén felüli vagyonnak, arra a számviteli törvényben találhatjuk meg a választ, akkor amikor a jegyzett tőke leszállításával egyidejűleg könyvelendő tételeket keressük:
"A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,
"Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét"
A lekötött tartalékot - legalábbis az eddig napvilágot látott szakmai álláspontok szerint - a törzstőke leszállítás ilyen szempontból nem érinti.
A fentiek alapján megállapított, a tagokat a törzsbetéteik arányában megillető összeget a vállalkozásnak a tagokkal szembeni kötelezettségként kell előírnia és majd a kifizetéssel (vagy a beszámítással) egyidejűleg kell megszüntetnie.
Miért beszélünk beszámításról? Hát azért, mert az említett kötelezettség teljesítése nem csak pénzben történhet, hanem bármilyen eszközben, amely a társaság vagyonát képezi. Ilyen esetben a szóban forgó eszközt piaci áron (nem könyv szerinti értéken!) ki kell számlázni a tulajdonosnak (ha az Áfa törvény szabályai szerint áfás, akkor Áfa felszámításával) és az ebből fakadó követelést lehet beszámítani a tőkekivonás folytán keletkezett kötelezettséggel. Az is megtörténhet, hogy az eszköz nagyobb értéket képvisel, mint a törzstőke leszállításából járó összeg. Ebben az esetben a juttatásban részesülőnek a különbözetet meg kell térítenie a társaságnak.
És, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, még következik a 25%-os személyi jövedelem adó és a 14,5%-os EHO.
Az SZJA-val kapcsolatos kérdést az említett törvény 68 §-a szabályozza: "A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor."
Itt kell megvizsgálni, hogy a kivonni kívánt tulajdoni részből annak idején mennyi volt adózott jövedelemből származó. Hiszen gyakran előfordul, hogy a társaság menet közben tőkét emel az eredmény tartalék terhére. A tulajdonos által ily módon megszerzett értékpapír (üzletrész) hányad abban a pillanatban nem adóköteles. Megszűnik viszont ez az adómentesség akkor, ha a megszerzett tulajdoni részt értékesítik, vagy bevonják.
Vegyünk egy példát:
Jegyzett tőke 5 millió forint.
Ebből alapításkor 3 millió lett jegyezve, menet közben, pedig eredmény tartalékból emeltek hozzá 2 milliót.
A saját tőke gyarapodott mondjuk még 6 millió forinttal, ami az eredmény tartalékban van.
Két tulajdonos 50-50 százalékban.
Eldöntik, hogy leszállítják a jegyzett tőkét 500 ezer forintra.
Ez azt jelenti tulajdonképpen hogy 90 százalékos tőkekivonást hajtanak végre (az 5 millióból csak a 10 százaléka, azaz 500 ezer forint fog maradni).
Egy tulajdonost megillető rész a jegyzett tőkéből 4,5/2= 2,25 millió; az eredménytartalékból pedig 5,4/2=2,7 millió.
Ez összesen 4,95 millió forint.
Ebből a tulajdonos adózott jövedelméből származó rész (Az értékpapír megszerzésére fordított érték) 1,5 millió forint.
A különbözetet, 3,45 milliót le kell adóznia.
Osztalékkalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 28., szombat
Munkaviszony jutalékos rendszerben
Kérdezem, hogy milyen fizetési kötelezettségeim vannak havonta akkor, ha a munkavállalót tiszta jutalékos rendszerben akarom foglalkoztatni?
Milyen kimutatást kell adnom a számára, ha az elért jutaléktartalom nulla?
Munkaviszony létesítése esetén a jutalékos rendszer tulajdonképpen teljesítmény bérként fogható fel. A teljesítmény bérrel kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg:
"143. § (1) A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.
143/A. § (1) A teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a 143. § (2)-(3) bekezdését, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók
a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett
b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a munkáltató köteles az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani.
144. § (1) Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet."
Véleményünk szerint nem lehet úgy munkaviszonyban foglalkoztatni valakit, hogy nulla fizetést adunk neki. Meg kell határozni azt az elfogadható minimális teljesítmény követelményt, amely reálisan elérhető és erre való tekintettel legalább a minimálbért biztosítani kell.
Természetesen egészen másként működhet ez a dolog egy vállalkozói, illetve megbízásos jogviszonyban.
Kapcsolódó termékeink:
Munkaszerződés (alkalmazotti)
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Milyen kimutatást kell adnom a számára, ha az elért jutaléktartalom nulla?
Munkaviszony létesítése esetén a jutalékos rendszer tulajdonképpen teljesítmény bérként fogható fel. A teljesítmény bérrel kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg:
"143. § (1) A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.
143/A. § (1) A teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a 143. § (2)-(3) bekezdését, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók
a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett
b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a munkáltató köteles az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani.
144. § (1) Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet."
Véleményünk szerint nem lehet úgy munkaviszonyban foglalkoztatni valakit, hogy nulla fizetést adunk neki. Meg kell határozni azt az elfogadható minimális teljesítmény követelményt, amely reálisan elérhető és erre való tekintettel legalább a minimálbért biztosítani kell.
Természetesen egészen másként működhet ez a dolog egy vállalkozói, illetve megbízásos jogviszonyban.
Kapcsolódó termékeink:
Munkaszerződés (alkalmazotti)
Megbízási díj kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 23., hétfő
A 450 ezer forintos járulék fizetési felső határ
Osztalék kifizetéskor nyilatkozhat-e a magánszemély, hogy az adóévben az egyéb kifizetések viszonylatában eléri a 450 ezer forintos járulék fizetési felső határt?
A kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról elnevezésű jogszabály rendezi. A 3. §- ban találjuk tételesen felsorolva azokat a kifizetéseket, amelyeket a járulék fizetési felső határ számításánál figyelembe kell venni:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
11/A. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
A továbbiakban láthatjuk, hogy van a magányszemélynek lehetősége a nyilatkozat tételre. Nem árt azonban arra is figyelni, hogy a nemteljesülés esetén szankciókkal kell számolni:
(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A kérdést az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról elnevezésű jogszabály rendezi. A 3. §- ban találjuk tételesen felsorolva azokat a kifizetéseket, amelyeket a járulék fizetési felső határ számításánál figyelembe kell venni:
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
11/A. § (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
A továbbiakban láthatjuk, hogy van a magányszemélynek lehetősége a nyilatkozat tételre. Nem árt azonban arra is figyelni, hogy a nemteljesülés esetén szankciókkal kell számolni:
(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2009. február 18., szerda
Táppénzen lévő munkavállaló a statisztikai létszámban
Kipróbáltam tegnap a kalkulátort, megcsináltam benne a 2008-as évünket.
A KSH meghatározása szerint azokat kell belevennem a létszámba, akik munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezettek.
Ennek okán, én kivettem mindenkit, aki Gyeden, Gyesen van, vagy TGYÁST kap, de abban bizonytalan vagyok, hogy a tartós táppénzen lévők (ami szintén nem munkadíj) lejönnek-e a létszámból mindaddig, amíg táppénzen vannak. (30 napnál hosszabban)?
Az éves átlagos statisztikai állományi létszám kiszámítása során nem kell - többek között - figyelembe venni a keresőképtelenné vált munkavállalót egyhavi folyamatos betegség után.
Például azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni az átlagos statisztikai állományi létszámból.
Kapcsolódó termékünk:
Statisztikai létszám kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A KSH meghatározása szerint azokat kell belevennem a létszámba, akik munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezettek.
Ennek okán, én kivettem mindenkit, aki Gyeden, Gyesen van, vagy TGYÁST kap, de abban bizonytalan vagyok, hogy a tartós táppénzen lévők (ami szintén nem munkadíj) lejönnek-e a létszámból mindaddig, amíg táppénzen vannak. (30 napnál hosszabban)?
Az éves átlagos statisztikai állományi létszám kiszámítása során nem kell - többek között - figyelembe venni a keresőképtelenné vált munkavállalót egyhavi folyamatos betegség után.
Például azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni az átlagos statisztikai állományi létszámból.
Kapcsolódó termékünk:
Statisztikai létszám kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)