A társasági adó, a kiegészítő adó, az iparűzési adó feltöltése évről évre komoly kihívások elé állítja évről évre az erre kötelezett vállalkozások szakember gárdáját. December 20 a határidő.
Az ünnepi készülődés és az adó feltöltési előkészületek vegyülnek egymással. A határidő nem betartása, akár egy nap késés esetén is komoly jogkövetkezményekkel jár. Az elhibázott kalkuláció szintén sok pénzébe kerülhet a vállalkozásoknak.
A könyvelő irodáknak különösen nehéz a dolga! Interjút kell készítsenek a vállalkozások vezetőivel. Mennyi lesz a várható árbevétel és költség év végéig? A kérdés a legtöbb esetben nehezen megválaszolható. És az idő telik... Közeleg az adó feltöltési határidő.
Adófeltöltési kalkulátorunkat azért fejlesztettük ki, hogy megkönnyítsük, meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük ezt a munkát.
Az Adófeltöltési kalkulátor felépítése
Az adófeltöltés kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
Az adózás előtti eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre álló legutolsó főkönyvi kivonat adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.
A kalkulátor következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló adatok alapján.
Ezt követően a kalkulátor kiválasztja, hogy az adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági adó számítása.
A korrigált adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert adóalap növelő és csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti. Minden egyes tétel - ellentétben a Tao. bevallás bonyolult szövegezésével, - egyszerűbb megfogalmazásban segíti a felhasználót azon táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos szövegét.
A korrigált adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Miután az adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges adókedvezmények számba vétele.
Ezt a felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés között.
A különbözet feltöltési szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása után százalékos mértékben is kimutatja.
Az előbbiek logikáját követve a továbbiakban a különadó és az iparűzési adó feltöltését segítő számításokat végzi el a kalkulátor.
Miért használnál egy adófeltöltés kalkulátort?
A társasági adó, a külön adó, valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a várható árbevételt és a költségeket illetően.
Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van: az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az adóhatóság részéről.
Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort használni.
Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a későbbiekben következő társasági adóbevallás elkészítésében.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2008. december 8., hétfő
2008. december 5., péntek
Magánszemély által nyújtott kölcsön kamata
Szeretnék kérdezni Tőled. Remélem, hogy válaszolsz is.
Bátyám Kft.-éje elég rossz pénzügyi körülmények között volt évekkel ezelőtt. Most anyagilag helyre jött, de vannak olyan tételek a könyveiben, testvértől kölcsön, amit most vissza tud fizetni. Kérdezlek, hogy vissza adhatja e a mindenkori betéti kamattal a kölcsönt?
Köszönöm válaszodat ...
Amennyiben az általad említett kölcsön valóban szerepel a könyvekben, akkor lehetőleg vissza is kell azt adni. E mellett szól az is, hogy a 2008. január 1-től megváltozott illetéktörvény alapján az elengedett kölcsön illetékköteles, azaz amennyiben a testvér nem kéri vissza a pénzét, a vállalkozásnak illetéket kellene fizetnie.
A kölcsön után fizetendő kamatra azt tudjuk mondani, hogy természetesen lehetséges. Persze jó lenne ebben az esetben, ha egy kölcsön szerződés támasztaná alá a mértéket.
A kamat összegének mérlegelésekor ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy a magánszemélynél, aki kapja, egyéb összevonandó jövedelemnek minősül.
Régebben volt egy szabály, amely szerint a magánszemély által nyújtott kölcsön esetében fizetett kamatból személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összeg kamatjövedelemnek számított. Ez a rendelkezés az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1) bekezdéséből már kimaradt (de addig sem volt nagy durranás!).
A hivatkozott paragrafus részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek és nem tartalmaz a magánkölcsönre vonatkozó kitételt. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély által nyújtott kölcsön után járó kamat nem minősül kamat jövedelemnek. Mivel az SZJA törvényben máshol sem fordul elő nevesítetten az ilyen jövedelem, ezért csak az egyéb összevonandó jövedelmek közzé sorolható.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz,"
Az egyéb jövedelemnek minősülő kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában. A kamat összegét a magánszemélynek a kifizetőtől kapott igazolás alapján a tárgyévet érintő bevallásában egyéb jövedelemként szerepeltetnie kell. Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.
47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.
A figyelembe veendő adókulcs a jelenlegi szabályok szerint 36%. Vannak esetek, amikor lehetséges kevesebb adóelőleg levonása is, de ebbe most ne menjünk bele.
Kamat fizetés helyett, mivel családi vállalkozásról van szó, lehet, hogy egy osztalékági rendezés előnyösebb volna, csak az ajándékozási illetékre, - amely pénzeszköz esetében is fenn áll - figyelni kell!
Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Tagi kölcsön szerződés minta
Késedelmi kamat kalkulátor
Taggyűlési jegyzőkönyv
(Szerződések jóváhagyására)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Bátyám Kft.-éje elég rossz pénzügyi körülmények között volt évekkel ezelőtt. Most anyagilag helyre jött, de vannak olyan tételek a könyveiben, testvértől kölcsön, amit most vissza tud fizetni. Kérdezlek, hogy vissza adhatja e a mindenkori betéti kamattal a kölcsönt?
Köszönöm válaszodat ...
Amennyiben az általad említett kölcsön valóban szerepel a könyvekben, akkor lehetőleg vissza is kell azt adni. E mellett szól az is, hogy a 2008. január 1-től megváltozott illetéktörvény alapján az elengedett kölcsön illetékköteles, azaz amennyiben a testvér nem kéri vissza a pénzét, a vállalkozásnak illetéket kellene fizetnie.
A kölcsön után fizetendő kamatra azt tudjuk mondani, hogy természetesen lehetséges. Persze jó lenne ebben az esetben, ha egy kölcsön szerződés támasztaná alá a mértéket.
A kamat összegének mérlegelésekor ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy a magánszemélynél, aki kapja, egyéb összevonandó jövedelemnek minősül.
Régebben volt egy szabály, amely szerint a magánszemély által nyújtott kölcsön esetében fizetett kamatból személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összeg kamatjövedelemnek számított. Ez a rendelkezés az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1) bekezdéséből már kimaradt (de addig sem volt nagy durranás!).
A hivatkozott paragrafus részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek és nem tartalmaz a magánkölcsönre vonatkozó kitételt. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély által nyújtott kölcsön után járó kamat nem minősül kamat jövedelemnek. Mivel az SZJA törvényben máshol sem fordul elő nevesítetten az ilyen jövedelem, ezért csak az egyéb összevonandó jövedelmek közzé sorolható.
"Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz,"
Az egyéb jövedelemnek minősülő kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában. A kamat összegét a magánszemélynek a kifizetőtől kapott igazolás alapján a tárgyévet érintő bevallásában egyéb jövedelemként szerepeltetnie kell. Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
46. § (1) A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi.
47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.
A figyelembe veendő adókulcs a jelenlegi szabályok szerint 36%. Vannak esetek, amikor lehetséges kevesebb adóelőleg levonása is, de ebbe most ne menjünk bele.
Kamat fizetés helyett, mivel családi vállalkozásról van szó, lehet, hogy egy osztalékági rendezés előnyösebb volna, csak az ajándékozási illetékre, - amely pénzeszköz esetében is fenn áll - figyelni kell!
Kapcsolódó termékeink:
Kölcsönszerződés minta
Tagi kölcsön szerződés minta
Késedelmi kamat kalkulátor
Taggyűlési jegyzőkönyv
(Szerződések jóváhagyására)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2008. december 3., szerda
Saját gépjármű üzleti célú használata
Kft esetében alkalmazott saját gk. hivatalos célú használata esetén, amennyiben az ügyvezető havi 500 km helyi közlekedést engedélyez, szükséges-e a dolgozónak útnyilvántartást vezetni?
A saját gépjármű üzleti célú használatát véleményünk szerint mindenképpen dokumentálni kell.
Mi bizonyítja azt, hogy 500 km-t ment üzleti célból egy hónapban. Sőt nem is életszerű egy ilyen elszámolás!
A társasági adó törvény ilyen jellegű átalány költségelszámolását nem teszi lehetővé.
Kapcsolódó:
Cégautó költségelemző
Cégautó szabályzat minta
Cégautó kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
A saját gépjármű üzleti célú használatát véleményünk szerint mindenképpen dokumentálni kell.
Mi bizonyítja azt, hogy 500 km-t ment üzleti célból egy hónapban. Sőt nem is életszerű egy ilyen elszámolás!
A társasági adó törvény ilyen jellegű átalány költségelszámolását nem teszi lehetővé.
Kapcsolódó:
Cégautó költségelemző
Cégautó szabályzat minta
Cégautó kalkulátor
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
2008. december 2., kedd
Lakáscélú támogatás a Cafeteria rendszerben
Lehet-e része a Cafeteria csomagnak a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nyújtott, vissza nem térítendő támogatás?
Nézzük a törvényt! Az SZJA 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az adómentes bevételek egyik fejezete : "2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes"Ezen belül mentes az adó alól nagyon leegyszerűsítve:
2.1.A lakáscélú támogatás kormányrendelet alapján lakáscélra nyújtott hitel elengedése törvény alapján önkormányzati támogatás
2.2. a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés
2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés;
2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;
2.5. .. a közműfejlesztési támogatás, valamint a gázár- és távhőtámogatás;
2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat;
És ami bennünket most különösen érdekel:
2.7. a 9.3. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
Az adómentesség feltétele a munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználása (a lakáscél fogalmának meghatározásától most eltekintünk).
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének további feltétele, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (a méltányolható fogalmának meghatározásától szintén eltekintünk). Az igénybevétel feltételeit a 12/2001.(I. 31.) Kormány rendelet szabályozza.
Feltételezzük, hogy elég értékes a lakás ahhoz, hogy a vételár (vagy teljes építési költség) 30 százaléka több, mint egy millió forint. Ezért a mi esetünkben a korlát az egy millió Ft.
A támogatás "hitelintézet útján" való nyújtásának a feltétele akkor teljesül, ha azt a munkáltató a hitelintézetnél külön e célra elkülönített számlára utalja. Nem valósul meg a törvényi feltétel azonban akkor, ha a támogatást a munkáltató pénzintézeten keresztül ugyan, de közvetlenül a dolgozó folyószámlájára utalja.
A „több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt„ szabály 2006. január 1-től hatályos. Ezért a 2008. évi folyósításnál 3 megelőző évet kell csak figyelembe venni.
Figyelem! Az adómentes korláton túl összevonandó jövedelemnek minősül!
A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a Cafeteria évi 250 E Ft lakáscélú felhasználásra fordítható keretet tartalmazhat munkavállalónként, amelyet kiválasztás esetén hitelintézet útján kell eljuttatni az igénybe vevő előtakarékossági számlájára, kiegészítve (nem helyettesítve!) a magánszemély megtakarításait. A magánszemély (optimálisan havi 20 E Ft) befizetéseinek kiváltása azért nem lehetséges, mert az állami támogatás az ő megtakarításai után jár!
Természetesen minden gazdálkodó maga dönti el, hogy egy ilyen jellegű juttatást elkíván-e helyezni a saját kosarában.
A lakáskasszával kapcsolatos befektetések piaci megítélése tekintetében elég vegyes a kép. Jól néz ki a 30%-os állami támogatás, mint hozam az első évben. A kamatadó mentesség is a javára szól. Mivel azonban az állami támogatás csak a tárgyévi befizetésekre vonatkozik, ezért az évek múlásával az egész megtakarított összegre vetített hozam már jóval kedvezőtlenebb. A lakásárak időközbeli emelkedési üteme ugyancsak fontos tényező lehet. A munkáltató adómentes juttatása szintén ott „parkol” alacsony kamatozással a négy éves takarékossági időszak végéig (a betétek után évi 1% a kamat). Lehet, hogy érdemesebb az ilyen célra szánt összeget a munkáltatónál befektetni (lekötni) és a a támogatást a futamidő végén egy összegben nyújtani.
A kérdés eldöntésében a személyes pénzügyi intelligenciának is rendkívül fontos szerepe lehet. Másként tud megtakarítani az az ember, aki tudatosan mindent megtesz pénzének „dolgoztatása” érdekében és megint másként az, aki hónapról hónapra él és egyetlen esélye (a lottón kívül) jelentősebb összeg felhalmozására, ha erre valamilyen szerződéses jogviszony rendszeres kötelező teljesítése kényszeríti (lakáskassza, életbiztosítás).
Megjegyzés:
A havi rendszeres lakás-előtakarékoskodók számára az állam megkülönböztetett előnyt biztosít azáltal, hogy éves megtakarításaik után - legfeljebb 8 éven át - 30% állami támogatást nyújt. támogatás összege évente és személyenként maximum 72 000 Ft lehet.
A szerződéses összegen belül a betét és hitel aránya 40-60%, tehát nagyobb összegű hitel vehető fel, mint a kamatokkal és állami támogatással növelt megtakarítás.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
2008. november 12., szerda
Leltárhiány számlázása
A kérdésem a következő lenne:
Szeretném kiszámláztatni a leltárhiányt, a megtérítési kötelezettség összegében.
1. Saját dolgozónak, helyben (van-e számlázási kötelezettség)
2. Bizományban kint lévő készletnél keletkezett hiányt nem saját dolgozónak.
A fő gondom, hogy nem találom, hogy van-e áfatartalma a számlának ilyen kártérítési esemény esetében! Mert egyébként a kártérítés áfa mentes.
Mielőtt válaszolnánk, álljon itt a kártérítést illetően néhány, a Munka törvénykönyvéből kiemelt szabály, a teljesség igénye nélkül:
1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
VIII. fejezet
A munkavállaló kártérítési felelőssége
167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
170. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.
(2) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.
170/A. § (1) A leltárhiányért való felelősség feltétele:
a) leltárfelelősségi megállapodás megkötése;
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele;
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása.
170/D. § (1) A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét - kollektív szerződéses rendelkezés hiányában - a munkáltató állapítja meg.
(5) A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
172. § (1) A kár összegének meghatározásánál:
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.
173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
A kérdésre visszatérve, a leltárhiányt nem lehet kiszámlázni.
A kérdés eldöntéséhez az Áfa törvény vonatkozó paragrafusait kell vizsgálni:
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.
159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és az kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.
6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;
Mivel a kár megtérítése nem minősül termék értékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás ellenértékének, ezért ebben az esetben számla kibocsájtásának véleményünk szerint nincsen helye. A válaszból természetesen az is következik, hogy ilyen esetben Áfáról nem beszélhetünk. A pénz átvételét célszerű egy számviteli bizonylattal dokumentálni.
A kártérítés mértékének megállapítása, követelhetősége tekintetében a károsultnak igen sok szabályt kell figyelembe vennie és nagyon körültekintően kell eljárnia.
Kapcsolódó termékeink:
Leltározási szabályzat minta
Selejtezési szabályzat
Munkaszerződés minta (alkalmazotti)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Szeretném kiszámláztatni a leltárhiányt, a megtérítési kötelezettség összegében.
1. Saját dolgozónak, helyben (van-e számlázási kötelezettség)
2. Bizományban kint lévő készletnél keletkezett hiányt nem saját dolgozónak.
A fő gondom, hogy nem találom, hogy van-e áfatartalma a számlának ilyen kártérítési esemény esetében! Mert egyébként a kártérítés áfa mentes.
Mielőtt válaszolnánk, álljon itt a kártérítést illetően néhány, a Munka törvénykönyvéből kiemelt szabály, a teljesség igénye nélkül:
1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
VIII. fejezet
A munkavállaló kártérítési felelőssége
167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
170. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.
(2) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.
170/A. § (1) A leltárhiányért való felelősség feltétele:
a) leltárfelelősségi megállapodás megkötése;
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele;
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása.
170/D. § (1) A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét - kollektív szerződéses rendelkezés hiányában - a munkáltató állapítja meg.
(5) A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
172. § (1) A kár összegének meghatározásánál:
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.
173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
A kérdésre visszatérve, a leltárhiányt nem lehet kiszámlázni.
A kérdés eldöntéséhez az Áfa törvény vonatkozó paragrafusait kell vizsgálni:
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.
159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és az kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.
6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;
Mivel a kár megtérítése nem minősül termék értékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás ellenértékének, ezért ebben az esetben számla kibocsájtásának véleményünk szerint nincsen helye. A válaszból természetesen az is következik, hogy ilyen esetben Áfáról nem beszélhetünk. A pénz átvételét célszerű egy számviteli bizonylattal dokumentálni.
A kártérítés mértékének megállapítása, követelhetősége tekintetében a károsultnak igen sok szabályt kell figyelembe vennie és nagyon körültekintően kell eljárnia.
Kapcsolódó termékeink:
Leltározási szabályzat minta
Selejtezési szabályzat
Munkaszerződés minta (alkalmazotti)
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)