Lehet-e része a Cafeteria csomagnak a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nyújtott, vissza nem térítendő támogatás?
Nézzük a törvényt! Az SZJA 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az adómentes bevételek egyik fejezete : "2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes"Ezen belül mentes az adó alól nagyon leegyszerűsítve:
2.1.A lakáscélú támogatás kormányrendelet alapján lakáscélra nyújtott hitel elengedése törvény alapján önkormányzati támogatás
2.2. a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés
2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés;
2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;
2.5. .. a közműfejlesztési támogatás, valamint a gázár- és távhőtámogatás;
2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat;
És ami bennünket most különösen érdekel:
2.7. a 9.3. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
Az adómentesség feltétele a munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználása (a lakáscél fogalmának meghatározásától most eltekintünk).
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének további feltétele, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (a méltányolható fogalmának meghatározásától szintén eltekintünk). Az igénybevétel feltételeit a 12/2001.(I. 31.) Kormány rendelet szabályozza.
Feltételezzük, hogy elég értékes a lakás ahhoz, hogy a vételár (vagy teljes építési költség) 30 százaléka több, mint egy millió forint. Ezért a mi esetünkben a korlát az egy millió Ft.
A támogatás "hitelintézet útján" való nyújtásának a feltétele akkor teljesül, ha azt a munkáltató a hitelintézetnél külön e célra elkülönített számlára utalja. Nem valósul meg a törvényi feltétel azonban akkor, ha a támogatást a munkáltató pénzintézeten keresztül ugyan, de közvetlenül a dolgozó folyószámlájára utalja.
A „több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt„ szabály 2006. január 1-től hatályos. Ezért a 2008. évi folyósításnál 3 megelőző évet kell csak figyelembe venni.
Figyelem! Az adómentes korláton túl összevonandó jövedelemnek minősül!
A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a Cafeteria évi 250 E Ft lakáscélú felhasználásra fordítható keretet tartalmazhat munkavállalónként, amelyet kiválasztás esetén hitelintézet útján kell eljuttatni az igénybe vevő előtakarékossági számlájára, kiegészítve (nem helyettesítve!) a magánszemély megtakarításait. A magánszemély (optimálisan havi 20 E Ft) befizetéseinek kiváltása azért nem lehetséges, mert az állami támogatás az ő megtakarításai után jár!
Természetesen minden gazdálkodó maga dönti el, hogy egy ilyen jellegű juttatást elkíván-e helyezni a saját kosarában.
A lakáskasszával kapcsolatos befektetések piaci megítélése tekintetében elég vegyes a kép. Jól néz ki a 30%-os állami támogatás, mint hozam az első évben. A kamatadó mentesség is a javára szól. Mivel azonban az állami támogatás csak a tárgyévi befizetésekre vonatkozik, ezért az évek múlásával az egész megtakarított összegre vetített hozam már jóval kedvezőtlenebb. A lakásárak időközbeli emelkedési üteme ugyancsak fontos tényező lehet. A munkáltató adómentes juttatása szintén ott „parkol” alacsony kamatozással a négy éves takarékossági időszak végéig (a betétek után évi 1% a kamat). Lehet, hogy érdemesebb az ilyen célra szánt összeget a munkáltatónál befektetni (lekötni) és a a támogatást a futamidő végén egy összegben nyújtani.
A kérdés eldöntésében a személyes pénzügyi intelligenciának is rendkívül fontos szerepe lehet. Másként tud megtakarítani az az ember, aki tudatosan mindent megtesz pénzének „dolgoztatása” érdekében és megint másként az, aki hónapról hónapra él és egyetlen esélye (a lottón kívül) jelentősebb összeg felhalmozására, ha erre valamilyen szerződéses jogviszony rendszeres kötelező teljesítése kényszeríti (lakáskassza, életbiztosítás).
Megjegyzés:
A havi rendszeres lakás-előtakarékoskodók számára az állam megkülönböztetett előnyt biztosít azáltal, hogy éves megtakarításaik után - legfeljebb 8 éven át - 30% állami támogatást nyújt. támogatás összege évente és személyenként maximum 72 000 Ft lehet.
A szerződéses összegen belül a betét és hitel aránya 40-60%, tehát nagyobb összegű hitel vehető fel, mint a kamatokkal és állami támogatással növelt megtakarítás.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése