Könyvvizsgálói szerződés

József!
Nagyon köszönöm a szerződés mintát, de még nem próbáltam ki a használatát, ezért csak szűk véleményem van.
Az első a címéhez kapcsolódik. Véleményem szerint nem lehet megbízási szerződés, mert a társaságok legfőbb szerve választja a könyvvizsgálót. Egyszerűen csak a Szerződés nevet adnám az iratnak. A megbízó szót is elhagynám, vagy módosítanám.
A második véleményemet a bejegyzett könyvvizsgáló névhez kötő-dik. A kamara jelenlegi ajánlása szerint a "kamarai tag könyvvizsgáló" cím használata a kívánatosabb.
A továbbiakban csak a használat után tudok véleményt alkotni, amit azonnal meg is írok...

Köszönöm, hogy megosztod velünk véleményedet. Szerintem az ilyen eszmecserék mindkettőnk hasznára válnak. A Megbízási szerződés kifejezés a 210-es standard mintájában is így szerepel. Valóban a taggyűlés első alkalommal kijelöli, a továbbiakban pedig megválasztja a könyvvizsgálót. De tegyük hozzá, hogy egyben megbízza az ügyvezetőt a könyvvizsgálóval történő szerződés megkötésére. A szakmai anyagok folyamatosan a megbízás teljesítéséről, a megbízás visszavonásáról beszélnek. Tehát én ezt a címet nem módosítanám. Természetesen, ha te ezt másképpen ítéled meg, akkor nyugodtan átírhatod a mintánkat. Egyenlőre mi ezt így használjuk.

Ami a könyvvizsgáló megnevezését illeti, valóban a kamara a - Kamarai tag könyvvizsgáló - elnevezést javasolja. Erről meg is jelentetett a kamara a honlapján egy állásfoglalást. Ugyanakkor ez az állásfoglalás is hangsúlyozza, hogy nem kifogásolható, idézem:

"Figyelemmel a Kkt. 203. §-ára is a korábbi jogszabályok alapján alkalmazott megjelölések is használhatók, mint ahogyan egyéb jogszabályokban több helyen előfordulnak a korábban használatos megjelölések.

c) 1993-től 2007-ig: „bejegyzett könyvvizsgáló” (Több jogszabály alkalmazza ma is.)Az önállóan álló „könyvvizsgáló” megjelölés a szövegkörnyezetből következő tartalmat hordoz. Általában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, vagy a választott könyvvizsgáló értendő alatta. Azok a bélyegzők, amelyeken a még a „bejegyzett” vagy a „hites” megjelölés szerepel, továbbra is használhatók, de újakat már „kamarai tag könyvvizsgáló” szöveggel ad ki a kamara és e megjelölést is javasoljuk a kollégáknak."

Tehát a titulus kérdése még nyitott. Az igazság az, hogy nekünk a "Bejegyzett könyvvizsgáló" jobban tetszik és mivel a szabályok megengedik, ezért egyenlőre ezt használjuk. Bizonyára a jövőben ezen változtatnunk kell. Erre ugyanaz érvényes: nyugodtan átírhatod. Még mindig könnyebb, mint egy ilyen dokumentumot esztétikusan megalkotni.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Végelszámoló járulékfizetési kötelezettsége

Egy Bt. egyszerűsített végelszámolással megszűnne. (Ehhez kell a Tartozás átvállalás mintátok) A beltag személyes közreműködéssel látta el a feladatát, máshol nincs munkaviszonya. Ő a végelszámoló, a végelszámolási időszakra kell-e neki járulékot fizetni, ha nem vesz fel juttatást a végelszámolásért. Nekem eddig azt válaszolták, hogy igen. Csak az a baj, hogy bevétel nincs.

Ha tudod a választ, légyszíves írd meg.

Az egyszerűsített végelszámolás azzal kezdődik, hogy a tagok gyűlése meghozza az erre vonatkozó döntését.
114. § (1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
99. §
A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik.

Ebből következik, hogy a végelszámoló a feladatát díjazás nélkül is elláthatja, de nem következik az, hogy a Bt. beltagja tagsági viszonyára tekintettel ne legyen járulék fizetésre kötelezett, mivel máshol nincs munkaviszonya.
A tagi jogviszonyára tekintettel mindaddig fennáll a járulékfizetési kötelezettsége, amíg a társaság jogutód nélküli megszűnéséről a cégbíróság a végzést meg nem hozza. Másik lehetőség egy új biztosítási jogviszony keletkeztetése, amely a jelenlegit ki tudja váltani.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Vezető tisztségviselő természetbeni juttatásai

Lenne egy pár kérdésem, amit a könyvelőm nem tudott megválaszolni:

• Kaphatok-e megbízásos jogviszonyban, mint ügyvezető természetbeni juttatásokat és melyeket?
• Kaphat-e a társaság közreműködő tagja természetbeni juttatást és melyeket?
  A kft tulajdonosai a gyerekeim, 50-50%-ban. A Társasági Szerződésben mellékszolgáltatásként vállalják közreműködésüket a társaság üzleti tevékenységében.

Adómentes juttatásokra általában csak a munkaviszonyban állók jogosultak.

Ez alól kivétel az üdülési csekk (SZJA tv. 1. sz melléklet 8. pontja - a törvény a főoldalunkról elérhető). Ez utóbbi a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának is adható.

Amennyiben fontos szempont az adómentes természetbeni juttatás (étkezési utalvány, kisértékű ajándék, stb), úgy a Gt. ez irányú változását követően, legtöbb esetben lehetőség nyílt a vezetői tisztségviselői feladatok munkaviszonyban történő ellátására is. Akik megvásárolták a Megbízási szerződés mintánkat, azoknak - ha kérik - díjmentesen megküldjük a munkaviszonyra vonatkozó mintát is.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

Kapcsolt vállakozások és a piaci ár

Bízom benne, hogy a ti szakértelmetek talán segítséget tud adni az alábbi kérdésben:

Van egy mikró és egy kisvállalkozás, akik kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Nettó árbevételük egyiknél sem éri el a 350 millió Ft-ot. Létszámuk 50 fő alatti. Vonatkozik-e rájuk a szokásos piaci ár alkalmazása és az annak megfelelő nyilvántartás?

A szokásos piaci ár alkalmazása minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik! A kérdés csak az, hogy kell-e dokumentálni, vagy sem. Ha kisvállalkozásról van szó, akkor is meggondolandó a nyilvántartás vezetése. Egy revízió során ugyanis meg kell védeni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci áron történő lebonyolítását, illetve az esetleges eltérések miatti korrekciók alkalmazásának helyességét.

A Tao. törvény (18) § (1) bekezdése a felek adóalapjának a módosítását írja elő abban az esetben, ha azok kapcsolt vállalkozások, s a közöttük létrejött gazdasági ügyletek ellenértéke eltér a szokásos piaci ártól.

Az ÁFA törvény 22. § (6) bekezdése szerint: Az ellenérték helyett a... nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha a/ az ellenérték ...adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és ... a szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik.

Az ÁFA törvény 13. § (1) 13. pontja alapján: forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.

A Tao. törvény 30. § (8) bek. felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a 18/2003. /VII. 16./ PM rendeletben /PM rendelet/ szabályozta a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

A kisvállalkozásnak nem minősülő adózó köteles a társasági adóbevallás benyújtásáig: a szokásos piaci árat, a választott módszert, továbbá az utólagos adóhatósági megítélést elősegítő tényeket és körülményeket dokumentálni.

Kapcsolódó cikkeink:

A szokásos piaci ár

A piaci ár dokumentálása

A vállalkozások besorolása

Kapcsolt vállalkozás

Kapcsolódó termékeink:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.

A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni.

Megszűnt az alkalmazotti jogviszonyom. Ezzel egyidőben, a cégnek egyedüli jogkörrel vagyok az ügyvezetője. Kérdésem, hogy ettõl az időponttól milyen fizetési kötelezettségeim vannak, úgy, hogy munkabért egy fillért nem tudtam kivenni, és a 2007.09.01. módosítás értelmében nem lehetek munkaviszonyban sem a saját Bt.-ben. A könyvelőmmel nem tudok zöld ágra vergődni a kérdésben. Minden hónapban leszámfejt nekem automatikusan több mint 90 ezer forint fizetni valót,mintha rendes munkaviszonyban lennék (dolgozói+munkáltatói rész adó és járulék terheit). Munkaszerződésem a céggel nincs. Mindenképpen rendezni szeretném a helyzetet, mert a jelenlegi fizetni valók komoly terhet jelentenek, és munkabért sem tudok kivenni.

A kérdésnek sokféle vetülete van. Egy biztos: ez így szabálytalan.

A járulékokat a felvett bér után kell megfizetni. Olyan nincs, hogy nem veszünk fel fizetést, csak fizetjük a járulékokat. Ha nincs kifizetés, akkor nincs járulék kötelezettség sem.

Más kérdés az, hogy biztosított kell legyél, ha igénybe akarod venni ezt a szolgáltatást és netán még nyugdíjat is szeretnél majd kapni. Technikailag persze megoldható, hogy papíron felveszed a bért, majd tagi kölcsönként visszaadod. De azonnal felmerül a kérdés, hogy miből élsz?

Egy olyan cég, amelyik nem tud annyit termelni, hogy kifizessen egy minimálbért a tulajdonosának, azt azonnal meg kell szüntetni, míg valaki azt nem gondolná, hogy fekete bevételekből tartja fenn magát a tulajdonos.
A jogszabályi háttérről már esett szó blogunkban. Olvasd el a Ki nem fizetett munkabér című bejegyzésünket.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.
Szeretnél te is bejegyzést közzétenni ebben a blogban? Írd meg nevedet és
e-mail címedet. Mi meghívunk szerkesztőink közzé.