Értékcsökkenés elszámolása

A társasági adóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5/e. pontjának értelmezése:

A társasági adónál érvényesíthető a számviteli törvény alapján megállapított értékcsökkenési leírás:

1/. Minden olyan eszköz esetében, amely 200 ezer forint alatti értéket képvisel (beleértve az egyösszegben leírhatókat is),

2/. A 33%-os kulcs alá tartozó eszközök esetében összeghatártól függetlenül.

1. példa
A vállalkozás döntése alapján egy 180 ezer forint értékű eszköz amortizálása két év alatt történik meg. Első évben az eszköz értékének 80%-a, azaz 144 ezer forint, második évben a maradék 20 %, azaz 36 ezer forint. Mivel az eszköz 200 E Ft alatti, ezért az említett szabály alapján a társasági adónál is így érvényesíthető.

2. példa
Egy HR 8456-8465, 8479 vtsz. alá tartozó programvezérlésű berendezés értéke 3 M Ft.
A vállalkozás döntése szerint a berendezés amortizációja három év alatt történik, úgy hogy az első évben 50%, a másodikban 30%, a harmadikban pedig 20%.
A társasági adónál az első évben a szóban forgó szabály alapján 1,5 M Ft érvényesíthető.

Természetesen a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés tekintetében a vállalkozás által kialakított számviteli politika az irányadó.

Az alábbiakban a hivatkozott törvények részleteit ismertetjük.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Az értékcsökkenési leírás szabályairól
5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében

2000. évi C. törvény a számvitelről

80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:
(2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

Ha a témával kapcsolatban van véleményed, ettől eltérő, vagy ezt megerősítő információd, akkor a "megjegyzés" fülre kattintva, szólj hozzá!

Számla kötelező adattartalma

Napi beszerzéseink során számos esetben szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a számla kiállításához kérték cégünk adószámát.
A beszélgetések során kiderült, hogy ezt az információt az eladó könyvelője mondta.
Egy téves értelmezés szerint - 2008 január 1-től -, a vevő adószámát valamennyi számlán fel kell tüntetni.
Valószínűleg mások is bizonytalanok lehetnek ebben a kérdésben.

Az új ÁFA törvény 169. §-a a számla kötelező adattartalmát határozza meg.
Ezen paragrafus d) pontja a következőt mondja:

a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;

/A kiemelés tőlünk./

Az első vastagon szedett rész a fordított adózással teljesítendő adófizetési kötelezettségre,
a második rész (89. §) pedig, a közösségen belüli értékesítésre vonatkozik.

Ebből következően a vevő adószámának a feltüntetése csak a fenti esetekben kötelező, ezt nem kell általános szabályként értelmezni.

Ha a témával kapcsolatban van véleményed, ettől eltérő, vagy ezt megerősítő információd, akkor a "megjegyzés" fülre kattintva, szólj hozzá!

A tulajdonos munkaviszonyban

Látogatónk kérdezte:

Sziasztok!
Van egy ügyfelem, akit könyvelek. Cége családi vállalkozás, ahol õ, a felesége és gyermeke a tulajdonosok. Felesége többségi részesedéssel. A férj, aki a vállalkozásban fizikai munkát is végez, az új gt. alapján úgy döntött, hogy munkaviszonyt létesít, hogy kiélvezze, kivehesse a dolgozói juttatásokat. Gondban van, hogy milyen munkaszerzõdést kössön. Ugyanis hetente van úgy, hogy 48-52 órákat is dolgozik. Azt viszont nem teheti meg, hogy 16 óráig alkalmazott, majd 16 óra után tagként hal meg a vállalkozásért. Vagy egyik nap alkalmazott, másik nap tag. Az általatok kidolgozott munkaszerzõdés minta segít ennek frappáns megoldásában? Vagy tudtok ebben valamilyen formában segíteni, testre szabással?

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.