Tárgyi adómentes tevékenységhez használt tárgyi eszköz értékesítésének áfa kötelezettsége

Kizárólag tárgyi mentes (szerencsejáték szervezés) tevékenységhez vásárolt gépet 2 év használat után most értékesítik. Az értékesítésről mentes számlát állítok ki (87. § szerint), vagy ezt nem alkalmazhatom mert a levonási jogom nem a tételes tiltás miatt nem keletkezett hanem mert mentes tevékenységhez használtam. Ha nem mentesen számlázok a 87. § szerint  , hanem áfásan, akkor viszont alkalmazhatom-e a 134. § -135. § szerinti fel nem használt időre jutó csökkentést?

Próbáljuk meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szövegéből kiszűrni a kérdéssel összefüggésbe hozható részleteket!

Alkalmazási hatály
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:

a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

A játékgép értékesítése nem tartozik a tárgyi mentes értékesítések körébe, ezért általános szabályként megfogalmazható, hogy az ilyen értékesítés áfa köteles. A kérdés csak az, hogy találunk-e az áfa törvényben e főszabály alól történő felmentést?

87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;
b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le.

A 87. § általánosságban megfogalmazza azokat az eseteket, amikor  egy termék értékesítése mentes az adó alól. 
Egy APEH állásfoglalás a következőket fogalmazza meg:

"Az áfatörvény 87. §-a kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy az áfatörvény 87. § b) pontja csak abban az esetben értelmezhető és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerűen volt áthárított adó, amelyre az adólevonási tilalom beállt. Abban az esetben, ha a beszerzés során előzetesen felszámított adó nem volt, akkor a termék értékesítésére nem alkalmazható az áfatörvény 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya; ebben az esetben az adott termékre vonatkozó adókulccsal kell számlázni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a személygépkocsi beszerzése nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől történt, illetve a személygépkocsi beszerzése olyan adóalanytól történt, aki (amely) adót nem hárított át (pl. árrésadózást alkalmazó adóalany, vagy olyan adóalany, aki az áfatörvény 87. § b) pontja alapján adómentesen értékesített), akkor az így beszerzett személygépkocsi következő értékesítése 20 százalékos általános forgalmi adókulcs alá esik."

(2008.07.16. Az áfatörvény 87. § b) pontjának alkalmazásáról személygépkocsi értékesítése esetén. Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 8917/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559814584)
nav.gov.hu

A fenti állásfoglalást azért hoztuk ide, hogy illusztráljuk, mennyire el lehet csúszni egy apró figyelmetlenségen is! És valóban, a 87. § b) arról szól, hogy mi van akkor, ha „az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó” kapcsolódik. Ha nem kapcsolódik ilyen hozzá, akkor ez a szabály nem vonatkozik rá és az általános szabály alkalmazandó (az adó mértéke azóta változott).

A 87. § a) esetében az „adólevonási jog” hiánya a feltétel. Reméljük senkinek nem jut eszébe azt mondani, hogy az adólevonási jog csak áthárított adó esetében értelmezhető és olyan esetre, amikor nincs áthárított adó, ez a bekezdés nem is vonatkozik! Mi úgy véljük, hogy egy valamire irányuló jog önmagában is fennáll, függetlenül attól, hogy van-e érvényesíthető tárgya, vagy éppen nincs.

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is;
Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel [85. § (1)]

A 87. § a) pontja a 86. § -ra való hivatkozást is tartalmazza, amely a tevékenység sajátos jellegére való tekintettel sorolja fel az adómentes eseteket. Ezek között megtalálható a bennünket érdeklő szerencsejáték-szolgáltatás is.
Az Áfa tv. 87. § b) pontja a 124-125. § -ra hivatkozik, amelyek felsorolnak levonási tilalommal érintett eseteket. Ezeket is megvizsgáljuk.

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított;

121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
c) a 86. § (1) bekezdésének a)–f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.

A 120. § és 121. § paragrafusok alapján kimondhatjuk, hogy a 86. § (1) i) pontjában foglalt esethez nem kapcsolódik adólevonási jog. Ezt az is bizonyítja, hogy a 121. § tartalmaz olyan kitételt, amely a 86. § által felsorolt  egyes tevékenységeket illetően [a)-f) pontok] állapít meg adólevonási jogot, de csak korlátozott esetekben.

Adólevonási jog korlátozása
124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:
d) a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó;
e) a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó;
f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó;
g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas;
h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó;

Kiemeltünk néhány tételt  az Áfa tv. által tételesen felsorolt esetekből, amikor az adólevonási jogot korlátozza.

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek
125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha
c) a 124. § (1) bekezdésének d)–h) pontjaiban említett esetekben a terméket igazoltan a 6. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint értékesítik;


Azt is kizárhatjuk, hogy a kérdésünkben szereplő esetet az Áfa tv. az adólevonási jog korlátozása alóli kivételnek tekintené. Egyébként ez már azért is kizárt, hiszen a korlátozás alá vontak listájában sem szerepel.

Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok
134. § (1) A 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz előállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.
(2) Az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.
135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően
a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,
b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig
terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének
a) ingó esetében 1/5 részére,
b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
136. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét
a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná;
b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegéhez képest különbözet keletkezik, és annak összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja az 1000 forintnak megfelelő pénzösszeget, a különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

A tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok akkor válnak érdekessé, ha ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti. Ekkor ugyanis az adóalanyt időarányosan megilletheti a tárgyi eszköz beszerzésekor reá áthárított, előzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.

Mivel esetünkben a tárgyi eszköz értékesítése a 87. § alapján adómentesen történik, ezért adólevonási jog sem kapcsolódhat hozzá.

Összegzés

Következtetésként elmondhatjuk, hogy véleményünk szerint a kérdésben szereplő játékgép értékesítése adómentesen kell megtörténjen, mivel olyan szolgáltatáshoz szerezték be, amelyik teljes egészében a tárgyi adómentes tevékenységek körébe tartozik és ezért a beszerzéskor adólevonási jog nem kapcsolódott hozzá.

A tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok nem teszik lehetővé a beszerzéskor  áthárított, előzetesen felszámított forgalmi adó utólagos levonását még részben sem, mert a tárgyi eszköz értékesítése a 87. § alapján adómentesen történik és mint olyan, erre nem lehet adólevonási jogot alapítani.

Kapcsolódó termékünk:
Áfa arányosítás kalkulátor


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

A Kkv státusz, avagy a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározása

Mikor tartozik egy vállalkozás a mikro-, kis-, vagy középvállalkozási kategóriába (KKV)? Mit jelent a kétéves gördülő szabály? Mikor történik a váltás? Miért kell visszamenni egészen 2005. január 1-ig a nyilvántartás vezetésével? Társasági adóalap kedvezmények, társasági adó kedvezmények, egyéb adókörön belüli kedvezmények esetében, illetve különböző pályázati források igénybevételekor nagyon fontos e státusz helyes meghatározása!

Biztosan jól csinálod? Tapasztalataink azt mutatják, hogy nagyon sokan félreértelmezik a szabály alkalmazását!

Lassan közeleg az év vége és döntened kell. Lehet, hogy már most menet közben szükséged van rá, mert pályázati forrást igényelsz. Vagy éppen csak korábbi döntéseid helyességét akarod felülbírálni!

A cegiranytu.hu erre a célra kifejlesztett segédlete azonnali segítség lehet a megoldásban: KKV meghatározó és nyilvántartó

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -a meghatározza hogyan kell eljárni a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába  történő besorolást illetően.

A jogalkalmazóknak úgy néz ki, hogy komoly értelmezési problémát okoz a szabály azon része, amelyik a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogállásának az elnyeréséről, illetve elvesztéséről szól. 

A bizottsági rendeletben ez így szerepel:
... "megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi ..."

A hazai jogszabályban pedig így:
"... Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól ..."


Láthatjuk, hogy a két joganyag azonos módon határozza meg a feltételeket. A legtöbben úgy gondolják, hogy elég két évre visszamenőlegesen megnézni, hogy változtak-e a paraméterek és akkor már le is van tudva a besorolás. Véleményünk szerint ez nincs így! 

A kétéves gördülő szabály alapján csak akkor tudunk helyes megállapításokat tenni, ha visszamegyünk egészen a "kályhához", azaz 2005. január 1 -hez, illetve, ha a vállalkozás később kezdte meg a tevékenységét, akkor az alapítás évéhez. A jogállás elvesztése, illetve új jogállás megszerzése ugyanis a törvény szerint egy már meglévő jogálláshoz viszonyítva történhet, két egymást követő beszámolóban szereplő paraméterek alapján. Amennyiben az éppen aktuális jogálláshoz képest a vállalkozás mutatói két egymást követő évben eltérést mutatnak (le, vagy fel) akkor változik a státusz, mégpedig a második évre jellemző számok szerint.

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE

I. MELLÉKLET
A kkv meghatározása

2. cikk
A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek 
(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót.
(2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.
(3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.

4. cikk
Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-időszakokhoz felhasznált
adatok
(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek meghatározásához felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok.

(2) Amennyiben, a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

Az Uniós jogszabálynak megfelelő magyar törvény:

2004. évi XXXIV.
törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.


Kapcsolódó termékünk: KKV meghatározó és nyilvántartó

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Cégnév, székhely, cégképviselet, tulajdonosi adatok - bejelentési kötelezettségek

Amennyiben az elkövetkező időszakban változást kell bejelenteni a cégbíróság felé, úgy néhány olyan esetlegesen szükséges módosításról sem szabad megfeledkezni, amit a 2011. évi CXCVII. törvény ír elő.

Érintett adatok:

• cégnév megfelelőség,
• a székhely-, telephely- és fióktelep használatának jogszerűségéről szóló nyilatkozat (becsatolandó okirat például:  tulajdoni lap, bérleti szerződés, használatra feljogosító nyilatkozat),
• a cégtulajdonosok személyes adatainak kiegészítése (születési idő), illetve ha társaság a tulajdonos, akkor az ő cégjegyzékszáma, vagy nyilvántartási száma,
• a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzése,
• kézbesítési megbízottal kapcsolatos adatok (ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel).

A fenti adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adatok első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelező a cégbíróságnak benyújtani.


2006. évi V. törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

129. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 99. §-ának hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg a 3. § (5) bekezdésben vagy a 4. § (3) bekezdésben foglalt előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.

• 3. § (5) A cégnévnek – a (4) bekezdésen túlmenően – egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.
• 4. § (3) A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

129. § (2) A Módtv. 101. §-ának hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek a 7. § (4) bekezdése alapján nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használatának jogszerűségéről szóló nyilatkozatot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

7. § (4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerűségéről nyilatkozni köteles.

129. § (3) A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését, valamint a Módtv.-vel megállapított 24. § h) pontjában, 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdés a)–b) pontjában, 27. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 27. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 27. § (6) bekezdés a) pontjában, 31. § (2) bekezdésében, valamint a 36. § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.

27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:
(1) Közkereseti társaság esetében
a) a tagok nevét, természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

(2) Betéti társaság esetében
a) a társaság beltagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
b) a társaság kültagjainak nevét, természetes személy kültag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

(3) Korlátolt felelősségű társaság esetében
a) a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,
e) közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.

(4) a) Részvénytársaság esetében
b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében
bc) amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.

(6) Egyéni cég esetén
a) a cégtulajdonos nevét, lakóhelyét, születési idejét és anyja születési nevét,

31. §
(2) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

36.§
(4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) – külföldi esetében a 30. § (7) bekezdése szerinti – adóazonosító számát. Amennyiben a külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítóval sem, úgy erre a körülményre utalni kell. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.

129. §
(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a Módtv.-vel megállapított 7. § (4) bekezdésében (ingatlan használat) és 31. § (2) bekezdésében (kézbesítési megbízott) foglalt okiratok benyújtására, vagy a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) Módtv.-vel megállapított további azonosító adatainak, valamint a vezető tisztségviselők adóazonosító számának bejelentésére irányul.

A jelenleg hatályos törvény alapján cégbejegyzésnél, illetve változásbejegyzésnél már követelmény az, amit  a 2011. évi CXCVII. törvény 101. §-ának hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek esetében szükséges meglépni. Bár a törvény a cég nyilatkozatáról beszél és nem az ingatlan tulajdonos nyilatkozatáról, az 1. sz. melléklet által felsorolt kötelezően becsatolandó dokumentumok listájában megtaláljuk a használat jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű (két tanú aláírásával ellátott) magánokiratot is.

A benyújtáshoz ügyvédi közreműködés szükséges. A 129. § (4) felsorolja azokat a tételeket, amelyek a 2011. évi CXCVII. törvény alapján szükséges kötelező módosítások  közül közzétételi költségtérítés, illetve illetékmentességet élveznek. Ennek alapján az ingatlan használatról szóló nyilatkozat, illetve a személyes adatok kiegészítése esetében csak az ügyvédi költséggel kell számolni.


1. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez
Azok a mellékletek, amelyeknek hiánya esetén
a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasítására kerül sor

I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:
13.
a) a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat
b) a telephely(ek) használatának jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat
c) fióktelep(ek) használatának jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat.

Az 1. számú melléklet I.13. pontját a 2011: CXCVII. törvény 140. § (13) bekezdése iktatta be.

167. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. január 1-jén lép hatályba, és 2013. február 2-án hatályát veszti.

(3) Az 1–5. §, a 6. § (1)–(2) és (4) bekezdése, a 7–31. §, a 33–60. §, a 66. §, a 67. § (1) bekezdés, a 68. §, a 69. § 1–41. és 46–47. pontja, a 70–108. §, a 109. § (2)–(3) bekezdés, a 110–112. §, a 113. § (1) bekezdés, a 114–115. §, a 116. § (2) bekezdés, a 117–136. §, a 137. §, a 139. § (2)–(3) bekezdés, a 140. §, a 141. § a) pontja, c)–h) pontja, j) pontja, a 159–164. § és az 1–7. melléklet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

Kihírdetés: 2011. december 30.,
Magyar Közlöny 164. szám

Népszerű termékeinkből:

Munkaügyi szabályzat minta

Munkaszerződés minta (alkalmazotti)

Vezető tisztségviselő szerződés minta


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.