Szolgáltatás import, vagy belföldi teljesítés?

Társaságunk kőolajfinomítókban nagy karbantartásoknál, reaktor leállásoknál végez katalizátorcserét, reaktor tisztítást. Egy francia alvállalkozónktól vesszük meg azt a kémiai anyagot, melyet e feladathoz használunk - ezt kell a reaktorba tölteni - és ők adják a szakszolgáltatást, mellyel az anyag betöltésre kerül. Eddig ezt mint közösségen belüli termékértékesítést, és szolgáltatásnyújtást számlázták felénk francia közösségi adószámmal, áfa-mentesen, és mi vallottuk be mind a beszerzés, mind a "szolgáltatás import" fizetendő és levonható áfáját. Ebben az évben is végeztünk ilyen munkát Magyarországon. Most azonban áfá-s (magyar 25%-os) számlát állítottak ki részünkre. Arra hivatkoztak, hogy van magyar közösségi adószámuk (ezt rá is írták a számlára) és mivel addig amíg az anyagot a szakembereik be nem injektálják a reaktorba az az ő tulajdonukban van, ezért az ideszállítás még nem értékesítés, tehát ők már belföldi értékesítést végeznek. Mivel a betöltés kapcsolódó szolgáltatás, ezért ezt is áfásan (25%) számlázzák felénk. Helyes-e ez a számlázás, befogadhatjuk-e a számlát? Ugyanis belföldi telephely egyáltalán nem érintett a teljesítésben, az anyag közvetlenül Franciaországból érkezik, a szakemberek is, akik betöltik.Lehet ilyen esetben áfás ez a teljesítés?


Mindenek előtt eldöntendő kérdés, hogy anyagbeszerzésről, vagy szolgáltatásról van-e szó. A kettő ugyanis nem független egymástól. Még akkor sem, ha külön tételként, esetleg teljesen külön számlázzák. Mi abból indulunk ki, hogy a francia cég a kémiai anyagát értékesíti és ennek betöltése járulékos szakszolgáltatásként kezelendő. Ennek az ad alapot, hogy a kérdésben bemutatott megoldás úgynevezett vagyonáthelyezést feltételez, amely csakis termékhez kötődhet.


Az alábbi ábrán megkíséreltük felvázolni a helyzetet:

A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről a következőképpen fogalmaz:

2. FEJEZET
Közösségen belüli termékbeszerzés
20. cikk
„Közösségen belüli termékbeszerzésnek” kell tekinteni a tulajdonosként történő rendelkezési jog megszerzését olyan ingóság felett, amelyet az
eladó, a vevő vagy bármelyik megbízásából harmadik személy a vevő számára egy olyan tagállamba ad fel vagy fuvaroz el, amely nem egyezik meg a termék feladásának vagy elfuvarozásának kiindulási helyével.

A fenti szabály a mi Áfa törvényünkben is megtalálható:
12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.


22. § (1) Termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha a továbbításra fordított esetben, mint 12. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésre a 12. § (2) bekezdése lenne alkalmazandó az ott meghatározott feltételek szerint.

Az adót a francia cég a termékre vonatkozó francia adókulcsnak megfelelően kellene megfizesse, ha a célországban (ahova a terméket áthelyezi) az adóalanykénti bejelentkezési kötelezettségét nem teljesítené.
A kérdésből kitűnik, hogy rendelkezik magyar adószámmal, ami lehetővé teszi, hogy az értékesítést (vagyonáthelyezést) saját maga számára lebonyolítsa. A járulékos szolgáltatásának teljesítési helye a szolgáltatást igénybe vevő letelepedési helye.

Tehát véleményünk szerint a francia cég a magyar adószámának használatával hajt végre Közösségen belüli beszerzést Magyarországon és ugyanazon adószám feltüntetésével belföldi értékesítésként (tehát magyar áfa felszámításával) számlázhat termékértékesítést és a hozzá kapcsolódó járulékos szolgáltatást a magyar fővállalkozó felé. Maga a szolgáltatás a közösségi HÉA rendszerrel összhangban, a francia cég szempontjából, francia viszonylatban a forgalmi adó hatályán kívüli ügyletnek minősül.

Amennyiben a termék (a kémiai anyag) lenne a szolgáltatás járulékos kísérője, úgy szerintünk csak közösségen belüli "szolgáltatás importról" beszélhetnénk, és a fővállalkozó magyar cég áfa mentes számlát kellene kapjon, hiszen ebben az esetben a magyar fél az áfa fizetésére kötelezett.


A két megoldás közül azt kell érvényesíteni, amit a felek szerződéses akaratukként kinyilvánítottak és rögzítettek. A francia vállalkozás nyújthat betöltési szolgáltatást, amihez vegyi anyagot használ fel, vagy szállíthat vegyi anyagot azzal, hogy annak betöltését is vállalja járulékos szolgáltatásként.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Osztrák síbérlet magyarországi értékesítése

Az alábbi kérdésben kérném segítségeteket!

Egy Kft-t síbérlet értékesítéssel szeretne foglalkozni. Az MKEH szerint csak síbérlet értékesítése esetén nem kell utazásszervezo, ill. utazásközvetíto irodát nyitni.


Osztrák lifttársaságokkal kötne szerződést és Magyarországon magánszemélyeknek adná el a síbérletet.
Nem síbérletet állítana ki, hanem egy vouchert, mely alapján az utas a liftpénztárnál átveheti a síbérletet.
A síbérletet vásárló magánszemélyek tehát a Kft-nél váltanák meg a jogot a síelésre.
Az osztrák lifttársaság a Kft részére a jutalékkal csökkentett számlát küldi meg. Tehát nem történik a jutalékról számla kiállítás.
(Az osztrák lifttársaság számlája már 10% Áfát tartalmaz).
Az utalás a külföldi lifttársaság felé mindig akkor történik, ha az utas a Kft felé a síbérletek ellenértékét megfizette.
A kérdésem az lenne, hogy síbérletek értékesítése  belföldi ügyletnek minősül-e, kell-e utánna áfa-t fizetni

Valóban, a vonatkozó Kormány rendelet ezt a tevékenységet nem minősíti utazás szervezésnek.

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről
1. §
(2) E rendelet alkalmazásában:
g) nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített: közlekedési szolgáltatás, a menetjegy-kiszolgálás, a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás) - az ah) pontban foglaltak kivételével -, a vendéglátó szolgáltatás, a gyógy- és egyéb szolgáltatás, a kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre jegyárusítás, a helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése,

Tudni kell, hogy a vousher egy fizetést helyettesítő eszköz, ami feljogosítja a rajta megnevezett jogi-, vagy magánszemélyt, a megjelölt szolgáltatások igénybevételére.

Az első nagy kérdés, amit el kell döntenünk, hogy a közvetítő más nevében és javára eljáró, vagy a szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el.


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényből érdemes több fordulatot is beidézni:

15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.


Általános szabályok


37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


38. § A más nevében és javára eljáró közvetítő nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van.

42. § Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.


43. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:
d) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is.

Amennyiben más nevében és javára eljáró közvetítőről lenne szó, úgy az ő tevékenysége tiszta üzletszerzői, ügynöki tevékenységnek minősülne, amelyet az alábbi ábrával tudunk szemléltetni:

E megoldásban az Üzletszervező csak átveszi az ellenértéket és ennek fejében kiadja a voushert. Önmagában az ellenérték átvétele még nem valósítja meg a szolgáltatás nyújtás tényét.

71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.

A tényleges szolgáltatás nyújtásról az osztrák pálya üzemeltető ad számlát a bérlet kiadásával egyidejűleg.
Az Üzletszerző a teljesítést követően (annak időpontjára) kiállíthatja a jutalékáról szóló számlát az osztrák partnere felé. Szolgáltatása közösségen belüli szolgáltatás nyújtásnak bizonyul (mentes az adó alól), azzal hogy a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye határozza meg. Magát a pénzügyi elszámolást már lehet nettó módon (jutalékkal csökkentve) rendezni.

Másik elképzelhető megoldást mutatunk be a következő ábrán:

Ebben esetben az Üzletszerző a saját nevében, de más javára jár el az . A HÉA irányelvek szerint bizományosnak minősül az, aki a saját nevében vagy valamely szervezet neve alatt jár el a megbízó javára, valamint az is, aki vételi ügyletben közvetítőként jár el, és az eladótól bármilyen jogcímen a saját nevére kiállított számlát, nyugtát vagy más ezzel egyenértékű iratot átvesz, vagy eladási ügyletben közvetítve a vevő számára ilyet átad.
Ennélfogva e rendelkezés azt a jogi vélelmet állítja fel, hogy egymást követően két azonos szolgáltatásnyújtásra kerül sor. E vélelem alapján a gazdasági szereplőt, amely a szolgáltatásnyújtásban közvetít, és egyúttal bizományosnak minősül, úgy kell tekinteni, mint aki – azt megelőzően, hogy később személyesen nyújtja a szóban forgó szolgáltatásokat az ügyfélnek – előzetesen megkapta a szóban forgó szolgáltatásokat a megbízónak minősülő vállalkozástól, amelynek érdekében tevékenykedik.

A szóban forgó szolgáltatásra az áfa törvény különös rendelkezései érvényesek. A Pályaüzemeltető értékesítése az Üzletszerző felé osztrák belföldi ügyletnek minősül (Ust. = 10%). Ugyanakkor az Üzletszerző értékesítése magyar viszonylatban az áfa hatályán kívül eső ügylet, hiszen a ténylegesen nyújtott szolgáltatás (pályabérlet) teljesítési helye Ausztria. A végső fogyasztó, a magánszemély Vevő azonban meg kell fizesse a forgalmi adót. Ez az adó pedig nem lehet más, mint az osztrák. Ebből következik, hogy ez csak úgy tud teljesülni, ha az Üzletszerző bejelentkezik Ausztriában adóalanynak. Ily módon már levonásba is helyezheti az osztrák adóbevallásában a Pályaüzemeltető által felszámított áfát. Ugyanakkor természetesen a Vevő felé felszámított áfát (Umsatzsteuer - Ust.) befizetendőként kell figyelembe vennie.

Szolgáltatás közvetítésről lévén szó, a számviteli törvény szabályait is figyelembe kell venni.

2000. évi C. törvény a számvitelről


1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;

Nem tűnik járható útnak az, hogy az Üzletszerző a közvetített szolgáltatást a magyar áfa törvény hatálya alatt, belföldi ügyletként teljesítse.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Beolvadás a saját tulajdonosba

 Adott egy bt., melyben a feleség és a másik kft. a tulajdonos. A Kft. tulajdonosa a feleség és a férj. A bt.-ben jelentős ingatlan tulajdon van.
A terv a bt beolvasztása a kft.-be, de csak akkor ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül.

Az   1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról a kedvezményezett átalakulást a következőképpen határozza meg:

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;

 2/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely
a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

A kérdéses átalakulást az alábbi ábrával tudnánk szemléltetni:

 A tervezett átalakulás eleget tesz a fő szabálynak, amely szerint az átalakulásban csak társaság vesz részt. A meghatározásban szereplő további feltétele közül az a) pont szintén teljesíthető. Az átalakulással létrejövő Kft. új üzletrész kibocsátását jelenti, ha a Feleség az addig meglévő üzletrésze további résszel gyarapodik. Igazából a Bt.-ben szereplő 1 E Ft vagyoni betét bevitele is elegendő lenne, de ezt mégis ki kell egészíteni az eredménytartalékból legalább 100 E Ft-ra, hogy az összevont üzletrész 100 E Ft-al osztható legyen. A Kft. üzletrésze a beolvadás pillanatában összevezetésre fog kerülni, a jogutódlással megszünő Bt.-ben szereplő jegyzett tőkéjével.

A b) és c) pontok ezt az átalakulást nem érintik. A c) annyiból érdekes, hogy megerősíti azt a véleményünket, hogy a beolvadó, ha a saját tulajdonosába olvad be, akkor azzal kapcsolatban is értelmezhető az új üzletrész kibocsátás, amennyiben az összevezetés nem a befogadó átalakulás előtti jegyzett tőkéjéből történik.

 Természetesen a további kedvezményezési feltételeknek (társasági szerződés; kötelezettségvállalás; elszámolás) szintén eleget kell tenni.

Kapcsolódó termékeink:
Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

 Átalakulási vagyonmérleg-tervezet minta

Kedvezményezett átalakulás menedzser

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.