Osztrák síbérlet magyarországi értékesítése

Az alábbi kérdésben kérném segítségeteket!

Egy Kft-t síbérlet értékesítéssel szeretne foglalkozni. Az MKEH szerint csak síbérlet értékesítése esetén nem kell utazásszervezo, ill. utazásközvetíto irodát nyitni.


Osztrák lifttársaságokkal kötne szerződést és Magyarországon magánszemélyeknek adná el a síbérletet.
Nem síbérletet állítana ki, hanem egy vouchert, mely alapján az utas a liftpénztárnál átveheti a síbérletet.
A síbérletet vásárló magánszemélyek tehát a Kft-nél váltanák meg a jogot a síelésre.
Az osztrák lifttársaság a Kft részére a jutalékkal csökkentett számlát küldi meg. Tehát nem történik a jutalékról számla kiállítás.
(Az osztrák lifttársaság számlája már 10% Áfát tartalmaz).
Az utalás a külföldi lifttársaság felé mindig akkor történik, ha az utas a Kft felé a síbérletek ellenértékét megfizette.
A kérdésem az lenne, hogy síbérletek értékesítése  belföldi ügyletnek minősül-e, kell-e utánna áfa-t fizetni

Valóban, a vonatkozó Kormány rendelet ezt a tevékenységet nem minősíti utazás szervezésnek.

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről
1. §
(2) E rendelet alkalmazásában:
g) nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített: közlekedési szolgáltatás, a menetjegy-kiszolgálás, a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás) - az ah) pontban foglaltak kivételével -, a vendéglátó szolgáltatás, a gyógy- és egyéb szolgáltatás, a kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre jegyárusítás, a helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése,

Tudni kell, hogy a vousher egy fizetést helyettesítő eszköz, ami feljogosítja a rajta megnevezett jogi-, vagy magánszemélyt, a megjelölt szolgáltatások igénybevételére.

Az első nagy kérdés, amit el kell döntenünk, hogy a közvetítő más nevében és javára eljáró, vagy a szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el.


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényből érdemes több fordulatot is beidézni:

15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.


Általános szabályok


37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.


38. § A más nevében és javára eljáró közvetítő nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van.

42. § Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.


43. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:
d) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is.

Amennyiben más nevében és javára eljáró közvetítőről lenne szó, úgy az ő tevékenysége tiszta üzletszerzői, ügynöki tevékenységnek minősülne, amelyet az alábbi ábrával tudunk szemléltetni:

E megoldásban az Üzletszervező csak átveszi az ellenértéket és ennek fejében kiadja a voushert. Önmagában az ellenérték átvétele még nem valósítja meg a szolgáltatás nyújtás tényét.

71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.

A tényleges szolgáltatás nyújtásról az osztrák pálya üzemeltető ad számlát a bérlet kiadásával egyidejűleg.
Az Üzletszerző a teljesítést követően (annak időpontjára) kiállíthatja a jutalékáról szóló számlát az osztrák partnere felé. Szolgáltatása közösségen belüli szolgáltatás nyújtásnak bizonyul (mentes az adó alól), azzal hogy a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye határozza meg. Magát a pénzügyi elszámolást már lehet nettó módon (jutalékkal csökkentve) rendezni.

Másik elképzelhető megoldást mutatunk be a következő ábrán:

Ebben esetben az Üzletszerző a saját nevében, de más javára jár el az . A HÉA irányelvek szerint bizományosnak minősül az, aki a saját nevében vagy valamely szervezet neve alatt jár el a megbízó javára, valamint az is, aki vételi ügyletben közvetítőként jár el, és az eladótól bármilyen jogcímen a saját nevére kiállított számlát, nyugtát vagy más ezzel egyenértékű iratot átvesz, vagy eladási ügyletben közvetítve a vevő számára ilyet átad.
Ennélfogva e rendelkezés azt a jogi vélelmet állítja fel, hogy egymást követően két azonos szolgáltatásnyújtásra kerül sor. E vélelem alapján a gazdasági szereplőt, amely a szolgáltatásnyújtásban közvetít, és egyúttal bizományosnak minősül, úgy kell tekinteni, mint aki – azt megelőzően, hogy később személyesen nyújtja a szóban forgó szolgáltatásokat az ügyfélnek – előzetesen megkapta a szóban forgó szolgáltatásokat a megbízónak minősülő vállalkozástól, amelynek érdekében tevékenykedik.

A szóban forgó szolgáltatásra az áfa törvény különös rendelkezései érvényesek. A Pályaüzemeltető értékesítése az Üzletszerző felé osztrák belföldi ügyletnek minősül (Ust. = 10%). Ugyanakkor az Üzletszerző értékesítése magyar viszonylatban az áfa hatályán kívül eső ügylet, hiszen a ténylegesen nyújtott szolgáltatás (pályabérlet) teljesítési helye Ausztria. A végső fogyasztó, a magánszemély Vevő azonban meg kell fizesse a forgalmi adót. Ez az adó pedig nem lehet más, mint az osztrák. Ebből következik, hogy ez csak úgy tud teljesülni, ha az Üzletszerző bejelentkezik Ausztriában adóalanynak. Ily módon már levonásba is helyezheti az osztrák adóbevallásában a Pályaüzemeltető által felszámított áfát. Ugyanakkor természetesen a Vevő felé felszámított áfát (Umsatzsteuer - Ust.) befizetendőként kell figyelembe vennie.

Szolgáltatás közvetítésről lévén szó, a számviteli törvény szabályait is figyelembe kell venni.

2000. évi C. törvény a számvitelről


1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;

Nem tűnik járható útnak az, hogy az Üzletszerző a közvetített szolgáltatást a magyar áfa törvény hatálya alatt, belföldi ügyletként teljesítse.



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.