Van egy EVA-s Kft-m. 2010-ben az egyik dolgozómat elküldtem előrehozott öregségi nyugdíjba. A cég kifizette a dolgozó nyugdíját előre 3 évre. Nem tudom, hogy ezt hogyan könyveljem és leginkább abban nem vagyok biztos, hogy ez a befizetés csökkenti-e az eva alapját a cégnek?
A korengedményes nyugdíjazást az 181/1996 (XII.16.) Korm.rendelet szabályozza. A megállapítást és a folyósítást a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig, betölti.
Nézzük a jogszabályt. Először is a számviteli részt.
Az EVA törvény 4. § (2) szerint a korlátolt felelősségű társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.
Számviteli törvény:
3. § 3. személyi jellegű egyéb kifizetések:
... a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, ...
Ez a rész bizonyára elég egyértelmű. Ami az EVA adóalap módosítását illeti, alaposabban át kell nézni a törvényt, különös figyelemmel a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkozó részekre.
Az eva alapja
5. §
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt
a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.
(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.
Az eva alapja megállapításának különös szabályai
8. §
(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.
(6) Ha az adóalany - az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.
A kiemelt jogszabályi részek alapján azt a következtetést tudjuk levonni, hogy nincs olyan rendelkezés, ami szerint az evás cég adózási alapul szolgáló bevételét csökkenteni lehetne - a korengedményes nyugdíjazásra való tekintettel - a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt költséggel. Ennek logikáját talán abban lehetne keresni, hogy az eva alapját általában semmilyen - a vállalkozás érdekében felmerült - költség nem csökkenti. Akkor miért éppen ez a személyi jellegű egyéb kifizetés lenne e szabály alól kivétel?
És még egy megjegyzés:
A 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletet és módosította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
cegiranytu.hu tanácsadó adózás számvitel
2011. május 16., hétfő
2011. május 7., szombat
De minimis támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléssel is foglalkozó cégnek
Egy elsődleges mezőgazdasági termeléssel és feldolgozással egyaránt foglalkozó vállalkozás a feldolgozó üzemébe 25 fő munkába járását támogatja 100%-ban a Munkaügyi Központ.
Erre hatósági szerződést kötöttek 2010 év nyarán. A támogatást attól kezdve havonta kapja a társaság. A szerződés szerint a támogatás az 1998/2006 EK rendelet hatálya alá tartozó de minimis támogatásnak van minősítve, amit véleményünk szerint a cég, mint mezőgazdasági tevékenységbe besorolt vállalkozás nem vehetne igénybe (főtevékenység: Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése).
Kérdésünk, hogy miként kezelendő a társasági adóbevallásban az adott támogatás?
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek között a kérdésben szereplő társaság tevékenysége szintén megtalálható:
7. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek
Ugyanakkor a Munkaügyi Központ által támogatott tevékenység már a cég egyik feldolgozó üzeméhez kötődik, amely az ott folyó tevékenység tekintetében nem tartozik az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységek közzé.
Az 1998/2006 EK rendelet 1. cikke így definiálja hatályát:
Ebből pedig az következik, hogy de minimis támogatás csak akkor nem nyújtható egy vállalkozásnak, ha teljes egészében az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységet folytat.
Az adórendszeren belüli (például beruházási) támogatások esetében is fellelhető e különbség. A Tao. tv. 7.§ (12) így fogalmaz:
(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
A fentieknél is megfigyelhetjük, hogy az adótörvény nem vállalkozások, hanem tevékenységek szerint disztingvál. Ha olyan beruházásról van szó, amely elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az adóalap kedvezmény mezőgazdasági csoportmentességi támogatásnak minősül. Minden más esetben pedig - az adózó választása szerint - de minimis, vagy általános csoportmentességi támogatásként veendő figyelembe.
A Munkaügyi Központ a támogatását az 1998/2006 EK rendelet szerinti de minimis támogatásnak minősítette. Ez egy úgynevezett adórendszeren kívüli támogatás.
A társasági adó bevallás kitöltési útmutatója világosan megmondja, hogy a 1029-02 űrlap (Adatok a csekély összegű - de minimis - támogatásokról) felső részében található két sorból csak az egyikben szerepelhet adat.
Abban az esetben, ha az adózó mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozás a Tao. tv. alapján kizárólag a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehet igénybe támogatást. Esetében választási lehetőség nincs.
Ez meghatározza, hogy az adórendszeren belüli (Tao. törvényben nevesített) támogatásnak minősülő kedvezmények a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehetők figyelembe egy olyan vállalkozás számára, amelyik elsődleges mezőgazdasági termék előállítással is foglalkozik.
Ugyanakkor a táblázatból az is látszik, hogy az adórendszeren kívüli közvetlen támogatások esetében nincs kijelölési kényszer. Tehát a támogatott tevékenység függvényében minősítheti az adott támogatást a nyújtó szervezet akár de minimisnek is.
Érdekessége még a 02-es űrlapnak, hogy ugyanabban a sorban egy adott dátumhoz kötődően egyszerre szerepeltethető adórendszeren kívüli és adórendszeren belüli támogatás is. Ez azonban csak a legritkább esetben fordulhat elő! Az igénybevétel napjaként [a) oszlop] a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. E két dátumnak kellene egybe esnie ahhoz, hogy az említett eset előforduljon.
Önmagában a de minimis támogatások esetében a keret korlátokat igen, a támogatási intenzitást viszont nem szükséges vizsgálni. Más a helyzet, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy olyan elsődleges mezőgazdasági termék előállításához nem kötődő beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is részesült. Ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott intenzitást (nem kumulálható).
Az adórendszeren belüli, a mezőgazdasági csoportmentesség keretében figyelembe vehető támogatások (társasági adó kedvezmények) esetében szintén figyelni kell a keret korlátokra és az intenzitásra. Ha bármely támogatás figyelembe vétele a keret túllépését eredményezné, akkor részben sem vehető igénybe és véglegesen elveszett az adózó számára.
Amennyiben egy tagállam csekély összegű (de minimis) támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére.
Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati program, támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten de minimisként nevesíti.
Erre hatósági szerződést kötöttek 2010 év nyarán. A támogatást attól kezdve havonta kapja a társaság. A szerződés szerint a támogatás az 1998/2006 EK rendelet hatálya alá tartozó de minimis támogatásnak van minősítve, amit véleményünk szerint a cég, mint mezőgazdasági tevékenységbe besorolt vállalkozás nem vehetne igénybe (főtevékenység: Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése).
Kérdésünk, hogy miként kezelendő a társasági adóbevallásban az adott támogatás?
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek között a kérdésben szereplő társaság tevékenysége szintén megtalálható:
7. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek
Ugyanakkor a Munkaügyi Központ által támogatott tevékenység már a cég egyik feldolgozó üzeméhez kötődik, amely az ott folyó tevékenység tekintetében nem tartozik az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységek közzé.
Az 1998/2006 EK rendelet 1. cikke így definiálja hatályát:
1. E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:
b) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
A szöveget olvasván elsőre mindenképpen az jön be, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra ez a rendelet nem alkalmazható. Ha a "következők kivételével" kifejezés úgy szólna, hogy "a következő tevékenységek kivételével", akkor a jogértelmezőnek talán könnyebb lenne a dolga. Figyelmesen tanulmányozva a rendelet további kizáró pontjait, illetve a hazai jogszabályi környezetet, megállapíthatjuk, hogy a rendelet, amikor ágazatokra utal, akkor azalatt tevékenységeket ért.b) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
Ebből pedig az következik, hogy de minimis támogatás csak akkor nem nyújtható egy vállalkozásnak, ha teljes egészében az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységet folytat.
Az adórendszeren belüli (például beruházási) támogatások esetében is fellelhető e különbség. A Tao. tv. 7.§ (12) így fogalmaz:
(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
A fentieknél is megfigyelhetjük, hogy az adótörvény nem vállalkozások, hanem tevékenységek szerint disztingvál. Ha olyan beruházásról van szó, amely elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az adóalap kedvezmény mezőgazdasági csoportmentességi támogatásnak minősül. Minden más esetben pedig - az adózó választása szerint - de minimis, vagy általános csoportmentességi támogatásként veendő figyelembe.
A Munkaügyi Központ a támogatását az 1998/2006 EK rendelet szerinti de minimis támogatásnak minősítette. Ez egy úgynevezett adórendszeren kívüli támogatás.
A társasági adó bevallás kitöltési útmutatója világosan megmondja, hogy a 1029-02 űrlap (Adatok a csekély összegű - de minimis - támogatásokról) felső részében található két sorból csak az egyikben szerepelhet adat.
Abban az esetben, ha az adózó mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozás a Tao. tv. alapján kizárólag a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehet igénybe támogatást. Esetében választási lehetőség nincs.
Ez meghatározza, hogy az adórendszeren belüli (Tao. törvényben nevesített) támogatásnak minősülő kedvezmények a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehetők figyelembe egy olyan vállalkozás számára, amelyik elsődleges mezőgazdasági termék előállítással is foglalkozik.
Ugyanakkor a táblázatból az is látszik, hogy az adórendszeren kívüli közvetlen támogatások esetében nincs kijelölési kényszer. Tehát a támogatott tevékenység függvényében minősítheti az adott támogatást a nyújtó szervezet akár de minimisnek is.
Érdekessége még a 02-es űrlapnak, hogy ugyanabban a sorban egy adott dátumhoz kötődően egyszerre szerepeltethető adórendszeren kívüli és adórendszeren belüli támogatás is. Ez azonban csak a legritkább esetben fordulhat elő! Az igénybevétel napjaként [a) oszlop] a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. E két dátumnak kellene egybe esnie ahhoz, hogy az említett eset előforduljon.
Önmagában a de minimis támogatások esetében a keret korlátokat igen, a támogatási intenzitást viszont nem szükséges vizsgálni. Más a helyzet, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy olyan elsődleges mezőgazdasági termék előállításához nem kötődő beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is részesült. Ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott intenzitást (nem kumulálható).
Az adórendszeren belüli, a mezőgazdasági csoportmentesség keretében figyelembe vehető támogatások (társasági adó kedvezmények) esetében szintén figyelni kell a keret korlátokra és az intenzitásra. Ha bármely támogatás figyelembe vétele a keret túllépését eredményezné, akkor részben sem vehető igénybe és véglegesen elveszett az adózó számára.
Amennyiben egy tagállam csekély összegű (de minimis) támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére.
Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati program, támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten de minimisként nevesíti.
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
2011. április 25., hétfő
Tőketartalék növelés több részletben
A korlátolt felelősségű társaság tulajdonosai egy millió forint jegyzet tőke emelésről döntenek. Ezzel egyidejűleg 100 millió forint tőketartalékba helyezéséről is határoznak. A pénzösszeget két részletben szándékoznak átadni. Első felét 2010 évben, a második felét pedig 2011 július hónapban. A tőkeemelést t a cégbíróság még 2010 évben be is jegyzi.
A tőketartalék növelésének lehetséges jogcímeit a számviteli törvény szabályozza. A törvényből a jegyzett tőkére vonatkozó részekből is idézünk, mert a két fogalom bizonyos értelemben kötődik egymáshoz. Áttekintjük továbbá a Gazdasági társaságokról szóló törvény témánkat érintő rendelkezéseit is.
36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,
b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,
e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik,
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve
a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg.
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni tehát a a tagok által a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Ez azt jelenti, hogy nem lehet önálló döntésként, a jegyzett tőke megemelése nélkül, eszközöket helyezni a tőketartalékba. Ebből az is következik, hogy a jegyzett tőke emelésének dokumentumai jelentik a tőketartalékba helyezett összeg alapbizonylatát is. A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával. A tulajdonosok az erről szóló döntésüket taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítik.
A 36. § (3) bekezdése szabályozza, hogy mikor kell a tőketartalékba helyezett összeget a könyvekben szerepeltetni. Ennek alapján két időpont lehetséges.
A több részletben befizetendő tőketartaléknak ennek ellenére lehet értelme, mert egy alkalommal megvalósítandó jegyzett tőke emeléshez köthető. Természetesen a jegyzett tőke emelésének időpontjában egyértelmű döntést kell hozni a későbbiekben befizetendő tőketartalékba szánt összegekről és azok teljesítésének időpontjáról.
Kérdés, hogy a 2010 év mérleg fordulónapon mekkora összeg kell a társaság könyveiben szerepeljen? A teljes 100 millió forint, vagy csak a fele?
A tőketartalék növelésének lehetséges jogcímeit a számviteli törvény szabályozza. A törvényből a jegyzett tőkére vonatkozó részekből is idézünk, mert a két fogalom bizonyos értelemben kötődik egymáshoz. Áttekintjük továbbá a Gazdasági társaságokról szóló törvény témánkat érintő rendelkezéseit is.
2000. évi C. törvény a számvitelről
35. §
(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.
(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.
(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.
36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,
b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,
e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik,
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve
a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg.
154. § (1) A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére.
(2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez - ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz - egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.
155. § (1) A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták.
(2) A tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a tőkeemelésre milyen nagyságú (tárgyú) pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával kerül sor.
A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni tehát a a tagok által a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Ez azt jelenti, hogy nem lehet önálló döntésként, a jegyzett tőke megemelése nélkül, eszközöket helyezni a tőketartalékba. Ebből az is következik, hogy a jegyzett tőke emelésének dokumentumai jelentik a tőketartalékba helyezett összeg alapbizonylatát is. A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával. A tulajdonosok az erről szóló döntésüket taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítik.
A 36. § (3) bekezdése szabályozza, hogy mikor kell a tőketartalékba helyezett összeget a könyvekben szerepeltetni. Ennek alapján két időpont lehetséges.
- Az eszköz átvétele a cégbírósági bejegyzés időpontjáig megtörténik. A könyvelése a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával egyezik meg.
- Az eszköz átvétele a cégbírósági bejegyzést követően valósul meg. A könyvelés az adott eszköz átvételének időpontjával megegyező.
A több részletben befizetendő tőketartaléknak ennek ellenére lehet értelme, mert egy alkalommal megvalósítandó jegyzett tőke emeléshez köthető. Természetesen a jegyzett tőke emelésének időpontjában egyértelmű döntést kell hozni a későbbiekben befizetendő tőketartalékba szánt összegekről és azok teljesítésének időpontjáról.
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)