Osztalék elengedése

A 2005-ös évre megállapított 16 millió osztalék kötelezettséget ez évben eredménytartalékba helyezzük, valamint határozunk 5 millió tőkeemelésről. Aztán módosítjuk a Társasági Szerződést. Jól csináljuk-e?

Amennyiben a társaság tagjai a korábban részükre megszavazott osztalékot nem kívánják felvenni, úgy ez elengedett kötelezettségnek minősül.
Az elengedett kötelezettséget a társaságnak a rendkívüli bevételekkel szemben kell könyvelnie.
Az alábbiak szerint az elengedés folytán megemelkedett adózás előtti eredményt csökkenteni lehet.

Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont, 7. § (8) bekezdés:

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek között szerepel az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is.
(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;

A megoldást választónak számolnia kell azzal, hogy nem csökkenthető a külön adó alapja (4%) és az illeték törvény hatályos rendelkezései szerint, az elengedett kötelezettség illeték köteles is.

Illetéktörvény:
2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

91. §
(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.

Az illeték általános mértéke
III. Minden más megajándékozott terhére (nem rokon)
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%

102. § (1)
d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;

A fentieknél jobb megoldásnak tartjuk, ha a társaság kifizeti az osztalékot. Most már teljes egészében 25% forrásadó megfizetése mellett megeheti. A további 14% EHO kötelezettséget csak a 450 E Ft korlátig kell figyelembe venni (ennek jó részét az osztalékra jogosult tag már valószínűsíthetően teljesítette egyéb jogcímek alapján).
Az ily módon kifizetett osztalékból (amely az előző megoldással ellentétben, immár leadózott magánvagyonnak számít) azonnal tőkét lehet emelni és a nettó rész már vissza is került a vállalkozás pénzeszközei közzé. Ez akár ideiglenes külső forrás igénybevételével is történhet.

Korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezetői nyilatkozatról sem szabad megfeledkezni:
Gt. 131. §
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Kapcsolódó termékeink:

Osztalék kalkulátor
Szabad hozzáférés!


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Nyugdíjas vezető tisztségviselő

Ügyvezető társam nyugdíjba ment. Vállalkozásunk társasági szerződése úgy lett módosítva, hogy ő megbízásos jogviszonyban ügyvezető igazgató (én pedig munkaviszonyban).
- Végezheti-e ezt a tevékenységet díjazás nélkül?
- Megbízásos jogviszony létesítéséhez szükséges-e valamiféle szerződés, megállapodás?

A nyugdíjas társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősülhet abban az esetben, ha a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelme keletkezik.

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

A "kiegészítő tevékenységet folytató" definícióját a Tbj. törvényben találjuk meg:
Tbj. 4. §
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kérdés az, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátása kiegészítő tevékenység folytatásának minősül-e?
A vezető tisztségviselő jogállását a a Gt.-ben találjuk:

91. §
(1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.

141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
j) a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

(37. §: díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át)

A fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában a vezető tisztségviselői feladtok ellátása, nem minősíthető személyes közreműködésnek.
Itt fontos megjegyezni, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Ami a díjazást illeti, láthatjuk, hogy az is csupán lehetőségként merül fel. Ezt a Ptk. megbízásokra vonatkozó szabálya is megerősíti:
478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.

Összegezve a fenti megállapításokat kijelenthetjük, hogy a nyugdíjas ügyvezető végezheti tevékenységét díjazás nélkül, amennyiben közte és a társaság között ilyen megállapodás született. Ebben az esetben természetesen járulék fizetési kötelezettség sem merülhet fel.
Amennyiben a társasági szerződés tartalmaz utalást a díjazás nélküli megbízás tekintetében, úgy további írásbeli rögzítést erre vonatkozólag nem tartunk szükségesnek. Más kérdés, hogy egy ügyvezetői megbízás számos egyéb feltételt is tartalmazhat, amelyeket szükséges lehet írásban is rögzíteni.

Kapcsolódó termékeink:
Vezető tisztségviselő szerződés minta (munkaviszony/megbízási jogviszony)

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Közhasznú társaság aktivált saját teljesítménye

Közhasznú társaság az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000 (XII. ...) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatást. Ennek az eredmény-kimutatásnak nincs "AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNY" sora. A Kht. a 2000. évi C. tv. vonatkozó előírása szerint a beszámoló fordulónapján a befejezetlen szolgáltatás értékét mint befejezetlen termelést készletre kell, hogy vegye az 581. főkönyvi számlával szemben. Előfordul, hogy a Kht. a közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amit nem idegeníthet el, ezért szellemi termékként az 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke főkönyvi számlával szemben kell az immateriális javak között állományba vennie. A közhasznú eredmény-kimutatásban hogyan kell a fentiekben bemutatott hozamokat bemutatni. Az Szt. szerinti eredmény-kimutatás adózás előtti eredmény és a közhasznú eredmény-kimutatás szerinti adózás előtti eredmény azonos érték kell, hogy legyen? Különbözőség esetében hogyan kell a társasági adó alapját megállapítani?


A közhasznú társaságot a számviteli törvény az egyéb szervezetek közzé sorolja.
(2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § (1) 4. egyéb szervezet:g) a közhasznú társaság)
Továbbá az említett törvény 6. § (2) előírja, hogy az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
Az erre vonatkozó kormányrendelet: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.

A rendelet egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a számviteli törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a eredménykimutatás elkészítése során olyan nyilvántartást kell biztosítania, amelyből a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg a rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.

A rendelet 4. számú melléklete az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolását mutatja be a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél.
A saját tőke résznél látszik, hogy a tárgyévi eredmény két részből tevődik össze: az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből), illetve a vállalkozási tevékenységből képződött eredmény.

Az eredmény levezetését a törvényalkotók a 6. számú mellékletben elég sajátos módon oldották meg. Az "A" összesítő sor 5 pontban részletezi az alaptevékenységből származó bevételt, míg a "B" összesítő sor részletezés nélkül hozza a vállalkozási tevékenység bevételét. A bevételek logikájából kiindulva gondolhatnánk, hogy ugyanez igaz lesz a ráfordításokra is. Ez azonban nincs így. A vállalkozási tevékenység ráfordításai ("E") már részletes alábontásban szerepelnek.

A vállalkozási tevékenység bevétele mögött a számviteli törvényben meghatározott bevétel kategóriák (Értékesítés nettó árbevétele; Aktivált saját teljesítmények értéke; Egyéb bevételek; Pénzügyi műveletek bevételei; Rendkívüli bevételek) mind összesítve kell szerepeljenek.

Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a "Közhasznú tevékenységből származó bevétel" sor tartalmazhat akár aktivált saját teljesítményt is. Természetesen ez azt jelenti, hogy a szervezet külön főkönyvi számlán tartja nyilván a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos befejezetlen termelést, illetve saját előállítású eszközök aktivált értékét és másik számlán az alaptevékenységgel kapcsolatos hasonló kategóriákat.

Egy másik megoldás lehet a kérdésben szereplő, alaptevékenységhez kötődő "befejezetlen szolgáltatásnak" a szállítóval szembeni közvetlen elhatárolása egészen addig, amíg az ily módon keletkező közhasznú bevétel is realizálódik.
A közhasznú tevékenységhez kötődő szellemi terméket úgyszintén lehetne a közvetlen költségeivel szemben aktiválni az immateriális javak között.

Bármelyik megoldást is alkalmaznánk, nem érinti a társasági adó fizetési kötelezettséget, hiszen adózás előtti eredmény csak a vállalkozási tevékenységből keletkezik, annak lesz adója és ezt követően adózott eredménye. Mellette pedig, - ahogyan a kormányrendelet 6. számú mellékletéből is kitűnik, - ott lesz a közhasznú tevékenység eredménye (az adózás előtti eredmény itt nem értelmezhető), mint az alaptevékenységből származó bevételek és ráfordítások különbsége.

1. A vállalkozási tevékenység bevételét mi részleteztük, a kormányrendelet vázlatán nem szerepel.
2. A vállalkozási tevékenység ráfordításai már a számviteli törvény szerint részletezettek
3. A közhasznú tevékenységből származó bevétel akár aktivált saját teljesítményt is tartalmazhat.


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.