Az átlagos állományi létszám és a Tao.

 A 2010 évről készülő társasági adó bevallásban az adózónak lehetősége van az első félévet sávosan megadózni, azaz a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 19 százalék helyett 10 százalékkal adózni. Ennek egyik feltétele, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Kérdésként merül fel, hogy az átlagos állományi létszámban hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidőben (például napi négy órában) foglalkoztatott dolgozókat?

A kérdés megválaszolásához nézzük át, hogy milyen joganyagra támaszkodhatunk.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

29/K. §
(4) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke
a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;
b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban
e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

4. § E törvény alkalmazásában
16/a. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek;

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1029. számú bevalláshoz, valamint a 1029-A jelű adatszolgáltatáshoz
 
A 2010. évi adóalap megosztása és az adószámítás
• A 2010. január 1-jétől 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó pozitív adóalap
és adó számítása
e) Az adózó által az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának az első félévi időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. (Például, ha egy naptári év szerint az adóév egészében működő – nem a leghátrányosabb térségben székhellyel rendelkező – adózó első félévben foglalkoztatott átlagos állományi létszáma 30 fő az első félévre bevallott tb-járulék legalább (73 500x2x30x6x0,27) 7 144 ezer forint.

KSH

ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ
Érvényes 2009. január 1-jétől
Budapest,

5. Az átlagos állományi létszám számítása

Ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.

Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával.

Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

Azokban a felvételekben, ahol az alkalmazásban állók létszámát teljes munkaidősre átszámolva is közölni kell, ott a számbavétel az egy teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó teljesített munkaóraszám vetítési alapként történő felhasználásával történik:
a nem teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatottak által teljesített munkaórák számát el kell osztani az egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó munkaórák számával.

 A felsorakoztatott joganyag alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy függetlenül a munkaidő hosszától, mindenkit egy egész főnek kell tekinteni a járulék fizetési követelmények teljesülésének vizsgálatánál. Mert hiába van kidolgozott módszertan a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámának számítására, az ebben az esetben nem alkalmazható, mert a törvényalkotó "elfelejtette" a Tao törvény fogalom meghatározásánál odaírni, hogy "teljes munkaidősre átszámolva". Így aztán hiába tiltakozik az ember igazságérzete, miszerint az már még sincsen rendjén, hogy nem létező teljesítmények után is megfizetendő járulékot kelljen figyelembe venni, nincs kihez fordulnia. Hiába keresgél az adózó az interneten, hiába telefonálgat, nincs állásfoglalás, nincs értelmes magyarázat. Ez van, eszi-nem eszi. Sőt, hogy még biztosabb legyen a dolog, aki nagyon keresgél, az rábukkanhat az APEH archívumában egy 2007 évi állásfoglalásra, amelyik a "gyakori felmerülésre tekintettel" közli az adózóval, hogy bizony jól tetszett érteni, a szorzásnál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy főnek számít.

2007.09.20.
A sávos adókulcs alkalmazásának feltételei 

[Tao. tv. 4. § 16/a. pont, 19. § (3)-(6) bekezdés] 

Archívumba került: 2009.10.01.

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a – Tao. tv. 4. § 16/a. pontjában foglaltakra figyelemmel – a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez kiadott kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám (a továbbiakban: létszám). A kiadvány részletesen tárgyalja a létszámba tartozók körét; például – gyakori felmerülésére tekintettel kiemelendő – a munkaidő hosszától függetlenül minden foglalkoztatott, így a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít.

 Ezek után már csak az vigasztalhat bennünket, hogy ez az utolsó olyan év, amikor a szóban forgó szabályt alkalmazni kell. Milyen kis apró örömökből áll az élet!

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

De minimis támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléssel is foglalkozó cégnek

Egy elsődleges mezőgazdasági termeléssel és feldolgozással egyaránt foglalkozó vállalkozás a  feldolgozó üzemébe 25 fő munkába járását támogatja 100%-ban a  Munkaügyi Központ.
Erre hatósági szerződést kötöttek 2010 év nyarán. A támogatást attól kezdve havonta kapja a társaság. A szerződés szerint a támogatás az 1998/2006 EK rendelet hatálya alá tartozó de minimis támogatásnak van minősítve, amit véleményünk szerint a cég, mint mezőgazdasági tevékenységbe besorolt vállalkozás nem vehetne igénybe (főtevékenység: Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése).
Kérdésünk, hogy miként kezelendő a társasági adóbevallásban az adott támogatás?


Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek között a kérdésben szereplő társaság tevékenysége szintén megtalálható:
7. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek
Ugyanakkor a Munkaügyi Központ által támogatott tevékenység már a cég egyik feldolgozó üzeméhez kötődik, amely az ott folyó tevékenység tekintetében nem tartozik az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységek közzé.

Az 1998/2006 EK rendelet 1. cikke így definiálja hatályát:

1. E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:
b) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

 A szöveget olvasván elsőre mindenképpen az jön be, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra ez a rendelet nem alkalmazható. Ha  a "következők kivételével" kifejezés úgy szólna, hogy "a következő tevékenységek kivételével", akkor a jogértelmezőnek talán könnyebb lenne a dolga. Figyelmesen tanulmányozva a rendelet további kizáró pontjait, illetve a hazai jogszabályi környezetet, megállapíthatjuk, hogy a rendelet, amikor ágazatokra utal, akkor azalatt  tevékenységeket ért.
Ebből pedig az következik, hogy de minimis támogatás csak akkor nem nyújtható egy vállalkozásnak, ha teljes egészében az 1998/2006 EK rendelet által kizárt tevékenységet folytat.

Az adórendszeren belüli (például beruházási) támogatások esetében is fellelhető e különbség. A Tao. tv. 7.§ (12) így fogalmaz:
(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy

b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

A fentieknél is megfigyelhetjük, hogy az adótörvény nem vállalkozások, hanem tevékenységek szerint disztingvál. Ha olyan beruházásról van szó, amely elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az adóalap kedvezmény mezőgazdasági csoportmentességi támogatásnak minősül. Minden más esetben pedig - az adózó választása szerint - de minimis, vagy általános csoportmentességi támogatásként veendő figyelembe.

A Munkaügyi Központ a támogatását az 1998/2006 EK rendelet szerinti de minimis támogatásnak minősítette. Ez egy úgynevezett adórendszeren kívüli támogatás.

A társasági adó bevallás kitöltési útmutatója világosan megmondja, hogy a 1029-02 űrlap (Adatok a csekély összegű - de minimis - támogatásokról) felső részében található két sorból csak az egyikben szerepelhet adat.
Abban az esetben, ha az adózó mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozás a Tao. tv. alapján kizárólag a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehet igénybe támogatást. Esetében választási lehetőség nincs.

Ez meghatározza, hogy az adórendszeren belüli (Tao. törvényben nevesített) támogatásnak minősülő kedvezmények a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehetők figyelembe egy olyan vállalkozás számára, amelyik elsődleges mezőgazdasági termék előállítással is foglalkozik.

Ugyanakkor a táblázatból az is látszik, hogy az adórendszeren kívüli közvetlen támogatások esetében nincs kijelölési kényszer. Tehát a támogatott tevékenység függvényében minősítheti az adott támogatást a nyújtó szervezet akár de minimisnek is.

Érdekessége még a 02-es űrlapnak, hogy ugyanabban a sorban egy adott dátumhoz kötődően egyszerre szerepeltethető adórendszeren kívüli és adórendszeren belüli támogatás is. Ez azonban csak a legritkább esetben fordulhat elő! Az igénybevétel napjaként [a) oszlop] a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. E két dátumnak kellene egybe esnie ahhoz, hogy az említett eset előforduljon.

Önmagában a de minimis támogatások esetében a keret korlátokat igen, a támogatási intenzitást viszont nem szükséges vizsgálni. Más a helyzet, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy olyan elsődleges mezőgazdasági termék előállításához nem kötődő beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is részesült. Ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott intenzitást (nem kumulálható).

Az adórendszeren belüli, a mezőgazdasági csoportmentesség keretében figyelembe vehető támogatások (társasági adó kedvezmények) esetében szintén figyelni kell a keret korlátokra és az intenzitásra. Ha bármely támogatás figyelembe vétele a keret túllépését eredményezné, akkor részben sem vehető igénybe és véglegesen elveszett az adózó számára.

Amennyiben egy tagállam csekély összegű (de minimis) támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére.
Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati program, támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten de minimisként nevesíti.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Kamatmentesen adott kölcsön adóvonzata

Egy Kft egyszeri nagy összegű  kamatmentes kölcsönt adott egy másik belföldi  Kft-nek  kvázi haveri alapon, ingatlan fedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel , ahol a kölcsön szerződés közjegyző által is hitelesített. A hangsúly a kamatmentességen van. Böngésztem a jogszabályokat, különös tekintettel az adó törvényeinkre, de azon belül  is a társassági törvényre, de a vázolt esetre nem  találtam választ, véleményem szerint ugyanis ilyen esetnek  adóvonzata is van. Mi a Ti álláspontotok ebben a szóban forgó kérdésben?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek az alábbi rendelkezései hozhatók összefüggésbe a kérdéssel.

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,


(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya;
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.


A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
13. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol;


Minek minősül a kamatmentesen nyújtott kölcsön? - tehetjük fel az első kérdést magunknak? Azzal, hogy egy vállalkozás pénzt kölcsönöz egy másiknak, szolgáltatást nyújt úgy, mint ahogyan a bankok ezt üzletszerűen teszik. Természetesen egy egyszeri kölcsön nyújtás esetében nem lehet üzletszerűségről beszélni. Amennyiben a kölcsönt kapó vállalkozás nem fizet kamatot azért mert használja a másik társaság pénzét, úgy ingyenesen nyújtott szolgáltatásról beszélünk.


A társasági adóról szóló törvény 2010-től hatályos rendelkezései értelmében az adóévben a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével a juttatónak – fő szabály szerint – nem kell megnövelni az adózás előtti eredményét, ugyanakkor a juttatásban részesülőnek nincs csökkentési lehetősége.


Az így elszámolt költség, ráfordítás azonban, ideértve e juttatásokkal kapcsolatban elszámolt általános forgalmi adót is, nem minősül az adóalap megállapításánál elismert költségnek, ráfordításnak, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha – a Tao. tv. 3. számú mellékletének „A” fejezete 13. pontjának utolsó fordulata alapján – a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye – a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.


A mi esetünkben olyan juttatásról van szó, amelynek bekerülési értékét nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne megállapítani. Ha a kölcsönadott pénz forrása például egy banki hitel lenne, amely után a kölcsönadónak kamatot kell fizetnie, akkor ezt a kamatot lehetne bekerülési értéknek tekinteni. Amennyiben nem erről van szó, hanem egyszerűen a tevékenységből fakadóan a bankszámlán felhalmozódott, ideiglenesen nélkülözhető pénzről, akkor ennek bekerülési értékét valahol a bevétel elérése érdekében elszámolt költségek között kellene megkeresni, ami elég érdekes feladatnak tűnik. 


A jogszabály ide vonatkozó szövegét olvasva, azt is láthatjuk, hogy a juttatásban részesülőnél bevételként elszámolt tételről kellene szó legyen. Ez pedig nem az. Az adóhatóság álláspontja szerint elismert költség – nyilatkozat nélkül – az olyan ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amelynek értéke a juttatásban részesülő társaságnál nem kerül bevételként elszámolásra.


Az is tényként állapítható meg, hogy az előbbiekben idézett (5) bekezdés j) pontja, amely az alul-tőkésítési szabályt tartalmazza, szintén nem vonatkozhat erre a kölcsönre, hiszen a juttatásban részesülő nem fizet kamatot, amelyet ráfordításként elszámolna. 


Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a szóban forgó térítésmentes juttatásnak nincsen társasági adó vonzata a kölcsön nyújtójánál. Minden esetre érdekes és elgondolkoztató kérdés. Ha a kölcsönadó a bankban tartaná a pénzét, akkor kamatbevételre tenne szert, amely után adóznia is kellene. Így az állami költségvetés tulajdonképpen adóbevételtől esik el, amelyet úgy tűnik ebben az esetben nem kér számon.


Ami a kölcsönben részesülőt illeti, ott az ajándékozással kapcsolatos illeték szabályokat kell figyelmesen áttekinteni. Erre azonban most nem kívánunk kitérni.




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Beruházási adóalap kedvezmény

Az év vége közeledtével nagyon fontos, hogy az adóalap csökkentő tételek által kínált lehetőségeket még időben mérlegeljük. Egyrészt nem mindegy, hogy mekkora a társasági adó feltöltési kötelezettségünk, másrészt az sem közömbös, hogy mennyi adót kell majd összességében megfizetnünk. A törvény a következőképen rendelkezik:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

A kedvezményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti figyelembe, akinek tulajdonosi körét (a saját üzletrészt és az MRP-t leszámítva) kizárólag magánszemélyek alkotják. Fontos, hogy csak a törvényben felsorolt befektetett eszköz kategóriákra lehet alkalmazni.

A vállalkozás annak tudatában kell ezen adóalap csökkentő lehetőség igénybevételéről döntsön, hogy a kedvezmény mindaddig ideiglenes jogosultságot eredményez, amíg a kedvezményhez kötődő beruházás sorsa az elkövetkező négy adóévben véglegesen el nem dől. A törvény ugyanis szankciókat rendel el olyan esetekben, amikor nem következik be a jogalkotó által támogatni kívánt esemény. Ilyen nem támogatandó végkifejlet lehet, ha a következő négy adóévben az adott beruházást nem helyezik üzembe, más kategóriába sorolják, időközben átsorolják, elidegenítik.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,

ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,

ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.

Figyelemmel kell lenni a társasági adóalap módosításának különös szabályaira is. Ezekből a jogutód nékküli megszünés esete jogkövetkezményeket fűz az igénybe vett  kedvezményhez.

16. § (1) Az adózó
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese,
amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül.

Egy időbeli megkülönböztetés is létezik, amelyik egyes korábbi évek eseményeinek értékelésekor merülhet fel. 2003. évtől egészült ki a kedvezmény az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével.

29/F. § (1)
(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.

A kis- és középvállalkozói státuszban, illetve a tulajdonosi körben a későbbiekben bekövetkező változás nem csorbítja a megszerzett jogosultságot.

További korlát az összegszerűséget illetően, hogy az adóalap csökkentése nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál.

Különbséget kell tenni abban a tekintetben is, hogy a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál-e, vagy nem. A mezőgazdasági termelést szolgáló beruházás esetében az Európai Közösség 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó két lehetőség közül választhat. Tekintheti  csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak. A választott támogatásmód kihatásainak elemzése meghaladja jelen írásunk kereteit.

Az adóalap-kedvezmény igénybevétele az értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételként történő elszámolhatóságát nem korlátozza.  Fontos azt is megjegyezni, hogy a korábbi években elkülönített fejlesztési tartalék feloldása az adóalap-kedvezmény igénybevételével egyidejűleg is alkalmazható. Természetesen ilyenkor a fejlesztési tartalék elszámolása miatt lehet korlát az értékcsökkenés elszámolhatóságában, attól függően, hogy a szóban forgó beruházásnak teljes egészében, vagy csak részben forrása a feloldott fejlesztési tartalék.

Kapcsolódó termék:
Társasági adó 2010 kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Követelések a beszámolóban

Mikor kell értékvesztést elszámolni és mennyit?
Meddig szerepelhet a követelés a mérlegben?

A követelés fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) fogalmazza meg.

29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.

(2) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés szerinti követelések és a 27. § (3), (5)-(6) bekezdésében nevesített pénzkölcsönök közé.

A (3)-(4) bekezdés a  kapcsolt, illetve az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseknek állít külön kategóriát. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó ezeket külön mérlegtételként nem kell, hogy szerepeltesse.

A követelések értékelése

Beszámoló készítéskor értékelni kell a követelés állományt. Eltekintve a kisösszegű követelések csoportos értékelési lehetőségétől (számviteli politika), a mérleg fordulónapján fennálló követeléseket egyedileg kell értékelni. Ebben az összefüggésben fontos, hogy a  termékértékesítés, szolgáltatás teljesítés a másik fél által elfogadott, elismert legyen és ezt dokumentumok is bizonyítsák (átvett számla, teljesítési nyilatkozat, visszaigazolt egyenlegközlő levél).

55. § (1) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

A tartós és jelentős fogalmakat a vállalkozó a számviteli politikájában határozza meg.

Tartósnak értékelhető a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, amennyiben a figyelembe vett összeg várhatóan egy éven belül ( a következő gazdasági évben) nem fog befolyni.

Szintén a vállalkozó határozza meg, hogy az egyes eszközök tekintetében mit minősít jelentős összegnek, eltérésnek, változásnak. Irányadó lehet e tekintetben a Sztv. -ben meghatározott jelentős összegű hiba fogalma.

3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;

Tehát egy 100 M Ft mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozás esetében a 2 százalék 2 M Ft összeget jelent, amely már jelentősnek minősülhet. A követelésekre elszámolt értékvesztést be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. A törvény az Egyszerrűsített éves beszámolót készítők részére sem ad e kötelezettség alól felmentést.

(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét - legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban - a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Jó lenne még tisztázni a "várhatóan" fogalmát. Erre iránymutatást csak annyiban ad a törvény, hogy  "a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján" kell megítélni az értékvesztés elszámolásának szükségességét. Ilyen információ lehet az eddigi fizetési hajlandóság is, amennyiben egy-egy ügyfél vonatkozásában több tételből álló követelés állomány szerepel a nyilvántartásban. Ide sorolhatók a fizetési felszólítások, átütemezési megállapodások, egyeztető levelezések. Természetesen fontosak lehetnek a mérleg fordulónapját követő, de a beszámoló készítéséig ismerté vált további információk a vevő anyagi helyzetéről, hitelképességéről, esetleges felszámolási eljárás megindításáról. A rendelkezésre álló információkat  dokumentálni kell.

A mérlegben történő szerepeltetés a következő szabályok szerint kell történjen:

65. § (1) A mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(6) A mérlegben a követelést az (1)-(5) bekezdés szerinti könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.
(7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.

Figyelni kellrá, hogy a Sztv. szerint az elévűlt követelés is behajthatatlannak minősül!

Behajthatatlan követelés

3. §
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell!

Az elévülés fogalmát a Ptk. tartalmazza. Nem tévesztendő össze az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben szereplő adó megállapításához való jog elévülésével

164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről az elévülést a következőképpen definiálja:

Az elévülés

324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.

325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.

326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.

327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Az értékvesztés elszámolása

Az elszámolt értékvesztés egyéb ráfordításnak minősül, tehát az üzleti eredményt is befolyásló tényező, amely egy hitelképességi vizsgálatnál (megújításnál) fontos szerepet játszhat.

81. §
(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:
a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget;
b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;

(4) Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
a) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdése szerint elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések 55. § (1)-(2) bekezdése, a készletek 56. § (1)-(3) bekezdés szerint elszámolt értékvesztésének összegét;

Értékvesztés a társasági adóban

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao tv.) szintén tartalmaz meghatározást a behajthatatlan követelés tekintetében. Lényeges különbség, hogy a 365 napon túl ki nem egyenlített követelés 20 százalékának behajthatatlanként történő kezelése a számviteli nyilvántartások tekintetében nem jelent tényleges behajthatatlansági kategóriát!

4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;

Az értékvesztés nyilvántartása

A Tao tv. meghatározza a nyilvántartott értékvesztés fogalmát. E nyilvántartás úgy a számviteli elszámolások (visszaírások, kivezetések), mind a társasági adóalap levezetése szempontjából nagyon fontos analitika.

26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,

29/G. §
(5) A 3. számú melléklet 10. pontjában foglaltakat első ízben a 2005-ben kezdődő adóévtől elszámolt értékvesztésre, behajthatatlan követelésre kell alkalmazni.

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
10. a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;

Összegezve a társasági adóra gyakorolt hatást, láthatjuk, hogy az adóévben elszámolt értékvesztés adóalap növelő. Csökkenthető ugyanakkor az adóalap  a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált résszel. Ez azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. Nem szabad figyelmen kívűl hagyni, hogy legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés mértékéig csökkenthető az adóalap. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 365 napon túl ki nem egyenlített követelésre, amennyiben a számviteli szabályok szerint (tartós és jelentős) legalább 20 százalék értékvesztést elszámolunk, akkor ezzel az összeggel az adóalap csökkenthető. Természetesen a teljes elszámolt értékvesztés adóalapot növelő tételként történő figyelembevétele mellett.

A rendelkezésre álló információk birtokában nyilván az egyéb ráfordításként való értékvesztés elszámolást nem lehet az előbb említett 20 százalékhoz igazítani. Több éven áthúzódó követelés esetén azonban számolni lehet azzal, hogy gyakorlatilag 5 év alatt a teljes követelés leírható. Például egy 10 Mft összegű követelés esetében az adóalpra gyakorolt hatás a következőképpen nézne ki:

Árbevétel 8000 E Ft
Befizetendő Áfa (25%) 2000 E Ft
Követelés összesen 10000 E Ft
Egyéb ráfordítás (értékvesztés 50%) 5000 E Ft
Adózás előtti eredmény +8000 Ef Ft - 5000 E Ft = 3000 E Ft
Adóalap növelő 5000 E Ft
Adóalp csökkentő 10000 X 20%  = 2000 E Ft
Korrigált adóalap 6000 E Ft
Adófizetési kötelezettség (feltételezve 16% társasági adót) 960 E Ft

Láthatjuk, hogy a fenti példában értékvesztés elszámolása nélkül 8000 E Ft adóalappal kellett volna számolni, míg az elszámolás következtében ez 6000 E Ft-ra módosult. Természetesen ha a követelés korábbi évben keletkezett, akkor a példa évében -2000 E Ft lett volna a hatás.
A követelés hatása a társasági adóra ( a keletkezés évében) 1280 E Ft
Befizetett Áfa 2000 E Ft
Összesen: 3280 E Ft
Adómegtakarítás évenként 10000 X 20%  = 2000 E Ft x 16% = 320 E Ft (feltétel az értékvesztés fokozatos elszámolása, legalább 20 százalék évente).
Összes adómegtakarítás az öt év alatt 5 x 320 E Ft = 1600 E Ft
Amennyit elbuktunk 3280 - 1600 = 1680 E Ft
Eközben az üzleti partnerünk jól járt, mert levonásba helyezhette az előzetesen felszámított áfát (még ha nem is igényelhette vissza a ki nem fizetettség miatt).

Más eredményre jutnánk, ha időközben változó Áfa és társasági adó mértékekkel számolnánk.
Fordított adózás esetében a követelés elszámolója már pénzénél van (a megelőlegezést leszámítva), míg a partner be kellett fizesse az Áfát. Ez tűnik az igazságosab megoldásnak.

Beszámoló mintatár

Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek

Számviteli politika



Értékelési szabályzat

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság önkormányzattól kapott működési támogatása

A kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság csökkentheti-e a társasági adóalapján az önkormányzattól kapott működési támogatással?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek esetében a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság adómentességet élvez.

20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie
e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott összeggel.

13/A. § (1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízi társulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)-(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

Ilyenkor fájul meg a jogalkalmazó feje, ha eddig ezt megúszta!
Sorba véve az adóalap csökkentési lehetőségeket megállapíthatjuk, hogy az  önkormányzattól kapott támogatás egyik pontban sem szerepel. Ez azt jelenti, hogy „normál menetben” a kérdéses támogatás nem adóalap csökkentő tétel.

De nézzük meg, hogy melyek azok a kedvezményezett tevékenységek amelyek esetében nem kell adót fizetni!

A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

A fenti szabályból látszik, hogy az önkormányzat által nyújtott olyan támogatás, amely a kedvezményezett tevékenységgel összefüggésben történik szintén ebbe a kategóriába értendő.
Ennek pedig további következménye, hogy az ezzel összefüggésben elszámolt bevétel növeli a kedvezményezett bevétel nagyságát, ezen keresztül pedig az összes bevételeken belül azt az arányt, amely adómentességet élvez a fizetendő adó tekintetében.

Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy növelni kell az adózás előtti eredményt a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további

kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.

Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján

található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Illeték kötelezettség és társasági adóalap módosítás kiválás esetén

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Illetékmentességek, illetékkedvezmények

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

A társasági adóalap módosításának különös szabályai

(2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;

31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;

d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;

(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül - a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(11) A jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(15) A (10) bekezdésben, valamint a (13) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségnek az első adóbevallásában a jogutód, illetve az átvevő tesz eleget, ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy.

A fentieket összefoglalva, a társasági adó módosítását illetően kiválás esetében két témát vizsgáltunk.


Az első eset, amikor nincs felértékelés.


Az immateriális javak és tárgyi eszközök összesített - a jogutód részére átadott - könyv szerinti értékét összehasonlítjuk az összesített, számított nyilvántartási értékkel. Amennyiben van különbség, úgy az adóalap megállapítására két lehetőség közül lehet választani:


1. A kiválás nem minősül kedvezményezett átalakulásnak: A jogutódnál (kiváló) módosítjuk az adóalapot a leírt szabály szerint.


2. A kiválás kedvezményezett átalakulásnak minősül és a további feltételek is teljesülnek (kötelezettség vállalás a társasági szerződés tervezetben; jogutód a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak; a jogutód az átvett eszközök tekintetében, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás meg sem történt volna - tehát nem számol el több adótörvény szerinti amortizációt, mint amennyi a jogelődnél még jogosan hátra lett volna -; vezeti az előírt nyilvántartást): Nem kell a különbözettel módosítania az adóalapját.


Második eset, amikor van felértékelés.


Az előbbi két választási lehetőség ekkor is fenn áll, azzal a különbséggel, hogy a 2. választás esetén a felértékelt vagyontárgyakra is igaz az a kötelezettség vállalás, hogy a jogutód csak olyan mértékben számol el adótörvény szerinti amortizációt a felértékelt vagyontárgyak után, amilyen mértékben ez felértékelés előtt a jogelődnél jogos lett volna.

cegiranytu.hu

az üzleti megoldások tárháza

Kapcsolódó termékeink:

Átalakulás bejegyzése utáni feladatok gyűjteménye

Átalakulási vagyonmérleg - tervezet minta

Átalakulás hatásvizsgáló

Átalakulás tervező

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Társasági adó feltöltés 2008

Kedves József a segítségedet kérem.
Most már többen is bele pistulunk a társasági adó bevallás beadásával kapcsolatban.
Én úgy értelmeznem, hogy csak az 50m meghaladóknak kell a bevallást be küldeni akkor is ha az összege nulla. A többi adózónak csak fel kell tölteni?

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

Bevallás nyomtatvány: 0801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére.

Társasági adóelőleg-kiegészítés (E) blokk
A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. A várható fizetendő adó összege – azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Az adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie.

A szabályozás alapulvételével jelen bevallást kell benyújtania – a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről – annak az adózónak, akinek üzleti éve megegyezik a naptári évvel, illetve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak társasági adóelőleg-kiegészítésről, abban az esetben, ha üzleti éve 2008. évben kezdődött, függetlenül attól, hogy annak utolsó hónapjának 20. napja 2008. december 31-ét követő napra esik.

Az E blokk kitöltése esetén a bevallási időszak kezdő napjaként a 2008. évi üzleti év első napját, a bevallási időszak utolsó napjaként az üzleti év utolsó napját, a mérlegforduló napot kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az éves fizetendő adó összegére történő kiegészítés, valamint arról a bevallás benyújtásának határideje az üzleti év utolsó hónapjának 20. napja. Amennyiben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje megegyezik más, jelen bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek) bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0801-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0801-es bevallást benyújtani.
(Például a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést 2008. december 20-ig kell bevallania. E mellett előfordulhat, hogy a 0801-es bevalláson szereplő egyéb kötelezettségét – havi bevalló esetén – november hónapra szintén 2008. december 20-ig kell bevallania. A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén 2008. 01. 01.– 2008. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2008. 11. 01.– 2008. 11. 30. A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben a november hónapra az adózó két 0801-es bevallást nyújt be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.)
Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, és a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak minősül, akkor a mérlegforduló napját az erre szolgáló kódkockában tüntesse fel!
A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét ezer forintra kerekítve az E blokk a) oszlopába írja be!
A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette). Ekkor kérjük, hogy az a) oszlopba nullát írjon.

Összefoglalva a kérdésre adandó választ, a társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette).

Ez a rendelkezés az utolsó adóelőlegre is vonatkozik. Tehát például a negyedéves bevalló a negyedik negyedévi befizetését nem január 20-ig, hanem december 20-ig kell teljesítenie. A kiegészítés számításánál figyelembe kell venni az utolsó előleg befizetést, illetve a társasági adó folyószámlán lévő esetleges túlfizetéseket (vagy éppen tartozásokat). Így teljesül ennek a bevallásnak a beadásával, hogy az adózó az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette.

A rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Tehát az 50 millió forint árbevételt el nem érő adózó nem kell feltöltsön és nem kell benyújtania ezt a bevallást.

Természetesen az adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése a "kicsikre" is vonatkozik. Egy 50 millió forint árbevételt el nem érő vállalkozás például, amennyiben negyedéves adóelőleg fizetésre kötelezett, a negyedik negyedév befizetési határideje január 20.

Adófeltöltés kalkulátor


Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.

Társasági adó feltöltés

A társasági adó, a kiegészítő adó, az iparűzési adó feltöltése évről évre komoly kihívások elé állítja évről évre az erre kötelezett vállalkozások szakember gárdáját. December 20 a határidő.

Az ünnepi készülődés és az adó feltöltési előkészületek vegyülnek egymással. A határidő nem betartása, akár egy nap késés esetén is komoly jogkövetkezményekkel jár. Az elhibázott kalkuláció szintén sok pénzébe kerülhet a vállalkozásoknak.

A könyvelő irodáknak különösen nehéz a dolga! Interjút kell készítsenek a vállalkozások vezetőivel. Mennyi lesz a várható árbevétel és költség év végéig? A kérdés a legtöbb esetben nehezen megválaszolható. És az idő telik... Közeleg az adó feltöltési határidő.
Adófeltöltési kalkulátorunkat azért fejlesztettük ki, hogy megkönnyítsük, meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük ezt a munkát.

Az Adófeltöltési kalkulátor felépítése

Az adófeltöltés kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
Az adózás előtti eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre álló legutolsó főkönyvi kivonat adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.

A kalkulátor következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló adatok alapján.
Ezt követően a kalkulátor kiválasztja, hogy az adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági adó számítása.

A korrigált adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert adóalap növelő és csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti. Minden egyes tétel - ellentétben a Tao. bevallás bonyolult szövegezésével, - egyszerűbb megfogalmazásban segíti a felhasználót azon táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos szövegét.

A korrigált adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.
Miután az adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges adókedvezmények számba vétele.
Ezt a felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés között.
A különbözet feltöltési szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása után százalékos mértékben is kimutatja.
Az előbbiek logikáját követve a továbbiakban a különadó és az iparűzési adó feltöltését segítő számításokat végzi el a kalkulátor.

Miért használnál egy adófeltöltés kalkulátort?

A társasági adó, a külön adó, valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a várható árbevételt és a költségeket illetően.

Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van: az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az adóhatóság részéről.

Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort használni.

Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a későbbiekben következő társasági adóbevallás elkészítésében.

Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!

Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Amennyiben e-mailben azonnal értesülni akarsz az új bejegyzésekről, úgy az oldal alján
található Feliratkozás: Bejegyzések (Atom) feliratra klikkelve érheted ezt el.