A tagi kölcsön körül rengeteg probléma forog. Miért is keletkezett? Forráshiányt pótolt vele a magánszemély tulajdonos? Beruházni akart és nem kapott hitelt, vagy nem akart felvenni? Netán a forgóeszközeinek finanszírozására ezt találta a legkézenfekvőbb megoldásnak? Túl kevés bevételt könyveltetett le és a költségeit nem tudta menet közben finanszírozni? Ha megkérdezik, hogy honnan van a pénz, tud-e elegendő bevallott jövedelmet felmutatni? Sok-sok megválaszolandó kérdés. arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha nincs miből visszafizetni? Vagy a tőkehiány pótlását lenne jó ebből véglegesen megoldani!
Mindez a legtöbbször az éves beszámoló kapcsán kerül szóba, amikor a tulajdonosok a könyvelőiket kérdezik a lehetséges megoldásokról és a következményekről. Szakmai berkekben ezt csak úgy emlegetik, mint "tagi kölcsön mizéria".
Nézzük, mit is lehetne kezdeni a tagi kölcsönnel a sima visszafizetésen kívül?
Lehetne például papíron visszafizetni és ezzel egy-időben befizetéssel tőkét emelni. Egy kis probléma van vele. visszamenőleg nem megy, hiszen cégbírósági bejegyzéshez kötött.
Át lehetne forgatni banki hitelre. Kölcsönöz a bank, ebből vissza adható a tagi kölcsön, majd ez a pénz visszakerül a bankba, mint a magánszemély által nyújtott fedezet a cége által felvett hitelre. Egy kicsit drága, hiszen kamatot kell majd fizetni utána...
A beszámítás is járható út lehet, ha a cégnek vannak értékesíthető eszközei. Piaci áron a társaság elad valamit a tulajdonosának és ennek ellenértékét kompenzálják a tag követelésével. Hát lesz itt bevétel, társasági adóalap és áfa is...
És végül az "örökzöld" elengedés. Ez visszamenőlegesen is mehet lepapírozva, csak egy bökkenő van vele. Az elengedett követelés a cégnél vagyongyarapodást eredményez és ez - amennyiben magánszemély az elengedő - úgy ez ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel jár.
Az illeték törvény felsorolja azokat az ügyleteket, amelyek mentesek az illeték fizetési kötelezettség alól. Ebből következik, hogy mindazon esetek, amelyekkel nem találkozunk a felsorolásban, azok bizony illeték kötelesek. Tanulmányozva a listát, azt látjuk, hogy csak akkor élvez illeték mentességet egy követelés elengedés, ha az gazdálkodó szervezetek között történik. Ez alól egy kivétel van, ha a felszámolási eljárás keretében történik, de ebben az esetben sincs mentesség, ha olyan magánszemélyről van szó, aki tagja a társaságnak.
Idézet a törvényből:
A törvény területi és személyi hatálya
2. §
(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése;
t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;
u) a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja,
Kapcsolódó termékeink:
Beszámoló mintatár
Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek
Elhatárolt veszteség nyilvántartása
Értékvesztés elszámoló segédlet
Iparűzési adó kalkulátor
Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó
KKV meghatározó és nyilvántartó
Mezei leltár készítő
Mérleg nyomtatványtár
Rehab kalkulátor
Selejtezési szabályzat
Szabályzat komplex csomag (kedvezményes)
Tagi kölcsön napi átlagos állomány
Tagi kölcsön szerződés minta
Társasági adó 2013 kalkulátor
Üzleti terv készítő
Vállalkozások kamatelszámolása
Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell!
Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához.
Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat!
Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további
kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva.
Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése