Export Svájcba

Svájci magánszemélynek (nem adóalanynak) szállít egy magyar ÁFA általános szabályok szerinti adózó egyéni vállalkozó új nyílászárókat. Exportnak minősül-e, adómentes levonási joggal, vagy 27 % -os ÁFA kulccsal adózik?

Feltételezzük, hogy a szóban forgó magyar egyéni vállalkozó az új nyílászárókat Magyarország területéről értékesíti. Az ügylettel kapcsolatos adófizetési kötelezettség megítéléséhez tekintsük át az Áfa törvény, feltételezhetően érintett rendelkezését:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Alkalmazási hatály
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

Tehát a főszabály szerint egy belföldön teljesített termékértékesítés után adót kell fizetni. Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy a "termékértékesítés" és a "belföldön teljesített" feltételek fennállnak-e.

Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Az első feltétel elég egyértelműen megállapítható, nevezetesen termékértékesítésről van szó. A teljesítés helye, - mint az alábbiakból kitűnik - függ a termék mozgásától, illetve a mozgató személyétől is.

Teljesítés helye termék értékesítése esetében

Általános szabály
25. § Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.

Különös szabályok
26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.

A fenti különös szabály alapján kimondhatjuk, hogy a kérdésben szereplő értékesítési ügylet teljesítési helye belföld (feltételeztük, hogy az értékesítés Magyarország területéről történik). Amennyiben az Áfa törvény itt véget érne, úgy nem maradna más feladat, mint az adófizetési kötelezettség megállapítása az alábbiak szerint:

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETENDŐ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

Általános szabályok
55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg – nevében, de más által kiállított számla esetében – az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.
56. § A fizetendő adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.

Mielőtt elhamarkodott következtetést vonnánk le, meg kell vizsgálnunk, hogy nincsenek-e olyan szabályok, amelyek az általánostól eltérő kötelezettséget határoznak meg. Ilyenek az Áfa törvény mentességi szabályai, többek között a mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan.

VI. Fejezet
ADÓ ALÓLI MENTESSÉG

Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan
98. § (1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását
a) az értékesítő maga vagy – javára – más végzi;
b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy – javára – más végzi.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint
b) az a) pontban említett határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.

A fenti szabályból kitűnik, hogy a mentességre más szabály vonatkozik, ha a fuvarozást maga az értékesítő bonyolítja és megint más, ha a beszerző intézkedik az elszállításról. Ez utóbbi azzal egyenértékű, mintha Magyarországon venné meg a terméket (ide jön érte).

Ha feltételezzük, hogy a fuvarozást az értékesítő végzi (vagy az ő megbízása alapján valaki), akkor a mentesség feltétele már csak a bizonyítékoktól függ. Az értékesítőnek rendelkeznie kell a kiléptető hatóság igazolásával és olyan körülményeket szükséges teremtenie, amely kizárja a (2) bekezdés b) pontja szerinti használatot. Az biztosan nem működik, hogy a vállalkozó bepakolja autójába az ablakot és elhúz vele Svájcba a hatóság megkerülésével, majd ott zsebre vágja a pénzt és angolosan távozik!

Amennyiben a vevő intézi a fuvarozást, úgy további feltételek fennállásának vizsgálata szükséges "a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §" alapján. Ennek már a letelepedés helyéhez, a szállító járműhöz, illetve a külföldi utas útipoggyászához is köze lehet. Erre az esetre most nem térünk ki.

A kérdés arra is vonatkozott, hogy az ily módon értékesített termékhez kötődő beszerzések áfája levonható-e?

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98–117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;

Mindezt összegezve, véleményünk szerint a magyar vállalkozó a svájci magánszemélynek szabályszerűen exportálhat adómentesen új nyílászárókat, amennyiben Magyarországról teljesít, ő fuvaroz, vagy fuvaroztat és rendelkezik a megfelelő bizonylatokkal. Az értékesített termékhez kötődő beszerzéseinek áfáját pedig levonásba helyezheti.

Ez is érdekelhet: Áfa arányosítás kalkulátor

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.